Sziasztok!
A Manó Könyvek gondozásában megjelent Új kedvencek sorozat Fodor Veronika regényével bővül, melyben az 1873-as bécsi világkiállításra és a korabeli Budapestre látogathatunk el. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Emíliát a Nemzeti Színház igazgatójának bátor és talpraesett unokahúgát és barátait, akik titkos küldetésbe fognak, hogy visszaszerezzék az ellopott kiállítási tárgyakat. Merüljünk el együtt a kalandokban és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.
1873 őszén a Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállításra készül. Témája a magyar főváros részeinek egyesítése, Budapest születése. Pulszky Ferenc, a múzeum igazgatója lelkesen veti bele magát a feladatba, és egy igazán különleges műtárgyat, egy fő attrakciót készíttet el Európa egyik leghíresebb ékszerészével, Jakob Wasserbergerrel. A megnyitó előtt pár héttel azonban valaki ellopja azt a múzeumból. Pulszky unokahúga és barátai titkos küldetésbe fognak, hogy visszaszerezzék a kiállítási tárgyat. Bécsben, a világkiállításon és Budapesten keresik a rejtvény darabkáit.
A Manó Könyvek gondozásban megjelent Új Kedvencek sorozat nem csak a nevében viseli azt a bizonyos két jelzőt, hanem az én számomra is új kedvenccé vált. Egyszerűen nem tudok mellényúlni, az összes megjelent kötet egytől-egyig nagyszerű olvasmányélménynek bizonyult. Már a megjelenésekor tudtam, hogy Az aranyváros sem maradhat ki a sorból, mindenképpen sorra kerítem majd a Blogturné Klub keretein belül.
Először az ígéretes fülszöveg és az illusztráció keltette fel a figyelmemet, végül azonban teljesen elmerültem Emília és barátai kalandjaiban. Az aranyváros egy hihetetlenül kedves és szerethető történet négy fiatalról, akik elkezdik felgöngyölíteni az elveszett kiállítási tárgy ügyét. Külön izgalmas, hogy a regény 1873-ban játszódik, amikoris a magyar főváros részeit egyesítették, így vált Pestből, Budábóé és Óbudából Budapestté. Ráaádásul idén ünnepli Budapest a 150. születésnapját, szóval ennél jobb időpontban meg sem jelenhetett volna Fodor Veronika regénye.
Az aranyváros egy igazán izgalmas, kalandos ifjúsági történetnek ígérkezett, ezért óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Szerencsére a kötet olvastatta magát, izgalmakban sem volt hiány, így nagyon gyorsan haladtam az olvasással. Egy igazán magával ragadó ifjúsági könyv, a karakterek igazán szerethetőek, a cselekmény izgalmas és követhető, a hangulata pedig garantáltan elvarázsolja az ifjú olvasóját. Én egyszerűen imádok a 19. századról olvasni, így különösen kedves volt a szívemnek az ábrázolt időszak. A nyelvezete szépen illeszkedik a 10-12 éves korosztály igényeihez. Nagyszerű választás fiúknak és lányoknak egyaránt. Ugyan valószínűleg nem ez lesz legkedvesebb történetem a sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy Fodor Veronika írása rossz lenne, vagy nem ajánlom nektek. Egyszerűen csak úgy érzem, hogy a többi könyv olyan magasra tette a lécet, hogy nem könnyű túlszárnyalni azokat. Jó volt ez is, de én úgy éreztem, hogy kicsit alulmaradt a többi általam olvasott könyvvel szemben. Míg a többi kötetnél úgy éreztem, hogy a regények felnőtt fejjel is ugyanúgy élvezhetők, itt valahogy nehezebben kapcsolódtam a történethez és végig kívül is maradtam. Úgy éreztem, hogy idős vagyok már hozzá.
A történet középpontjában maga a nyomozás áll és az elveszett tárgy ügye áll. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre több mindenre derül fény, szép lassan helyükre kerülnek a kirakós darabkái, mindenki egyre gyanúsabb és gyanúsabb lesz. Az ártatlannak gondolt szereplők könnyen gyanúsítottakká válhatnak, és az is megtörténhet, hogy olyan valaki áll az ügy mögött, akire senki sem gondolt volna. De vajon ki lopta el a titokzatos kiállítási tárgyat? És mi köze van az ügyhöz az oroszlánoknak?
Bár a cselekmény alapötlete, a kiállítás és a titokzatos kincs a képzelet szüleménye, de a történet több valós eseményt és személyt is megjelenít. A kitalált és valós események tökéletes elegyet alkotnak, és egy nagyon érdekes és szerethető történelmi kalandregényt eredményezett.
Emília egy igazán szerethető karakter és a barátait is nagyon megkedvelem. Az ízlésemnek bevallom kicsit talán túlságosan laza volt a szereplők viselkedése, valahogy nem láttam magam előtt, hogy egy tizenéves fiatal lány a barátaival a sötétben mászkál és kalandozik, a felnőttek pedig tudnak erről, sőt még bátorítják is. Szerettem olvasni a kalandokról, de valahogy nekem az ábrázolt társadalmi kor és a viselkedésminta valahogy nem volt összeegyeztethető a fejemben. Azt gondolom, hogy az volt ezzel a szerző célja, hogy izgalmassá és befogadhatóvá tegye ezt az időszakot a célközönsége számára. Szerintem ez összességében ez jól sikerült neki, csak az én "öreg" fejem nem tudott mit kezdeni vele. De biztos vagyok benne, hogy sikerült a célközönség figyelmét felkelteni és tuti szívesebben barangolnak ezután a gyerkőcök a Nemzeti Múzeumban, vagy éppen a Lánchíd környékén.
Emília bevallom, már a nevével belopta magát a kis szívembe, hiszen ez az egyik kedvenc női nevem. Egy igazán talpraesett fiatal hölgy, aki éles eszével és rátermettségével nem maradt el a fiú barátaitól...sőt talán ki is emelkedett kicsit a kis csapatból. Mirkó és Florian karaktere is igazán szerethető. Florian csendes, kicsit magába húzódó, ugyanakkor rendkívül okos fiatalember. Mirkó pedig kicsit olyan volt inkább, mint a csapat bohóca. De bebizonyította, hogy rendkívül éles megfigyelő ő is, és olyan dolgokat is észrevett, amiket a többiek például nem.
Nagyon tetszett, ahogy megelevenedett előttem a korabeli Budapest. Ha lenne egy időgépem, kíváncsiságból biztosan erre az időszakra utaznék vissza. És persze az illusztráció mellett sem mehetek el szó nélkül. Egyszerűen imádom Láng Anna munkásságát, teljesen oda meg vissza voltam a rajzaiért. Ez már a sokadik kötet, amely Anna munkái közül a polcomra kerül, de még mindig újra meglep a végtelen profizmusával és kreativitásával. Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy ő az egyik legnagyobb kedvencem a magyar illusztrátorok közül.
Eddig minden könyvem a sorozatból dedikálva lett, szóval remélem a Könyvhéten, vagy esetleg majd a Könyvfesztiválon tudom dedikáltain a szerzővel. :)
Összességében ugyan nem Fodor Veronika regénye lesz a kedvencem a sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy ne élveztem volna az olvasását. Az aranyváros egy igazán szerethető ifjúsági kalandregény, remek választás 10-12 évesek számára. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4
Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
A történet az 1873-as bécsi világkiállítás idején játszódik, így a játékunk is ehhez az eseményhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉRDÉS
Mi volt az 1873-as világkiállítás mottója?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése