Sziasztok!
Megan Rix tüneményes meséjében megismerkedhetünk egy jószívű, bátor kisfiúval, Harryvel, akinek az élete örökre megváltozik, amikor megmenti a kíváncsi, csupaszív kiscicát, a Kis Houdinit. Ismerjétek meg ezt az aranyos, kisiskolásoknak szóló történetet öt bloggerünkkel, tartsatok velünk a nyereményjáték állomásain és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!
A kilenc éves Harry nagyon szeretne egy házi kedvencet, de sajnos az apja nem engedi, hogy kisállatot tartson otthon. Így hát jobb híján a helyi állatmentő központban segít, amikor csak ideje engedi. Egy nap azt a feladatot kapja, hogy vigyen el a különleges születésnapi ajándékot az egykori miniszterelnök, Sir Winston Churchill chartwille-i házába. Vajon találkozhat személyesen a nagy állatbarát hírében álló politikussal? És lehet valaha saját házi kedvence?
Megan Rix neve ugyan nem csengett ismeretlenül számomra, de még egyik kötetét sem olvastam. Egyszer ugyan a border collie kutyusos könyve szembe jött velem, de végül valami miatt elmaradt a beszerzése. Pedig összességében nagyon kedvelem az állatos történeteket, több ilyen jellegű mesekönyv is lapul a polcomon, így mindenképpen szerettem volna élni a kínálkozó lehetőséggel és turnézni ezzel a kötettel. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a borítón egy vöröses kismacska szerepel, bevallom nektek, ők a gyengéim.
Mivel még nem ismertem az írónő stílusát és könyveit, először nem is tudtam, hogy mire számítsak. Egy kedves és cuki mesére számítottam egy kisfiúról és egy kiscicáról, de őszinte leszek veletek, ennél többet nem vártam tőle. És persze, igazából ez tényleg egy kedves kis meseregény, de ahogy haladtam előre az olvasással, úgy realizáltam, hogy mennyi mélység, tanulság és értelem lakozik benne.
Ez a mese az egyik legbájosabb és legkedvesebb történet, amit mostanában olvastam. Ugyan a fülszövegben láttam én Sir Winstont Churchill nevét, de valahogy nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Így engem nagyon meglepett, hogy ennyire a történet középpontjába került. Persze kezdetben csak beszéltek róla és a különböző történetek során kerülhettünk egyre közelebb és közelebb a személyéhez, a történet végén azonban meg is jelenik. Régen a történelemórákon ugyan érintettük a személyét, történelmi jelentőségét, de nekem valahogy kimaradt az életemből az, hogy ő ekkora állatbarát. Hogy rengeteg állatot tartott és hogy a kiskutyája családtagnak számított. Hogy szerette a macskákat, de minden más állatnak megbecsült helye volt nála. Hogy lovak tízezreinek megmentését biztosította, miután azok Európában ragadtak az első világháború után. Éhezés, különböző betegségek és a vágóhíd veszélyeztette őket. Winston Churchill teljesen felháborodott azon, hogy nem akarták a hivatalnokok megszervezni a hazaszállításukat, így ő állt az ügy élére. Mennyire szimpatikus dolog ez?
A történet szerint Harry a 9 éves kisfiú minden szabadidejét az állatmentő központban tölti. Segédkezik az állatok ellátásában, sétáltatja a gazdátlan kutyusokat. Minden vágya, hogy örökbefogadhasson egyet, de sajnos a szülei nem engedik. Édesapja elvesztette a látását a háborúban, így nem örülne annak, ha még egy kisállatra is figyelnie kellene. Egy nap azonban Harry talál egy kismacskát, és bár nagyon szeretné megtartani, de a szülei nem engedik neki. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a szeleburdi cica azonban állandóan eltűnik, az állandó keresgélése pedig nem könnyíti meg a kisfiú helyzetét sem pedig az elválást. De vajon tényleg kis Houdini lesz az miniszterelnök különleges születésnapi ajándéka, vagy végül Harry megtarthatja újdonsült kis barátját?
A könyvben rengeteg értékés gondolat van. Az egyik legszebb része az apuka története, aki a háborút követően láthatóan nem találja a helyét sem a világban, sem pedig a családban. Az, hogy nem lát, nagyban meghatározza őt, elvesztette régi önmagát. Ugyan nem változtatna semmin, mert 8 év elteltével is úgy érzi, hogy a hazajáért harcolni egyfajta kiváltság volt, nem pedig puszta kötelesség, de mégis olyan érzésünk van, hogy elvesztette a belső fényét. Mintha csak szomorúan ülne egy fotelban, mintha a félelmei meggátolnák abban, hogy merjen nagyot álmodni. Ahogy egyre előrébb és előrébb jutunk a történetben, úgy válunk szemtanúivá annak, hogy Harry és édesapja élete is gyökeresen megváltozik. Az előbbi talán boldog kismacska tulajdonossá válhat, az utóbbi pedig végre hasznosnak érezheti magát az új munkája által. Korábban Harry nagyon nem szerette az egykori miniszterelnököt, mert úgy gondolta, hogy az ő hibájából olyan szomorú az apukája, de a kisfiú ráébred arra, hogy ez egyáltalán nincs így. Megérti az apukája nézőpontját és végül közösen lépnek rá a változás útjára.
Ezeket a kicsit negatívabb érzéseket tökéletesen ellensúlyozza a szeleburdi kiscica. Egyszerűen imádtam a történet minden egyes mozzanatát, nagyon jól bemutatta az írónő, hogy mennyire fontos az állatok szeretete és tisztelete. A történet középpontjában az állatok védelme áll, ennek a fontosságának a hangsúlyozását pedig nem lehet elég korán elkezdeni. Fontos, hogy tisztelettel és szeretettel forduljunk hozzájuk. Ez a hozzáállás pedig nem csak a cuki szőrös állatok esetében követendő példa. Láthatjuk, hogy az állatok mennyire sokat hozzá tudnak adni az ember közérzetéhez. Puszta létezésükkel is jobb kedvre derítik az embert. De persze az állatok olykor sokkal többek holmi négylábon járó plüssgombócnál. Van, hogy komoly és hasznos munkát végeznek, lásd vakvezető - vagy mentéssel foglalkozó kutyák.
A könyv könnyen és gyorsan olvasható, kezdő könyvmolyok számára tökéletes választás. De persze esti mesének is tökéletes. Nagyon tetszett, hogy a kötet végén néhány történettel kapcsolatos kérdés található, mert így a gyermekek szövegértése és emlékezőképessége is javítható és fejleszthető. Ha pedig kapásból nem megy a válasz, akkor sincs semmi baj. Megtanulja a gyerkőc, hogy miként keresse ki az adott választ a történetből. Ez szuper hasznos készség lehet egy esetleges szövegértéses dolgozat során. A kötet végén található egy recept is, amit a szülőkkel közösen megsütve még jobban elmélyülhet a gyermek kapcsolata az adott történettel és magával a könyvvel is. Ha pedig egy ilyen erős pozitív élménye van a gyerkőcnek, akkor úgy vélem, hogy nagyobb annak a valószínűsége, hogy újabb és újabb hasonló történetet szeretne megismerni. Ez pedig egy könyvmoly születését eredményezheti.
Összességében én csak ajánlani tudom nektek Megan Rix regényét. Szülőknek és gyerekeknek is élmény az olvasása. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Megan Rixnek már több állatos története jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, most ezeknek a nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
IDÉZET
“Néha úgy érzem, hogy jobban szeretem a kutyákat, mint az embereket.”
Állomáslista
01.16. Csak olvass!
01.18. Dreamworld
01.20. Szembetűnő
01.22. Spirit Bliss Sárga könyves út
