Anna Kate úgy tervezi, hogy csak rövid időre látogat az alabamai kisvárosba, Wicklowba, hogy eltemesse nagymamáját. Ám ahogy elkezd dolgozni a legendás Fekete Rigó kávézóban, nem csupán a helybeliekkel kerül egyre szorosabb kapcsolatba, hanem saját múltjával és családi örökségével is. Ismerjétek meg bloggereinkkel együtt Heather Webber Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban című, érzékeny és varázslatos regényét, és nyerjétek meg a Kossuth Kiadó által felajánlott példányt!
Az Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban mágikus realizmussal átszőtt, szívmelengető és magával ragadó romantikus történet, helyszíne pedig az Egyesült Államok egy bájos déli kisvárosa.
Wicklow, ez az emberléptékűen kicsi település az alabamai hegyek árnyékában terül el. Ide érkezik Anna Kate, hogy eltemesse szeretett nagymamáját, Zét, a Fekete Rigó kávézó tulajdonosát. Úgy tervezte, hogy csak rövid időt tölt itt, bezárja a kávézót, majd eladja nagyanyja ingatlanát. Ám hiába szánja el magát, hogy nem alakít ki szoros kapcsolatokat a helybeliekkel, és hogy elkerüli az apja családját, Anna Kate-et végül megmagyarázhatatlan módon elbűvöli a különös déli városka, ahonnan anyja sok évvel korábban elmenekült, és a rejtélyes Feketerigó-pite, amelyről az egész város beszél.
Ahogy lassan fény derül a múltra, Anna Kate-nek végül döntést kell hoznia, hogy ez a magányos feketerigó képes lesz-e rendbe szedni törött szárnyát, és megtanulni repülni.
Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után. Számomra pontosan ilyen volt az Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban is. Heather Webber regénye olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet. Egy rendkívül bájos és megkapó történet a szeretetről, a gyászról, a veszteségről, a fájdalomról a túlélésről és az újrakezdésről. A kötet műfaja mágikus realizmus, ami tulajdonképpen egy olyan művészeti irányzat, amely valósághű képet fest a világról, miközben mágikus elemekkel is kiegészíti azt. Nekem elsőre eddig Zafón, A szél árnyéka című műve jutott eszembe a műfajban, amit amúgy a legnagyobb kedvenceim között tartok számon.Mikor megláttam, hogy az Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban című kötet is ezzel a címkével fut, azonnal felkeltette az érdeklődésemet és mostanra már elmondhatom, hogy Heather Webber regénye is legkedvesebb történeteim közé került.
Mindannyian vágyunk a feloldozásra. Egy kedves ismerős/családtag elvesztése, vagy egy meg nem született/sosevolt gyermek ugyanolyan mély sebet ejt rajtunk. Ilyenkor meg kell gyászolnunk a szeretett személyt, el kell engednünk a közös múltat és a jövőt is, amiben reménykedtünk. De vajon mit tennénk, ha üzeneteket kaphatnánk a túlvilágról? A segítségükkel továbblépnénk, hiszen választ kaphatnánk kínzó kérdéseinkre, vagy még jobban ellepne minket a gyász és képtelenek lennénk elengedni az elvesztett személyt? Mire képes a szeretet? Talán a túlvilágról is képes jelt adni nekünk és segíteni, ha arra van szükségünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseinkre is választ kaphatunk az elolvasás során.
A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. Heather Webber nagyon szépen ír a veszteségről és a gyászról, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy másodpercig sem hat nyomasztónak a regénye. A szereplők egytől-egyig szembesültek már azzal a fojtogató fájdalommal, amit egy szeretett társ/családtag elvesztése okoz, mégsem depresszív, vagy szomorú. Nem magára a gyászra, hanem sokkal inkább a gyógyulásra koncentrál. Az egyes szereplőkön keresztül bemutatja, hogy sokan, sokféleképpen küzdenek meg a gyásszal, és hogy a gyógyulás egyáltalán nem egyszerű folyamat, hiszen annak belülről kell fakadnia. Vannak akik egészen különleges módon próbálnak megküzdeni vele a feketerigók segítségével, mások terápiára járnak, vagy eltemetik magukban a fájdalmukat. Tetszett, hogy az írónő egyik megoldásmódot sem kritizálja, ugyanakkor okosan felhívja a figyelmet arra, hogy miként is lehet megküzdeni a szóban forgó érzésekkel.
A kötet szereplői nem idealizált és túlmisztifikált romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Egy igazán kedves amerikai kisváros életébe pillanthatunk be, melyet a feketerigók különös éneke tesz igazán különlegessé. A regénynek tulajdonképpen két főszereplője van, Natalie és Anne Kate, akiknek az élete szép lassan összefonódik. Határozottan állíthatom, hogy nagy fejlődésen mennek keresztül. Egyiküknek sem volt könnyű élete, de együtt talán végül talpra állhatnak és elindulhatnak a "gyógyulás" útján.
Nagyon megkedveltem a déli kisvárost, mióta tiniként megismertem a Gilmore Girls világát, azóta teljesen rá vagyok kattanva az ilyen típusú településekre. Wicklow abszolút hozta nekem a Stars Hollow-i életérzést és minden egyes másodpercben azt éreztem, hogy bárcsak én is a kávézó asztalánál ülhetnék egy szelet különleges pite társaságában. Heather Webber a kisvárost úgy töltötte meg élettel, hogy szerethetőbbnél szerethetőbb mellékszereplőkkel töltötte meg a lapokat. Talán az elején kicsit nehezen igazodik ki az ember a karaktereken, de ahogy Anne Kate, úgy az olvasó is egyre jobban megkedveli az ottlakókat. Úgy éreztem, hogy minden szereplő pontosan annyi játékidőt kapott, mint amennyit a történet megkívánt. Bár úgy érzem, ha az ember figyelmesen olvassa a regényt, nagy meglepetéseket nem tartogat a regény, mégsem mondható unalmasnak, vagy vontatottnak. Az írónő nagyszerűen súlyozta az eseményeket és anyai gondoskodással viseltetett a legapróbb karakter iránt is. Nem hagyott senkit sem parlagon, mindenki megkapta azt a lezárást, amit megérdemelt.
Talán egy kicsit több mágikus részlet elfért volna a regényben, de Zé (a nagymama) meséit felidézve csodálatos élmény volt megismerkedni az őrzők történetével. Kevés dolgot szeretnék jobban, mint meghallgatni a feketerigók életét és enni egy szelet pitét (még akkor is, ha esetleg nem kapható mindenmentes változatban :D). De ez persze semmit sem von le a könyv élvezeti értékéből. Egyszerűen imádtam a történet minden egyes sorát és az utolsó oldal elolvasását követően azt kívántam, bárcsak elfelejteném a könyvet, hogy újrakezdhessem azonnal az olvasását. Nem tudom, hogy mi miatt volt a lelkemre ekkora hatással a történet, de abban biztos vagyok, hogy örökre a szívembe zártam. A történetben többször is utalnak a szereplők arra, hogy Wicklow nagyon ért ahhoz, hogy magához láncolja az embereket és azt hiszem, hogy ez nem csak a képzeletbeli szereplőkre igaz, hanem magára az olvasóra is. A szívem egy darabját otthagytam ebben a kedves déli kisvárosban, és azt kívánom bárcsak igaz lehetne a történet. Egy valami azonban biztos, ha feketerigót látok, mindig ez a kedves regény fog az eszembe jutni. Nem mondom, hogy hibátlan, vagy azt, hogy tökéletes. De egyszerűen imádtam. Teljesen megfogott és nem eresztett. Az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya.
Összességében én csak ajánlani tudom nektek Heather Webber regényét, ha csak egy könyvet választanátok ajánlók alapján, akkor mindenképpen ez legyen az. Ha szeretitek a hasonló regényeket, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. A könyv mellé pedig mindenképpen készítsetek oda egy finom pitét, mert garantáltan megkívánjátok.
Értékelés: 5/5
Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mostani nyereményjátékunkban híres amerikai kávézókat keresünk! Minden állomáson találtok egy-egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy a kávézó nevét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉP
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése