Sziasztok!
A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Serena Valentino Gonosztevők c. sorozatának legújabb része, az Anyád a tét. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Gothel és nővérei történetét, a három boszorkányét, akik soha nem hagyták még el anyjuk, a Holtak királynőjének birodalmát.Tartsatok velünk, és ismerjétek meg Nyanya banya szívfájdító múltját, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát.
Ám ez csak a történet egyik fele. Mi a helyzet a vén Gothellel? Honnan jött? És hogy bukkant rá a varázserejű virágra? Íme, egy változat az ő történetéről, mely évszázadokig a homályban maradt… egészen mostanáig. Egy mese anyákról és lányokról, fiatalságról, és sötét mágiáról. Ez a Banya története.
Nagyon vártam már Serena Valentino legújabb magyarul megjelenő kötetét, kicsit úgy érzem, hogy rendesen addiktív ez a sorozat, még úgy is, hogy az ember nem feltétlenül esik szerelembe a történetekkel. Minden alkalommal óriási lelkesedéssel állok neki és ez jelen esetben sem történt máshogy.
Az Anyád a tét különleges helyet foglalt el a szívemben, hiszen Aranyhaj meséje az egyik legnagyobb kedvencem. A Disney függőségem azt hiszem, hogy felnőtt koromra sem mérséklődött, így minden egyes újabb mese ugyanúgy levesz a lábamról, mint 6-7 éves koromban. Kislányként nagyon szerettem a klasszikus hercegnőket, akiket a szőke/barna/egyéb hajú herceg megment a fehér lován, de aztán ahogy idősödtem egyre jobban megszerettem azokat a hősnőket, akik tevékenyen tettek saját sorsuk alakulásáért. Aranyhaj számomra pontosan ilyen karakter. Képes volt kilépni a saját komfortzónájából és egy teljesen új világot fedezhetett fel a bátorságánának hála. Rengetegszer láttam a mesét, vannak párbeszédek, amelyet szó szerint tudnék idézni és van egy dolog, ami mindig is birizgálta a fantáziámat. Vajon kicsoda tulajdonképpen Nyanya Banya? Mi motiválta őt Aranyhaj elrablásában? Persze, értem én, hogy a virág kellő motiváció, de mindig is úgy éreztem, hogy valami van még a dolgok hátterében. Az Anyád a tét című kötet pontosan ezekre a kérdéseimre adott választ. Segítségével végre megismerhettem Mother Gothel karakterét és végre úgy érzem, hogy választ kaptam a kérdéseimre.
Az Anyád a tét egy igazán érdekes olvasmány vágyakról, fájdalomról, magányról, a szeretetről és annak hiányáról. Arról, hogy mire képes az ember azért, hogy visszahozhassa azokat, akiket szeret, még akkor is, ha esetleg közben önmagát teljesen elveszíti. Gothel karaktere igazán érdekes és izgalmas. Serena Valentino története egy eddig teljesen ismeretlen módon meséli el a banya történetét, mellyel teljesen új megvilágításba kerül minden, amit tudtunk róla. Az eddigi tudásom szerint Mother Gothel egyetlen célja a fiatalságának megőrzése volt, ezzel pedig kissé egyszerű és sekélyes gonosztevőnek tűnt. Az írónő azonban teljesen új perspektívát adott neki, ezzel pedig némi mélységet kapott. A történet során meglátjuk, hogy nem csupán a külseje, hanem a testvérei iránt érzett szeretet, később pedig a hozzájuk kötődő beteges ragaszkodás vezérelte minden egyes tettét.
A kötet nagyon olvasmányos, könnyen és gyorsan lehet vele haladni, nekem eddig talán ez a rész tetszett a legjobban. A cselekmény érdekes és izgalmas, a rövidsége ellenére eddig ezt éreztem a leginkább kidolgozottnak. Az eddigi részektől eltérően itt nem különül el markánsan a furcsa nővérek és a főszereplő története. Az egész könyv egy nagy egységként kezelhető. Üdítően hatott rám az a tudat, hogy a kattant nővérek végre nem foglalják el a köny felét. Persze az Anyád a tét! című kötetben is megjelennek, de a történetük szépen belesimul a cselekménybe, így teljesen Gothelé lesz a főszerep. A végén persze találunk némi utalást a kattant nővérek és Kirké kapcsolatára, de ez a történetszál nem került bővebben kifejtésre, azt hiszem, hogy várni kell még arra, hogy végre minden kirakós a helyére kerüljön ezzel kapcsolatban.
Ahogy említettem, ebben a kötetben teljesen Gothelé a főszerep. A kötet első felében megismerhetjük őt és testvéreit és azt a szeretetlen közeget, amelyben nevelkedtek a holtak erdejében. A három lány nagyon ragaszkodik egymáshoz, de személyiségük élesen eltér egymástól. Gothel lelke kissé sötétebb, míg Azálea és Kankalin sokkal fényesebb lélekkel bír. Hármajuk egysége mégis sokáig megbonthatatlannak látszik. Amikor azonban édesanyjuk titkára fény derül és a lányok szembesülnek a sötét családi örökséggel, minden megváltozik. A kérdés már csak az, hogy képesek lesznek-e együtt megküzdeni a helyzettel, a két lány vajon a fényben tudja-e tartani Gothelt, vagy végérvényesen elveszik belőle minden jó. A magány és a fájdalom ritkán jó tanácsadó, a kattant nővérek megjelenése pedig soha nem jelenthet jót. De vajon hogyan jut el Gothel oda, hogy elrabolja Aranyhajat? És mi az igazi célja a gyermek felnevelésével?
A kötet felépítése nagyjából úgy néz ki, hogy az első háromnegyedben megismerhetjük Gothel előzménytörténetét egészen addig, míg a fiatal Aranyhajjal a toronyba költözik. Az utolsó negyedben pedig a már jól ismert mesét követhetjük végig a már jól ismert történet ikonikus mondataival. Imádtam, hogy az írónő beleszőtte ezeket a mondatokat az írásába, teljesen nosztalgikus hangulatba kerültem. Meg is kell néznem Aranyhaj meséjét azonnal!
A karakterek nagyon érdekesek, izgalmas volt megismerni Gothel életét és érdekes volt olvasni a testvéreihez fűződő viszonyáról. Azt hiszem, hogy nekem Kankalin volt a kedvencem, mert ő volt az, aki mindig igyekezett valami szépséget csempészni arra a sivár helyre, ahol éltek. A másik pedig Pepecseky asszony volt, aki kedvességével és Aranyhaj iránt érzett szeretetével azonnal belopta magát a szívembe.
Nagyon kíváncsian várom a sorozat további részeit, el sem hiszem, hogy ezt mondom, de most már tényleg a kattant nővérekre vagyok a leginkább kíváncsi. Szeretném tudni, hogy mi a helyzet velük és Kirkével, illetve azt, hogy végül hogyan is alakul az ő történetük. Ha jól láttam a külföldi oldalakon szerencsére már nem kell sokáig várnom, hiszen a sorozat hatodik része róluk szól. Én már nagyon be vagyok zsongva. Bár kissé idegesítenek azok a nőszemélyek, de most már nagyon szeretném tudni, hogy hogyan végződik a történetük.
A borítót egyszerűen imádom, szerintem szavakkal le sem tudom írni, hogy mennyire jól el lett találva, eddig talán ez a kedvencem. Örülök, hogy a kiadó nem változtatott rajta. A fekete élfestés nagyon jól néz ki, tökéletesen illik a könyvhöz.
Összességében érdekes volt Nyanya Banya története, ha szeretitek a sorozatot, akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a kötetet sem.
Értékelés: 5/4
Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mostani játékunk során Gothel, Azálea és Kankalin triójához hasonló boszorkánynővéreket keresünk. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a fotón látható három boszorkány nevét.
(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉP
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése