2025. október 27., hétfő

Nick Bradley: Macska a városban + Nyereményjáték

Sziasztok!

Nick Bradley ismét Japánba kalauzolja el az olvasókat Macska a városban című második regényében, melyben látszólag egymástól független élettörténeteket mutat be. Megismerhetjük a remeteként élő tehetséges tetoválóművészt, a hotelben meghúzódó hajléktalant, és egy bolti árust is, aki Tokió örökké pezsgő életében keresi a szerelmet. Ebben a nagyvárosban könnyű elveszni, azonban egy rejtélyes macska felbukkanása szépen lassan összefűzi a történet szálait. Tartsatok bloggereinkkel és a Kossuth Kiadó jóvoltából nyerhettek egy példányt a regényből! 

Tokióban – a világ egyik legnagyobb metropoliszában – egy kóbor macska bolyong a sikátorokban. Útja során finoman megérinti egyes városlakók egymástól látszólag teljesen független életét, és ezáltal meglepő módokon kapcsolja össze a sorsukat.

A város azonban folyamatosan változik. A macska lassan a peremvidékre szorul, ahol különös idegenekkel találkozik: egy hajléktalannal, aki egy omladozó szállodában húzza meg magát, egy magányos remetével, aki retteg elhagyni a házát, és egy kisbolt dolgozójával, aki a szerelmet keresi.

Miközben a macska Tokió lakóit kerülgeti, minden lépésével közelebb hozza őket egymáshoz.



A Kossuth Kiadónak hála a japán irodalom szerelmesei egy újabb gyöngyszemet tarthatnak a kezükben. Nagyon szeretem az ázsiai kultúrával foglalkozó regényeket, azért azonnal megakadt a szemem a Négy évszak Japánban című köteten. A szerző, Nick Bradley ugyan nem ázsiai származású, így elsőre biztos sokatoknak felugrik a szemöldöke a homloka közepére hogy oké-oké, de ha nem japán származású, akkor minek ír Japánról? Képzeljétek, a szerző nagyon szereti a japán kultúrát, doktoriját pedig abból szerezte, hogy miként jelennek meg a macskák a japán irodalomban. Biztosan nektek is feltűnt már, hogy a legtöbb ázsiai könyvben megjelenik legalább egy macska, ha pedig a történetben nincs róla szó, akkor minimum a borítón megjelentetik valamilyen formában. 

A japán irodalomban gyakran jelennek meg macskák mint az emberi élet csendes tanúi. Van, hogy a macska filozofikus, ironikus és éleslátó megfigyelő, aki kívülállóként, de nem érzelemmentesen kommentálja az emberek viselkedését. Máskor csak a háttérben húzódik meg és csak metaforikus módon értelmezhető az ő jelenléte. A japán folklórban és irodalomban a macskák gyakran jelennek meg természetfeletti lényekként, például bakeneko (alakváltó, mágikus macska) vagy nekomata (kétfarkú démonmacska) alakban. Ezek a lények gyakran intelligensek, hosszú életük során természetfeletti erőkre tesznek szert, és képesek bosszút állni vagy segíteni. A modern japán irodalomban azonban a macskák gyakran töltik be az érzelmi kapcsolat vagy a lelki társ szerepét. Japánban a macskák hagyományosan szerencsehozó állatok – gondoljunk csak a híres maneki neko-ra, a „integető macskára”, amely sok üzlet és otthon bejáratánál látható. Az irodalmi megjelenések gyakran kapcsolódnak ehhez a kulturális képzethez, ugyanakkor a macskák függetlensége és kiismerhetetlensége révén egyfajta személyiségkivetítésként is működnek. Szóval ahogy látjátok, nagyon érdekes, izgalmas és sokrétű ez a téma.

A Macska a városban egy igazán érdekes történet emberekről, emberi sorsokról. Egy kötet, melyben többek között megfér egymás mellett egy lecsúszott, volt alkoholista hajléktalan, egy menő irodában dolgozó jogász fiú, egy magányos taxis, egy vágyálmokat kergető nő, egy régi iskola alapján dolgozó tetoválóművész és egy volt jakuza tag története. Első látásra úgy gondolná az olvasó, hogy semmi közös nincsen ezekben az emberekben, de aztán ahogy haladunk előre az olvasásban, úgy válik a kötet egy kerek egésszé. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A könyvben szereplő történetek mindegyike egy konkrét személyhez és az ő életútjához kapcsolódik. Bár látszólag mindegyik történet más és más, de szép lassan az olvasó ráébred arra, hogy nem csupán a macska, és a furcsa zöld szemű lány jelenléte köti össze azokat. Sokkal mélyebb szinten kapcsolódnak az egyes szálak. Egy idő után az ember már úgy is felismeri ezeket a pontokat, hogy nincsenek direkt módon kimondva, sokszor az utalgatások is rendkívül sokat mondanak. 

A karakterek nem idealizált, romantikus hősök, hanem olyan karakterek akik sokszor és sokat hibáznak.  Az emberek egy része rendkívül szimpatikus volt, de akadtak olyanok is, akiket legszívesebben megcsapkodtam volna egy péklapáttal, hogy térjenek már észhez. 

A történet Tokióban játszódik, és fontos kiemelni, hogy a város sem kapott egyfajta turistás cukros mázat. Minden szépségével és mocskával együtt mutatja be azt a szerző. Megjelenik benne a hajléktalanok helyzete és az, hogy mi történt velük, mikor a város az olimpiára készült. Hogy nem véletlenül vannak csak nők számára fenntartott kocsik a tömegközlekedésen, hiszen nem ritka, hogy a férfiak visszaélnek a tömeg adta lehetőséggel. Ugyanakkor nagyon meghatódtam a meg nem született gyermekek szobrán és azon, hogy mi is ennek a jelentősége. Egyszerre van jelen a könyvben a nyüzsgő város, az aranyifjak és azok az emberek, akik nem szeretnének mást, csupán boldogulni az életben. 

Bevallom, kicsit felemás érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban. Egyes történetek mélyen meghatottak, mások elgondolkodtattak. De az is megesett, hogy unottan olvastam az adott fejezetet mert valami miatt nem érintett meg az a szál. Ugyan nem érzem, hogy kedvencet avattam volna, de nagyon olvastatta magát a történet. 

Ami sokat hozzáadott nekem az olvasás élményéhez, az egyértelműen a fordítói megjegyzések voltak. Imádtam olvasni az elmélkedéseket, a fordítási nehézségeket és magyarázatokat. 

A könyv stílusa nekem összességében tetszett, de becsületesen bevallom az író másik kötete jobban megfogott. Ha szeretitek a japán kultúrát és irodalmat, akkor érdemes esélyt adnotok Nick Bradley regényének is. Bár vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban, de nem bántam meg, hogy elolvastam. Mert lehet, hogy nem tetszett benne minden, de ami igen, azt biztosan sokáig magamban őrzöm majd. Olvassátok, szeressétek. 

Értékelés: 5/3,8


Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Játékunk során minden állomáson találtok egy kérdést a történetre vonatkozóan, melyre a helyes választ a beleolvasóban találjátok. A válaszokat a lenti kérdőívet kitöltve tudjátok beküldeni nekünk. Sok sikert mindenkinek!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
A lány miket nem enged magára tetoválni?


A turné állomásai

10.27. Csak olvass!



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése