Sziasztok!
A Menő Könyveknek köszönhetően egy újabb klasszikust vehetünk kézbe új kiadásban. Ezúttal Anne Brontë Agnes Grey című regénye kapott szép, új köntöst. Tartsatok velünk, ismerjétek meg az önéletrajzi ihletésű történetet és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykötet is.
Anne Brontë első regényének főhőse, Agnes Grey egy lelkészcsalád legkisebb gyermekeként szeretetteli környezetben nő fel, ahol a lelki és erkölcsi értékek többet érnek a kézzel fogható javaknál. Ezt a szemléletet kívánja továbbadni nevelőnőként az arisztokrata családok elkényeztetett gyermekeinek is. A visszafogott, de mindig őszinte Agnest a munkája során szerzett fájdalmas tapasztalatok egyre erősebbé teszik, és végül érett, önálló nőként veszi kézbe saját sorsát.
Az önéletrajzi ihletésű mű a viktoriánus korabeli Angliában játszódik, a szerző valósághű ábrázolással mutatja be az akkori társadalmi viszonyok visszásságait. Az elgondolkodtató és a mai olvasó számára is különleges élményt nyújtó fejlődésregény egy nő életét mutatja be, aki a megpróbáltatásokon keresztül jut el saját értékeinek felismerésééig, és végül érzelmeit felvállalva az őszinte szerelmet is megtalálja.
Nem most találkoztam először a Brontë nővérek munkásságával. Charlotte méltán híres és ismert regényét a Jane Eyre-t kétszer-háromszor is olvastam, Emily alkotását az Üvöltő szeleket, pedig még ennél is többször olvastam. Anne Brontë egy másik művét, a Wildfell asszonyát pedig 2022 decemberében kerítettem sorra. A műve az egyik legkedveltebb Brontë regényemmé vált és bár az Üvöltő szelek rendületlenül az első helyen csücsül, a Wildfell asszonya azonban csupán egy hajszállal van lemaradva mögötte. A Brontë nővérek abszolút belopták magukat a szívembe és a legnagyobb kedvenceimként tartom őket számon, így nem is volt kérdés, hogy az Agnes Grey című kötetet is sorra kerítem-e.
Az Agnes Grey Anne Brontë angol írónő 1847-ben kiadott, önéletrajzi ihletésű regénye. A valóságban a három Brontë lány közül Anne volt az egyetlen, aki sikeresen dolgozott nevelőnőként. Művében nagyban épített arra, hogy mit tapasztalt munkája során. Ahogy Agnes, Anne is tizenkilenc évesen helyezkedett el első munkahelyén, az Ingham családnál, 1839 áprilisában. A fegyelmezetlen gyerekek nevelésével sok gondja akadt, már abban az évben, decemberben távozott (kilenc hónap után, ahogy Agnes). Azt ugyan nem tudni, ő mondott fel vagy elküldték, de a regény az utóbbit sugallja. Agneshez hasonlóan Anne is fél évvel később kap új állást, ezúttal a Robinson családnál, Thorp Greenben.
William Weightman, aki Anne apjának, a segédlelkésze volt, ugyanebben az időben Thorp Green közelében töltött némi időt. Anne és Weightman egymás iránti érzelmeire, közvetett bizonyítékokból lehet csak következtetni, úgymint Anne verseiből, Charlotte egy leveléből és az Agnes Greyből. Weightman jegyese egy Agnes Walton nevű nő volt, Anne talán ezért választotta ezt a nevet regényhősnőjének, akit önmagáról mintázott. Weightman 1842-ben kolerában meghalt, és Anne másik álma, a nővéreivel közösen nyitott iskola sem vált valóra; az Agnes Greyben azonban az utolsó fejezetek – a regény egyetlen nagyrészt fiktív része – legalább a regényhősnő számára valóra váltják írója álmait az édesanyjával nyitott iskola, majd a Westonnal kötött házasság formájában.
Az Agnes Grey egy nagyszerű stílusban, E/1-ben megírt regény, melyben a főszereplő életének egy szakaszát és fejlődését követhetjük végig. A kötet nagyon olvasmányos, naplószerű, így az olvasó azt érezheti, hogy az elbeszélő ott ül mellette egy kandallónál és úgy hallgatja a történetet. A visszafogott, de mindig őszinte Agnest a munkája során szerzett fájdalmas tapasztalatok egyre erősebbé teszik, és végül érett, önálló nőként veszi kézbe saját sorsát, megtalálja azt, ami célt adhat az életének és a boldogság is rátalál.
Az Agnes Grey rendkívül jól reflektál azokra az erkölcsi normákra, melyek az adott korban fontosak voltak. Agnes nevelőként szeretné a jóság, a szelídség, szerénység eszméjét megismertetni neveltjeivel. Szeretné megtanítani nekik, hogy az erkölcsi értékek többet adnak a kézzelfogható javaknál, ám a családok elkényeztetett gyermekei kevéssé fogékonyak a jóságra.
A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább a visszafogott humora és érdekes társadalmi korrajza az, ami megragadja az olvasóját. A könyv egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a már fentebb is említett társadalmi korrajz és nevelői munka bemutatása. Nekem egy kicsit Kisasszonyok hangulata volt a kötetnek, valahogy inkább azt juttatta eszembe, mint Charlotte vagy Emily munkásságát.
A könyv nagyon elgondolkodtató, érdekes volt látni, hogy milyen lehetett az arisztokrata családoknál nevelőként dolgozni. Az elkényeztetett gyermekek sokszor verték ki nálam a biztosítékot, nagyon furcsa volt látni, hogy egy-egy családban mit meg nem engedhettek a gyermekek maguknak.
Az első család nagyon idegesített, túlzás nélkül állíthatom, hogy borzasztóak voltak a gyerekeik. Nem csak a fiú, a kislányok is. És itt ne csak arra gondoljatok, hogy esetleg nem fogadtak szót, hiszen talán ez volt a legkisebb probléma. Sokkal rosszabb volt, hogy nem törődtek senkivel, önzők voltak és úgy érezték, hogy az egész világ körülöttük forog. Nem ismerték a tekintélyt, kegyetlenek voltak és hiúk. Hisztivel és manipulálással elérhettek bármit és ezzel tisztában is voltak. Sem embert, sem állatot nem tiszteltek, amikor pedig arról olvastam, hogy a kínzás sem áll messze tőlük, nagyon drukkoltam, hogy Agnes új munkát nézzen.
A második család sem volt sokkal jobb, de mivel itt nagyobbak voltak már a gyerekek, így talán Agnes is jobban boldogult. A fiúk hamar kirepültek otthonról, a két kisasszony pedig ugyan hiú és sekélyes volt, de legalább nem voltak olyan kegyetlenek mint az első családban a kisgyermekek. Ugyan szimpatikussá ők sem váltak, de kissé szántam őket. Borzasztó lehet olyan családban élni, ahol a szülők nem szeretik feltétel nélkül a gyermeküket, ahol a szülők inkább a vagyon és rang alapján választanak férjet a lányuknak, nem pedig érzelmek irányítják őket. A szeretetlenség könnyen megnyomorítja az ember lelkét, hiszen hiába lehet szép háza az embernek, vagy sok-sok pénze, ha közben nyomorúságosan érzi magát, mert nincs a közelében senki, aki egy jó szót is szólhatna hozzá.
Nagyon örültem, hogy Agnes végül megtalálta a hivatását és a saját hangját is. Sokszor háttérbe szorította önmagát, sokáig nem ismerte fel a saját értékeit, de a kötet végére eljutott oda, hogy értékesnek lássa saját személyét is. Igyekezett palástolni érzelmeit, sokszor érezte azt, hogy hiába reménykedik, de végül az őszinte szerelmet is megtalálta. Úgy örültem neki, hogy Agnes élete boldog fordulatot vett és csak azt sajnálom, hogy a kötet egyetlen fiktív része ez. Anne is megérdemelte volna ugyanezt a happy endet, őszintén sajnálom, hogy csak a regénye lapjain tapasztalhatta meg ezt a boldogságot.
Nagyon imádtam ezt a csodálatos kiadást, biztos vagyok benne, hogy kiemelt helye lesz a kötetnek a polcomon. Olyan jó látni, hogy a kiadó ennyire a szívén viseli ezeknek a könyveknek a sorsát, őszintén bízom abban, hogy még sok ilyen nagyszerű és klasszikus történet kap majd új köntöst. Én biztos benevezek majd az összesre. Természetesen nem minden a csinos borító, ezt én is tudom, de talán ezeknek köszönhetően a fiatalabb korosztály is szívesen lapozgatja majd ezeket a klasszikusokat.
Összességében én nagyon élveztem a könyvet és nem véletlenül imádom ennyire a Brontë nővérek munkásságát. Most már biztos vagyok benne, hogy Emily mellett, Anne is nagy kedvencemmé vált. A Wildfell asszonya talán egy kicsit jobban tetszett, de az Agnes Greyt is nagyon nagyon szerettem. A kötet könnyed stílusa miatt könnyen és gyorsan haladtam az olvasással, de néha meg-megálltam és elgondolkodtam egy-egy bölcs gondolaton is. Nagyon sok idézetet jelöltem be magamnak, biztos vagyok benne, hogy sokszor fellapozom majd a kötetet.
A személyes kedvencemet is idemásolom nektek:
"Az emberi szív olyan, mint a gumi: egy kicsitől is feldagad, de a nagyon soktól sem pattan meg. Ha a semminél alig több is megzavarja, a mindennél alig kevesebb kell, hogy megtörje. Akárcsak testrészeinkben, szívünkben is elementáris életerő testesül meg, amely megvédi a külső erőszaktól. Minden ütés, amelybe belerezdül, csak megkeményíti a következő csapás elviselésére; pontosan úgy, ahogy az állandó munka is megkeményíti a kéz bőrét és megerősíti izmait ahelyett, hogy tönkretenné."
Ha szeretitek a Brontë nővéreket, akkor az Agnes Greyt se hagyjátok ki. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4,95
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
.png)
Nyereményjáték
Az Agnes Grey Anne Brontë angol írónő 1847-ben Londonban kiadott, önéletrajzi ihletésű regénye. Ebben a játékban most minden állomáson találtok egy idézetet egy olyan könyvből, mely hasonló korszakban íródott. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy honnan származik az idézet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
IDÉZET
“A szeretet önmagunknál kezdődik, úgy mondják.”
Állomások
09.03.: Csak olvass!
09.06.: Szembetűnő
09.10.: Könyv és más
09.12.: Spirit Bliss Sárga könyves út
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése