Sziasztok!
A méhek titkos élete az Amerikai Egyesült Államokba kalauzolja az olvasót, s Lily történetével egészen az 1960-as évekig utazunk vissza az időben. Sue Monk Kidd regénye, amellett, hogy komolyan foglalkozik a rasszizmus kérdésével, arra is rávilágít, hogy a családi összetartásnak egyetlen meghatározója: a szeretet. A Blogturné Klub nyolc bloggere indul turnéra a könyvvel, hogy bemutassa ezt a magával ragadó történetet, melyet a 21. Század Kiadó csodálatos, új kiadásában olvashatunk. A turnéval tartva, ahogy lenni szokott, most is lehetőségetek van megnyerni a könyv egy példányát a Kiadó felajánlásában.
A méhek titkos élete az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere: több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le.
1964, Dél-Karolina. Lily Owens tizennégy éves, édesanyját kiskorában vesztette el. Dajkája Rosaleen, aki nagyon szereti Lilyt. Rosaleen harcos kiállással védelmezi a feketék jogait, ezáltal összetűzésbe kerül a városban élő elvakult rasszistákkal. Lily kezdeményezésére elszöknek Tiburonba, a kisvárosba, amely anyja emlékét őrzi. Lilyt három lánytestvér fogadja be, akik méhészkednek, és beavatják a lányt a fekete Mária-kép történetébe.
Sue Monk Kidd regénye valószínűleg sokak számára már ismerősen cseng, hiszen a magyar közönség már olvashatta az írónő regényét. Először 2004-ben jelent meg nálunk a Tericum kiadó jóvoltából, de ezt követően sokáig nem lehetett kapni. Rengeteg jót hallottam én is a kötetről, de egyszerűen beszerezhetetlenné vált. Sokunk örömére azonban a 21. Század Kiadó felkarolta és az írónő egy másik könyve után, A méhek titkos élete is kiadásra került náluk. Ráadásul nem is akárhogyan, hiszen új, szemet gyönyörködtető külsőt kapott.
Az ember kicsit mindig aggódik, mikor olyan könyvet vesz a kezébe, amelyről főleg pozitív véleményeket hallott. Hiszen ilyenkor óhatatlanul is nagy elvárásokat támaszt a regénnyel szemben. Ez pedig hihetetlenül veszélyes tud lenni. Kicsit én is aggódtam, hiszen rengetegszer megtörtént már velem, hogy egy sokak által nagyra tartott könyvben csalódtam. A méhek titkos élete esetében azonban szerencsére nem ez történt. Sue Monk Kidd regénye elvarázsolt és hihetetlenül boldog vagyok, hogy sikerült sorra kerítenem.
Vannak könyvek, amelyek egyszerűen a részünkké válnak. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után. Számomra pontosan ilyen volt a Minden, amit megbántam című kötet is. Sue Monk Kidd regénye olyan volt számomra, mint egy igazi érzelmi hullámvasút. Sokszor éreztem úgy, hogy a mélybe ránt, máskor a felhők fölé emelt. Egy csodálatos történet, mely korántsem egyszerű olvasmány mégis az évem legemlékezetesebb és legérzelemdúsabb élményévé avanzsálódott. Engem teljesen lenyűgözött Lily történetem, biztos vagyok benne, hogy még sokáig velem marad.
A méhet titkos élete egy igazán remek történet a szeretet fontosságáról, a feldolgozatlan traumákról és arról, hogy olykor a biztonságos családi környezetet nem a vérszerinti rokonaink körében találjuk meg.
A cselekmény az 1960-as években játszódik, mikor is Amerikában még rendkívül felemás volt a fekete emberek helyzete. Ugyan egyre több és több jogot kaphattak (például akár szavazhattak is), de ez természetesen nem jelentette egyenesen arányosan azt, hogy ezt lehetővé tette számukra a társadalom. A könyv erőteljesen foglalkozik a rasszizmus kérdésével és azzal, hogy milyen erős utálattal és előítélettel viseltettek a fehér emberek az irányukba. Sokszor még emberszámba sem vették őket. Ha valaki megütött egy színesbőrűt, sokszor még büntetést sem kapott. Rendkívül elkeserítő élmény erről olvasni, mindig mellbevágó érzés, mikor ilyen jellegű igazságtalanságról olvasok.
Amennyire európaiként meg tudom ítélni, tűpontos az írónő ábrázolása. Igazán hitelesen mutatja be az aktuális társadalmi helyzetet.
A történet főszereplője, Lily a fiatal tizennégy éves lány, aki fiatalon elveszítette az édesanyját. Kínzó emlékképek gyötrik, de nincs olyan viszonyban az édesapjával, hogy segítsen neki feldolgozni az őt ért traumát és veszteséget. Azon a napon, mikor meghalt az édesanyja, nemcsak őt, hanem édesapját is elvesztette. Hiába éltek egy házban, mégis óriási falak választották el őket egymástól. Lily nem érezte, hogy az apja szereti, abba az emlékképbe kapaszkodott, hogy az édesanyjának mindennél fontosabb volt. Egy szeret nélküli légkör igencsak meghatározza az ember személyiségét. Figyelmet és kedves szavakat csupán a dajkájától kapott, de egy nap minden megváltozik, mikor Rosaleen összetűzésbe keveredik néhány fehér férfival. Menekülni kényszerülnek, így eljutnak egy másik városba, ahol három testvér fogadja be őket. A család méhészetet üzemeltet. Ahogy telik az idő, Lily szép lassan megtapasztalja, hogy milyen is egy igazi család. De vajon élhet-e békében egy fehér fiatal lány 4 fekete nő mellett? Milyen módon kötődik Lily édesanyja a méhészethez? És talán ami a legfontosabb, képes lesz Lily arra, hogy megtanulja elfogadni a múltat?
Lily egy tipikus kamasz, rengeteg kérdéssel és vággyal. Mély nyomokat hagyott benne édesanyja hiánya, kétségbeesetten próbálja pótolni. Történeteket talál ki a saját maga megnyugtatására és rendületlenül hisz abban, hogy az édesanyja tökéletes volt. Az emberek azonban soha nem azok. Mindannyian követünk el hibákat, még az anyák is tévednek és hibáznak olykor. Lilynek meg kell tanulnia elfogadnia az igazságot és fel kell dolgoznia a múltját annak érdekében, hogy lehessen jövője.
A három nővér, May, June és August jóvoltában Lily megismeri, hogy milyen egy igazi család. Szép lassan biztonságban kezdi magát érezni náluk és megtapasztalja, hogy milyen is az, amikor szeretik. Milyen az, amikor egy ideális családi környezetben nevelkedhet valaki. Nem fontos, hogy feketék, vagy éppen fehér vagyunk...egyetlen dolog számít, az emberségünk. Mindannyian értékesek vagyunk, hiszen ahogy a könyvben is elhangzik, egyformát pisilünk.
Szeretem, amikor egy író nem csak a főszereplőkre fektet nagy hangsúlyt, hanem a mellékszereplőkre is. Rosaleen, June, May, August, Zach...mindenki igazán szerethető és olyan személy, akik nélkül ez a regény nem lehetne olyan, amilyen. August minden kérdés nélkül befogadta Lilyt a családjába és bár June és May kicsit nehezebben barátkozott meg a gondolattal, ők is megszerették a lányt.
Szerettem nagyon olvasni a méhekről is. Bár én nem szeretem a mézet, de lenyűgözőnek tartom, hogy miként élnek és milyen módon alkotnak egy kolóniát. Talán nem is különböznek olyan sokban tőlünk. Mi, emberek is nagyon nehezen viseljük az anyák hiányát, nélkülük elveszettnek érezzük magukat.
Összességében nagy hatással volt rám Sue Monk Kidd regénye és ezek után biztos vagyok benne, hogy nem most olvastam utoljára az írónőtől. A méhek titkos élete egy nagyszerű regény, csak ajánlani tudom mindenkinek. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
A regény nem csupán a New York Times bestsellerlistáján szerepelt több, mint száz hétig, de 2008-ban filmet is forgattak a történetből. A turné nyereményjátékában tehát könnyedebb vizekre evezünk, és olyan regények nyomába eredünk, melyek adaptációval is rendelkeznek. A feladatotok egyszerű, a rövid leírásokból találjátok ki, mely könyvadaptációról van szó az adott állomáson, és a film/sorozat címét írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
LEÍRÁS
Egy fiatal anya elmenekül bántalmazó párkapcsolatából, és takarítónőként vállal munkát, hogy szebb jövőt építhessen saját magának és a kislányának.
A turné menete
09.18 Szembetűnő
09.20. Csak olvass!
09.22. KönyvParfé
09.24. Zakkant olvas
09.26. Hagyjatok! Olvasok!
09.28. Utószó
09.30. Readinspo
10.02. Spirit Bliss Sárga könyves út
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése