Azelőtt millió egy dolgot lehetett rólam elmondani. Most csak egyet: én vagyok a Megégett Lány. Ava Lee mindent elveszített, amit ember csak elveszíthet. A szüleit. A legjobb barátnőjét. Az otthonát. Még az arcát is. Nincs szüksége tükörre hogy tudja, hogy néz ki, látja azt visszatükröződni a körülötte lévők szemében. Egy évvel a régi életét elpusztító tűz után, Ava nagynénje és nagybátyja eldöntötték, hogy a lánynak vissza kell térnie a középiskolába. Újból normálisnak kell lennie. Bármit jelentsen is az. Ám Ava nem így gondolja. Az olyanok számára, mint ő, nem létezik normalitás. Senkivel sem tud majd összebarátkozni, mert senki sem akarja, hogy együtt lássák vele, a Megégett Lánnyal. Aztán találkozik Piperrel, aki szintén túlélt egy balesetet és Avában feltámad a remény, hogy talán nem egyedül kell szembenéznie az iskola keltette rémálommal. A szókimondó és szarkasztikus Piper habozás nélkül kibillenti Avát a komfortzónájából. Bemutatja őt egy fiúnak, Asadnak, aki pont úgy imádja a színházat, mint Ava és a lány lassan megpróbálja kialakítani az új életet. Pipernek közben a saját csatáját is meg kell vívnia, így Ava hamarosan válaszút elé kerül, vagy visszahúzódik a sebhelyei mögé… vagy hagyja, hogy a mellette kiálló emberek segítenek neki újra szárnyalni.
Szavakkal el sem tudom Nektek mondani, hogy mennyire vártam már ezt a könyvet. A fülszövegbe azonnal beleszerettem, imádom az ilyen típusú regényeket, ráadásul a Goodreads oldalán olvasott sok méltatás is igencsak felcsigázott. Már akkor éreztem, hogy ez a regény igazán nekem való olvasmány lesz, egy másodpercig sem merült fel bennem, hogy esetleg csalódhatok benne.
Imádtam, hogy a könyv ennyire hiteles tudott lenni. Látszik, hogy az írónő óriási energiát fektetett abba, hogy körbejárja a témát. Rengeteget interjúzott olyan túlélőkkel, akik hasonló balesetet szenvedtek. Az orvosi kezelések sem tűnnek légből kapott túlkapásnak, minden pontosan olyan, mint amilyen a való életben is lenne. A főszereplők, vagyis jobban mondva a túlélők pontosan úgy viselkednek, ahogyan azt elvárjuk tőlük. Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Számomra pontosan ilyen volt a Sebek szárnyán is. Ez nem egy habos, cukormázas történet. Sokkal inkább egy igazi regény fájdalomról, dühről, gyászról, gyógyulásról és felemelkedésről. Olyan történet, amelyet akár az élet is írhatott róla.
A könyv egy igazi fejlődéstörténet, ahol a szereplők újra talpra állnak, maguk mögött hagyják a sötét és fájdalmas múltat és megpróbálnak együtt élni azzal, amit a sors rájuk mért. Mindenkinek vannak sebei és hegei, csak vannak, akik azt jobban rejtegetik. Az élet soha nem könnyű, egy valami azonban biztos, muszáj kihoznunk belőle a legtöbbet. Nem tarthatnak vissza minket a félelmeink és fájdalmunk, hiszen tartozunk önmagunknak azzal, hogy talpra állunk és megteszünk mindent annak érdekében, hogy éljünk.
A baleset után Ava rengeteg időt töltött kórházban, később sem igazán merészkedett emberek közé. Egy évvel a régi életét elpusztító tűz után, Ava nagynénje és nagybátyja eldöntötték, hogy a lánynak vissza kell térnie a középiskolába. Újból normálisnak kell lennie, jelentsen ez bármit. Kezdetben két hétben állapodnak meg, de aztán a lány egyre jobban megtalálja önmagát és sikerül visszatérnie az iskolában.
A szereplők hús vér karakterek, a kapcsolatok nincsenek túlidealizálva, vagy romantizálva. A rengeteg fájdalom egyszerűen nyomot hagy bennünk, az olvasóban is. Hihetetlenül rossz lehet, ha állandóan megbámulnak az utcán és egy igazi szörnyszülöttnek érzi magát az ember. Erre pedig rátesz egy lapáttal még a középiskolai környezet is, ahol az iskolai hierarchia, a drámakirálynők és népszerű focisták diktálják a szabályokat. Néha úgy is nehéz túlélni ezeket az éveket, ha semmivel sem lógunk ki a tömegből. A látható sérülések azonban olyanok, mint egy neon villogó az ember feje felett. Egyszerűen képtelenség láthatatlanná válni.
Szerencsére csak elképzelni tudom, hogy az égési sérüléssel élő embereknek milyen óriási nehézségekkel kell megküzdeni nap, mint nap. A fájdalom (fizikai és lelki), a gyász (hiszen gyászolják a saját régi életüket), a depresszió kézen fogva jár egymással. Ava és Piper karakterén keresztül megérthetjük, hogy egy súlyos balesetet nem csak fizikailag kell túlélni, az embernek a lelkét is gyógyulásra kell sarkallni. Mindkét lány bezárkózott, nem engedtek senkit sem közel magukhoz. Nehezen teremtettek kapcsolatot másokkal, állandóan azt figyelték, hogy vajon őszintén, vagy szánalomból közeledik valaki hozzájuk. Az esetek többségében pedig meg voltak győződve arról, hogy senki sem érdeklődhet őszintén irántuk, talán meg sem érdemlik másik figyelmét. Az önostorozás, a negatív gondolatok alapjáraton is megkeserítik a tinédzserek életét, ha pedig egy komoly traumán vannak túl még súlyosabbá tud válni ez az önpusztító gondolatkör.
Egy súlyos balesetből felállni soha sem könnyű feladat. Ava Lee nem csak lelki sebeket, hanem súlyos sérüléseket is szenvedett, testének 60%-a megégett. Óriási utat kellett bejárni, hogy elfogadja saját magát és megváltozott életét. A sors nem volt hozzá kegyes, olykor a jó emberekkel is történnek rossz dolgok. Korábbi életét már nem kaphatja vissza, a baleset előtti lány már soha nem mosolyog vissza rá a tükörből, de csak rajta múlik mit hoz ki abból a második esélyből, ami számára megadatott. Piper is sokat változott a balesete után. Annyira próbált erősnek látszani, hogy sokáig senki sem vette észre vérző lelkét. A ragyogó és pezsgő személyisége egyszerűen elfedte azt a tátongó űrt a lelkében, mely segítségre szorult.
A két lány azonban teljesen felforgatta és megváltoztatta a másik életét. Inspirálták egymást, igazi támaszokká váltak a másik számára. Persze a kapcsolatuk nem konfliktusmentes, miközben saját démonjaikkal küzdöttek óhatatlanul is megbántották a másikat. Hiszen tudjuk milyen a szeretet, amikor frusztráltak vagy mérgesek vagyunk, olykor azokon csattan a haragunk, akik igazán közel állnak hozzánk. Csak azt tudjuk igazán megbántani, aki sokat jelent nekünk. Így van ezzel Piper és Ava is. Mondanak néhány meggondolatlanságot egymásnak, de ez nem változtat azon a tényen, hogy milyen sokat jelentenek egymásnak.
A könyv borítója nem lesz nálam kedvenc, de a szimbolikájával kezdek egy kicsit megbarátkozni. Az a lelki folyamat jutott eszembe, mikor valaki próbálja élni a mindennapjait, de az árnyékből olykor előtör az a pusztító gondolatörvény, ami mélybe rántja és nem ereszti az embert. Amikor bár próbálunk a felszínen maradni, valami mégis lehúz minket. Hiába igyekszünk, teszünk egy lépést az önelfogadás, vagy gyógyulás irányába, néha háromszorosan vetjük vissza magunkat.
Összességében egyszerűen imádtam ezt a könyvet, talán a júniusi olvasmányaim legkiemelkedőbb kötete. Nehezen tudom elképzelni, hogy bármi letaszítsa a trónról. Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Számomra pontosan ilyen volt a Sebek szárnyán is. Ez nem egy habos, cukormázas történet. Sokkal inkább egy igazi regény fájdalomról, dühről, gyászról, gyógyulásról és felemelkedésről. Olyan történet, amelyet akár az élet is írhatott róla. A szereplők hús vér karakterek, a kapcsolatok nincsenek túlidealizálva, mindenki úgy viselkedik, ahogy azt a való életben is várjuk. Szavakkal el sem tudom mondani Nektek, hogy mennyire imádtam ezt a történetet annak minden örömével és fájdalmával. Senkit se riasszon el a borító, hihetetlenül értékes kincset rejt, remélem sokan adnak majd egy esélyt ennek a nagyszerű regénynek.
Értékelés: 5/5
Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.
Nyereményjáték
A Sebek szárnyán egy igazi fejlődéstörténet, amelyben Ava Lee ismételten rátalál önmagára és legyőzi a belső démonait. A mostani játékunkban minden állomáson egy olyan karakter nevét találjátok meg, akinek hasonlóan meg kellett küzdeni a lelki békéért. Minden lány komoly fejlődésen ment keresztül, legyőzte önmagát és teljesen új élet kezdődött meg számára. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni annak a könyvnek a címét, amelyben szerepel az adott karakter. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Az én karakterem