Maeve Abenthy álnév alatt kezd el tanonckodni a Világjáró Postánál, ahol bűvírásra tanítják, de főszereplőnk igazi célja, hogy fényt derítsen édesapja múltjára! Az egyetlen, aki segíthet Maeve-nek, a mentora, aki tudja, hogy a lány hazudott a kilétéről, ezért jogosan bizalmatlan…
Tartsatok bloggereinkkel A Világjáró Posta blogturnéján, és ne felejtsetek el játszani se, mert a turné végén egy szerencsés olvasónk megnyeri a Menő Könyvek Kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!
Hét évvel ezelőtt Maeve Abenthy elvesztette az apját és vele együtt a nevét is. Kétségbeesetten próbál elmenekülni apja bűnei elől, ezért álnéven él, és soha nem marad egy helyen túl sokáig.
Egy nap titokzatos levelet kap apja állítólagos barátjától, aki azt állítja, Jonathan Abenthy ártatlan.
Hogy kiderítse az igazságot, Maeve tanoncnak adja ki magát a Világjáró Postánál, ahol bűvírásra tanítják – arra a veszélyes mágiára, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy leveleket varázsoljanak, és más világokba juttassák el azokat. Ám apja múltjának kutatása több figyelmet vonz, mint azt a lány remélte.
Titokzatos, dühítően jóképű mentora tudja, hogy hazudik a kilétéről, és az idő fogytán van, hogy meggyőzze a férfit, bízzon benne. Ami még rosszabb, fenyegető leveleket kap, hogy hagyjon fel a nyomozással.
Ahhoz, hogy Maeve megfejtse a hét évvel ezelőtt történtek rejtélyét, lehet, hogy több mindent kell feladnia, mint azt tervezte.
Emily J. Taylor neve korántsem volt ismeretlen számomra, hiszen az első regényét már olvastam magyarul. A Hotel Magnifique után kíváncsi voltam, hogy A Világjáró Posta milyen izgalmakkal szolgál majd. A borítója csodaszép, a fülszöveg pedig kifejezetten izgalmasnak tűnt, így nagyon lelkesen álltam neki az olvasásnak. Egy ismerősöm egyszer azt mondta erről a könyvről, hogy olyan szintű érzéseket keltett benne a kötet, mint anno, amikor a Divine Rivalst olvasta, így óhatatlanul is nagy elvárásokat támasztottam a regénnyel kapcsolatban. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy értem, hogy miért mondta anno nekem ezt, mert bár tetszett a történet, de azért korántsem érte el nálam ugyanazt a szintet, mint Rebecca Ross regénye. Szerencsére viszonylag gyorsan tudtam függetleníteni magam ettől az érzéstől és bár a regény kicsit elmaradt attól, amit vártam tőle, de összességében jó kis olvasmánynak bizonyult, egyáltalán nem bántam meg, hogy sorra kerítettem. Szerencsére olvastatta magát és izgalmakban sem volt hiány, így összességében elégedetten fejeztem be az olvasást.
A világépítés összességében nagyon tetszett. Emily J. Taylor remek munkát végzett. A regény minden oldaláról árad a mágia és a varázslat. Az első pillanattól kezdve imádtam a kötet hangulatát, a varázslatot, amivel operált. Teljesen magával ragadott a könyv és összességében teljesen elvesztem volna a lapok között, ha Maeve karaktere nem idegesített volna annyira. Nagyon nehezen találtam meg vele a közös hangot annak ellenére, hogy értettem a belső motivációját és azt, hogy miért viselkedik ennyire bizalmatlanul másokkal. Ugyanakkor úgy éreztem, hogy a szerző kicsit túlfeszítette ezzel kapcsolatban a húrt. A végén már inkább csak forgattam a szemem azon, hogy már megint elmenekül a csajos ahelyett, hogy értelmesen kommunikáljon. Azonban az vitathatatlan, hogy a történet fordulatos és izgalmas volt.
A történet szerint Maeve egy olyan férfi lánya, akinek még 7 év elteltével is átkozzák a nevét. A világ úgy tudja, hogy neki köszönhetően haltak meg rengetegen egy igen mérgező, Szederindának nevezett lény mérgétől. Így Maeve álnéven kénytelen élni és boldogulni a világban, hiszen, ha kiderül, hogy ki az apja, senki sem alkalmazná őt. Ezekben az években megtanult láthatatlanná válni, és ha úgy érezte, hogy veszélyben forog, azonnal menekülőre fogta. Nem bízott senkiben és soha nem mondta el senkinek sem a valódi nevét. Egy nap titokzatos levelet kap apja állítólagos barátjától, aki azt állítja, Jonathan Abenthy ártatlan. Hogy kiderítse az igazságot, Maeve tanoncnak adja ki magát a Világjáró Postánál, ahol bűvírásra tanítják – arra a veszélyes mágiára, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy leveleket varázsoljanak, és más világokba juttassák el azokat. Ám a nyomozás korántsem veszélyes és a lány élete veszélybe kerül. Vajon ki akarja a halálát és ki akarja eltávolítani őt az intézet falai közül? Lehetséges, hogy Jonathan tényleg ártatlan volt? De akkor ki az igazi bűnös és vajon Maeve képes lesz arra, hogy leleplezze? És vajon Tristan, a mentora képes lesz megbocsátani neki, ha megtudja, hogy ki is a lány valójában?
Az izgalmas helyszínek, a mágia leheletnyi jelenléte és a nyomozás az, ami igazán érdekessé teszi a történetet. Ahogy haladunk előre, úgy tud meg Maeve egyre többet és többet a titokzatos levélíróról, majd végül eljut az igazsághoz is. Az igazsághoz vezető út azonban nem egyszerű, Maeve élete veszélyben forog és ha nem akar apja sorsára jutni meg kell tanulnia bízni az emberekben. Hiszen együtt, minden könnyebb. És hiába olyan idegesítő a szobatársa, és az ő mentora hiába zavarja őt Tristan...egy idő után ráeszmél arra, hogy szüksége van rájuk és arra. Hiszen egy ilyen veszélyes kalandot csak akkor élhet túl az ember, ha vannak barátai, akik mellette állnak.
A kötet alapját maga a nyomozás adja. Mikor Maeve előtt felvillan annak az esélye, hogy apja ártatlan lehet a lány álnéven bűvírásleckéket kezd el venni a Világjáró Postán. Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Egyre több kérdés merül fel, választ azonban sokáig nem kapunk egyikre sem. De aztán ahogy a kirakós darabkái a helyükre kerülnek, úgy tisztul ki az egész ügy és szép lassan rájövünk arra, hogy ki volt a valódi tettes és mi is történt Maeve édesapjával azon a szörnyű napon.
A karakterek összességében teljesen rendben vannak, de Maeve karaktere engem sokáig borzasztóan idegesített, de ezt már fentebb is írtam nektek. A bátorsága és a belső ereje azonban már az első pillanatban lenyűgözött. Nagyon sok mindent kellett már túlélnie, így az lett volna a meglepő, ha azonnal képes lesz kötődni. A bizalmatlanság, a paranoia és a menekülési vágy tökéletesen illett a karakteréhez, ezzel amúgy nincs is bajom. A probléma inkább az, hogy szerintem ez kicsit túl lett tolva az esetében. A végére azonban szerencsére megbarátkoztam a személyével.
Tristan alakja azonban már az első pillanatban szimpatikus volt, nagyon megkedveltem őt és jó volt látni, hogy mennyire álcatatosan próbál egyre közelebb és közelebb kerülni Maevehez. Szép fokozatosan nyerte el a bizalmát, nem rontott ajtóstul a házba. Szerettem a szócsatáikat, nagyon jót tett a regénynek az a könnyedség és játékosság, ami sokszor a beszélgetéseikből áradt. A regény bővelkedik izgalmas és szerethető mellékszereplőkben is, Nan karakterét például kifejezetten megkedveltem, még akkor is, ha olykor kicsit idegesítő volt a karaktere. A nyitottsága tökéletesen ellensúlyozta Maeve zárkózottságát.
Szeretem, ahogy Emily J. Taylor felépítette a világát. A különböző igézetek, hogy miként lehet ezeket hatástalanítani nagyon tetszettek, szerettem azokat a részeket, ahol ezekről ír a szerző. Még közelebb hozta így hozzám az adott világot.
A borító meseszép, nagyon szeretem a kiadó munkásságát, mindig nagyszerű munkát végeznek ezen a téren (is). A fordítás is nagyon tetszett, igazán remek munkát végzett Cséplő Noémi is. Jól sikerült elkapnia a kötet hangulatát, így magyarul is rendkívül élvezetes az olvasás.
Összességében szerettem A Világjáró Posta című kötetet és bár nem lett akkora kedvenc, mint amire számítottam, mégis kifejezetten jó kis olvasmányélményként könyvelem el. Ha tehetitek, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4,2
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Nem csak Maeve ered a rejtélyek nyomába, hanem Ti is, kedves olvasók! Minden állomáson találtok egy Menő/Manó Könyvek által kiadott fantasy regényt, ám valami történt a borítókkal, és segítenetek kell kitalálni a címüket! (Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉP
.png)
