2025. március 4., kedd

Lucy Strange: Az Alka-sziget rejtélye + Nyereményjáték

Sziasztok!

Lucy Strange legújabb regényét amelyben egy kislány próbálja megfejteni egy sziget és a rajta álló nevelőotthon titkát a Manó Könyvek hozta el magyarul. A Blogturné klub bloggerei bemutatják nektek, milyen kalandokba és veszélyes heylzetekbe keveredik főhősünk. Tartsatok velünk a turné folyamán, hogy megismerjétek az Az Alka-sziget rejtélyét, s ha szerencsétek van a játék során a Kiadó jóvoltából felajánlott regényt is megnyerhetitek.

Egy távoli, elhagyatott szigeten, egy bentlakásos iskola rideg falai között Faye Fitzgerald hirtelen rádöbben, hogy társaival együtt azért került oda, mert valami gonoszságot követett el. De hiába próbálja felidézni a viharos éjszakát, amikor elment otthonról, nem emlékszik rá, hogy pontosan mi történt. Elhatározza, hogy felderíti a sziget baljós rejtélyeit, de vajon ahhoz is lesz bátorsága, hogy szembenézzen a saját lelkében lakozó titkokkal? 










Lucy Strange neve már nem ismeretlen számomra, bár még nem olvastam az összes könyvét, de az eddigi írásait nagyon szerettem, így nem is volt kérdés számomra, hogy Az Alka-sziget rejtélye is felkerül a kívánságlistámra. 

Óriási lelkesedéssel álltam neki az írónő legújabb magyarul megjelent írásának, csak úgy faltam a lapokat. Nagyon szeretem a minőségi ifjúsági köteteket, Lucy Strange pedig az egyik legnagyobb kedvencem ebben a műfajban. Az Alka-sziget rejtélye egy igazán nagyszerű és izgalmas történet, a természet erejéről és a barátságról. Arról, hogy ha összefogunk nem lehet előttünk akadály még egy olyan hátborzongató helyen sem, min amilyen a bentlakásos iskola.

A történet középpontjában maga az Alka-sziget és az ott álló iskola áll. A távoli, elhagyatott szigetre csak nehezen, hajóval lehet eljutni, messze van a civilizációtól, így megszökni is lehetetlen. Mikor Faye Fitzgerald megérkezett a szigetre, rádöbbent, hogy olyanok társaságába került, akik valamilyen gonoszságot követtek el, erre a helyre pedig azért kerültek mindannyian, hogy ne jelentsenek fenyegetést a társadalom számára. De vajon tényleg erről van szó? Valóban olyan gonoszságot követett el a lány, ami miatt ilyen büntetést érdemel? Édesapja a háborúból visszatérve csupán árnyéka önmagának, a mindig kedves Christine néni fogadta be apát és lányát. A fiatal lány csak a természetben érzi jól magát, a város nyüzsgését csak nehezen viseli el. A tanítók nem tudnak mit kezdeni vele, Faye állandóan megszökik, hogy kedvenc fája mellett legyen.  Egy viharos éjszakán azonban minden megváltozott. Faye azonban hiába próbálja felidézni a történteket, egyszerűen nem emlékszik rá, hogy mi történt pontosan. Tényleg gonosz és az ő hibájából kellett eljönnie otthonról? Már az első nap a szigeten furcsánnak tartja a Lighter házaspárt, a gyanúja pedig később sem szűnik meg. Vajon mi történt valójában és az iskolában tartózkodó gyerekek mit tettek pontosan? És ha nincs egyetlen fa sem a szigeten, mégis miért hallja Faye a macskabaglyok hangját. A lány elhatározza, hogy  felderíti a sziget baljós rejtélyeit, de vajon ahhoz is lesz bátorsága, hogy szembenézzen a saját lelkében lakozó titkokkal? 

A könyv cselekménye nagyon izgalmas és kalandos, sőt...talán nem túlzás azt állítani, hogy rengeteg veszély leselkedik főhőseinkre. A gonosz mindenhol ott van, a sötétben leselkedik és várja, hogy lecsapjon az áldozatára. Az Alka-sziget rejténye egy rendkívül erős atmoszférával rendelkező ifjúsági könyv, melyet garantáltan nem tud letenni az olvasó. Bevallom, én egy ültő helyemben elolvastam. A könyv hangulata nagyszerű, egyáltalán nem ijesztő, de minden lapot átjár a komor és baljós légkör.  A sziget, és az eltemetett titok együttese valahogy még különlegesebbé és izgalmasabbá teszi a regény atmoszféráját. Imádtam, ahogy a természetet is beemelte a szerző, nagyon szerettem azt a gondolatot, amit a fákról és az őket körülvevő világról írt. A fák érzékelésének említése teljesen lenyűgözött, Peter Wohlleben munkásságát jutatta eszembe. Ő írt arról egyik könyvében, hogy a fák tényleg beszélgetnek egymással és nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. Azt írja, hogy a fák éreznek és emlékeznek. Lucy Strange regényében is hasonló dolgokról olvashatunk.

A kötet könnyen és gyorsan olvasható, én csak úgy faltam a lapokat. A karakterek érdekes és izgalmasak, Faye mellett Filiberto herceg karakterét is megkedveltem. Nagyon drukkoltam, hogy végül jól alakuljanak a dolgok. Faye komoly fejlődésen megy keresztül. Legyőzi a lelkében élő belső démonokat és ezzel önmegát és társait is megmenti. 

A könyv borítója csodaszép, engem első látásra azonnal levett a lábamról. Ráadásul tökéletesen visszaadja a regény hangulatát. Én egyszerűen imádom. A fejezeteket egy-egy tanulmányból való részlet töri meg, melyek a fákról és magáról a természetről szólnak. Az egyetlen negatívum, amit esetleg el tudok mondani az az, hogy ezek a részek, vagyis a szürke alapon a fehér szöveg kicsit nehezen olvasható. Nem lehetetlen, csak nagyon kellett fókuszálnom. 

Összességében én nagyon megszerettem Lucy Strange legújabb magyarul megjelent kötetét. Azt hiszem, hogy nekem ez a kedvencem az írónőtől, nagyon berántott a regény hangulata, csak úgy faltam a lapokat. Ha szeretitek a hasonló hangulatú ifjúsági könyvet, akkor mindenképpen adjatok esélyt a regénynek, garantáltan nem fogjátok megbánni.  Én biztosan beszerzem a közeljövőben az írónő többi könyvét is, egyszerűen nem hiányozhat a polcomról. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

A regényben sokszor foglalkoznak erdőkkel, fákkal, úgyhogy a játékban olyan könyvek fülszövegét találjátok, amik szintén ezzel a témával foglalkoznak. Megfejtésként a Rafflecopter megfelelő sorába a könyvek szerzőjét és címét kell beírnotok
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

FÜLSZÖVEG

Az erdők még mindig tele vannak rejtélyekkel, még mindig rengeteg megfejtenivalót tartogatnak a tudósok számára. De bármi, ami eddig kiderült róluk, az csak értéket adott az emberiségnek. Ezekbe a rejtélyekbe kémlelünk bele, hogy kiderüljön: az erdő nem tud elvenni, csak adni. Önzetlenül és örökké. Nyugodtan bízzuk rá magunkat! Ám a legfontosabb, hogy az erdőt meg is kell védeni, és ez csak rajtunk múlik. Erről szól ez a könyv. 

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

03.04 Csak olvass!

2025. március 3., hétfő

Mari Mancusi: Tolvajok ​hercegnője + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Mari Mancusi regénye, a Tolvajok hercegnője, ami a Sorsfordító történetek legújabb kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a különleges csavarral megspékelt Robin Hood feldolgozást, melyben egy igazán erős Marian ábrázolással találkozhatunk. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet és annak szereplőit, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

Párizsi útjáról visszatérve Marian kisasszony nyomban észreveszi, hogy szeretett Angliájában minden megváltozott.

Legjobb barátját, Robint száműzték; szeretett nagybátyja, Richárd király meghalt; Nottingham lakói pedig elszegényedtek a rájuk rótt adóktól. Hűséges dajkájával összefogva Marian úgy dönt, hogy kezébe veszi a dolgokat és segít a falu éhező lakóinak. Közben a sherwoodi erdő mélyén megtalálja Robint és barátait. Vajon csatlakoznak Marianhoz, vagy hagyják, hogy a rókalány egyedül hajtsa végre veszélyes tervét?







Robin Hood az angol mondakör és folklór egyik legismertebb hőse, „a tolvajok fejedelme”. Egy törvényen kívüli képzett íjász, aki társai segítségével fosztogatja az angliai Nottinghamshire megyében utazókat. Alakja arról ismert, hogy amit elvesz a gazdagoktól, azt a szegényeknek adja. 

Tulajdonképpen a középkortól egészen napjainkig felbukkan Robin Hood alakja a különböző történetekben. A róla szóló balladák a 14. században terjedtek el. A 15. század elejére már a nyárköszöntő májusi mulatságok egyik jellegzetes karaktere lett. A róla szóló történetek a sherwoodi erdőbe és Nottinghamshire-be helyezik, holott a történészek szerint yorkshire-i lehetett. A Robin Hoodról szóló balladákat és dalokat először csak az énekmondók terjesztették, és csak később terjedtek el szélesebb körben. A legrégebbi fennmaradt ballada – a „Robin Hood és a szerzetes” – Robin elfogatásáról szól. 1450 körül keletkezhetett és szereplői között már megtalálhatjuk Robin Hood társait: Little Johnt, Muchot, a molnár fiát és Will Scarletet is. Származását illetően van olyan történet, melyben közember, de ismeretes olyan is, ahol földbirtokait vesztett nemesként kerül említésre a világban szinte mindenhol közismert „angol betyár”. A történet valóságalapjával kapcsolatosan megoszlanak a vélemények és nincs egységes álláspont, mégis akadnak konkrét bizonyítékok híres angliai törvényenkívüliekről, akikről már akkoriban szóbeszéd járta, hogy nem kizárólag saját zsebre rabolnak, de segítenek a szegényeken is. Számos forrás (habár nem a legkorábbiak) alapján az feltételezhető, hogy személye megegyezik Fulk Fitz Warinnal, aki egy normann nemesember volt, s aki, miután kiforgatták javaiból, törvényen kívülivé és János király ellenségévé vált. 

Az ő alakját örökíti meg az 1973-as amerikai rajzfilm, mely csupán 2001-ben jelent meg Magyarországon. Az animációs történet tulajdonképpen a Walt Disney klasszikusok egyike, főszereplője a jószívű rablóvezér, Robin Hood. A sherwood-i erdők mélyéből villámgyorsan felbukkanó egykori keresztes lovag, Robin Hood (ezúttal szimpatikus róka képében) lecsap a népet elnyomó gazdagokra, elveszi pénzüket és odaadja a szegényeknek. Bajtársai közül óriási termetével kiemelkedik Little John, az örökké éhes és bivalyerős csuhás. A nottinghami sheriff Robin legádázabb ellensége, évek óta minden eszközzel próbálkozik, hogy elkapja a jótékony útonállókat. Robin szerelme gyermekkori játszótársa, a törékeny Marian, aki Robin miatt örökös veszélynek van kitéve...

Robin Hood története sokáig nem tartozott a kedvenc Disney meséim közé. Egy időben naponta többször is meg kellett néznem, mert a húgom egyzerűen imádta. Volt olyan nap, amikor egymás után vagy háromszor el kellett indítani, akkor úgy éreztem, hogy egy életre megcsömörlöttem a mesétől. Azóta sem vágytam arra, hogy újranézzem. A 16 Sorsfordító történetben azonban volt egy újragondolt Robin Hood történet is, és az a koncepció abszolút megfogott. Hasonlónak tűnt Mari Mancusi változata is, ezért nagyon kíváncsian vártam, hogy mit hoz ki a szerző a meséből. 

A történet főszereplője ezúttal Marian kisasszony, aki miután hazatért Angliába rájön, hogy minden megváltozott. Robint száműzték; szeretett nagybátyja, Richárd király meghalt; Nottingham lakói pedig teljesen elszegényedtek a rájuk rótt adóktól. Hűséges dajkájával, Kodács asszonnyal összefogva Marian úgy dönt, hogy kezébe veszi a dolgokat és segít a falu éhező lakóinak. Nem bírja tovább nézni az emberek szenvedését, így drasztikus lépésre szánja el magát. Mindeközen a sherwoodi erdő mélyén megtalálja Robint és barátait. Robin azonban nem feltétlen osztja Marian szenvedélyét, nem mer csatlakozni az ellenálláshoz. Vajon végül a sherwoodi csapat csatlakozik Marianhoz, vagy hagyják, hogy a rókalány egyedül hajtsa végre veszélyes tervét?

A történet hangulata szerintem tökéletesen hozza az eredeti Disney mese hangulatát, a kötet olvastatta magát. Nagyon szerettem, hogy Marian kisasszony egy erősebb szereplővé nőtte ki magát, és azt is, hogy végül Robinnal is új alapokra helyezte a kapcsolatát. Kodács asszony volt az abszolút kedvencem, ötletes volt, ahogy a szerző az alakjával bánt. Érdekes és izgalmas volt látni, hogy a főbb cselekménypontokat megtartotta Mari Mancusi, de olyan ügyesen csavart rajta, hogy tökéletesen illeszkedtek az alapkoncepcióhoz. Ritkán mondok ilyet, de ez a feldolgozás sokkal jobban tetszett, mint az eredeti mese, bár ebben talán tényleg benne van az is, hogy megcsömörlöttem egy kicsit a Disney változottól. 

A Sorsfordító történetek közül van jócskán olyan, amit nem biztos, hogy a kezébe adnék egy 8-10 éves gyereknek, de a Tolvajok hercegnője abszolút tökéletes olvasmány a kisebb könyvmolyoknak is. Egy igazán szerethető történet, mely sokkal inkább hasonlít egy Disney mesére, mint egy igazi vérbeli kalandtörténetre.

A mese nyelvezete élvezetes, az olvasással könnyen és gyorsan lehet haladni. Én együltő helyemben elolvastam, tökéletes kikapcsolódás volt számomra. Ha nem is lett a kedvencem, csak ajánlani tudom mindenkinek. Nekem talán egy kis kosz hiányzott belőle, egy kis bevállalósság, ami még izgalmasabbá és egyedibbé tehette volna a kötetet. Nem volt rossz, ne értsetek félre, csak az én még egy kis extrát el tudtam volna képzelni belőle. Mindezek ellenére nagyszerűen sikerült a szememben Mari Mancusi debütálása, nagyon kedveltem az írását és lelkesen várom a következő sorsfordító történetét.

A borítót imádom, nagyon jól passzol a kötethez és a burgundi éldekorálás is tetszik rajta. 

Összességében az apró hiányosságai ellenére is nagyon szerettem a Tolvajok hercegnőjét. Marian kisasszony karaktere sokat nőtt a szememben, a kötet végére úgy éreztem, hogy sokkal jobban megkedveltem őt, mint a mesében. Ha szeretitek a Disney meséket és Robin Hood történetét akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a kötetet sem. Olvassátok, szeressétek!


Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során az 1973-ban bemutatott Robin Hood Disney mesefilmé lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni,melyik szereplőt ábrázolja,majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway


Állomások

03/01 Utószó
03/03 Csak olvass!
03/05 Dreamworld

2025. február 27., csütörtök

-Bella Swift: A ​kiskutya, aki szülinapos akart lenni + Nyereményjáték


Sziasztok!

Bella Swift elbűvölő sorozata újabb kötettel bővült! A kiskutya, aki szülinapos akart lenni című mesekönyvben kedvenc mopszunk, Milli és gazdija egy igazán különleges születésnapi bulira készülnek, amit ti sem hagyhattok ki! Tartsatok bloggereinkkel az állomásokon, fejtsétek meg a feladványokat és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

Anna szülinapi partit szervez a Puncs és Mancs kávézóba a barátnője kutyusának. Milli alig várja, hogy részt vehessen a nagy buliban. Persze addig még sok a tennivaló. Ám amikor a kis mopsz rádöbben, hogy neki valójában nincs is születésnapja, bizony elszontyolodik. Azt meg végképp nem érti, hogy Anna miért titokzatoskodik annyit…
Talán valami nagy meglepetés készül?









Bella Swift mesekönyvei egyszerűen megunhatatlanok számomra. Milli kutyát már az első kötettel a szívembe zártam és azóta minden egyes kötetet tűkön ülve várok. A kiskutya, aki unikornis akart lenni című kötet volt az első, amit a szerzőtől olvastam. Azóta nagyjából mindegy, hogy az imádnivaló mopsz unikornis, sellő, nyuszi akar lenni, vagy éppen arra vágyik, hogy neki is szülinapja legyen a történetek minden egyes alkalommal elvarázsolnak. Óriási kedvenc nálam, én egyszerűen nem tudnék rosszat mondani róla. 

A kiskutya, aki szülinapos akart lenni egy igazán kedves és szerethető történet a Milliről és Annáról és arról, hogy miként lesz Milliből szülinapos kiskutya. Egy történet arról, hogy lehetnek nehézségeink az életben, de ha összefogunk másokkal, akkor könnyebben megoldjuk a problémákat és arról, hogy egy kis kreativitással mindenki kiveheti a részét a feladatokból. 

Anna szülinapi partit szervez a Puncs és Mancs kávézóba a barátnője kutyusának. A szülinapi parti nagyon fontos lesz Anna családjának, hiszen egy óriási vihar söpört végig a városon és a kávézónak szüksége van a plusz jövedelemre. Milli ugyan nagyon várja, hogy részt vegyen a buliban és szívesen segít kiválasztani az ajándékot is barátjának, ám amikor rádöbben, hogy neki nincs születésnapja, nagyon elszomorodik. Akármerre is járnak a kislánnyal, akárkit hívnak meg a buliba, mindenki lelkesen mesél arról, hogy miként tölti a szülinapját. Millinek azonban nincs szülinapja, a menhelyen sajnos nem tudták megmondani, hogy mikor született, így a kiskutya meg van róla győződve, hogy neki soha nem lehet születésnapja. Anna azonban rendkívül titokzatosan viselkedik, Milli pedig nem tudja mire vélni a dolgot. Vajon mi készülődik a Puncs és Mancsban és mit titkol Anna?

A kiskutya, aki szülinapos akart lenni abszolút hozta a sorozat eddigi történeteinek szintjét. Egy igazán kedves mese, tökéletes olvasmány a kicsik számára. Nagyon szeretem, hogy a könyv játszva tanítja a gyermekeket. A szerző mindig elrejt egy-egy érdekes tudnivalót a világról, vagy éppen magáról a természetről. Ebben a részben a szerző a vihar elemét építi bele a történetbe. Sokan félnek a viharoktól, hősiesen bevallom nektek, én is. Mindig szorongással tölt el, ha dörög és villámlik, ha nagyon erősen fúj a szél, vagy zuhog az eső. A mesekönyvben teljesen természetesen beszélnek a viharról, nem erősíti a félelmet a legkisebbekben. Egy-egy vihar esetén akár hivatkozási alap is lehet a kötet, a szülők akár le is vehetik a polcról és olvasás közben elterelhetik a figyelmet róla. 

A vihar mellett pedig természetesen beszélhetünk a szülinapokról is. Nincs gyerkőc, aki ne várná tűkön ülve a saját szülinapját. A mese segítségével akár a saját kedvenc pillanatainkat is felidézhetjük, beszélgethetünk arról, hogy a gyermeknek melyik volt a kedvenc tortája, dekoreleme, a lufikat szereti jobban, vagy esetleg a színes zászlókat. Ha pedig a gyermek nagyobb, abba is be lehet vonni, hogy segítsen a testvérek, vagy akár a szülők szülinapjának szervezésében is. A saját meghívó ötlete a könyvben nekem például nagyon tetszett, a szülők iránymutatásával a gyerekek is elkészíthetik a saját meghívóikat. De a kötet arra is tökéletes, ha a gyerkőc már tűkön ülve várja a szülinapját és nem tud esetleg aludni, annyira izgatott. Szóval nem csak a viharról, hanem a közelgő jeles napról is elterelhetjük a figyelmét. :)

A kiskutya egy tökéletes főszereplő, másodpercek alatt belopja magát a szívünkbe. Nagyon szerettem olvasni, engem abszolút levett ismét a lábamról a szerző. Mindig azt hiszem, hogy megvan az új kedvencem a sorozatból, de ez egészen addig tart, míg meg nem ismerem a következő, újabb részt. Most azt mondanám, hogy eddig ez a kedvenc kötetem, de simán benne van a pakliban, hogy a következőt még jobban fogom majd szeretni. Úgy érzem, hogy Bella Swift egyszerűen nem tud tévedni és mindig jobbnál jobb mesékkel kápráztatja el rajongóit. 

A kiskutya, aki szülinapos akart lenni, az a típusú mesekönyv, melyet bátran ajánlanék a 3-4 évesektől kezdve egészen az alsó tagozatos gyerekekig. A legkisebbeknek tökéletes mese a közös olvasáshoz, a nagyobbak pedig már önálló olvasmányként is forgathatják a lapokat. 
 
Összességében ez a mese tényleg hihetetlenül szerethető,  szóval úgy érzem, hogy egyszerűen nem lehet vele mellélőni. Ha már ismeritek a sorozatot, akkor mindenképpen ajánlom nektek ezt a kötetet is, de ha még csak most ismeritek meg Millit, akkor inkább az unikornisos kiskutyával kezdjétek, mert abban a részben talál otthonra a kedvenc mopszunk. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban A kiskutya, aki…sorozat további kötetei után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“A napkorong úgy bukott alá a látóhatáron, mint egy tüzes golyó, aminek a lángjai narancsszínűvé festették a tenger hullámait.”


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

02.26. Sorok között
02.27. Csak olvass!
02.28. Szembetűnő
03.02. Spirit Bliss Sárga könyves út

2025. február 26., szerda

Kirsty Greenwood: Holtomiglan-holtodiglan + Nyereményjáték


Sziasztok!

A General Press kiadó egy igazán különleges romantikus regényt hozott a magyar olvasóknak. A Holtomiglan-holtodiglan tele van humoros szituációkkal, csodás karakterekkel, de legfőképpen élettel. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok mit gondolnak a hamburgeren fulladozó Delphie történetéről. Ha pedig fortuna mellétek áll és helyesen megoldjátok a feladványokat, akkor akár tiétek lehet a kiadó által felajánlott 1 példány is a könyvből.

Hogyan találjunk meg egy pasit tíz nap alatt?
Amikor az egyedüllétre berendezkedett Delphie egy hamburgerfalatka okozta fulladás miatt a túlvilágon találja magát, azt gondolja, ennél váratlanabb fordulat már nem következhet a számára. A bizarr helyszínen azonban belebotlik a legdögösebb férfiba, akit valaha is látott, és akiben minden bizonnyal megtalálta a lehetséges lelki társát.
Az idillnek azonban egy csapásra vége szakad, amikor valaki beront, és végzetes hibára hivatkozva visszaküldi a férfit a földre. A kétségbeesett Delphie kap egy második esélyt: ő is visszatérhet az élők sorába, ha tíz napon belül eléri, hogy a titokzatos idegen önszántából megcsókolja. Ahhoz azonban, hogy megtalálja a férfit egy milliók lakta városban, Delphie-nek a szívére kell hallgatnia, és meg kell tanulnia segítséget kérni…

Nincs könnyű dolga az embernek, ha könyves bloggereket és tartalomgyártókat követ a közösségi médiában. Nem elég, hogy saját maga követi a különböző megjelenéseket, ha esetleg valami mégis elkerülné a figyelmét, azonnal egy tucat ember ajánlja neki az adott kötetet. Így jártam én is Kirsty Greenwood regényével. Láttam, konstatáltam, hogy érdekesnek tűnik a fülszövege, de valahogy mégsem terveztem lecsapni rá. Aztán kedves könyves barátnőm, Fanni egy csomót áradozott a könyvről és Helén is mondogatta, hogy szerinte szeretni fogom, szóval végül utolsó pillanatban csatlakoztam a könyv turnéjához. Nem kellett túl sokat győzködni, mert amúgy éreztem, hogy megbánom, ha nem olvasom el ezt a regényt. És azt kell mondanom, hogy csak hálás lehetek a lányoknak ezért, mert ha nem vesznek rá, lehet azóta is halogatnám, hogy sorra kerítsem, pedig az utóbbi idők legkedvesebb romantikus regénye lett számomra a Holtomiglan-holtodiglan. 

Kirsty Greenwood regénye olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet. Egy rendkívül bájos és megkapó történet az életről és arról, hogy az ember olykor mennyire profi tud lenni abban, hogy falakat emeljen maga köré. Egy történet az újrakezdésről és arról, hogy soha nincs késő kibújni a csigaházunkból és persze arról, hogy akkor sem dől össze a világ, ha segítséget kérünk mástól. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A Holtomiglan-holtodiglan nem csupán egy romantikus könyv, így nemcsak a történet, de maga a mondanivalója is elvarázsolt. Delphie gyerekkorában iskolai zaklatás áldozata volt, ez pedig az egész életére hatással volt. Ráadásul a kapcsolata az édesanyjával sem volt felhőtlen, elhagyta őt és külöldre költözött, hogy megvalósítsa a saját álmait. Delphie pedig tulajdonképpen egyedül maradt. Egy idő után pedig úgy érezte, hogy nincs is szüksége másokra, így a szociális élete, kapcsolatai nagyjából a nullával voltak egyenlők. Egyedüli barátja az idős szomszédja, akihez átjár rendszeresen főzni, tulajdonképpen ő gondoskodik róla. Amikor meghal és az élete lepereg a szeme előtt rájön arra, hogy mennyire elveszett volt. Hiába lélegzett, hiába volt élő, tulajdonképpen mégsem élt igazán. Amikor találkozik álmai férfijával a túlvilágon, aki kiderül, hogy potenciálisan az ő lelki társa arra gondol, hogy talán nem is olyan rossz dolog halottnak lenni. Az idillnek azonban egy csapásra vége szakad, amikor valaki beront, és végzetes hibára hivatkozva visszaküldi a férfit a földre. A kétségbeesett Delphie kap egy második esélyt a túlvilágó segítőjétől, aki amúgy romkom rajongó. A lánynak tíz napja lesz arra, hogy megtalálja a férfit, és a titokzatos idegen önszántából megcsókolja őt. Vajon képes lesz arra, hogy Londonban ráakadjon álmai férfijára? 

Delphie nagyon hamar ráébred arra, hogy egyedül esélye sincs arra, hogy ráakadjon álmai férfijára, így szép lassan megtanul segítséget kérni munkatársaitól és az idegesítő, nőfaló szomszédjától Coopertől is. A fiatal nő csupa-csupa olyan dolgot tesz ezalatt a 10 nap alatt, amire már évek óta nem volt példa. Barátokat szerez, eljárkál otthonról, újra alkotásra adja a fejét. Talán még soha nem érezte ennyire élettel telinek magát. Ahogy haladunk előre és üldözzük a titokzatos férfit, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá számunkra, hogy az élet bizony kiszámíthatatlan. A szerelmet néha nem ott találja meg az ember, ahol elsősorban számítana rá. De mit tehet az ember lánya, ha csupán 10 napja van még a földön? Mi van akkor, ha egy idő után már nem is az idegen, hanem az élet iránti vágy hajtja őt? 

Ahogy haladunk előre a történetben előre, úgy bújik ki Delphie a csigaházából. A nő rengeteget fejlődik, a szemünk előtt válik a saját romantikus történetének főszereplőjévé. A gyermekkori traumái beárnyékolják az egész életét. A fiatal nő képtelen arra, hogy segítséget kérjen, érzelmileg a saját családtagjaitól is elszigetelte magát. Halála utána azonban minden megváltozott, ahogy visszatér az élők közé ráébred arra, hogy soha nem élt igazán. Egyre közelebb kerül ahhoz, hogy képes legyen megélni az érzelmeit, szép lassan lebontja a saját maga által teremtett. Mikor megjelenik Cooper, az idegesítő szomszédja, akiről egészen eddig csak annyit tudott, hogy úgy néz ki, mintha Timothée Chalamet rendkívül idegesítő testvére lenne ráébred arra, hogy talán túl szigorú volt a férfihoz. De hogy igazságosak legyünk, az ellenszenv úgy tűnik azért sokáig, hogy abszolút kölcsönös közöttük. Amikor Delphie kisegíti a férfit a családja előtt, majd ő is besegít a titokzatos idegen felkutatásában szép lassan ráébrednek arra, hogy talán nem is utálják egymást annyira. Talán még barátokká is válhatnak. 

Mindig öröm látni, amikor egy író nem feletkezik meg a mellékszereplőkről sem. Bár azt nem mondom, hogy minden karakter tökéletes ki lett bontva, de érezhetően nagy gonddal alkotta meg mindegyiküket. A kötet szereplői érezhetően nem idealizált és túlmisztifikált romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Delphie munkatársai a gyógyszertárból, Mr. Yoon a szomszédból, Frida, de Aled és Cooper családja is nagyon szerethető. Merritt karakterét pedig egyszerűen imádtam. Hihetetlenül szürreális volt, ahogy megjelent és előremozdította a cselekményt. Viszonylag ritkán olvashat az ember romkom kedvelő túlvilági terapeutáról. Nagyon szerettem a sok-sok irodalmi utalást a kötetben, ezek többsége is az ő nevéhez köthetőek. 

Nagyon szerettem, ahogy Kirsty Greenwood szőtte a szálakat, egyszerre volt humoros, tartalmas, mulatságos mégis szívbemarkoló a regény. Bevallom, a kötet egy pontján egy könnycseppet is elmorzsoltam, annyira nagy hatással volt rám az adott fejezet. Tetszett, hogy a szerző beemelte az egyes zsánereket a regényébe, ezek számontartása nagyon népszerű az utóbbi időben. Sokak kedvence az ellenségekből szerelmesek típusú történetek, az egy ágyon való osztozkodás, vagy éppen a kamu randizásról szóló regények, így vicces volt olvasni, hogy miként jelennek meg ezek a regényben, illetve hogyan reflektálnak rájuk a karakterek. 

Összességében úgy érzem, hogy óriási hiba lett volna kihagyni ezt a könyvet. Végtelenül szerethető és szórakoztató történet volt, hihetetlen gyorsan elolvastam. Ha szeretitek a romantikus könyveket akkor mindenképpen ajánlom nektek ezt a regényt, de akkor is, ha kicsit ódzkodtok tőlük. A mélyebb mondanivalója és írásmódja miatt igazán élvezetes olvasmány, szóval akkor is érdemes esélyt adni neki, ha csak ritkán forgattok romantikus köteteket. Nálam nagy kedvenc lesz, biztosan ott lesz az idei legjobb olvasmányaim között. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A könyvben sok könyves és filmet utalás szerepel, mi most a könyves utalások közül szemezgettünk néhányat. Az lesz a feladatotok, hogy a szövegben elrejtett betűkből összeraknotok egy-egy említett könyv címét. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Egy kis segítség: A nagybetűvel kiemelt betű nem a véletlen műve. Még az is lehet, hogy ez az első betűje a címnek. :)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

02.26. Csak olvass!
02.28. Olvasónapló
03.02. Hagyjatok! Olvasok! 

2025. február 1., szombat

Bródy János: A ​dal ugyanaz marad + Nyereményjáték

Sziasztok!

Minden felnőtt volt egyszer gyerek, mindannyian emlékszünk arra az időszakra, amikor a legnagyobb problémánk az volt, hogy nem sikerült egyenesen beragasztani egy matricát az albumba, vagy az, hogy lehorzsoltuk a térdünket csúszdázás közben. Hangosan énekeltünk és nem érdekelt minket, hogy mit gondolnak mások. Énekeltünk arról, hogy milyen magasra száll a Helikofferünk, vagy éppen arról, hogy Csudálatos Mary bizony a keleti széllel érkezett hozzánk. Ezek a dalok nemzedékről nemzedékre szállnak azóta is, hogy megjelentek a köztudatban. Tartsatok velünk, szálljunk fel közösen a nosztalgiavonatra,  ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv és ne feledjétek, ugyan már felnőttünk, de a dal ugyanaz marad. 

Csudálatos Mary, Boldog születésnapot, Micimackó, Helikoffer… Minden felnőtt volt egyszer gyerek, és megannyi mai nagymama, nagypapa, anyuka és apuka nőtt fel Bródy János gyerekeknek írt dalszövegein, dalain, melyeknek a többségét Halász Judit előadásában ismertük és szerettük meg.
A kötet e ritmusos költemények legjavát gyűjti csokorba, hogy az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Mert ha múlik is az idő, a gondolat örök, és a dal ugyanaz marad.







Gyerekként óriási Halász Judit rajongó voltam, így nagyon hamar megismertem Bródy János nevét is. A szüleimmel rendszeresen hallgattuk a dalokat, kezdetben kazettán, később pedig, mikor a húgom megszületett, akkor cd-n. Az egész család fejből fújta, hogy Csudálatos Mary a keleti széllel érkezett, hogy a Helikoffer magasra szállt. Tudtuk, hogy, aki nem tud együtt játszani, az mindig szomorú és azt is, hogy minél inkább havazik, annál inkább hull a hó. Nem telt el egy születésnap sem (legyen szó felnőttről, vagy gyerekről), hogy a család rázendített a jól ismert szülinapi dalra és együtt énekeltük, hogy ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod. Halász Judit és Bródy János a gyerekkort jelentik számomra, így nagyon megörültem annak, hogy verseskötet formájában, egy csokorra való dalszöveget a polcomon tudhatok. 

A kötet Bródy János költeményeinek egy részét gyűjtötte össze, hogy az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Mert hiába múlik az idő, hiába léptem anyuka korba és hiába lettek szép lassan nagyszülő korúak a szüleim, a dal ugyanaz maradt. Számtalan emlékem van gyerekkoromból a közös éneklésekről, a kötet segítsgével pedig tovább tudjam majd adni ezeket az érséeket a gyermekeimnek is. A szó elszáll, az írás megmarad. Tartja a mondás is. Kedvenc dalaink pedig a kötet segítségével kézzel foghatóvá váltak. Nem csak együtt táncolhatunk és együtt énekelhetünk a dalokra, hanem esti meseként, vagy bekuckózós délutánjainkon közösen el is olvashatjuk azokat. 

A kötetben összesen 48 dalszöveget találunk, a legkedvesebb szövegeim mind helyet kaptak a kötetben, emiatt még inkább a szívembe zártam ezt a válogatást. A verseket/dalszövegeket kedves és szerethető illusztrációk kísérik, így a legkisebbek számára még jobban befogadhatóvá válik majd a kötet. A képek nézegetése, az olvasás és a közös beszélgetés pedig garantáltan közelebb hozza egymáshoz az egyes generciókat. A közös élmény sokat ad majd hozzá a szülő-gyerek, illetve nagyszülő-unoka kapcsolathoz, továbbá ahogy a szülők-nagyszülők felidézik közös emlékeiket, a legkisebbek is látják, hogy egyszer az ő anyukájuk és apukájuk, illetve a nagyszüleik is voltak egyszer gyerekek. A közösen eltöltött minőségi idő, pedig igazi kincs, melyre 10-20-50 -80 évvel később is boldogan emlékszik majd a gyermek. 

Ha szeretitek Bródy János dalszövegeit, ha a Helikoffer dal hallatán ti is felszálltok azonnal, arra a bizonyos nosztalgia vonatra, ha imádtátok Halász Juditot, vagy egyszerűen csak kellemes emléketeik vannak ezekről a dalokról, akkor csak ajánlani tudom ezt a kötetet. Olvassátok, szeressétek!

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A dal ugyanaz marad című könyvben Bródy János dalszövegeit találjuk, hogy  az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Így a játékban most ezekre a szövegekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy szövegrészletet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a dal címe. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

SZÖVEGRÉSZLET
“Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet”



a Rafflecopter giveaway

Állomások

02.01.: Csak olvass!
02.04.: Szembetűnő
02.07.: Veronika's Reader Feeder

2025. január 29., szerda

Annabel Abbs: Az ​ízek költészete - Miss Eliza konyhája + Nyereményjáték

Sziasztok!

Annabel Abbs könyve a 19. századi angol tájra kalauzol bennünket, ahol egy vidéki kúria konyhájában egy költőnő lírai receptjeivel kísérletezik, hogy kivívja végre helyét a férfiak által uralt könyvkiadás világában. Tarts a Blogturné Klub négy bloggerével, s less be te is Miss Eliza konyhájába. A turné végén tiéd lehet a könyv is a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.

„Korábban a verseimmel ajándékoztam meg másokat, most az ételeimmel.”

A tehetős családból származó, költői tehetséggel megáldott Eliza Acton élete gyökeresen megváltozik, amikor apja csődje miatt arra kényszerül, hogy vendégházat vezessen az édesanyjával. Itt kezd szakácskönyvírásba, melyben egy talpraesett és intelligens fiatal cselédlány, Ann Kirby segíti. Az eltérő származású két nő között lassan barátság szövődik, összeköti őket a konyhaművészet iránti szenvedély és a közös alkotás. Ez azonban nem szab gátat a titkolózásoknak és a hazugságoknak.

Hagyd, hogy elvarázsoljon az ínyencségek művészete!



Gyarló lélek vagyok bevallom, ennek a könyvnek először a borítója fogott meg, szerelem volt első látásra. Szerencsére a fülszöveg is érdekesen hangzott, így nagy lelkesedéssel vetettem bele magamat az olvasásba. Az első pillanattól kezdve elvarázsolt Eliza és Ann munkája, imádtam a szakácskönyvírást és azt, hogy mennyire fontos is ez számukra. Hogy nem csupán munkaként tekintettek erre, szenvedéllyel és érzéssel főztek, szívüket-lelkület beletették ebbe a szakácskönyvbe. 

A könyv különlegessége, hogy főszereplője Eliza Acton egy valóságos személy, aki Nagy-Britannia egyik első szakácskönyvét írta a hazai olvasóknak. Elizának először egy verseskötete jelent meg, amelyet ugyan jól fogadott a közönség, de nem hozta meg neki azt az ismertséget, amelyet remélt tőle. Állítólag, mikor az újabb verseit szerette volna kiadásra ajánlani, a kiadó azt mondta neki, hogy írjon inkább szakácskönyvet. Kezdetben furcsállta a kérést, de aztán megszállta az ihlet és rájött arra, hogy mennyi szépség is rejlik a konyhaművészetben. Ma már teljesen megszokott, de képzeljétek, Eliza Acton volt az első, aki a receptek elején listázta a hozzávalókat és beleírta azt is, hogy mit-mennyi ideig kell főzni/sütni. Nagyon érdekes volt látni, hogy miként kísérletezgetett és hogyan tökéletesítette a receptjeit. 

Az ízek költészete egy igazán szerethető történelmi regény álmokról, és arról, hogy a szépség mindenhol ott rejtőzik, még a konyhaművészetben is. Egy regény egy igazán erős nőről, aki a társadalmi és anyai nyomás ellenére is a saját álmát helyezi előtérbe és valami teljesen újat és lenyűgözőt alkot. Egy fiatal lányról, aki végül megtalálja a saját hangját és erejét. Egy kötet az ételek szeretetéről és az ízekről. 

Az ízek költészete nem egy cselekményközpontú regény. Nem feltétlenül a vadító izgalmak teszik emlékezetessé, sokkal inkább a hangulata és a gasztronómiai jelentősége az, ami nem ereszti az olvasóját. Ha jobban belegondol az ember, túlságosan sok minden nem is történik benne. 
Szerettem azokat a részeket, amelyek a főzésről szóltak, nagyon megkedveltem Eliza karakterét. Azonban bevallom, valahogy nem lett akkora kedvenc a kötet, mint amilyenre számítottam. Persze Eliza alakja és munkássága teljesen lenyűgözött és jó volt olvasni az ételekről, a receptírásról, vagy arról, hogy miként tekintett a társadalom azokra a nőkre, akik végül nem házasodtak meg. Soha nem szerettem a "vénlány" kifejezést, nagyon degradálóan hangzik, bár azért a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy nem véletlenül hangzik ez kifejezés olyan csúnyán. A társadalmi ranglétra alsó felében helyezkedtek el azok a nők, akik nem házasodtak meg. Ezeknek a nőknek nem csak a társadalomban elfoglalt pozíciójuk, hanem igazából a megélhetésük is kétséges volt, hiszen akkoriban a férfiak dolga volt az, hogy eltartsa a feleségét. Elképzelhetetlen volt a közép-illetve felsőosztálybeliek számára, hogy a nő dolgozzon, illetve, hogy tisztességes úton eltartsa magát. A munka alantasnak számított, szégyen volt, ha valakinek el kellett menni végül dolgozni. Imádtam, hogy Eliza a származása és társadalmi ranglétrán elfoglalt helye ellenére mennyire máshogyan gondolkodott a munkáról és arról, hogy egy igazi háziasszonynak nem csak abban kellene, hogy jó legyen, hogy parancsokat osztogasson a szakácsnak, hanem igenis ismernie kell valamilyen szinten a saját konyháját. 

Eliza társa Ann volt, akinek alakja csupán a szerző kreativitását dicséri, ő nem egy létező történelmi személy volt. Ann egy alacsony társadalmi csoportból származó fiatal lány, aki beteg édesanyjával és iszákos édesapjával osztozott egy kis kunyhón. Az édesanyja Alzheimer-kórban szenvedett és egy idő után sajnos veszélyes lett önmagára és környezete számára is, így (sajnos ezt nem lehet szépen leírni) bolondokházába került. Sajnos az orvostudomány még nem ismerte a betegséget, úgy tartották, hogy megőrült és el kell zárni. Édesapja sokat ivott, így képtelen volt arra, hogy eltartsa a családját. Úgy alakult, hogy Ann Eliza családjában kapott munkát és közösen kezdtek el dolgozni a könyvön. Ann karaktere kicsit távolabb áll tőlem, bár nagyon tetszett, hogy végül megtalálta a saját hangját. Sokáig nagyon idegesített a karaktere, a végtelen naivitása és tudatlansága. A tudatlanságot itt jelen esetben ne az iskolázatlanság szinonímájaként értsétek, valahogy az élethez volt buta. Nehezen viseltem, hogy hülyét csináltak belőle az elmegyógyintézetben és azt is, hogy mennyire rosszul ítélt meg egy-egy helyzetet. Persze pontosan ettől volt hiteles a karaktere, mert hát olyan háttérrel ami neki adatott, ritkán lesz valaki tűzről pattant menyecske, de mégsem tudtam őt megkedvelni sokáig. 

A fülszövegen is ígért titkok és hazugságok jóval kisebb horderejűek voltak, mint amire számítottam. Eliza titka meglepett, nagyon szerettem, hogy a szerző beépítette ezt a csavart, hiszen ezt például a Wikipedia is rebesgette Elizáról. Ann titkát az első pillanattól kezdve ismerjük, és bár érti valahol az ember, hogy miért nem számol be róla, mégis valahogy idegesített. A történet végét kissé elnagyoltnak éreztem, jobb lett volna, ha nagyobb hangsúlyt fektet arra is a szerző. 

Lehet rosszkor talált meg a könyv, de úgy érzem sokkal jobban tetszett volna a kötet, ha Ann nem szerepel benne. Jó volt, hogy volt valaki, akivel Eliza közösen alkotott, de nekem jobban tetszett volna, ha egy életképesebb, vagy szimpatikusabb társat kap. 

Nagyon tetszettek a kötet végén helyet kapó extra tartalmak, receptek. Sokat dobtak a kötet értékén. A borítót, pedig ahogy már az elején írtam, imádom. 

Ha érdekel titeket a gasztronómia, szerettek sütni és főzni, vagy szívesen olvastok történelmi regényeket, akkor ajánlom nektek Az ízek költészetét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 


Nyereményjáték

A kötethez kapcsolódóan a hazai szakácskönyv-írónők nyomába eredünk. Minden állomáson  egy-egy rövid leírást találtok magyar szakácskönyv-szerzők munkásságáról. A feladatotok, hogy az adott szerző nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába. 
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

AZ ÉN SZERZŐM

Az 1906-ban, Brassóban született pedagógus, szakácskönyvíró szakácskönyve generációkon óta minden háztartásban megtalálható, hiszen 1955-ös első kiadása óta már több, mint húsz kiadásban megjelent. Eredeti címe Szakácskönyv: Háztartási tanácsadó volt, a következő években pedig még több recepttel kiegészülve került a boltok polcaira. A könyvet átdolgozta és kiegészítette: F. Nagy Angéla. 

a Rafflecopter giveaway

A turné menete

01.29. Csak olvass!
01.31. Olvasónapló
02.02. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)
02.04. Spirit Bliss Sárga könyves út

2025. január 25., szombat

Katherine Applegate: Egy ​vidra naplója + Nyereményjáték

Sziasztok!

Katherine Applegate versbe szedett történetében egy szertelen vidra, Furidra mellé szegődhetünk, megismerve Kalifornia partjait, a vidrák gondtalan és olykor veszélyes mindennapjait. Mi történik a kis vidrával, mikor egy cápa ront rá az életére? S hogy kerülnek a képbe az emberek? Ismerkedj meg a vidrák különleges életével a Blogturné Klub négy bloggerével, és a turné végén tiéd lehet egy példány a könyvből a Maxim Könyvkiadó felajánlásában!

Ismerd meg Furidrát, a játékos vidrát!

Senki nem mozog úgy,
mint ő.
Nem elégszik meg azzal, hogy leúszik a fenékre,
ő búvárkodik is.
Nem csupán szaltózik,
hanem triplaszaltóval kápráztat el.
Nemcsak simán meglovagolja,
hanem ő maga hozza létre a hullámokat.
Furidra, a kis vidra a mindennapjait Kalifornia partjai mentén tölti a víz alatti mutatványai gyakorlásával, és újabb izgalmas kalandok keresésével. Furidra vakmerő és rettenetesen kíváncsi. De amikor a játékos kis vidra szembe kerül egy éhes, nagy fehér cápával, az élete váratlan és veszélyes fordulatot vesz. Furidra megkérdőjelez mindent, amit eddig magáról és a világról tudott – de különösen az emberekről, akik mindent megtesznek, hogy megmentsék.

Katherine Applegate neve már nem volt ismeretlen számomra, több könyvét olvastam már és imádom a munkásságát. Mikor megláttam, hogy új regénye jelenik meg, azonnal felkerült a radaromra. Tudtam, hogy az írónő mesterien bánik a szavakkal és a neve garancia arra, hogy egy csodálatos regényt olvassak. Nagyon kedvelem a könyveit, az írásmódját és azt, hogy mennyire fontos témákat tár az ifjú olvasók elé. A környezet- és állatvédelem a szívügyem, nagyon örülök neki, hogy egyre több és több regény foglalkozik a témával. 

Az egy vidra naplója egy nagyon kedves és szerethető történet Furidráról a vakmerő és kíváncsi vidráról és arról, hogy miként is alakul az ő élete. A könyvben Furidrának szembe kell néznie a külvilág kihívásaival, le kell győznie önmagát és a saját félelmeit, ráadásul egy adott ponton megkérdőjelez majd mindent, amit eddig magáról és a világról tudott, de különösen az emberekről, akiktől óvakodnia kellene, mindig óvta az anyukája tőlük, mégis mindent megtesznek azért, hogy segítsenek a bajba jutott vidrán. A történet azonban túlmutat rajta, hiszen nem csak őt, hanem a tengeri vidrák életét, viselkedését és a rájuk viselkedő veszélyeket is megismerhetjük. Továbbá bepillantást nyerhetünk annak a tengeri rezervátumnak a működésébe melynek szívügye, hogy megmentse a bajba jutott tengeri állatokat. 

Az egy vidra naplója egy igazi hiánypótló kötet, melynek legfőbb erőssége a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos mondanivalója. Az, akinek fontos, hogy megóvja a környezetét biztosan nem újdonság, de vitathatatlan tény, hogy a földünk és tulajdonképpen a teljes élővilágunk óriási veszélyben van. Az emberek néha azt gondolják, hogy nem probléma, ha egy-egy műanyagzacskó a kuka mellett landol, vagy a partról a vízbe esik. Nem tisztelik az állatokat, pusztítják az élőhelyüket. Egyre több és több állatot fenyeget a kihalás veszélye, ez pedig a mi közös felelősségünk. Napjainkban rengeteg káros anyaggal szennyezzük környezetünket ez pedig hatással van a bolygónkra. A bolygó jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a legkisebbek is értékeljék a természetet és az élővilág sokszínűségét is és megértsék, hogy a környezet és az állatok védelme mennyire fontos. 

Nem tudom, hogy tudjátok-e, de a tengeri vidra is veszélyeztetett állatfaj. Az egykor 150 000–300 000 egyedből álló tengeri vidra állományt értékes prémje miatt az ember 150 év alatt szinte teljesen kipusztította. A vadászat betiltása, a védelmi intézkedések és a szaporítási programok segítségével ugyan sikerült megmenteni ezt a fajt. Sajnos azonban tankhajóbalesetek bármikor történhetnek, az olajszennyezés pedig nagy veszteséget okozhat az állományban, így a fajt még mindig a veszélyeztetett fajok listáján tartják. A mese főszereplőjét Furidrát, és a kötetben megjelenő többi vidrát is valós állatok ihlették. A szerző védelem alatt álló állatok élettörténetét vette alapul. Furidra fiktív történetének hátterében két valódi tengeri vidra rejlik, az egyiket Joynak a másikat pedig Selkának hívták. Joyt néhány napos korában találták, a kutatók pedig megpróbálkoztak azzal, hogy vidraanyaként gondozzák őt. Később visszakerült az óceánba, de soha nem tudott elszakadni az emberektől, ezért végül szabad életre alkalmatlannak találták. Miután visszaszokott az akváriumi élethez, tizenhat árva kölyköt nevelt fel. Selka is hasonló módon került a rezervátumba, de miután visszaengedték a vízbe nem sokkal megtámadta őt egy cápa és olyan sérüléseket szenvedett, amelyek miatt nem maradhatott a természetben. Végül ő is a rezervátumban élte le az életét és szintén pótmama lett. Kairi karakterét Katherine Applegate arról a vidráról mintázta, aki a rezervátum első sikeres pótmamája volt. A három vidra által felnevelt kölyök közül sokan arra is képesek voltak, hogy elboldoguljanak a természetben, ami nagyszerű eredmény. A kötetben megjelenő idősebb vidrákat, Gracie-t és Hollyt pedig szintén kedves, idős vidra ihlette, akik igen magas életet éltek meg a rezervátumban. A rezervátum elképesztő sikereket ért el a veszélyeztetett  és elárvult vidrakölykök megmentésének területén. 

A mese nagyon szerethető, Furidrát abszolút a szívembe zártam. A nyelvezete igazán különleges, a kötet szabad vers formájában íródott. A történet legnagyobb erőssége az igazságtartalma, vagyis az, hogy létező állatok és létező sorsok ihlették azt. Nem fantasy és nem is (teljesen) kitalált történet, egy olyan mese, amelynek szereplőire (vagy legalábbis azokra, akik az adott karaktereket ihlették) rá lehet keresni és megismerhetjük a történetüket. A mese több részből áll; az első részben megismerhetjük Furidrát a jelenben és azt, hogy miként kerül újra emberek közelébe. A második részben visszarepülünk a múltba és a bébi Furidrát ismerhetjük meg, a folytatásban pedig ismét visszatérünk a jelenbe és Furidra gyógyulását és központbéli életét ismerhetjük meg, továbbá azt, hogy végül hogyan alakul a vidra élete. Vajon visszatérhet a tengerbe és ismét élheti a gondtalan vidrák életét, vagy valamilyen más sorsot szán neki az ég?

Összességében nagyon szerettem ezt a regényt és tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. Ha egy igazán kedves és szerethető, mégis tanulságos könyvet kerestek, akkor csak ajánlani tudom nektek Furidra történetét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Játékunkban Furidra kispajtásainak nyomába eredünk, mégpedig a Maxim Kiadó Delfin Könyveinek segítségével. Minden állomáson találtok egy fülszövegrészletet a Kiadó állatos gyermek- és ifjúsági könyvei közül, a Rafflecopter megfelelő sorába pedig a könyv címét kérjük beírni!
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


FÜLSZÖVEGRÉSZLET

Ivan ​egy nagyon jó természetű gorilla. A Nagy Csúcs Bevásárlóközpont és Játékterem 8-as kijáratánál él, és hozzászokott ahhoz, hogy emberek bámulják lakhelyének üvegfalain át. Ritkán hiányzik neki az az élet, amelyet egykor a dzsungelben élt, valójában aligalig gondol rá. Ehelyett nemrég látott tévéműsorok jutnak az eszébe, és jó barátjával, Stellával, egy idős elefánttal, és Bobbal, egy kóbor kiskutyával tölti a napjait. De leginkább a művészetről gondolkodik, és arról, hogyan lehet színekkel és jól rajzolt vonalakkal megragadni egy mangó ízét vagy a falevelek susogását. Azután találkozik Rubyval, az elefántbébivel, akit elragadtak a családjától, és akinek a hatására már más szemmel látja az otthonukat és a művészetét.

a Rafflecopter giveaway

A turné menete

Blogturné Klub
01.24. Szembetűnő
01.25. Csak olvass!
01.27. Könyv és más
01.29. Dreamworld

2025. január 5., vasárnap

Rebecca Ross: Ruthless ​Vows – Könyörtelen eskük (Letters of Enchantment 2.)

Sziasztok!

A Maxim Kiadónak hála, immáron magyarul is olvasható Rebecca Ross nagysikerű duológiájának második kötete, a Könyörtelen eskük. A kötet 2024-ben a GoodReads nevű oldalon az olvasók szavazatai alapján megnyerte az év Young Adult Fantasy kategóriáját. Az első rész végén Iris és Roman elválni kényszerült egymástól, így a folytatásban nem csak a háború viszontagságaival kell megküzdeniük, hanem azzal is, hogy újra egymásra találjanak. Vajon képes lesz Roman felidézni a múltját és a két fiatal meg tudja változtatni a háború menetét? Tartsatok velünk, legyünk Iris és Roman társai az úton, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Két ​egymástól elszakított, fiatal szerelmes, akiknek az istenek háborújának pusztító viharával kell szembenézniük, hogy visszatalálhassanak egymáshoz.

Iris Winnow két hete tért haza megkínzottan és törött szívvel a frontról, a háborúnak azonban még nincs vége. Romannek nyoma veszett, Oath városa pedig továbbra is hitetlenkedve és a borzalmak felett szemet hunyva viszonyul az eseményekhez. Amikor Iris és Attie újabb esélyt kap, hogy Dacre mozgásáról tudósítson, mindketten kapva kapnak a lehetőségen, és ismét nyugat felé veszik útjukat, hátrahagyva a várost, amely lassan darabjaira hullik a háború fenyegetésében.
Roman, Dacre birodalmában ébredve, képtelen felidézni a múltját. Miután biztosítják, hogy emlékei idővel visszatérnek, cikkeket kezd el írni Dacrénak, nem igazán értve a háborúban betöltött szerepét. Ám amikor a szekrényajtón át egy furcsa levél jut el hozzá, Roman levelezésbe kezd a rejtélyes feladóval, és hamarosan válaszút előtt találja magát: álljon ki Dacre mellett, vagy árulja el az istent? És ahogy a napok egyre sötétebbé válnak, Roman és Iris elkerülhetetlenül haladnak egymás felé… és a két fiatal saját szívét és közös jövőjüket teszi kockára, hogy megfordítsák a háború menetét.

Vannak történetek, melyek bemásznak bőrünk alá és egyszerűen nem engednek el, megragadják az olvasót és onnantól kezdve nincs menekvés, elveszünk a betűk és a kitalált világ tengerében. Az ilyen könyveket örökké a kezünkben akarjuk tartani. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után is. Nem tennénk mást, csak ölelnénk és magunkhoz szorítanánk és talán soha nem engednénk el, újra és újra átélnénk a különböző kalandokat és azt érezzük, hogy bárcsak minden nap úgy állhatnánk neki az olvasásnak, mint amikor még fogalmunk sem volt, hogy mibe is csöppenünk. Számomra pontosan ilyen volt a Divine Rivals-Isteni riválisok és a folytatása is a Ruthless Vows - Könyörtelen eskük.  Az egyik legkülönlegesebb duológia, amit mostanában olvastam. Nagyon ritkán avatok új kedvencet, ha egy kötet tetszik és 5 csillagot adok rá, nem lesz automatikusan kedvenc belőle. Ahhoz, hogy valami felkerüljön a listára, nem elég, hogy szuper könyv legyen, az is kell, hogy megérintsen és úgy érezzem, hogy teljesen belemászott a fejembe. Rebecca Ross duológiája pedig abszolút ilyen volt számomra. Egyszerűen imádtam, és valószínűleg unalmasnak fogjátok tartani az értékelésemet, mert nagyjából másból sem fog állni, mint lelkesedésből és méltatásból.

Ha mondanom kellene egy könyvet, amelyet az elmúlt időszakban mindenkinek IS ajánlottam, akkor a Divine Rivalst mondanám. Az első rész teljesen lenyűgözött, már előtte is nagy írógép mániám volt, de a kötet elolvasása után a roxforti levelemet követően egy Alouette írógépre vágyom leginkább. Minden ismerősömet és barátomat ezzel nyomasztottam az elmúlt hónapok során. Ha valaki arra kért, hogy ajánljak neki valamit, tuti ez volt az első választásom. Egyszerűen imádtam ezt a könyvet és mióta olvastam angolul, azóta a legnagyobb kedvencemként tartom számom. Szóval ha olvastátok az előző bejegyzésemet és meggyőztelek titeket arról, hogy ez egy jó sorozat, akkor ne aggódjatok, mert a folytatás sem sikerült gyengébben. Egy csodálatos folytatás, mely méltó lezárása a sorozatnak. 

Ugyan már ismertem előtte is Rebecca Ross nevét, de igazán nagy rajongója a tavalyi évben lettem, mikor elolvastam két duológiáját is angolul. Az, hogy mekkora rajongója vagyok a szerzőnek, az nem is kérdéses. Jelenleg az összes megjelent könyve a polcomon csücsül és már csak két olyan könyv van, amit ő írt és még nem olvastam. Rebecca Ross az az ember, aki sokkal sokkal nagyobb figyelmet és rajongó tábort érdemelne, úgy érzem az írásmódja és választékos nyelvezete abszolút kiemeli őt a többi fantasy szerző sorából. Nem egy klisés szerző, ráadásul nem csupán arra épít, hogy az erotikus jelenetek majd eladják a könyvét és történetét. Ezzel persze a világért sem szeretnék megbántani senkit, aki kifejezetten szereti az ilyen jellegű történeteket és imádja, ha az erotika dominál a regényben, egyszerűen csak örülök annak, hogy a szerző inkább a karakterek közötti kémiára, kapcsolatra és magára a világépítésre koncentrál. Mikor ezt a kötetet először olvastam angolul, arra gondoltam, hogy mennyire nagy elismerést érdemelne a szerző, amiért ennyire szépen és választékosan ír. Majd a tavalyi év végén GoodReads nevű oldalon az olvasók szavazatai alapján megnyerte az év Young Adult Fantasy kategóriáját és bár bevallom, nem erre a könyvre szavaztam (nehéz döntés volt, el kellett döntenem, hogy melyik kezembe harapjak és arra jutottam, hogy a Divine Rivals egy fél hajszállal jobban tetszett mint ez, a Wisteria pedig (Adalyn Grace tollából...igen, olvassátok el azt a sorozatot is) a 2024-es évem másik nagy szerelme a Divine Rivals mellett, így muszáj volt rá tennem a voksom. No de térjünk is a tárgyra és beszéljünk arról, hogy miért olvassátok el a duológia második részét. 

A Ruthless Vows pontosan ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ért. Iris és Roman elszakadt egymástól, ráadásul Roman elvesztette az emlékezetét, így nem tud arról, hogy van egy szerelme, aki mindennél jobban vágyik arra, hogy újra hallhasson felőle. A fiú Avalon Bluffban majdnem meghalt, ám Dacre megmentette őt és az oldalára állította, így őt kezdte el szolgálni. A fiú azonban egyre többet és többet álmodik egy fiatal szeplős lányról, akivel egykor riválisok voltak az újságnál. Majd mikor egy furcsa levél érkezik hozzá, melyet a szekrényajtó előtt talált és egy bizonyos E. írta neki, levelezésbe kezd. Vajon ki lehet a titokzatos levélíró? Mikor tér vissza Roman emlékezete és hogyan keresztezik egymás útját Irissal? Vajon a háború kinek a javára dől el? Sarjadhat remény ott, ahol csak félelem és halál lakozik? 

A történet rendkívül szerethető, az olvasással könnyen és gyorsan lehet haladni. A levelek érzelemdúsak. Nagyon szerettem, hogy a folytatásban is helyet kaptak. Egy másodpercig sem unatkoztam az olvasás közben, a cselekmény rendkívül fordulatos. Rebecca Ross olyan játszi könnyedséggel fűzi a mondatokat egymás után, mintha csak gyöngyökből készítene nyakláncot. Itt meg is ragadnám az alkalmat és szeretnék egy kicsit beszélni a magyar fordításról, hiszen abban a helyzetben vagyok, hogy angolul és magyarul is olvastam a könyvet. Az első részt követően bevallom kicsit megnyugodtam, mert Szujer Orsolyánál nagyon jó kezekben volt a kötet. A folytatásban sem kellett csalódnom, a kedvenc részeim magyarul is nagyon szépen hangzanak, Orsolya remekül ültette át az anyanyelvünkre a  lírai mondatokat, így semmit sem veszített a regény a varázsából. Ugyan az angol verzió marad a kedvenc, de abszolút nem kell szégyenkeznie a magyar változatnak sem. A kötet eredeti nyelven kicsit nehezebben olvasható, szerintem nem egyszerű olvasmány,  így ha valaki nem vállalja be, akkor sem éri csalódás, a magyar változatot is bátran ajánlom mindenkinek. A szereplők rendkívül szerethetők, Roman és Iris mellett nagyon kedvelem Attie, Tobias és Forest karakterét is. Imádtam, azokat a jeleneteket, ahol Tobias az autójával száguldozott és azt is, ahogy Attievel egymásra néztek. Nem titok, az első pillanattól kezdve shippeltem őket. 

A kötet második része jobban koncentrál magára a háborúra, az egész kötetet átitatja a háborús hangulat: félelem, a fájdalom, a veszteség és a reménytelenség érzete, hogy Dacre és a serege egyre közelebb és közelebb kerül ahhoz, hogy elsöpörjön mindenkit, aki Enváért harcol. Az, hogy katonák halnak meg lépten nyomon és csak egy hajszál választja el a világot attól, hogy Dacre győzedelmeskedjen. A lapokat átjárja a fájdalom és a szenvedés. Mindezek mellett pedig természetesen megjelenik Iris fájdalma is, aki várja, hogy Roman ismét hírt adjon magáról, hogy végre elmlékezzen rá. Roman pedig küzd a köddel és azzal a megfoghatatlan érzéssel, hogy van valaki, aki a ködön túl rá vár. 

Olvasás közben az érzelmek teljes skáláját átéltem. Mosolyogtam, izgultam, romantikus szemekkel bármultam a lapot, elkomorodtam és igen, olyan is volt, hogy sírtam. Bár már olvastam a könyvet, ismét elementáris erővel hatott rám és bevallom, a kötet egy pontján hosszasan pityeregtem. 

A borító nekem nagyon tetszik, én örültem is neki, hogy a kiadó ezt a változatot választotta. Nem tudom, hogy láttátok-e, de hamarosan megjelenik a kiadónál éldekorált változatban is. Kicsit csalódott vagyok, mert ha tudtam volna, akkor talán megvártam volna ezeket a kiadásokat, mert nagyon tetszenek. ITT és ITT találjátok őket. Mindenesetre lehet, hogy így is beszerzem majd mindkettőt (fő a megfontoltság, tudom)

Összességében én csak ajánlani tudom nektek ezt a könyvet. Ha egy remek történelmi fantasyra vágytok, akkor mindenképpen olvassátok el a duológiát. Ha most találsz rá a sorozatra, akkor mindenképpen adj egy esélyt neki, ha pedig már olvastad az első részt, akkor mindenképpen csapj le a folytatásra is. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A Könyörtelen eskük című kötet beleolvasója már elérhető a kiadó honlapján, így arra gondoltunk, hogy ebben a játékban ezt hívjuk segítségül. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Az Oathi Közlönyben megjelent egy cikk arról, hogy Dacre sebesültek százait mentette meg Avalon Bluffban.Ki írta a cikket?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.05.: Csak olvass!
01.07.: Readinspo
01.09.: Kelly és Lupi olvas
01.11.: Milyen könyvet olvassak?
01.13.: Könyv és más
01.15.: Kitablar
01.17.: Dreamworld