Ebben a varázslatos könyvben egy tündérlány történetét ismerhetjük meg, aki, hogy bizonyítsa rátermettségét a trónra, bátran szembenéz az előtte álló kihívásokkal. Allison Saft egy igazán különleges világba kalauzol minket, ahol a titkok, izgalom és gyengédség kéz a kézben járnak. Ha kíváncsi vagy mit gondolunk a könyvről, tarts velünk a turné során, és nyerd meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát.
.jpg)
Mielőtt Tündérrév királynőjévé koronázták, csupán egy fiatal tündér volt, akinek választania kellett a kötelesség és a szíve között... A meleg évszakok tündérei évszázadok óta nem keltek át Télvadonba, és bár sokan tartanak a fagyott vidékeken ólálkodó szörnyektől, Clariont mindig is vonzotta a Tél komoly szépsége. A jelenlegi uralkodó és az évszakminiszterek vigyázó szemei alatt azonban nincs sok ideje az ábrándozásra, miközben egyre fogynak a napok közelgő koronázásáig. Egészen addig, amíg a palotába meg nem érkezik a hír a szörnyről, amely átkelt a Télből a Tavaszba. Clarion úgy érzi, hogy ha leszámol a fenyegetéssel, bizonyíthatja, hogy méltó új szerepére. A Tél határán azonban a szörnyeteg helyett Milorira, Télvadon ifjú őrzőjére talál. Miközben a birodalmaik megmentésére sietnek, valószínűtlen kötelék alakul ki közöttük. Ahogy a szövetségük valami többé válik, ráébrednek, hogy a meleg évszakok tündéreinek és a Tél lakóinak okkal kell távol maradniuk egymástól, és hogy a távolság ára épp olyan halálos, mint a Télvadonban portyázó szörnyek.
Tudom tudom...már ezerszer mondtam nektek, imádom a Disney meséket, de azt szerintem még nem mondtam, hogy a Csingiling történetek különösen kedvesek a szívemnek. A Soharém legendája a kedvencem, de az összes animációs mesét imádom. Mikor megláttam a kötet fülszövegét még nem is gondoltam bele, de ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, egyfajta otthonosságérzet telepedett rám. Először le sem esett, az tűnt fel, hogy több információ is ismerős volt már nekem a Télvadonban élő tündérekről, például a szárnyukról. És mikor gondolkodni kezdtem, eszembe jutott, hogy miért. Hiszen láttam a Csingiling és a Szárnyak titka mesét, ahol Csing találkozik a testvérével, aki Télvadonban él. Ráadásul a mesében is utalnak egy párra, akikről elég hamar kiderül, hogy vélhetően Clarion és Milori. Szóval nagyjából 70 oldal után realizáltam, hogy ez tulajdonképpen most olyan, mintha egy előzménytörténet lenne a rajzfilmhez. Szóval ja...nagyon szerettem :D
Bevallom, kicsit féltem a kötettől, mert Allison Saft egy könyvét már olvastam, az pedig nem tetszett annyira, így azért aggódtam. De szerencsére ez a regénye sokkal jobban tetszett. A szerző stílusához sokkal jobban passzol a mesei világ, mint a régenskor. Az olvasás minden másodpercét imádtam.
A Tél és Tavasz határán egy igazán szerethető kötet, melynek főszereplője Clarion és Milori. Ha ismeritek a Csingiling meséket, akkor tudjátok, ha pedig nem, akkor a fülszöveg elolvasása után fogjátok megtudni, hogy Clarion Tündérrév királynője. Ez a történet egy olyan kalandot/időszakot mesél el, mielőtt megkoronázták őt. A fiatal lány nagyon más, mint elődje. Lobbanékony természet, nehéz elrejteni az érzéseit és mindennél jobban vágyik Télvadonba. A Tél azonban tiltott terület a tündéreknek, hiszen szárnyuk megfagy a hidegben. Ezt a hőmérsékletet egyedül a téltündérek tudják elviselni. No nem mintha bármelyik Tavasz-Nyár-Ősz tündérnek eszébe jutna odamenni, hiszen végtelen antipatikusnak tartják az ott élőket. Egy nap azonban nyugtalanító hír érkezik a palotába, egy szörny kelt át Télből. Clarion úgy érzi, hogy ha leszámol a fenyegetéssel, bizonyíthatja, hogy méltó új szerepére. A Tél határán azonban a szörnyeteg helyett Milorira, Télvadon ifjú őrzőjére talál. Miközben a birodalmaik megmentésére sietnek, erős kötelék alakul ki közöttük. Ahogy a szövetségük valami többé válik, ráébrednek, hogy a meleg évszakok tündéreinek és a Tél lakóinak okkal kell távol maradniuk egymástól, és hogy a távolság ára épp olyan halálos, mint a Télvadonban portyázó szörnyek.
A cselekmény érdekes és izgalmas volt, imádtam, hogy Clarion mennyire el tudta magát engedni Télben. Szerettem a karakterét is és azt is, hogy milyen sokat fejlődött. Kezdetben nagyon bizonytalan volt és félt attól, hogy miként tudja majd Tündérrévet szolgálni, de végül igazán erős és kompetens királynővé változott. Nem is lehetne jobb kezekben a tündérek világa. A szerző nagy hangsúlyt fektet Clarion belső vívódására, igazából ha így nézzük, ez egy felnövéstörténet.
Milori karakterét is nagyon megkedveltem, szerettem, hogy mennyire kompatibilisek voltak egymással. A történet vége fájdalmas, de én nem is igazán számítottam másra, mert már biztosan unjátok, hogy ezt mondom...de a mese miatt szinte biztos voltam benne, hogy történetük fájdalmas véget ér majd. Szóval engem ez annyira nem billentett ki a nyugalmamból és nem is igazán rázott meg annyira.
A Rémálmok megjelenése nekem nagyon tetszett, tökéletes főgonoszok voltak. A Harry Potter harmadik része óta tudjuk, hogy legnagyobb félelmeink milyen bénító hatással vannak ránk. Nagyon kreatív volt ez az ellenség és az is, hogy miként tartotta fogva az áldozatait.
Szerettem, ahogy a kötet építkezik és úgy éreztem, hogy a végére is kellő időt szánt a szerző. Nem siette el a végjátékot és külön piros pont az is, hogy nem félt attól, hogy szereplői áldozatokat hozzanak. Mert persze, én is örültem volna, ha ez a történet happy enddel végződik, de így valahogy hitelesebbnek és valódibbnak hatott (már amennyire egy tündérekről szóló kötet valódi lehet).
Ez a könyv amúgy egy Disney adaptációért kiált. Egyszerűen imádnám, ha láthatnám ezt a történetet. Az utolsó oldal elolvasása után is azt érzem, hogy ez egy előzménytörténet. Szóval ha még nem láttátok a mesét, mindenképpen nézzétek meg és majd megértitek, hogy miért mondom ezt.
A könyv talán nem hibátlan. Vannak benne apró hiányosságok. Lehetett volna kicsit akciódúsabb és a kialakult románc is kicsit gyors, de hát hé...ilyenek a Disney mesék is. Engem ez egy másodpercig sem zavart olvasás közben, hiszen stílusban nagyon hozta az ilyen típusú meséket. Szóval őszintén szólva én nem is igazán tudtam úgy tekinteni rá, mint egy klasszik ya fantasy kötetre. Ez egy mese...méghozzá a jobbik fajtából. Ráadásul a borító is egyszerűen meseszép, én imádom. Az egyik utolsó oldalon az látható, hogy a tündérek kalandjai folytatódnak. Szóval én már most tűkön ülve várom, hogy Tündérrévről olvashassak. Remélem lesz egy Soharémhez kötődő regény is majd. :)
Szerintem könnyen és gyorsan lehet haladni a regénnyel, abszolút olvastatta magát. A nyelvezete is gördülékeny. A szerző olyan komoly témákat is boncolgat...mint például a megfeleléskényszer, az útkeresés vagy éppen az önmegvalósítás. Fontos üzenete, hogy merjünk önmagunk lenni. Jó, ha vannak előttünk ideálok és követendő példák, de végső soron az a legfontosabb, hogy megtaláljuk önmagunkat. Nem vagyunk egyformák és nem egyformán reagálunk a dolgokra így nem szabad senkire ráerőltetni a saját látásmódunkat.
Ha szeretitek a Csingiling meséket, vagy ha egyszerűen csak felnőtt fejjel is egy igazán szerethető mesére vágytok, akkor csak ajánlani tudom nektek Alisson Saft regényét. Nem egy klasszikus, akciódús fantasy, de én imádtam az olvasás minden egyes másodpercét. Olvassátok, szeressétek!
Értékelés: 5/4,5
Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor
ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
Játékunk során olyan népszerű könyvekből hoztunk idézeteket, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a tündérekhez. A ti feladatotok, hogy felismerjétek melyik könyvből idéztünk, és beírjátok a könyv magyar címét a Rafflecopter megfelelő sorába.
(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)
IDÉZET
“– A vágy különös dolog. Amint kielégítjük, más formát ölt. Ha megkapjuk az aranyfonalat, hirtelen aranytűt is akarunk.”
.jpg)
