Sziasztok!
A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Jen Calonita Bírnod kell a célig c. regénye, mely a Sorsfordító történetek legújabb tagja. A történet során Hercules és Megara megpróbáltatásokkal teli kapcsolatának nyomába eredünk, melyben nem kisebb a tét, mint a szerelmesek közös jövője. Vajon Meg képes lesz felülkerekedni a múltján, megtalálni önmagát, s felismerni önnön erényeit, vagy a félelem végérvényesen éket ver közé és Csodafickó közé?
Miután Herkules bebizonyítja, hogy igazi hős, és újra istenné válik, úgy tűnik, végre helyreáll a világ rendje.Egészen addig, amíg Zeusz ki nem jelenti, hogy Meg nem lehet együtt a fiával, mert - ha tetszik, ha nem - halandó. Héra azonban szerencsére felajánl egy lehetséges megoldást: esélyt ad Megnek, hogy bebizonyítsa, igenis van helye az Olümposzon - istennőként.
Ráadásul ehhez csupán egy titokzatos küldetést kell teljesítenie. Hogy mi is ez a küldetés? Csupán annyi, hogy Megnek ki kell szabadítania volt szerelme kedvesének a lelkét az Alvilágból.
Igen, arról az exéről van szó, aki miatt eladta a lelkét Hadésznak, és aki azonnal beleszeretett egy másik nőbe, miután Meg eltűnt. Vajon képes lesz Meg maga mögött hagyni a múltját, és gyors észjárásának segítségével legyőzni a szörnyetegeket és gonosz isteneket, az alattomos Hadészt is beleértve?
Sikerül rátalálnia igazi otthonára, és felfedezni, hogy mi minden lakozik benne? Vagy az elköteleződéstől való félelme miatt lemond az örökké tartó istenlétről a Csodafickóval?
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte, és bár néhány korabeli filozófus megkérdőjelezte hihetőségüket, a hétköznapi emberek szertartásai és világnézete alapjául szolgáltak. A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten, különösen a tizenkét olümposzi felé irányult. Ahogy a Xena című sorozat intrójában is mondták már „Amikor még a régi istenek éltek… hadvezérek… és királyok…. és a Herkulesben is láthattuk, hogy a görög istenek milyen fontos szerepet töltöttek be. Az előző bejegyzésemben is olvashattátok, néhány érdekességet már összeszedtem az ókori görög istenekről és magáról Herculesről is. A bejegyzést ITT találjátok. Sajnos a múlt héten nem éreztem jól magam és kicsit megcsúsztam az értékelésekkel és olvasásokkal, de most végre minden a helyére került és tudom pótolni a hiányosságomat.
Aki követi az oldalamat az már tudja, hogy óriási Disney függő vagyok, minden egyes meséért rajongok. Ez alól természetesen a Hercules sem kivétel. A dalai fülbemászók, a történetet pedig anno azonnal a szívembe zártam. Bár nem láttam olyan sokszor, mint mondjuk a Mulant vagy a Szépség és a Szörnyeteget, de ettől függetlenül nagyon kedvelem, hiszen az alapja a görög mitológia, ez pedig ahogy írtam is abszolút a szívem csücske.
A Bírnod kell a célig egy izgalmas és érdekes olvasmány veszteségről, elfogadásról, megbékélésről és a bennünk lakozó erő kiaknázásáról. Bebizonyítja, hogy néha el kell veszítenünk mindent ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat. Olykor ott találjuk meg a boldogságot, ahol nem is számítunk rá. Az út olykor rögös, a jól berögzült mantrák csak nehezen íródnak felül, de ha az embernek van kellő bátorsága és ereje, akkor bármit elérhetünk. Megara bebizonyítja számunkra, hogy egy halandó is képes arra, hogy isteni tetteket hajtson végre.
A regény pontosan ott veszi fel a vonalat, ahol a Disney mese a végéhez közeledik. Hercules megmentette Meg életét, és bebizonyította, hogy helye van az istenek között. A fiú ahogy a jól ismert rajzfilmben is, úgy dönt, hogy az élete mit sem ér a fiatal lány nélkül, de Zeusz hallani sem akar róla. Egy kósza másodpercig úgy tűnik, hogy a szerelmeseknek el kell válni egymástól, de Héra egy mentőötlettel áll elő. Ha Meg kiállja a próbákat, akkor helyet kaphat ő is az Olümposzon. A kaland azonban nem veszélytelen, ráadásul a lánynak nem csak ezekkel a helyzetekkel kell megbírkóznia, hanem belső démonait is le kell győznie. Meg kell találnia a belső békéjét és meg kell értenie, hogyan is működnek az egyenrangúságon alapuló kapcsolatok. Már fiatalon meg kellett tanulnia, hogy csak önmagára számíthat és a zord világban egyedül kell boldogulnia. Édesanyja is azt tanította neki, hogy legyen erős. Bízzon magában és az ösztöneiben. Aigeusz (vagy Aegusz...máig nem tudom, hogy melyik a fiú igazi neve, mert a regényben mindkét verziót olvastam) alapjaiban rengette meg Meg világát, ő volt az első, akinél úgy érezte, hogy maga mögött hagyhatja a múltat. Miután felajánlotta a lelkét Hádésznak azért, hogy megmentse az életét, arra számított, hogy majd boldogan folytathatják az életüket, de azzal kellett szembesülnie, hogy a fiú alig egy hét alatt elfelejtette őt. Ezt követően a fiatal lány elzárkózott minden érzelemtől, csupán Hercules volt az, aki képes volt arra, hogy Meg ismét férfiként nézzen valakire. Megara bár bizonytalan, hogy egy örökkévalóságig kitart-e a kapcsolatuk, de abban biztos, hogy még képtelen elveszíteni a Csodafickót. Így belemegy abba, hogy kiállja a próbát, amit Héra kieszel neki. Azzal azonban nem számolt, hogy a teljesítésével szembe kell néznie múltjának legfájóbb pontjaival. Az istennő azt kéri, hogy Meg szabadítsa ki az Alvilágból azt a lányt, aki miatt az első kedvese elfelejtette őt. De vajon Meg és Hercules közötti szál elég erős ahhoz, hogy kibírja azt a találkozást? És Megara képes arra, hogy elfelejtse és feldolgozza a régen eltemetett érzéseket, amelyeket Aiegeusz iránt táplál?
A regény első fele nekem kissé lapos volt, nehezen rántott be a történet. Valahogy egyszerűen nem jött át a kötet hangulata. Kicsit szenvedtem, zavart az írónő stílusa és valahogy nem éreztem hitelesnek, nem adta ugyanazt az érzést, amit anno a Hercules mese. Nagyon aggódtam, hiszen a Sorsfordító történetek az egyik legnagyobb kedvencem és nagyon szerettem volna szeretni Jen Calonita regényét. Az ő stílusát már ismertem és bár nem a Jégvarázsos történet eddig a kedvencem, azért összességében kedveltem a regényt. A Goodreadsen nagyon jól áll ez a kötet, és egyszerűen nem értettem, hogy mi lehet velem a baj. Hogy lehet az, hogy nem tudok mit kezdeni a Bírnod kell a céliggal? Hiszen az egyik kedvenc Disney dalom is. De aztán ahogy beindultak az izgalmak és ahogy egyre jobban betekintést nyerhettem Megara lelkébe elkezdtem kötődni a karakteréhez és egyre jobban élveztem az olvasást is. Ahogy haladtunk előre a történetben, úgy lettem egyre lelkesebb és végül összességében elégedetten csuktam be a regényt. A fordulatok nagyon tetszettek, Megara jellemfejlődése pedig még szerethetőbbé tette az ő karakterét. A makacs, önbizalomhiányos kissé távolságtartó lány óriási fejlődésen megy keresztül. Megtanulja, hogy a szeretet nem gyengeség, és ha valakire rábízzuk magunkat, attól nem leszünk elveszettek, sokkal inkább erősekké és legyőzhetetlenekké válunk. Ha valaki segít nekünk valamiben, az nem azt jelenti, hogy mi képtelenek vagyunk megoldani a feladatot, hanem azt, hogy a másiknak vagyunk annyira fontosak, hogy időt szánjon ránk és problémánkra.
A borító nagyon jól néz ki, de szerintem Megnek kellett volna a középpontban lennie, hiszel végülis róla szól a történet. Persze nagyon jól néz ki Hádésszal és az Alvilággal is a háttérben, csak talán az úgy jobb lett volna kicsivel. (Ez természetesen nem a kiadó hibája, hiszen tudom, hogy ezzel a borítóval jelent meg külföldön is, csupán egy aprócska észrevétel volt a részemről. Semmire nem cserélném le ezeket a kiadásokat és nem lehetek elég hálás a Manó Könyveknek, hogy megőrizte ezeknek a szépségeknek az eredeti formáját.)
Összességében kicsit döcögősen indult a kapcsolatunk Jen Calonita regényével, de a végére nagyon megszerettem. Meg karaktere sokat nőtt a szememben, a kötet végére úgy érzem, hogy sokkal jobban megkedveltem őt, mint a Disney mesében. Mélységet kapott a karaktere és ez nagyon jól állt neki. Persze néha zavaró volt a viselkedése és a stílusa, de mindent megbocsátottam neki az utolsó oldalakon, hiszen vitathatatlanul nagy utat járt be. A könyv első fele nem a kedvencem, de a második felétől már nagyon érdekes és izgalmas, csak úgy faltam a lapokat. Ha valaki az eredeti Hercules életérzést keresi, az nem lesz maradéktalanul boldog, de emiatt nem szabad egy másodpercig sem utálni a könyvet. Egyszerűen csak meg kell látni benne az újdonság varázsát. Nekem nagyon tetszett és bár még mindig a Mulan a legnagyobb kedvencem, de holtversenyben ott van a Bírnod kell a célig is a második helyen a Hamupipőke mellett. Ha szeretitek a Disney könyveket, akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a történetet sem.
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek Hercules és Meg mesebeli történetét. Minden állomáson találtok egy kérdést két válaszlehetőséggel, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes megfejtés betűjelét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha pedig extra pontokat is gyűjtenétek, rakjátok helyes sorrendbe a jónak vélt válaszok betűjeleit, és az így kapott szót ugyancsak írjátok be a rafflecopter erre kijelölt sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
KÉRDÉS
Milyen mitológiai lény Philoktétész?
I) szatír J) faun
Állomások
11/13 Fanni’s Library
11/15 Booktag
11/17 Csak olvass!
11/18 Szaffi polca
11/19 Csak olvass!
11/20 Pandalány olvas
11/21 Readinspo
11/23 Hagyjatok! Olvasok!
11/25 Utószó
11/27 Dreamworld
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése