2022. augusztus 31., szerda

Bella Ellis: Ördögi ​csontok (A Brontë nővérek nyomoznak 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A General Press Kiadónak hála megérkezett országunkba A Brontë nővérek nyomoznak sorozat második része. Bella Ellis regénye ismét a viktoriánus korba repít minket. Vészjósló babonák és ördögi történetek nehezítik a lányok nyomozását, de kitartó munkájuknak és éles eszüknek hála nem maradhat semmi sem rejtve előttük. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt ebben az izgalmas történetben és ha nektek kedvez a szerencse, nyerhettek is egy példányt a kötetből. 


„Emlékezz a halálra!” – Zerubabbel Barraclough órásmester ars poeticája

A Brontë nővéreknek két szenvedélyük van: az írás és a nyomozás. Mivel az alkotói karrierjük háttérbe szorult, elérkezettnek látják az időt, hogy a való világban játszódó bűnügyi történetek helyett inkább a regényeikre összpontosítsanak, ám ekkor egy megdöbbentő felfedezésről hallanak. Az otthonukhoz közeli és meglehetősen rossz hírű Top Withens-farmház kéményében egy gyermek csontjaira bukkantak. A nővérek azonnal az ügy nyomába erednek, és ahogy többet megtudnak a ház lakóinak előéletéről, rémisztő megállapításra jutnak: talán nem is csak egy áldozat halálát kell felderíteniük.
A szálak egy árvaházba és a boszorkányság okkult szertartásainak világába vezetnek. Bármennyire is elborzasztják őket a nyomozás fejleményei, nem hátrálhatnak meg, hiszen nem sokkal a sötét hold előtt újabb fiatal fiú tűnik el a kisvárosból.

Bella Ellis ezúttal is fantasztikus időutazásra csábítja az olvasóit, amelyben a Brontë család valós életrajzi vonatkozásai mellett a romantika gótikus jellemzőit vegyíti a klasszikus bűnügyi történetek elemeivel úgy, hogy az nem csak a krimi kedvelőinek nyújt kikapcsolódást.

Ha jól emlékszem, akkor talán két éve találkoztam Bella Ellis munkásságával, amikor is a sorozat első részét, Az eltűnt hitvest olvastam. Bár alapjáraton nem vagyok a műfaj rajongója, a krimi egyáltalán nem az én műfajom, de olvasás közben rájöttem, hogy ezeket a viktoriánius kori rejtélyeket nagyon is szeretem, így óriási lelkesedéssel vártam a sorozat következő kötetét. 

Az Ördögi csontok című kötet egy igazán izgalmas és szerethető regény, mely nagyszerű kikapcsolódás minden krimi és Brontë nővér rajongó számára. Már az első részben is bizonyította számomra az írónő, hogy Charlotte, Emily és Anne karakterét rendkívül gondosan alkotta meg. Nincsenek a nővérek túlidealizálva, nem érződik karakteridegennek egyiknek sem a személyisége, pontosan olyanok, mint amilyennek képzeljük őket. Érződik a rengeteg kutatómunka, és a hölgyek munkássága iránti rajongás, igazából egy rossz szavam sem lehet, kifejezetten nagyszerű olvasmány volt. 

Charlotte a józan és intelligens testvér, aki ösztönesen tudja hogyan kell az emberekkel kommunikálni. Anne a szelíd és engedelmes, ő a legkisebb a családban, az előző részhez képest azonban óriási változáson megy keresztül. Egyre magabiztosabbá válik, egy igazi erős, független fiatal hölgy, aki igazi kompetens karakterré vágyik. Megtalálja a hangját, amellyel sokszor még a testvéreit is meglepi. 
Emily egy igazi nyughatatlan lélek, akit nem kötnek a konvenciók. Kiszámíthatatlan, olyan mint a forgószél és nem mellesleg szerintem az ő karaktere a legviccesebb. (Nem meglepő módon ő volt az abszolút kedvencem. ) Mindegyik fejezet az egyik nővérhez kötődik, így jobban megismerhetjük a gondolataikat. Nagyon tetszett, hogy szoros kötelék van közöttük. Szerették és támogatták egymást mindenben. Persze voltak apró-cseprő viták, de soha nem felejtették el, hogy a legfontosabb az, hogy ott vannak egymásnak. Bármi is történik, mindig számíthatnak egymásra. Együtt legyőzhetetlenek és bármire képesek. Renkívül eltökéltek, erős morális értékrenddel rendelkeznek és tudják, hogy az igazság mindennél fontosabb. Bár egy olyan világban élnek, ahol a nőknek nincsen sok szava a férfiakkal szemben, mégis minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy az igazság napvilágot lásson. Rendkívül erős és kompetens női karakterek, akik bármire képesek. Hatalmas kedvencekké váltak és tűkön ülve várom az újabb kalandjaikat. 

A cselekmény rendkívül szövevényes, egy másodpercre sem eresztett, csak úgy faltam a lapokat. A különböző baljós jelek, a komor képek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet magához bilincselje az olvasóját. A Bella Ellis által teremtett atmoszféra rendkívül erős, igazán érzékletesen ír az erdőről, és a regény különböző helyszíneiről. Babonák, ősrégi hiedelmek, őrület és boszorkányság itatja át az egész történetet, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket, hogy miféle helyzetbe is kerültek kedvenc hőseink. Egy idő kissé nehéz elkülöníteni a valóságot és misztikumot, de ahogy haladunk előre a történetben egyre inkább kirajzolódik és testet ölt a gonosz, minden kirakós a helyére kerül és megismerjük a csontok történetét. Bevallom, nagyjából a kötet közepétől kezdve volt egy rendkívül erős gyanúm, hogy kinek a jóvoltából kerültek a falba a gyermek csontjai, ami végül be is bizonyosodott. De az ilyen történetek esetében sokszor nem is az az érdekes, hogy ki követte el a bűntettet, hanem inkább, a nyomozás és a bűnhöz vezető út, a nagy miértek azok, amelyek lekötik az olvasót (vagy legalábbis engem). 

Bella Ellis írásmódja nagyszerű, igazán megszerettem az írói stílusát. A leírások, a humoros párbeszédek, a baljó és komor képek együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az ember egy nagyszerű olvasmányélménnyel gazdagodjon. Nem éreztem egy másodpercig sem mesterkéltnek a szöveget, teljesen hitelesnek érződött, nem lett a kor paródiája. Zseniális, ahogy a lányok személyiségét és gondolatait vegyíti az általuk megalkotott történetekkel, ezek az apró és finom utalások tették számomra még szerethetőbbé a történetet. Én már a sorozat első részét is nagyon szerettem, a második rész pedig talán még az elsőnél is jobban tetszett. Talán a hangulata volt, ami igazán megfogott. Lehet, hogy csak a közelgő őszi, bekuckózós időszak miatt, de nekem nagyon tetszett ez a komor és baljós hangulat. 

Nagyon tetszett, hogy a főszálon kívül rengeteg korabeli problémával ismerkedhettünk meg. Az ír bevándorlók, vagy éppen a katolikusok helyzete és a velük kapcsolatos előítéletek, az árvaházak és az utcagyermekek élete is megjelenik az írásban. Persze nem annyira hangsúlyosan, mint a nyomozás, de ez is elég arra, hogy az embert arra ösztönözze, hogy még inkább elmélyedjen a témában. Az biztos, hogy én a jövőben is szívesen olvasnék ilyesmit, hiszen az 1800-as és az 1900-as évek mindig is nagy érdeklődést váltottak ki belőlem. 

Az a helyzet, hogy valószínűleg a Netflix nem olvasta az előző bejegyzésemet, de még mindig úgy gondolom, hogy tökéletes sorozat lehetne Bella Ellis regényéből. Ahogy Enola Holmes (akit amúgy szintén imádok), úgy a Brontë nővérek is megérdemelnének egy adaptációt. 

Nem tudok elmenni szó nélkül a kötet borítója mellett. Egyszerűen csodálatos, és pontosan olyan érzés ránézni, mint amilyen olvasni is. Imádom a letisztultságát és a hangulatát.  

Össszességében nekem nagyon tetszett az Ördögi csontok című kötet, a kor szerelmesei és a Brontë nővérek rajongói szerintem nagyon fogják szeretni a történetet, de igazából bátran ajánlom mindenkinek, aki egy könnyed kis krimire vágyik. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is tudsz olvasni. 

Nyereményjáték

A regény főszereplői a Brontë nővérek, így a mostani játékunk is hozzájuk kötődik. Minden kérdésen találtok egy kérdést, ami az életükhöz kötődik, nektek pedig nincs más dolgotok, mint válaszolni az adott kérdésre. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
A nővérek 1846-ban kiadták első könyvüket saját költségükre, azonban álnevet használtak. Milyen neveket használtak?  

a Rafflecopter giveaway

Állomások

08.31.: Csak olvass!
09.02.: Olvasónapló
09.04.: A Szofisztikált Macska


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése