A Manó Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg Hilary McKay Hamarosan látjuk egymást c. gyermekkönyve idén ősszel. A szívmelengető történet Clarry, Peter és Rupert felnőtté válásának rögös útját meséli el, akiknek életére az első világháború nehézségei is sötét árnyékot vetnek. Ha felkeltettük érdeklődéseteket, tartsatok velünk, és játsszatok a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért.
Csakhogy megszokott életükre hamarosan egy szörnyű háború árnyéka vetül – és amikor Rupert beáll katonának és kimegy a frontra, Clarry úgy érzi, hogy a pacsirtadaltól hangos nyarak örökre véget értek.
De túléli-e a család ezt a rettenetes háborút?
A Costa „év gyerekkönyve” díj nyertese 2008-ban.
Két dolog van, ami azonnal levesz a lábamról, ha egy új regény adatlapját, vagy éppen fülszövegét kezdem el vizsgálni. Az egyik gyengém a fejlődés és felnövéstörténetek. Nagyon szeretem az ilyen jellegű könyveket, mind a felnőtté válás, mind pedig az identitáskeresés egy remek téma. Ez egy olyan időszak, ami mindenki számára ismerős, mindenki átesik ezen. Van valami csodálatos számomra abban, amikor egy számomra kedves karakter végre egyensúlyba kerül önmagával és rájön arra, hogy ki is ő valójában. Nagyon szép pillanatok ezek az olvasás során. A másik kedvencem pedig (ez valószínűleg nem lep meg senkit) a történelmi regények. Rengeteg háborús és történelmi könyvet olvastam az utóbbi időben, így lassan joggal mondhatom, hogy ez a kedvenc zsánerem. Rajongok az ilyen típusú regényekért és mindenért, ami segít abban, hogy megérthessem a múlt azon szeletét, amely emberek millióinak tette tönkre az életét. Minden egyes alkalommal, amikor ilyen típusú regényt veszek a kezembe kettős érzések kezdenek el kavarogni bennem. Egyrészről nagyon izgatott vagyok, másrészről azonban ott motoszkál bennem az a kérdés, hogy vajon meddig hatnak majd rám elementáris erővel az ilyen típusú könyvek? Mikor jön el az a pont, amikor már nem tudnak újdonsággal szolgálni? És vajon az ijfúsági kötetek is képesek arra, hogy elrabolják a szívemet?
A Hamarosan látjuk egymást című könyv pontosan ezt a két, számomra kedves dolgot ötvezi. Egy rendkívül szerethető és szívmelengető történet a szeretet és a család erejéről és az elkerülhetetlen felnőtt válásról. A regény lapjain Clarry, Peter és Rupert életének rögös útja elevenedik meg lelki szemünk előtt. A három fiatalnak meg kell tanulnia boldogulni az első világháború zivataros időszakában. De vajon képesek együtt megküzdeni a felmerülő problémákkal? Túléli a család ezt a rettenetes háborút?
A regény cselekménye talán kicsit nehezen indul bele, az első fejezetek kevésbé varázsoltak el, de ahogy haladtunk előre, úgy zártam egyre inkább a szívembe a karaktereket. Az Clarry születésétől kezdve követhetjük végig a család életét és történét. Egy kisbaba születése általában áldás a családok számára, de ha valamilyen tragédia lengi körül a baba érkezését, akkor a dolgok olykor rosszra fordulnak. Születése megpecsételte a Penrose család életét, így a kislánynak és bátyjának a 3 évvel idősebb Peternek nem csak édesanyjuk hiányával, hanem apjuk közönyével is meg kellett küzdeni. A mindennapok egyhangúságát a cornwalli nyarak törték meg, amikor is a két gyermek a nagyszülőkhöz utazott és ott töltötték a nyári hónapokat Rupert, unokatestvérük társaságában. A fiú idősebb volt unokatestvéreinél, de még így is sülve-főve együtt töltötték ezt az időszakat. A családi élet azonban gyökerestül felfordul, amikor Rupert beáll katonának és a frontra utazik. Peter nehezen dolgozza fel, hogy egy baleset miatt képtelen teljesíteni hazafias kötelességét, ezért megpróbál olyan jövőt megteremteni magának, amiben hasznosnak érezheti magát. Clarry eközben szép fokozatosan okos és művelt fiatal hölggyé cseperedik, akinek nem csak a fiúk miatti állandó aggódással, hanem édesapja maradi gondolkodásával is meg kell küzdenie (mondjuk annyira nincs nehéz dolga, hiszen sajnálatos módon a férfi nem veszi ki túlzottan részét a gyermekek nevelésében és egyhangú közönnyel viseltetik irántuk).
A háború komoly súllyal nehezedik a család és Rupert életére. A frontot töltött idő megpecsételi minden katona sorsát. A kórházba kerülő katonák közül néhányan képesek arra, hogy lerázzák magukról a fájdalom súlyát, mások elsüllyednek az emlékek mocsarában. Küzdenek saját belső démonjaikkal, melyet a túlélők bűntudata táplál. Ez az érzés tulajdonképpen része annak a tünetegyüttesnek, amit poszt-traumás stressz szindrómának neveznek. Az alapja az a mentális állapot, amikor egy katasztrófát, balesetet, vagy valamilyen más rettenetes eseményt túlélő egyén úgy érzi, hogy rosszat tett azzal, hogy ő életben maradt, mások pedig nem. Sokan nem is szeretnek beszélni az átélt borzalmakról, ezért elvesztik a kapcsolatot a külvilággal. Rupert is szép fokozatosan magába fordul, a levelei elmaradnak és egyre kevesebb kommunikál a családjával. Vajon visszafordítható ez a folyamat? Képesek az unokatestvérek még egymásra találni?
A karakterek igazán kedvesek és szerethetők. Mind a történet főszereplői, mind pedig a mellékszereplői különös gonddal megalkotott személyek, akik komoly és mély hatással voltak egymás életére. Clarry, Peter és Rupert mellett Simont és Vanessát szeretném megemlíteni. A fiatatal testvérpár baráti szállal kötődik a három főszereplőhöz, és óriási szerepük van az életükben. Mindketten kedvesek az ember szívének és az egyikőjükhöz köthető a regény egyik legszomorúbb pillanata is.
A kötet nyelvezete rendkívül igényes és választékos, nagyon szerettem olvasni. A borító pedig tökéletesen tükrözi a regény hangulatát.
Összességében nagyon kedveltem Hilary McKay regényét és bár új kedvencet nem avattam, egyáltalán nem bántam meg a kötet elolvasását. Egy rendkívül szerethető és szívmelengető történet a szeretet és a család erejéről és az elkerülhetetlen felnőtté válásról. A regény lapjain Clarry, Peter és Rupert életének rögös útja elevenedik meg lelki szemünk előtt. A három fiatalnak meg kell tanulnia boldogulni az első világháború zivataros időszakában. A regény cselekménye talán kicsit nehezen indul bele, az első fejezetek kevésbé varázsoltak el, de ahogy haladtunk előre, úgy zártam egyre inkább a szívembe a karaktereket. Mind a történet főszereplői, mind pedig a mellékszereplői különös gonddal megalkotott személyek, akik komoly és mély hatással voltak egymás életére. Ha valaki szereti a hasonló típusú regényeket, akkor nyugodt szívvel ajánlom ezt a történetet.
Értékelés: 5/4,5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
A játék során első világháborúval kapcsolatos kérdéseket fogtok találni minden állomáson. A Rafflecopter doboz megfelelő sorába a helyes válaszokat várjuk.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
KÉRDÉS
Ki követte el a szarajevói merényletet?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése