2023. november 13., hétfő

Alex Donovici: Csudi, ​a pacsirta – A tél megmentése

Sziasztok!

Csudi, a pacsirta kalandjai folytatódnak! A lehetetlen csak egy szó történetei után a Móra Könyvkiadó már el is hozta a magyar gyerkőcöknek Alex Donovici újabb mesekönyvét, melyben Csudi a tél megmentésére siet. Az első könyvben megismert pajtások mellé pedig ebben a kötetben új barátok is csatlakoznak. Tarts a Blogturné Klub négy bloggerével, ismerd meg a két történetet, és a turné végén tiéd lehet egy példány a Kiadó felajánlásában.

Az erdő lakóinak életét rekkenő hőség és fullasztó füst nehezíti meg, holott már mindenki a telet várja. A szokatlan időjárás kinyomozása György úrnak, a hiú pulykának köszönhető, aki színes kupakokból készült nyakláncával felhívja magára az erdőlakók figyelmét. Vajon hova jár kincsgyűjtő portyájára György? És vajon mi minden van még ott?
A TÉL MEGMENTŐJE mesekönyvben ismét találkozhatunk Csudival, a kicsi, ám roppant bátor pacsirtával, Villámgyors úrral, a száguldozó csigával, akinek háza tele van könyvekkel, Buhuval, a vegetáriánus bagollyal és Séggel, a rettegő hollóval. Sőt megismerkedhetünk új barátjukkal is, Hópehellyel, a mindenkin segítő, titokzatos és magányos kismadárral.
A megható történetből megtudhatjuk, hogy mekkora ereje van a közösségnek, az összefogásnak és az elfogadásnak.


Nagyon szeretem az olyan mesekönyveket, amelyeknek nem csak a története, az illusztrációja, de a mondanivalója is elvarázsol. Csudi a pacsirta története pedig abszolút ilyen típusú történetnek tűnt. Már a fülszöveg megvett magának, egy igazán remek és tanulságos mesekönyvre számítottam, melynek a középpontjában az elfogadás és a környezetvédelem áll. Kiemelten fontosnak tartom, hogy minőségi könyveket ajánljak a legkisebb korosztály számára is, így óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Fontosnak tartom, hogy a legkisebbek megtanulják tisztelni a társaikat, hogy a különbözőségeiket ne problémaként, hanem sokkal inkább lehetőségként éljék meg. A környezetvédelem pedig egy olyan kérdés, amellyel szerintem jó, ha minél fiatalabb korban találkozik a gyerkőc, így felnőve a mindennapjainak a részévé válhat az erdő, és a környezet tisztelete. 

Csudi, a pacsirta története egy igazi hiánypótló kötet a gyermekirodalomban. A meseregény elfogadásra és empátiára tanít minket. Megmutatja, hogy nem szabad a külsőségek alapján megítélni a másikat és bebizonyítja, hogy attól még, hogy valaki egy kicsit más, mint a többiek, ugyanúgy élhet teljes életet. Ráadásul a mese rávilágít arra is, hogy nem szabad csupán az előítéleteink alapján megítélni valakit. Sokkal többet számít, hogy miként viselkedik a társaival az adott illető. Fontos, hogy a kicsik megtanulják, hogy attól még, hogy valaki más, mint ők, még nyugodtan lehet vele játszani. Attól még, hogy hiányzik mondjuk néhány ujja, lehet vele ugyanúgy focizni. Vagy ha furcsán jár, lehet vele hintázni és homokvárat építeni. A sötétebb bőr, pedig nem jelenti azt, hogy az illető automatikusan úgy fog viselkedni, mint ahogyan azt a sztereotípiák súgják az embernek. Lehet, hogy valaki nem ugyanúgy néz ki, lehet, hogy mások a képességei és másként mozog, de valószínűleg ugyanúgy rajong A Mancs őrjáratért, és a Disney hercegnőkért. Csudi és kis barátainak , pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy ilyen módon edukálja a legkisebbeket. És ha ez nem lenne elég, ebben a történetben egy olyan súlyos kérdés is górcső alá került, mint a környezetvédelem. 

Az, akinek fontos, hogy megóvja a környezetét biztosan nem újdonság, de vitathatatlan tény, hogy a földünk és tulajdonképpen a teljes élővilágunk óriási veszélyben van. Az emberek néha azt gondolják, hogy nem probléma, ha egy-egy műanyagzacskó a kuka mellett landol, vagy a partról a vízbe esik. Nem tisztelik az állatokat, pusztítják az élőhelyüket. Egyre több és több állatot fenyeget a kihalás veszélye, ez pedig a mi közös felelősségünk. Azt szokták mondani, hogy a földet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Mégsem vagyunk képesek arra, hogy vigyázzunk a természetre és a jó öreg bolygónkra. Sokan csak legyintenek a különböző környezetvédelmi problémákra, nem baj, ha nem használunk vászontáskát és az sem árt senkinek, ha néhanapján egy-egy cigi csikk a földre esik. Nem baj, ha kihal az adott állat, úgysincs semmi haszna. Az ember egy igazán érdekes faj. Képes arra, hogy csodát alkosson, de a pusztítás és a rombolás sem áll tőle messze. Napjainkban rengeteg káros anyaggal szennyezzük környezetünket ez pedig hatással van a bolygónkra. A változáshoz rengeteg egyszerű, átlagember, átlagos cselekedetére lenne szükség. Ha csak néhány ember hordana magánál rendszeresen vászontáskát a bevásárláshoz, vagy zsákokat a zöldség/gyümölcs leméréséhez, már több tonnányi szeméttől óvnánk meg a bolygónkat. Kötelességünk megóvni, hiszen ha nem lesz több fa, nem lesznek tiszta vizeink, mi lesz velünk emberekkel? Csudi történet pedig pontosan erre hívja fel a figyelmet. 

A történet szerint az erdő lakóinak életét rekkenő hőség és fullasztó füst nehezíti meg, holott már mindenki a telet várja. A tél azonban valami miatt késik. Vajon mi történt az erdőben és kik azok a furcsa sárkányok, amelyek a tűzgödör járnak nap mint nap? 

Ugyan az első kötet még nem nyert meg 100%-ig magának, de a folytatást nagyon imádtam, Alex Donovici végül engem is levett a lábamról. Annyi hitetlenül fontos dolog kapott helyet ebben a mesében, hogy csak na. A fentebb is vázolt témák mindegyike megfelelő mélységgel van tálalva az ifjú olvasók, és kisebbek számára. Könnyen érthető és jól feldolgozható az élethelyzet, biztosan minden gyermek számára azonnal világossá válik az üzenet. 
Magát a könyvet én nem feltétlenül esti mesének ajánlom, sokkal inkább egy délutáni, bekuckózós naphoz tudom elképzelni. Annyi minden van benne, amiről érdemes és fontos beszélni a gyermekkel, hogy szerintem jobban jár a szülő, ha nem az alvásidőben kezd bele. Így ott lehet az egész délelőtt, és könnyen át lehet beszélni a felmerülő kérdéseket. Így pedig még több minőségi időt tölthet együtt a gyermek a szüleivel. 

Ebben a történetben a már ismert szereplők mellett két újabb karakterrel ismerkedhetünk meg. Hópehellyel a szelíd kismadárral, akiről senki sem tudja, hogy milyen fajtájú. De mindig fehér por lepi a tollazatát és György úrral, a kevély pulykával, aki imádja csodálni önmagát. Mindketten érdekes és izgalmas színfoltjai az erdőnek, Hópehely a személyes kedvencemmé is vált a mese végére. 

Az illusztráció nagyon kedves, engem teljesen levett a lábamról. Sokat hozzáadnak a szöveges részhez, így biztosan remek élmény lesz az elolvasása. A folytatásokra pedig nagyon kíváncsi vagyok, biztos vagyok benne, hogy Csudi és a többiek még sok-sok kalanddal kápráztatnak el minket.

Összeségében csak ajánlani tudom ezt a szuper kedves mesekönyvet, tökéletes választás a téli hónapokra, vagy csak úgy. Ha az első részt szerettétek, szerintem ezt még jobban fogjátok. Ha pedig most találkoztok először a kötettel, mindenképpen adjatok egy esélyt Csudinak és barátainak. 

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Csudi történetének nyereményjátékán minden állomáson elrejtünk nektek egy-egy karaktert a meséből a sorok közé. A feladatotok, hogy rátaláljatok az állatkákra (illetve a betűikre), és beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába. Kalandra fel!
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

2023. november 10., péntek

Julie Murphy: If ​the Shoe Fits – Én, a cipő meg a nagy Ő + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Julie Murphy rajongók legnagyobb örömére, az írónőnek már a harmadik könyve olvasható magyarul. Legújabb kötete, az Én, a cipő meg a nagy Ő a Menő Könyvek gondozásában jelent meg. Tartsatok velünk, ismerjük meg közösen Cindyt, aki a történet szerint az első és egyetlen plus-size versenyző a valóságshow történetében. Kukkantsunk be együtt egy párválasztó műsor kulisszái mögé és ha nektek kedvez a szerencse a kiadónak köszönhetően meg is nyerhetitek a kötetet. 

Cindy imádja a cipőket, egy helyes masni vagy egy divatos sarok az önkifejezésének az eszköze. Divatmegszállottként és molett lányként sosem talál rá illő dizájner-ruhadarabokat, de a cipők sosem hagyják cserben.
Amikor megszerzi a tervezői diplomáját, nem tudja, mihez kezdjen, és hazaköltözik a mostohaanyjához, Erica Tremaine-hez, a világ legnagyobb párkereső valóságshowjának produceréhez. Amikor az utolsó pillanatban kiesik egy lány a műsorból, hirtelen Cindy kerül a rivaldafénybe. Talán ha megvillantja a tévében a menő cipőkollekcióját, akkor az lökést jelenthet a karrierjében is. És addig is miért ne randizgasson a partiképes nagy Ő-vel?

De mivel ő az első és egyetlen plus-size versenyző a műsorban, egyik napról a másikra kész szenzációvá és a testpozitivitás ikonjává válik. És ami még elképzelhetetlenebb: valóban beleszeret a hercegbe! Cindy ad egy esélyt a sorsnak, hogy a kétértelmű bókok, az alattomos műsorkészítők és a kétszínű játékostársak ellenére végig tudja vinni ezt az egészet, úgy, hogy a szíve nem törik darabokra a kalandos út során.

Julie Murphy neve ugyan elsőre nem volt számomra ismerős, de ahogy utánanéztem az írónő munkásságának rájöttem, hogy ez már a harmadik könyve, amely megjelent kis hazánkban. A másik két regényét ugyan nem olvastam, de az Én, a cipő meg a nagy Ő című írását nagy lelkesedéssel vártam. Jómagam sem vagyok egy karcsú nádszál és viszonylag kevés női plus-size főszereplőt ismerek, így nagyon kíváncsian vártam Cindy történetét. Ugyan én nem nézek általában A Nagy Ő típusú műsorokat, de Dancsó Petit nagyon csípem, így ha valami ilyen jellegű műsor indul, akkor nagyjából ismerem a főbb eseményeket az ő videóiból. (Amúgy nagyon vicces, mert miközben olvastam Julie Murphy regényét, néha az agyamban felcsendült a Jákob Zoli és a tűzpiros Ferrari című dal ezen egyetlen sora.) De alapvetően nem érdekelnek ezek a valóságshowk. Az viszont mindig meglep, hogy Amerikában például mekkora múltja van az ilyen műsoroknak és mennyi évadot megélt náluk például A Nagy Ő. Így biztos vagyok  benne, hogy ez a regény nagy népszerűségnek örvend. Az sem lepne meg, ha film változat készülne egyszer belőle. :)

A történet szerint Cindy bekerült egy ilyen versenybe, ahol több másik lánnyal versengeni kezd egy fiatal férfi szerelméért. Ami azonban kezdetben remek lehetőségnek és jó reklámnak tűnt számára, az nagyon gyorsan valósággá válik. Megkedveli a fiút, ez pedig sokkal bonyolultabbá teszi a dolgokat. De vajon mi a valóság és mi az, ami csupán a műsornak szól? Képes lesz Cindy végigcsinálni a műsort anélkül, hogy összetörne a szíve? 

Az Én, a cipő meg a nagy Ő egy kedves és szerethető romantikus történet egy divatbolond fiatal lányról, aki plus-size mérete miatt kuriózumnak számít a valóságshowk történetében. Minden egyes oldaláról süt a testpozitivitás gondolata, nagyon fontos üzenetet hordoz. Attól még, hogy valaki súlyfelesleggel küzd, még pontosan ugyanolyan ember, mint bárki más. A szépség mércéje nem a soványság, egy kerekdedebb hölgy is lehet brutál szexi. Mindennek az alapja az önbizalom és a kisugárzás. Ha valaki jól érzi magát a bőrében, akkor ezt az egész világ látni fogja rajta. Nagyon szerettem, hogy Cindy karakterén keresztül milyen fontos témákra hívja fel a figyelmet az írónő. A stressztől kezdve, ha valaki leül az ember mellé és kényszeresen elhúzódik, hogy biztosan elég helyet hagyjon a másiknak egészen addig, hogy bátornak titulálják ha egy merészebb ruhát húz fel egy randira. A testpozitivitás egy brutál fontos téma, hiszen rengeteg fiatal nő/férfi küzd önértékelési gondokkal. Sokan küzdenek étkezési zavarral, mert úgy érzik, hogy nem elég szépek, vagy nem elég vékonyak. Ez pedig nonszensz. Hiszen manapság már 42/44-es, vagy akár 46/48-assal mérettel is brutál csinosnak érezheti magát az ember. Persze régen ez más volt, nagyobb méretben alig lehetett ruhát találni, de manapság azért az én meglátásom szerint könnyebb a vásárlás (Legalábbis számomra biztosan az). Szóval az biztos, hogy az irány jó, de még hosszú út áll a társadalom előtt. 

Ahogy írtam, a testpozitív gondolkodás nagyon fontos, és 1000%-ig kiállok amellett a vélemény mellett, hogy soha senkit sem szabad bántani, megalázni a kinézete miatt. Viszont amikor szóba kerül a testpozitivitás gondolata, megjelenik egy olyan érvrendszer is, aminek egyes elemeivel szintén egyet tudok érteni. Ez pedig többek között az egészség kérdése. Kérlek ne kövezzetek meg, ahogy írtam, én sem vagyok vékony. De szerintem amellett, hogy hihetetlenül fontos az, hogy az ember ne sanyargassa magát értelmetlen és veszélyes diétákkal, fontosnak tartom azt is, hogy ne hagyja el magát. Hogy figyeljen önmagára és az egészségére. Nem azt mondom, hogy nem férhet bele egy extra cheesy sajtburesz, vagy egy nutellás palacsinta. Csak azt, hogy fontos, hogy az ember mértéket tartson. És persze, rengeteg olyan probléma van, ami miatt hirtelen meghízhat az ember. Legyen szó hormonális problémákról, vagy erős gyógyszerekről, ezekbe nem is szeretnék belemenni. Csak a könyv olvasása közben eszembe jutott, hogy mennyire mélyen egyetértek a mondanivalójával, mennyire fontos, hogy senki se érezze magát rosszul a súlya és/vagy a ruhamérete miatt mégis mennyire hiányzott nekem belőle ez a plusz narratíva. 

Julie Murphy regénye bár sok minden nagyon tetszett, de számomra kissé egyszerű és felszínes volt. Végig úgy éreztem, hogy csak kapargatja a felszínt, de igazán komoly mélységet nem adott a karaktereinek. Érezhetően Cindyre helyezte a hangsúlyt, ő volt az egyetlen olyan szereplő, akivel megfelelő mértékben foglalkozott. A műsorban szereplő lányok, a herceg, vagy a családja alig jelenik meg a történetben. Nekem összességében a 2000-es évekbeli romantikus filmek komplexitása jutott eszembe olvasás közben. Ami persze nem biztos, hogy probléma, hiszen nem minden történetnek kell, hogy súlya legyen, olykor elég az is, ha csak néhány egyszerűen befogadható dologra hívja fel az olvasó figyelmét. Én például ezt a regényt a Bábel után olvastam ezt a könyvet és hihetetlenül jól esett az egyszerűsége. És abban is biztos vagyok, hogy filmben is megnézném a történetet. :)

Sokáig úgy éreztem, hogy teljes mértékben tudok azonosulni Cindy karakterével, de aztán rájöttem, hogy talán mégsem állunk olyan közel egymáshoz. Mármint nyilván, bőven a plus-size kategória vagyok én is, de például soha nem kellett olyan dolgok miatt aggódnom mint neki. Én ha bemegyek egy boltba, nagy valószínűséggel találok 42/44-es ruhát. Számára azonban ez nagyobb kihívás. Nem kell aggódnom az övek miatt és úgy érzem, hogy kényelmesen elférnek mellettem az emberek a tömeközlekedésen. Így biztos vagyok benne, hogy sokkal nehezebbek számára a mindennapok. Így talán nem is igazán tudom teljesen átérezni azokat a küzdelmeket, amelyekkel szembesül. Az érzés hasonló, de a súlya nem összehasonlítható. Nagyon szerettem, a világhoz való hozzáállását és azokat az egyszerű, mégis nagyon fontos tanulságokat, melyeket az olvasó számára közvetített. Fontos, hogy ne csak a ruhák, hanem a divat is mindenkié legyen. Mindenki részesüljön belőle. Hiszen mindannyian szeretnénk csinosan és jól öltözködni, legyen szó 36, 44, vagy esetleg 48-as méretről. A ruha nem csak egy gönc, amit magunkra kapunk, sokszor a személyiségünk is megnyilvánul az öltözködésünben. Fontos, hogy mérettől és súlytól függetlenül mindannyian megtaláljuk azokat a darabokat, amelyet tényleg szívesen hordunk, nem csupán kényszerből. 

Ami igazán furcsa volt számomra, hogy a történetben bár a húszas éveiben járnak a szereplők, mégis sokkal inkább éreztem YA és nem NA történetnek. Spicy jelenetek egyáltalán nincsenek benne (hála égnek), és a szereplők sem tűnnek benne túlságosan komoly és kompetens felnőtt karakternek (bár amúgy talán az ember sokszor még 30 évesen sem érzi magát igazán felnőttnek).

A cselekmény kellemesen kiszámítható, ugyan azt is el kell ismerni, hogy teljesen más végkifejletre számítottam. Szerettem nagyon Cindy döntését és azt, hogy végül a szíve mellett a karrierjére is koncentrált. Továbbá az is kellemes csalódás volt számomra, hogy a valóságshow szereplőinek a viselkedése sokkal kevésbé volt klisés, mint vártam. Az pedig még nagyobb pirospont számomra, hogy Cindy családja, a mostohaanyja és mostohatesói nem emelkedtek, vagy inkább süllyedtek Hamupipőkés szintre. Tetszett, hogy a mese egyes elemei ugyan megjelennek a történetben, de nem egy szokásos Hamupipőke történetet kapunk, ahol a mostoha gonosz, a lányok meg elviselhetetlen hisztérikák. 
Ugyan volt néhány dolog, amit nem értettem benne, de mindezek ellenére jó kis olvasmányélménynek bizonyult. Szerettem Cindy történetét. 

A kötet rendkívül olvasmányos és összességében a fordítás is tetszett. Külön örültem annak, hogy a fordító nem erőszakolta meg az angol szleng szavakat és nem akart mindenáron magyar jelentést adni nekik. Például a fiatalok jelentős része (és például én is, pedig lassan boomernek számítok) használja a shippelni kifejezést, így nem is igazán lenne értelme ennek és az ilyen jellegű szavak lefordításának. A célközönsége biztos érteni fogja. 

Összességében a hibái és hiányosságai ellenére én kifejezetten szerettem Julie Murphy regényét, mely hihetetlenül fontos témát boncolgat. Ha szeretitek a romantikus történeteket és kíváncsiak vagytok milyen az, amikor egy plus-size versenyző küzd egy férfi szívéért egy műsorban, akkor ajánlom nektek a történetet. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is leshetsz a könyvbe. 


Nyereményjáték

Az Én, a cipő meg a nagy Ő című történet bizonyos tekintetben egy igazi Hamupipőke történet. Mindannyian jól ismerjük a mesét, Hamupipőke, amikor éjfélt üt az óra, elrohan, mielőtt megtörik a varázs. A cipője azonban a lépcsőnél marad. Ebben a játékban a hercegnek kell segítenetek megtalálni a cipellőt, de vigyázzatok, a gonosz mostoha csapdákat rejtett el. Nektek nincs más dolgotok, mint a megfelelő szót beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomások

11.10.: Csak olvass!
11.12.: Utószó
11.14.: Hagyjatok! Olvasok!
11.16.: Szembetűnő
11.18.: Sorok között
11.20.: Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. november 9., csütörtök

Bartos Erika: Brúnó ​bemutatja Budapestet (Brúnó Budapesten) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Bartos Erika nagysikerű Brúnó Budapesten sorozata most egy új kötettel bővül, amely a sorozat korábbi részeinek összefoglalásaként, egyfajta útikönyv formában mutatja be Budapest nevezetességeit Brúnó kalandjain keresztül. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt a könyvből!


Mit néznél meg Budapesten, ha csak néhány napod volna a városjárásra? Az építészmérnök végzettségű meseíró, akit a legtöbben Bogyó és Babóca sorozatáról ismerhetnek, gyerekszemmel mutatja be a főváros legszebb részeit az olvasóknak. Ez a könyv tömör válogatást nyújt a Brúnó Budapesten sorozat fejezeteiből.








Már ismertek, így tudjátok, hogy nagyon szeretem a mesekönyveket. Bartos Erika neve szerintem minden olyan ember számára ismerősen cseng, akinek van egy fiatal tesója, vagy esetleg kisgyermeke. Én is, ahogy sokan mások a Bogyó és Babóca történetek miatt ismertem meg a nevét. A legkisebb tesóm és köztem relatíve nagy a korkülönbség, és amikor ő volt ovis, akkor robbant be a csigafiú és a katicalány története a köztudatba. Ugyan minket csak 1-2 évre kapott el a láz, mert Virág ezt követően ki is nőtt belőle, de láttam, hogy az írónő óriási népszerűségnek örvend. Ez a népszerűség pedig a mai napig töretlen. Az Anna, Peti, Gergő könyvek kisebb vagyont érne, a Bogyó és Babóca pedig majdnemhogycsak kikerülhetetlen minden kisgyermekes szülő számára. Brúnó karakterét és a Brúnó Budapesten sorozatot nem ismertem, a címeket és a borítókat már láttam, de nem ismerkedtem meg vele közelebbről. Most azonban úgy alakult, hogy egy turné keretein belül elolvashattam a Brúnó bemutatja Budapestet kötetet, mely tulajdonképpen egy tömör válogatást nyújt a sorozat egyes fejezeteiből. 

Őszinte leszek veletek, nem vártam túl sokat ettől a kötettől, de azt kell mondanom, hogy új kedvencet avattam. Egyszerűen imádtam. Nagyjából 7 éve élek Budapesten, így egyre inkább úgy érzem, hogy ez az én közegem. Nyilván az emberek és a tömeg idegesít engem is, de ettől függetlenül én nagyon megszerettem a fővárosunkat. Így őszinte, gyermeki lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. 

A történet alapja az, hogy Brúnó családja vendégeket vár Ausztráliából, akik 14 napot töltenek a fővárosban. Ebbe a néhány napba pedig szeretnének annyi csodás és izgalmas látnivalót belesűríteni, amennyit csak lehet. Jártak a vár és környékén, a Margitszigeten, a Városligetben, a Normafán. Kipróbálták a libegőt, a fogaskerekűt és meglátogatták a Vasútmúzeumot. Meglesték a különböző játszótereket, zsiráfot etettek az állatkertben. Voltak az operában egy előadáson (ahol Brúnó anyukája zenélt), megnézték a hidakat a Parlamentet és sétálgattak a városban. Szóval tényleg jól kihasználták a közösen eltöltött időt. Ebben pedig mi, az olvasók is társaik lehetünk. És közben szorgalmasan jegyzetelhetünk, hiszen számtalan olyan kirándulási ötlet van benne, amelyet mindenképpen érdemes egyszer sorra keríteni. Bár ahogy írtam én már évek óta Budapesten élek, de még így is csomó olyan látnivaló van, ami eddig kimaradt az életemből. Például többször jártam már a Margitszigeten, de a látnivalóknak csak a felét ismerem. Így ez a könyv több szempontból is tökéletes választás egy család számára. 

Mindegy, hogy valaki budapesti, vagy sem. Rengeteg inspirációt adhat a kötet a családi kirándulásokhoz. Este pedig közösen megbeszélhetik a szülők és  a gyerekek, hogy milyen kalandokat élt át közösen a család és Brúnóék. Így nem csak a kirándulás, hanem annak a megbeszélése is egy tartalmas, minőségi családi program, mely erősíti a szülők-gyerkőc közötti köteléket. Ha pedig már volt a család egy adott helyen, akkor olvasás után megbeszélhetik, hogy milyen emlékei maradtak 
A történet könnyen befogadható és igazán kedves, szerintem tökéletes választás a családi könyves polcra. Én hihetetlenül örülök, hogy beszereztem, tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. A nyelvezete egyszerű, de nem butácska, így szerintem felnőtt fejjel is érdekes. Van benne néhány olyan információ, amelyet nem biztos, hogy mindenki tud. Arra például emlékeztem, hogy mikor és miről lett átnevezve a Rákóczi-híd. De például nem is tudtam, ha az Erzsébet-kilátó tetejére érve benézünk a legfelső lépcsőfokok alá, az egyik oldalon egy békát, a  másik oldalon egy denevért ábrázoló szobor bújik meg a lépcső alatti zugban. Milyen izgalmas kaland egy kirándulás során felfedezni ezeket. Szerettem a különböző edukatív szösszeneteket is benne, egyetlen egy valamit hiányoltam, de ez persze nem von le semmit a könyv színvonalából. Csupán egy extra érdekesség, ami olvasás után jutott eszembe. A kötet elején felsorolja az írónő a pályaudvarokat és nekem óriási ziccer volt annak a fun factnek az elhagyása, hogy miért nincs a fővárosban északi pályaudvar. :) 
A rajzok nagyon kis szerethetők, nagyon jól illeszkedik a történethez. Szép színes történet, sok-sok érdekes tudnivalóval. 

Összességében nekem hihetetlenül tetszett Bartos Erika könyve és őszintén, csak ajánlani tudom mindenkinek. Biztos vagyok benne, hogy minden gyerkőc nagy kedvence lesz, függetlenül attól, hogy  nagyvárosban él-e, vagy csak kirándulni/nyaralni érkezett Budapestre. Kedves, szerethető és igazán edukatív kis könyvecske a fővárosról gyermekeknek és gyermek lelkű felnőtteknek. Remélem meghoztam a kedveteket az olvasásához. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is leshetsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során az egyes állomásokon egy-egy borítórészletet találtok. A feladat az, hogy kitaláljátok, hogy melyik Brúnó Budapesten kötet borítójának részletét láthatjátok az adott képen, és a helyes megoldást beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő helyére. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


BORÍTÓRÉSZLET


a Rafflecopter giveaway

Állomások

11/09 Csak olvass!
11/11 Könyv és más
11/13 Veronika’s Reader Feeder

2023. november 5., vasárnap

Colleen Hoover: Reminders ​of Him – Emlékek róla + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Colleen Hoover: Reminders of Him - Emlékek róla regényét, melyben egy tragikus kimenetelű baleset okozójának, Kennának a történetét meséli el a népszerű szerző. Vajon börtönbüntetése után szabadulva láthatja-e még ez a fiatal nő a nevelőszülőknél élő kislányát? Sikerül megbocsátást és bizalmat nyernie azoktól, akik öt éve gyűlölettel gondolnak rá? Kövesd  a blogturné állomásait, ha szerencsés vagy a játékban, akár meg is nyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Kenna Rowan öt évet töltött börtönben egy végzetes kimenetelű hiba miatt, és most visszatér a városba, ahol az élete félresiklott, abban a reményben, hogy találkozhat négyéves lányával. De a hidakat, amiket Kenna felégetett maga mögött, lehetetlen újjáépíteni. Lánya életének fontos szereplői mind távol akarják tartani a gyerekétől, bármennyire keményen dolgozik is azon, hogy bizonyítson.
Az egyetlen, aki nem zárta be előtte az ajtaját, az Ledger Ward, a helyi kocsma tulajdonosa, aki szinte az utolsó reménye, hogy utat találhat a lányához.
Ha azonban bárki is rájön, hogy Ledger lassan Kenna életének fontos részévé válik, mindketten elveszíthetik a számukra legfontosabbak bizalmát.
A nehézségek ellenére Ledger és Kenna között kialakul valami, és ahogy az érzéseik erősödnek egymás iránt, úgy nő a kockázat is. Kennának módot kell találnia arra, hogy vezekeljen a múlt hibáiért, hogy a reményre és a gyógyulásra alapozva új jövőt építhessen.

Egy fiatal anya azért küzd, hogy visszatérhessen a lánya életébe – de vajon lesz számára hely?

Összességében kedvelem Colleen Hoover munkásságát, még akkor is, ha az adott kötet nem feltétlenül válik kedvenccé, ezért minden egyes újabb és újabb megjelenés kíváncsisággal és várakozással tölt el. A Reminders ​of Him – Emlékek róla című kötet azonnal felkeltette az érdeklődésemet és két kifejezetten nagy csalódás után, bíztam benne, hogy végre új nagy kedvencet avathatok az írónő könyvei közül. 

Colleen Hoover legtöbb könyve (legalábbis azok, amiket eddig olvastam) nem a kedves és aranyos romantikus cselekményeiről ismertek. A fájdalom és olykor a kilátástalanság érzése pont ugyanannyira jellemzi történeteit, mint a szerelem és boldogság tündérporos ösvénye. Semmi sem egyszerű, vagy magától értetődő, a szereplőknek meg kell küzdeni a boldogabb és kiegyensúlyozott jövőért. Mivel szeretem a fájdalmasabb történeteket, ezért kíváncsian vártam, hogy mivel vesz le a lábamról az írónő. 
A Reminders of Him (Emlékek róla) is pontosan egy ilyen kettősséggel megáldott kötet. Egyrészről ott sebzi meg az ember lelkét és szívét, ahol nem szégyelli, másrészről viszont egy nagyon szép történet arról, hogy még a legsötétebb, legfájdalmasabb pillanatok után is eljöhet számunka a feloldozás. 
A Reminders of Him egy igazán mély és erős történet a gyászról, az újrakeztésről és arról, hogy meddig kell egy embernek bűnhődnie a tetteiért.

Őszinte leszek veletek, nagyon sokat vártam ettől a történettől. Azt már tudom, hogy Colleen Hoover korábban íródott könyvei már nem valók nekem, egyszerűen idegesítenek a szereplők és olyan toxikus mozzanatokat fedezek fel, amelyek elég erőteljesen kiverik nálam a biztosítékot. Az újabb megjelenései azonban eddig nem okoztak még csalódást, így izgatottan álltam neki az olvasásnak. Azt nem mondom, hogy új kedvencet avattam, mert úgy érzem hogy az All Your Perfects című könyvét semmi sem fogja letaszítani a trónról. A Reminders of Him azonban szorosan a nyomában van. Egy hihetetlenül fájdalmas történet egy anyáról, aki bármire képes azért, hogy kapcsolatba kerülhessen a kislányával. Egy olyan fiatal nőről, akinek félresiklott az élete és még mindig vezekel a múltban elkövetett bűneiért.  

A történet rendkívül erős, komoly és mély érzelmeket vált ki az olvasóból. Nagyon nehéz témát dolgoz fel, a veszteség és a fájdalom az, ami minden oldalát átszövi. Kenna élete nagyon fiatalon kisiklott, egy múltbéli hiba miatt börtönben töltött néhány évet. Édesanyjával soha nem volt szoros a kapcsolata, barátai is elfordultak tőle, így teljesen egyedül maradt. Szabadulása után csak egyetlen cél lebegett a szeme előtt, hogy megismerhesse kislányát (Diemet). Diem gondviselői azonban hallani sem akarnak róla. A fiatal nő ugyan próbál bizonyítani, de úgy érzi, hogy folyton falakba ütközik. Egyetlen szövetsége Ledger, aki ellentétes érzelmeket táplál a lány iránt. A múltbéli események miatt sokáig megvetette őt, de ahogy egyre jobban megismeri, elkezd megváltozni a véleménye róla. Vajon ilyen zűrzavaros érzések és élethelyzet között, működhetnek közöttük a dolgok, vagy mindketten elveszítik azokat, akik igazán közel állnak a szívükhöz? 

Kenna karaktere az első pillanattól kezdve kedves volt a szívemnek. Egy másodpercig sem tudtam őt elítélni. Igen, végzetes hibát követett el, de alaposan megbűnhődött már érte. A baleset körülményei sokáig nem tisztázottak az olvasó előtt, de ahogy haladunk előre a történetben, úgy derül ki egyre több és több minden arról a bizonyos végzetes napról. Szép lassan megértjük, hogy ugyan Kenna hibázott, de igazából ő a rendszer áldozata. Megértjük, hogy nem egy gyáva, semmivel sem foglalkozó, undorító nőszemély, csak éppen olyan súlyosan kétségbeesetté, enerválttá és depresszióssá vált, hogy elveszítette önmagát és nem tudott védekezni. A baleset körülményei és az azt követő tárgyalások rendkívül zavarosak, csak senki nem figyelt rá, így magára maradt. 
Ledger nagyszerű társnak bizonyult, nagyon drukkoltam nekik, hogy végül a nehézségek ellenére, végül tényleg egymásra találjanak. Az ő karakterét ugyan kevésbé éreztem komplexnek, de nagyszerűen illeszkedett Kennához. De ha igazán őszinte szeretnék lenni, akkor nem is igazán vártam sokat tőle.

A könyv végét imádtam, tökéletesen zárta le az írónő a történetet. Talán eddig ez a lezárás tetszett nekem a legjobban. Egy másodpercig sem kételkedtem abban, hogy Kenna megérdemli-e, hogy tiszta lappal kezdhessen. Nagyon sajnáltam őt, és őszintén drukkoltam, hogy végül megbocsátást nyerjen. Rengeteg előítélettel találkozott szabadulása után, nem alakult egyszerűen az élete, de őszintén bíztam benne, hogy a kitartása és alázata meghozza a gyümölcsét.

Ugyan az utóbbi időben több Colleen Hoover könyvben csalódtam, de a Reminders of Him című regény tényleg nagyon tetszett. Ha szeretitek az ilyen jellegű történeteket, akkor csak ajánlani tudom nektek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

A regény beleolvasóját feltétlenül olvassátok el, ez alapján tudjátok megválaszolni az állomásokon feltett  kérdéseket. A helyes válaszokat írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

KÉRDÉS
Ki rakta ki a fakeresztet, amit Kenna kiszed a földből?

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10.24 Readinspo
11.01 Readinspo - extra
11.03 Csak olvass! extra
11.05 Csak olvass! 

2023. november 4., szombat

R. F. Kuang: Bábel, ​avagy az erőszak szükségszerűsége + Nyereményjáték

Sziasztok!

R. F. Kuang köszöni szépen, nem áll le a fantasy regények gyártásával a Mákháború-sorozat után – mindenki legnagyobb örömére! 2023 őszén mi, fantasy-imádó könyvmolyok a Bábelért rajongunk, melyet az Agave Kiadó hozott el számunkra magyar nyelven. Ne feledd, ha végigköveted a turnét, akár a tiéd is lehet egy példány a regényből!

Traduttore, ​traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.
1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység – a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.
Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…
Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

R. F. Kuang neve már nem volt ismeretlen számomra, sokszor szembejött velem, a magyar és külföldi oldalakon, de még egyik könyvét sem olvastam. A Mákháború ugyan a polcomon csücsül, de még sajnos nem sikerült sorra kerítenem. A Bábellel viszont nem szerettem volna elkövetni ugyanezt a hibát, tudtam, ha nem veszek részt a turnéban, akkor talán soha nem fogok tudni időt szakítani rá. Végül óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba és szerencsére egyáltalán nem bántam meg, hogy esélyt adtam ennek a kötetnek. Az az igazság, hogy nagyon tetszett. Bevallom nektek, nagyon nehezen találom a szavakat. R. F Kuang regénye óriási hatással volt rám, és az utolsó betű elolvasása után is úgy érzem, hogy még mindig nem ereszt a történet. Ez a nő egy igazi zseni. Bár talán az egyik legnehezebb olvasmány volt, amit mostanában sorra kerítettem. A nyelvezete egyáltalán nem volt egyszerű, ez nem az a típusú könyv, amin csak végigrohan az ember. A szavakat és a gondolatokat ízlelgetni kellett, a nyelvészeti elemek engem teljesen lenyűgöztek. Sokak számára lehet, hogy unalmasak voltak ezek a részek, de számomra hihetetlenül érdekesek voltak. Imádtam nézegetni a szavak eredetét, érdekes és izgalmas volt belegondolni, hogy melyik szó honnan ered és milyen többletjelentést hordoz. Az ezüstmunka gondolata pedig teljesen lenyűgözött. Őszinte leszek veletek, már az elején szeretném kijelenteni, hogy szerintem ez a könyv nem való mindenkinek. Én igazi mestermunkának tartom, de azzal is tisztában vagyok, hogy nem lesz mindenki számára ekkora élmény. Sőt, az is lehet, hogy ha más időpontban olvasom, akkor talán számomra is olvashatatlan lett volna. Kell hozzá a megfelelő hangulat, egy kis érdeklődés az etimológia iránt és a Kuang által megteremtett atmoszférának a befogadása.

A cselekmény szerintem rendkívül érdekes és izgalmas volt. Az írónő nagyon szépen építkezett, fokozatosan adagolta az izgalmakat, nagyon szépen készítette elő a végkifejletet és a robbanásszerű, katarktikus lezárást. Egy idő után az olvasó is úgy véli, hogy a szereplőknek nem volt más választása és a megfelelő módon oldották fel a konfliktust. 

A könyv nyelvezete, ahogy említettem zseniális. Nagyon nehéz olvasni, muszáj, hogy az ember megteremtse a megfelelő környezetet, mert ellenkező esetben könnyen el lehet veszni a szavak erdejében. Emiatt egyszerűen nem tudok elmenni a fordító, Horváth Vivien munkája mellett. Biztos meglehetett a bája annak, hogy fordítóként, a fordításról fordít egy szöveget, nagyon kíváncsi lennék arra, hogy hogyan élte meg a munkát. Vajon adott valami pluszt az életéhez, vagy a munkásságához, amit a fordításról ír a szerző a könyvében? Ő miként vélekedik a fordítók munkájáról? 
Mindenesetre egy biztos, zseniális munkát végzett. Szóval megemelem előtte a képzeletbeli kalapomat. Óriási munka lehetett, az, hogy magyarul is élvezhető lett az írónő munkája, ezt neki köszönhetjük. Az egyik legjobb fordítás, amit mostanában olvastam, szóval tényleg bravó, remek munka. :)

Ha már Vivien munkáját méltatom, érdemes megemlíteni azt is, hogy mennyire szépen elmerült az író a fordítás művészetében. Számomra nagyon élvezetes volt olvasni magáról a fordításról és azokról a dilemmákról, amellyel egy fordító találkozhat. Vajon meg kell hagyni egy mű egyediségét, vagy közel kell hozni az olvasóhoz? Vajon egy ókori szöveget mai köntösbe kell csomagolni, vagy meg kell őriznie a régies jegyeket? Brutál izgalmas dilemma lehet. Most értettem meg igazán, hogy mennyire nehéz lehet ez a munka. Hogy mennyire bonyolult úgy visszaadni egy szöveget úgy, hogy élvezetes legyen, de közben megőrizze a szerző stílusát. Mennyire nem mindegy, hogy kihez kerül egy történet, hiszen azt laikusként is látja az ember, hogy nem minden történet való minden fordítónak. Izgalmas kérdések ezek. 

A könyv egyik legnagyobb erőssége az volt számomra, hogy bár az 1800-as években játszódik a cselekménye, mégis tökéletesen mai. A politika, a hatalom pontosan úgy jelenik meg, ahogy azt a 21. században is látjuk. Az ezüstmunka nekem a modernkori technika és a mesterséges intelligencia egyre elterjedtebb megjelenését juttatta eszembe. Számomra kísértetisen hasonlított a modernkori problémákhoz, ahogy a történetben az emberek egyre jobban az ezüstmunka megszállottjai lesznek, ahogy jobban erre támaszkodnak rá és ahogy szép lassan kiváltják a kétkezi munkát. Ahogy a mesterséges intelligencia is aggodalmat vált ki az emberekből, sokan félnek attól, hogy elveszítik majd a munkájukat, úgy az ezüst elterjedése is ezt eredményezi a történetben. Rengeteg párhuzamot véltem felfedezni, ez számomra pedig egy óriási pluszt adott az olvasás élményéhez. 
A másik érdekes kérdés, ami megragadott olvasás közben az az erőszak kérdésköre és annak a szükségessége. Nagyon szépen megjelenik benne a cím kérdésköre, vajon mennyire szükséges az erőszak. Vajon meddig működnek a szavak, és mikortól kell a tetteket előtérbe helyezni? Vajon lehet legitimálni az erőszak fogalmát? Beleférhet, ha az ember jobbá szeretné tenni a világot? 

A szereplők nagyon érdekesek voltak, mind a négy blablázó (így nevezik a könyvben azokat az oxfordi diákokat, akik fordítással foglalkoznak és Bábelben tanulnak) izgalmas karakter volt. Nekem talán Victoire volt a kedvencem, de Ramy, Robin és Letty karaktere is érdekes volt számomra. Letty sokáig óriási kérdőjel volt számomra, imádtam, ahogy alakult az ő élete, izgalmas színt adott a cselekménynek. A történet egyértelmű főszereplője Robin, aki óriási fejlődésen megy keresztül. A naiv bábeli tanuló, egy igazi forradalmárrá válik, aki képes lesz arra, hogy felforgassa az egész világot. A forradalom és a harc olykor olyan erősen megsebzi az ember lelkét, hogy egy idő után már képtelen lesz visszatérni a mindennapokba. Vajon hogyan alakul Robin élete és milyen szerepet játszanak majd a társai a cselekmény alakulásában? Továbbá izgalmas volt látni a regény sokszínűségét és azt, hogy a származásuk milyen hatással van a szereplők életére. Vajon képesek voltak megőrizni a gyökereiket, vagy Bábel teljesen átalakította őket?


Összességében én nagyon szerettem ezt a könyvet, szóval ha nem féltek a kihívásoktól és előre felkészítetek magatokat arra, hogy ez bizony nem egyszerű olvasmány, meg kell küzdeni az élményért, akkor csak ajánlani tudom. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Játékunkban a szerzőre fókuszálunk. Az állomásokon kérdéseket teszünk fel az életével, illetve eredményeivel kapcsolatosan, melyre nektek fel kell kutatnotok a helyes választ. A Rafflecopter doboz megfelelő sorába a válasz betűjelét és/vagy szövegét másoljátok be.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Mennyi könyve van jelenleg Kuangnak (csak a megjelentek)?
a) 4
b) 5
c) 6

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10.31. Utószó
11.04. Csak olvass!
11.06. Spirit Bliss Sárga könyves út
11.08. Readinspo
11.10. Dreamworld
11.12. Könyv és más

2023. november 3., péntek

Kedvcsináló idézetek A Reminders ​of Him – Emlékek róla című könyvhöz+ Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Colleen Hoover: Reminders of Him - Emlékek róla regényét, melyben egy tragikus kimenetelű baleset okozójának, Kennának a történetét meséli el a népszerű szerző. Vajon börtönbüntetése után szabadulva láthatja-e még ez a fiatal nő a nevelőszülőknél élő kislányát? Sikerül megbocsátást és bizalmat nyernie azoktól, akik öt éve gyűlölettel gondolnak rá? Kövesd  a blogturné állomásait, ha szerencsés vagy a játékban, akár meg is nyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Kenna Rowan öt évet töltött börtönben egy végzetes kimenetelű hiba miatt, és most visszatér a városba, ahol az élete félresiklott, abban a reményben, hogy találkozhat négyéves lányával. De a hidakat, amiket Kenna felégetett maga mögött, lehetetlen újjáépíteni. Lánya életének fontos szereplői mind távol akarják tartani a gyerekétől, bármennyire keményen dolgozik is azon, hogy bizonyítson.
Az egyetlen, aki nem zárta be előtte az ajtaját, az Ledger Ward, a helyi kocsma tulajdonosa, aki szinte az utolsó reménye, hogy utat találhat a lányához.
Ha azonban bárki is rájön, hogy Ledger lassan Kenna életének fontos részévé válik, mindketten elveszíthetik a számukra legfontosabbak bizalmát.
A nehézségek ellenére Ledger és Kenna között kialakul valami, és ahogy az érzéseik erősödnek egymás iránt, úgy nő a kockázat is. Kennának módot kell találnia arra, hogy vezekeljen a múlt hibáiért, hogy a reményre és a gyógyulásra alapozva új jövőt építhessen.

Egy fiatal anya azért küzd, hogy visszatérhessen a lánya életébe – de vajon lesz számára hely?

Összességében kedvelem Colleen Hoover munkásságát, még akkor is, ha az adott kötet nem feltétlenül válik kedvenccé, ezért minden egyes újabb és újabb megjelenés kíváncsisággal és várakozással tölt el. A Reminders ​of Him – Emlékek róla című kötet azonnal felkeltette az érdeklődésemet és két kifejezetten nagy csalódás után, bíztam benne, hogy végre új nagy kedvencet avathatok az írónő könyvei közül. Az értékelésemre ugyan még várnotok kell, de addig is hoztam nektek néhány kedvcsináló idézetet, hogy még jobban meghozzam a kedveteket a könyv elolvasásához. 

1. 
"Az emberek azt mondják, szerelembe esel, de ha belegondolunk, az esés olyan szomorú szó. Az esés sosem jó. A földre esel, visszaesel, elesel és meghalsz.
Bárki is mondta először azt, hogy szerelembe esett, valószínűleg addigra már elmúlt benne az érzés. Különben sokkal jobb nevet adott volna neki."

2. 
"Ha a mennyország csak elvont fogalom, akkor a pokol micsoda?
– Egy gyerekbaseball-pálya."

3.
"Ha az életedben nincsen semmi, ami jól alakulna, szinte az összes dal lehangolóvá válik, bármiről is szóljanak."

4. 
"Mégis mennyi veszteség érhet valakit, mielőtt végleg bedobja azt a rohadt törülközőt, Scotty?"

5. 
"Különös dolog, hogy egy ideig részt veszel egy másik ember életének minden aspektusában, és aztán egyik pillanatról a másikra semmit sem tudsz róla."

6. 
"A harag nehéz súly, de azoknak, akiknek a legjobban fáj, a megbocsátás még nagyobb teher lehet."

7. 
"Talán úgy tudjuk a legjobban feldolgozni a szeretteink elvesztését, ha minél több helyen és dologban rájuk találunk. És ha van egy icipici esély is arra, hogy azok, akiket elveszítettünk, hallanak minket, sosem szabad felhagynunk azzal, hogy beszélünk hozzájuk."

8. 
"Különös, hogy valami, ami ennyire jó, ennyire fájdalmas lehet, ha nem megfelelőek a körülmények."

9. 
"Vannak, akik békére lelnek a megbocsátásban, és vannak olyanok, akik számára a megbocsátás felér az árulással."

10. 
"– Akkor mi a baj?
– Semmi – mondom, de aztán rögtön azt kívánom, bár azt mondtam volna, hogy „minden”."

Ezeket az idézeteket gyűjtöttem össze a könyvből, miközben írtam ezt a bejegyzést rájöttem, hogy nem is tudok kedvencet választani. De talán nincs is ezzel semmi baj. Remélem sikerült végül felkeltenem az érdeklődéseteket, ha pedig így van, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt Colleen Hoover legújabb, magyarul megjelent kötetének. 

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

A regény beleolvasóját feltétlenül olvassátok el, ez alapján tudjátok megválaszolni az állomásokon feltett  kérdéseket. A helyes válaszokat írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

KÉRDÉS
Mi a neve a társasháznak, ahová beköltözik Kenna? 

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10.24 Readinspo
11.01 Readinspo - extra
11.03 Csak olvass! extra
11.05 Csak olvass! 

2023. október 16., hétfő

Liz Braswell: Vár ​rám a föld + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából megjelent a Vár rám a föld. c. regény, ami a Sorsfordító történetek sorozat legújabb tagja. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják, mi történt volna akkor, ha a földi hatalom Ursulához kerül, Ariel pedig a tengerek néma királynőjévé válik apja meggyilkolását követően.
Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát!

Öt év telt el, mióta a gonosz Ursula legyőzte a kis hableányt... és elvette Triton király életét. Ariel most Atlantica néma királynője, Ursula pedig Eric herceg királyságát vezeti a szárazföldön. Amikor azonban Ariel rájön, hogy az apja talán még mindig életben van, visszatér egy olyan világba, amiről azt gondolta, sosem látja többé - és ezzel együtt esélye nyílik rá, hogy a hercegét is viszontlássa.
Ariel hamarosan megtudja, hogy Ursula mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja hercegnői pozícióját: összeesküvéseket szervez, ármánykodik, és nyílt háborúkat indít a szomszédos királyságok ellen. Amikor pedig az álcázott tengeri boszorkány tudomást szerez Ariel felbukkanásáról, azzal fenyegetőzik, hogy mind a vízalatti, mint a szárazföldi világot elpusztítja. Vajon képes lesz Ariel megbuktatni a gyilkos gonosztevőt, akinek eltökélt szándéka, hogy elpusztítsa az otthonát, és a világot, amelynek egykor mindennél jobban szeretett volna a részévé válni?

A kis hableány Hans Christian Andersen 1831-ben megjelent meséje. A későbbiekben több feldolgozás is készült belőle, talán az 1989-es Disney animációs rajzfilm változat a legismertebb. A mese óriási sikert aratott mind a kritikusok, mind a közönség körében, máig is az egyik leghíresebb Andersen-mesefeldolgozásként ismerik. Többek közt ez a film indította el az úgynevezett Disney-reneszánsz korszakot, amely egészen a 2000-es évek végéig tartott. A Disney-féle feldolgozást számos híres folytatás követte és televíziós sorozat, 2008-ban pedig élő szereplőkkel színházi darabként a Broadway-n adták elő, 2023-ban pedig a sokak által kritizált élőszereplős változata is megjelent. 

A Sorsfordító történetek sorozat az első pillanattól kezdve a szívem csücske. Nagyon szeretem a koncepcióját, mindig érdekes és izgalmas arról olvasni, hogy mennyire meg tud változni egy-egy jól ismert történet, ha valami máshogy történne az eredeti elgondoláshoz képest. A Manó Könyvek gondozásában megjelent legújabb sorsfordító történet Ariel meséjére koncentrál. Ugyan nekem nem Ariel a kedvenc hercegnőm, de összességében mindig is kedveltem a karakterét. Nagyon csípem azokat az álmodozó hercegnőket, akik nem csak egy másfajta életről álmodtak, hanem bele is vágtak bátran annak megvalósításába és a szememben Ariel is ilyen. Óriási bátorság volt tőle elhagyni a jól ismert vízi közeget, és emberként szárazföldre lépni annak érdekében, hogy megismerje és magába bolondítsa a herceget. 

Liz Braswell regényében arra kaphatunk választ, hogy mi lett volna, ha Ariel és Eric herceg nem győzi le Ursulát. A történet így tejesen új fordulatot vesz és számtalan izgalom vár még főhőseinkre, hogy végül megmentsék a földi és a vízi királyságot. 

A történet alapja nekem nagyon tetszett. Rendkívül érdekes gondolat, hogy Ursula nehezebb ellenfélnek bizonyul az eredeti meséhez képest, így éveket kell várni ahhoz, hogy végre győzedelmeskedhessenek felette a jók. Érdekes volt látni, hogy mennyire a hatalom megszállottja lett és mennyire kreatív tudott lenni még varázslat és mágia nélkül is. Jól kiismerte az embereket, szépségével és éleslátásával könnyen meg tudott vezetni mindenkit. Nem volt másra szüksége, mint egy kis pénzre és már is követték a kapzsi urak. Szomorú, de igazából tényleg mindenre képes volt egy kis arannyal a kezében. 
Érdekes volt látni azt is, hogy miként alakult Eric és Ariel élete. A hableánynak meg kellett tanulnia, hogy mi is az igazi felelősség, hiszen apja helyett ő lépett a trónra. Már egy egész királyság függött tőle, nem dönthetett a szeszélyeinek megfelelően. A fiatal, tinédzser naiva helyett kapunk egy erős és kompetens királynőt, ami ugyan jól áll a történetnek, de talán még jobb lett volna, ha Ariel megerősödése nem vezetett volna Eric teljes kiheré, elnyomásához. A fiatal herceg ugyan az eredeti mesében sem volt túlságosan acélos karakter, de ebben a történetben számomra teljesen elveszett. Egy gyenge, és teljesen inkompetens karakter lett, aki mások erejére hagyatkozik, és ezt sajnos nem magyarázza a rajta ülő varázslat sem. Kevés volt, gyenge és kissé egybites. Kár érte, mert egy nő lehet úgy is erős, hogy kompetens férfi karakter van mellette, nem kell a másik nemből bugyuta alakot kreálni. 

A cselekmény érdekes és izgalmas volt, de talán egy kicsit hosszabb a kelleténél. Néha kicsit túlírtnak éreztem, néhány jelenetet és párbeszédet simán elhagyatott volna írónő, hogy feszesebb legyen a történetszál. Azt viszont kifejezettem szerettem, hogy nem csak Ariel, Eric és Ursula kapott hangot a történetben, hanem a mellékszereplők is. A kis hableány egyik legnagyobb erőssége szerintem a  szerethető társak (nem igazán tudom, hogy magyarul mi erre a megfelelő szó, de angolul az animal sidekicks). Ficánka, Sebastian, Hablaty elhagyhatatlan, így nagyon örültem, hogy az írónő róluk sem felejtkezett el. 

A könyvben többször is utalt az írónő az eredeti mesére. Pirospont, hogy nem mentek el felesleges oldalak ennek a felidézésére. Egy rendkívül okos és kreatív utat választott az előzménytörténet bemutatására és prezentálásra,  De emellett természetesen a szereplők párbeszédei is utalnak az eredeti mesére. Meg kell hagyni, tényleg zseniális ötletei vannak ennek a nőnek. Kár, hogy végül mindig középszerű írást ad ki a kezeiből. Talán egy új szerkesztőt kellene keresnie, aki jobban felhívja a figyelmét a hiányosságaira. Pedig olyan sok potenciál van benne. 

A Vár rám a föld című regénye az írónőnek szerintem teljesen jól belesimul a munkásságába. Az Aranyhajas írása szerintem mérföldekkel jobb, de Ariel története semmiképpen sem rosszabb Csipkerózsika és Jázmin történeténél. A következő ilyen jellegű kötet remélem a Szépség és a Szörnyeteg lesz szintén Liz Braswelltől, de a Pán Péter sztorinak is nagyon örülnék. A borító nagyon tetszik, az élfestést egyszerűen imádom, hihetetlenül jól mutatnak egymás mellett a színes könyvek. 

Összességében igazán érdekes élmény volt számomra a Vár rám a föld című könyv olvasása. Ugyan nem ez a kedvenc sorsfordító történetem, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. A karakterek és a cselekmény kidolgozottsága hagyott bennem némi hiányérzetet, a különböző izgalmas események és ötletek pedig csak részben tudták feledtetni az előzők miatt érzett csalódásomat. A regény abszolút olvastatja magát, ha valaki nekikezd, akkor könnyen és gyorsan tud haladni az olvasással. Ha szerettétek Arielt, vagy kíváncsiak vagytok erre a történetre, akkor szerintem érdemes esélyt adni a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,85

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek A kis hableány Disney mese állatszereplőit. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a karakter nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

KÉP


a Rafflecopter giveaway

Állomások listája

10/16 Csak olvass!
10/18 Utószó
10/20 Dreamworld

2023. október 13., péntek

Kate Thompson: A ​remény könyvtára + Nyereményjáték


Sziasztok!

Kate Thompson regényében egy kis óvóhelyen működő könyvtár kerül a középpontba és az azt kezelő könyvtárosok. Londonban a háború idején igencsak fontos szerepet kaptak a könyvek és az olvasás, s a Libri Kiadó által megjelenített kötet bár fikció de rengeteg történelmi tényen alapul. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kis háborús könyvtár mindennapjaival, s ha velünk tartotok megnyerhetitek a kiadó által felajánlott könyvet is.


„A ​könyvek segítenek embernek maradni egy embertelen világban.”
London, 1944
A II. világháború idején a befejezetlen Bethnal Green metróállomás csaknem ötezer embernek nyújt menedéket: a légiriadók elől a város lakói az alagutakba menekülnek, és az ott kialakított bunkerekben húzzák meg magukat. Az állomás azonban sokkal több egyszerű óvóhelynél: színháznak, kávézónak, orvosi rendelőnek, óvodának és egy könyvtárnak is helyet ad.
A könyvtár szíve és lelke a fiatal özvegyasszony, Clara Button, akinek a férje Dunkerque-nél esett el. Clara és barátnője, Ruby arra teszik fel az életüket, hogy minden rászorulónak segítsenek. Mindent elkövetnek, hogy az otthonaikból evakuáltak, a több műszakban dolgozó munkások vagy éppen a bántalmazott nők vigaszra és reményre találjanak a föld alatti könyvtárban. Ám ahogy egyre inkább elhúzódik a háború, és egyre inkább próbára teszik őket a körülmények, nehéz erősnek maradniuk, és lehet, hogy épp a hozzájuk legközelebb állókat nem tudják majd megmenteni…
„Szívmelengető történet arról, hogy a legnehezebb időkben milyen megtartóereje van a barátságnak és az írott szónak.”
Janet Skeslien Charles, A párizsi könyvtár szerzője

Ismertek már, tudjátok rólam, hogy nagyon szeretem a háborús regényeket és azt is többször említettem már, hogy különösen kedvesek a szívemnek azok a kötetek, melyekben az olvasás és a könyvmolyság áll a középpontban. A remény könyvtára című kötet elsősorban azért keltette fel a figyelmemet, mert azt a két dolgot ötvözte, melyek a legnagyobb gyengéim. 

Rengeteg II. világháborús történetet olvastam már, de örömmel konstatáltam, hogy még mindig rengeteg olyan történet van, amely el tud kápráztatni és meg tud lepni. Kate Thomson írása,  a Bethnal-Greeni-i  Könyvtár lenyűgöző története egészen elvarázsolt. Hihetetlen és lenyűgöző az a gondolat, hogy mennyi időn keresztül tudott ez a kis könyvtár üzemelni a föld alatt és mennyi ember életét változtatta meg. 

Egy igazán nagyszerű regény, melyben tökéletes egyensúlyban van a történelem és a fikció. Clara és Ruby történeten keresztül megismerhetjük a második világháború korabeli, Blitz utáni Londot. Megismerhetjük a mindennapjaikat, hogyan éltek az óvóhelyen és azt, mit jelenthet az olvasás az. ember számára. Egy igazán kedves és szerethető történet egy könyvtárosról és arról, hogy az olvasás miként segíthet a legsötétebb időkben is. Arról, hogy a fájdalom és a gyász milyen hatással lehet az emberre és milyen nehéz elindulni a gyógyuláshoz vezető úton. 

Mindig balzsam a léleknek olyan könyvet olvasni, amelyet átitat a történetek iránti mély szenvedély és az olvasás szeretete. Ez akkor is igaz, ha történelmi és háborús regényről van szó. Minden történet fontos és hozzánk ad valamit. "Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet.", mondja George R. R. Martin és talán ez az egyik legnagyobb egyetemes igazság ami tökéletesen jellemzi a könyvmolyok életét. A könyvek hű barátaink, amikor minden összeomlik körülöttünk és az egész világ lángban áll, a katonák méltatlan körülmények között elesnek és az emberi brutalitás a tetőfokára hág, egy jó kötet mindig segít abban, hogy elmeneküljön az ember a szörnyű hétköznapok gyötrő valóságából.  Amikor már nincs mit mondani, amikor elnémulnak a leghangosabbak is, akkor van a legnagyobb szükség a szavak erejére. Az ismerős mondatok, az unalomig ismételt memoriterek, az elhasználódott szamárfüles könyvtári példányok vagy éppen kedvenc hőseink képesek még a legnagyobb letargiából is kirángatni minket. Amikor a világ lángol és emberek halnak meg a bombázásokban, egy kedves  történet segíthet megőrzi a reményt. A reményt, hogy egyszer véget ér a háború, újra biztonságos lesz kézenfogva andalogni az utcákon, hogy az alagútban élő gyermekek, akik közül sokan, csak ezt az életet ismerik, futkozhassanak a parkokban. A reményt, hogy egyszer újra mosolyognak majd az emberek és szabadon, aggodalmak nélkül olvashatnak egy villamoson, egy parkban, vagy éppen egy kávézó teraszán, anélkül, hogy bombariadó zavarja meg a napjukat. De vajon a második világháborús események közepette képes egy maroknyi ember és egy könyvtár arra, hogy felvegye a harcot a világ eseményeivel szemben? Képes egy elszánt könyvtáros megtartani a pozícióját és a könyvtár szellemiségét egy olyan alakkal szemben, aki meg akarja mondani, hogy mit olvassanak a tagok?

A remény könyvtára egy olyan történet, mely tökéletesen bemutatja azt, hogy a hétköznapi emberek is képesek arra, hogy igazán nagy tetteket hajtsanak végre és azt, hogy a könyvek szeretete és az olvasás még a legsötétebb időben is lámpásként világíthat a háború zord fellegei felett. A bátorság, a remény, a szeretet, a megbocsátás és az újrakezdés története. Egy csodálatos tisztelgés egy nagymúltú könyvtár fennállásának 100. évfordulójára és maga a könyvtáros szakma előtt is. Mert kevés csodálatosabb dolog egy könyvtárnál, egy olyan létesítménynél, melyben faltól falig állnak a könyvnek. A könyvtárosok pedig ennek a csodálatos helynek az őrzői. 

A cselekmény izgalmas, de egyáltalán nem pörgős, sokkal inkább fokozatosan adagolja az írónő az izgalmakat. Az ember, ha szereti ezt a témát, rengetet történetet talál a különböző háborús eseményekről és az emberek mindennapjairól. Mikor újra és újra ilyen regényt vesz az ember a kezébe, óhatatlanul is eszébe jut, hogy talán van-e még olyan szelete a történelemnek, amelyet eddig nem vetettek papírra. De aztán minden egyes alkalommal megállapítom magamban, hogy a történelem kiapadhatatlan forrás a szépirodalom számára. A remény könyvtára pedig egy teljesen új szeletét mutatja be a történelemnek. Őszintén szólva még soha nem hallottam a könyvtárról, vagy ennek a fontosságáról de minden egyes oldalnál azt éreztem, hogy valami csodálatos újdonságnak lehetek a tanúja. Egy másodpercig sem untam a történetet, ámulatba ejtett a rengeteg irodalmi utalás és a történelmi események láncolata. Kate Thompson regényének minden oldaláról süt a könyvtárak, a könyvek és az olvasás iránti szeretet és tisztelet. Óriási élmény volt olvasni, még mindig kavarognak a fejemben a gondolatok. Hihetetlen nemes és csodálatos feladatot tűztek ki maguk elé. 

Szerettem nagyon, ahogy megjelenik benne az elitista és sznob hozzáállás a könyvekkel és olvasással kapcsolatban, mert hihetetlen izgalmas volt látni, hogy mekkora hülyeség ez az egész. Hiszen nem csak a szépirodalom az egyetlen elfogadható irodalom. Az olvasás mindenki számára egyfajta menedék, függetlenül attól, hogy melyik műfajt forgatja a legszívesebben. Megjelenik benne a romantikus könyvek lenézése és a női olvasók becsmérlése. Szerencsére ma már más időket élünk és senki nem gondolja úgy, hogy a nők kezébe  nem való olvasmány. De úgy érzem, hogy a romantikus könyveket még a mai napig lenézés  övezi. Pedig  maga a romantikus műfaj sem ér kevesebbet a többinél, rengeteg szerethető és élvezhető könyv kering a nagyvilágban. 

A karakterek nagyon emberiek és szerethetők voltak.  Clara és Ruby nagyszerű főszereplő, mindkettejüket megkedveltem. Clara egy fiatal özvegy,  aki ugyan 4 éve vesztette el férjét, de még mindig gyászol. Családja óriási nyomást helyez rá, neheztelnek rá amiatt, mert dolgozik. Vajon képes lesz a jövőjére koncentrálni,  vagy végleg  a múlt fogságában ragad? Ruby is komoly nehézségeken ment keresztül, a gyász mély sebeket ejtett rajta. Mindenki egy élvhajhász, laza és könnyen kapható nőnek látja, de ez csupán az álca, amely segít abban, hogy legalább az alkohol mámorában elfelejtse a fájdalmát. Vajon képes lesz továbblépni? 

Összességében kifejezetten érdekes történetnek bizonyult A remény könyvtára és egy másodpercig sem bántam meg, hogy elolvastam. Ha szeretitek az ilyen jellegű történeteket, ezt is ajánlom nektek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mivel a regényben minden fejezetet egy könyvtárakról szóló idézettel indítanak, a játékunkban is ilyeneket találtok. Megfejtésként az idézet szerzőjét írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

IDÉZET
"Mi lehet biztonságosabb kikötő, mint egy könyvtár?"

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10.11. Readinspo
10.13. Csak olvass!
10.15. Könyv és más