Bea Fitzgerald: Girl, ​Goddess, Queen – Pokolba a szerelemmel!

Sziasztok!

Nagyon szeretem a görög ihletésű regényeket, így azonnal megakadt a szemem Bea Fitzgerald regényén. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a megjelnés előtt elolvashattam a Menő Könyvek jóvoltából a Pokolba a szerelemmel! című kötetet. De mielőtt leírom a véleményemet a könyvről, bemásolom nektek a fülszöveget. 

Több ezer évvel ezelőtt az istenek előálltak egy hazugsággal. Azt állították, hogy Perszephoné más istenek politikai játszmáinak áldozatává vált. Hogy Hádész elrabolta, és a feleségévé tette. Hogy Démétér annyira belebetegedett, hogy a Föld haldokolni kezdett miatta.

Ám a valódi történet ennél sokkal érdekesebb.

Perszephonét nem levitték a pokolba, hanem leugrott oda. Esze ágában sem volt hozzámenni valami önelégült istenséghez, aki sokkal jobban szerette saját magát, mint őt.

Most már csak annyit kell tennie, hogy meggyőzi az Alvilág idegesítően szexi, pimasz és igazán goromba urát, Hádészt, hogy segítsen megvalósítani a tervét. Egy olyan tervet, amely alapjaiban rengeti meg az Olümposzt.

Ám a következmények halálosak lehetnek, különösen, ha az ember a pokolban van…

Egy szenvedélyes, friss és hihetetlenül szórakoztató ifjúsági regény egy feltörekvő Tik-Tok szupersztár tollából.

Az idei évem egyik nagy meglepetésévé vált Bea Fitzgerald regénye. Egy könnyed Hádész és Perszephoné szerelmi történetre számítottam, de végül sokkal többet kaptam.

A Pokolba a szerelemmel című kötet egy romantikus, görög eposzba rejtett, erőteljes feminista fennhanggal rendelkező történet, egy erős női karakter felemelkedéséről. Arról, hogy egy lánynak sem lenne szabad rosszul éreznie magát az ambíciói miatt, ha arra vágyik, hogy vezető legyen, akkor szabadon erre az útra léphessen, ha pedig arra, hogy az otthon melegét őrizze, akkor azzal se legyen baj. Egy történet arról, hogy milyen egy egyenlőségen alapuló párkapcsolat ahol a férfi nem uralkodik a nőn, hanem maga mellé emeli, aki ugyan az egész világot felperzselné érte, de a nő igényeit is szem előtt tartja. Egy olyan regény, melyben a toxikus maszkulinitás ellenében megjelenik az érző és szerető férfi karakter.

A történet érdekes és izgalmas, egy másodpercig sem ereszti az olvasóját. A nyelvezete rendkívül könnyed, könnyen és gyorsan lehet haladni az olvasással.

A regény tulajdonképpen egy fejlődéstörténet, amely Korét helyezi a középpontba. Ugyan a kötetben megjelenik a romantika, de talán sokkal fontosabb, hogy miként válik Koré az Alvilág királynéjévé miként válik erős és kompetens karakterré egy férfi oldalán úgy, hogy soha egy másodpercig sem kívánta a házasságot. A könyv nem egy klasszikus Hádész és Perszephoné történet, a szerző egy igazán érdekes csavarral álmodta meg a regényét, vagyis azzal, hogy Korét nem elrabolták, hanem önként érkezett az Alvilágba.

Az írónő remekül bánt a karakterekkel, a mellékszereplők is izgalmasak, látszik, hogy őket is nagy gonddal formálta meg. Koré egy rendkívül érdekes karakter, akinek sokat kellett fejlődnie és tanulnia, hogy végül rátaláljon arra az életcélra és útra, amelyen komfortosan érzi magát. A regény első felében kissé idegesítő a személye, sokáig nem tud kilépni az „ÉN ÉN ÉN”-ből, úgy gondolja, hogy csak az az egyetlen irány létezik, amelyet ő képvisel. Sokszor nem látja a fától az erdőt, ellenségesen áll Hádészhoz.  Kissé fennhéjázó, öntelt a stílusa, úgy gondolja, hogy nincs másra szüksége. Hádész csupán egy eszköz, hogy biztonságban tudhassa magát egy ideig. Azonban ahogy haladunk előre, úgy változik meg a stílusa és a viszonya is az Alvilággal. Egyre inkább úgy érzi, hogy megtalálta a helyét. Ehhez pedig természetesen hozzátartozik Hádész szeméje is. Ahogy szép lassan megtapasztalja, hogy a „MI” nem teszi őt gyengévé, hanem erősebb általa, kinyílik a személye és szimpatikusabb szereplővé is válik. Megtapasztalja, hogy mit jelent egy valódi társ és rájön arra, hogy a házasság nem feltétlen jelent börtönt.

Nagyon tetszik, hogy a szerző tudatosan egymás mellé tett két olyan szereplőt, akik az aktuális társadalmi konvenciókkal szemben, teljesen mások, mint amit elvárnának tőlük. Koré a feminista jellem, aki többre vágyik annál, mint ami az adott világban egy lánynak osztályrészül juthat. Egy olyan nő, aki az egész világra vágyott, de sokáig úgy hitte, hogy annak csak egy kis szeletét kaphatja meg. Vele szemben ott van Hádész, aki egy igazi művészlélek, aki a kreativitást többre becsüli a csata hevénél és zajánál. A regény nem csupán azt mutatja meg, hogy egy nő bátran várhat többet az életénél, mint a házasság, hanem érinti a férfiak helyzetét is. Bemutatja, hogy a toxikus maszkulinitás nem csupán a nőkre, hanem a férfiakra is káros hatással fel. Az írónő többször is utal a regényében a szuperférfiakra, akiknek dagad az izma és úgy hiszik, hogy mindenki a lábuk előtt hever, de együtt bebizonyítja az olvasójának, hogy egy férfi nem attól lesz férfi, hogy erős, vagy jelen esetben harcos vadállat, aki az alvilág ura, hanem attól, hogy tudja, hogy tudja mit szeretne.

Engem nagyon megfogott Hádésznak ez a mondata: „Nekünk nem jutnak érzések, nem jut semmi más, csak a bujaság. És még csak nem is a vágy, csupán a trófeákkal való kérkedés. És ha nem vagy hajlandó ebben részt venni, akkor gyenge és értéktelen vagy, és…” Nagyon jól ábrázolja, hogy ez a típusú férfiábrázolása tényleg mennyire káros. Olykor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a fiúknak/férfiaknak is vannak érzéseik, elvárásokat támasztunk velük szemben és ha ezeket esetlegesen nem ugorják meg, akkor férfiatlannak aposztrofáljuk őket. Bea Fitzgerald azonban megmutatja a regényében, hogy egy érzelmes férfi is lehet erős, továbbá megmutatja, hogy milyen is egy kompromisszumokon alapuló, egyensúlyra törekvő, egészséges párkapcsolat. Ahol a két fél nem elnyomja, hanem kiegészíti egymást.

Nagyon szerettem még Sztüx karakterét, aki közeli barátságot ápolt Koréval azóta, hogy megérkezett az alvilágba, tulajdonképpen a bizalmasa lett.

A mai világban rengeteg olyan ifjúsági regény jelenik meg, ahol a szexualitás központi elemként jelenik meg, továbbá sok olyan írás van, amelyekben a toxikus párkapcsolat jelenik meg. Nagyon tetszett, hogy a szerző egy egészséges kapcsolatot mutatott be a regénye segítségével, szerintem kiemelten fontos, hogy ilyen példák is megjelenjenek a fiatalok előtt. Hádész és Koré kapcsolata a barátságon alapul, majd fokozatosan alakult át valami többé. Mikor azonban (végre) rájöttek arra, hogy mindketten többet éreznek nem rontottak ajtóstul a házba, szép lassan fedezték fel egymást ezen a téren is. Szerintem ez egy rendkívül fontos, ugyanakkor sajnos hiánypótló üzenet.

A borító nekem nagyon tetszik, a rózsaszín élfestés pedig külön szerelem.

Ha szeretitek az ilyen jellegű írásokat, akkor semmiképen se hagyjátok ki Bea Fitzgerald regényét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,3

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Read More

Alexandra Bracken: Lore + Nyereményjáték

Sziasztok!

Hétévente a megbüntetett istenek kénytelenek az emberek között járni, de egyesek megpróbálják levadászni őket hatalmukért és halhatatlanságukért! Az utolsó istenek egyike, Athéné Lore segítségét kéri az új vadászat alkalmával. Tartsatok bloggereinkkel az új kalandjukon, és ne feledjétek, hogy ha velünk játszotok, akkor a turné végén megnyerhetitek a Maxim kiadó által felajánlott LORE példányt!

Tagadhatod ​a sorsot, de a sors nem tagadja meg magát.

Ha harcolsz ellene, az nem ment meg attól, ami rád vár.

Egy régi lázadás büntetéseként hétévente kilenc görög isten kénytelen halandóként járni a földön, és ősi dinasztiák leszármazottai vadásznak rájuk. Mindannyian meg akarnak ölni egy istent, hogy megszerezzék annak hatalmát és halhatatlanságát.

Lore Perseous már régen hátat fordított ennek a brutális világnak, miután egy rivális dinasztia megölte a családját. Évekig ellenállt a bosszú gondolatának, de a következő vadászat előtt segítségét kéri két résztvevő: Castor, a rég halottnak hitt gyerekkori barát, aki megdobogtatja Lore szívét, valamint az utolsó eredeti istenek egyike, a súlyosan sebesült Athéné.

Az istennő szövetséget ajánl közös ellenségük legyőzésére. Azonban Lore döntése, hogy sorsát Athénéhoz köti, és újra csatlakozik a vadászathoz, halálos árat követel – és talán nem is elég ahhoz, hogy megállítsa egy új isten felemelkedését, akinek hatalmában áll az emberiséget térdre kényszeríteni.

Talán szavakkal el sem tudom mondani, hogy én mennyire vártam ezt a regényt. Meg sem tudnám számolni hányszor jött velem szembe Instagramon és egyéb könyves felületeken ez a kötet. Mikor megláttam, hogy érkezik magyarul is Alexandra Bracken írása, azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek azok a regények, melyek görög mitológiai alapokon nyugszanak. A különböző ókori görög mondák és mítoszok, a hellén történelem kezdeteihez visznek el bennünket.  Sok területnek, sőt még egyes falvaknak is megvoltak a maguk kultuszai, melyek olyan nimfák és kisebb istenségek köré összpontosultak, akiket jóformán sehol másutt nem ismertek. A görög istenek rendkívül fontos szerepet töltöttek be az emberek életében. A könyv alapját tulajdonképpen az istenek és egy olyan disztopikus világ képezi, melyben kegyetlen harc folyik az isteni erőért. Zeusz büntetéseként hétévente néhány nap erejéig kilenc görög isten kénytelen halandóként járni a földön, és ősi dinasztiák leszármazottai vadásznak rájuk. Mindannyian meg akarnak ölni egy istent, hogy megszerezzék annak hatalmát és halhatatlanságát. A régi istenek közül már csak néhányan éltek, újistenek és az ősi istenek is ellentétben állnak egymással. 

Egy kicsit féltem, hogy óhatatlanul is nagy elvárásokat támasztottam vele szemben, de viszonylag nyugodt voltam. A a Goodreads oldalon 3,78-as értéken állt a regény, ami bár alacsonyabb volt, mint amit általában választok, de a fülszöveg és a borító elvitte a szememet. A kötet valahogy bekúszott a bőröm alá és tudtam, hogy ha nem lesz szerelem a történet, akkor bizony csalódott leszek. Bár összességében úgy érzem, hogy nem életem legjobb könyvét olvastam, még sem bántam meg, hogy sorra kerítettem Lore történetét. Érdekes olvasmánynak bizonyult, még akkor is felemás érzéseim vannak vele kapcsolatban. Voltak részek, amelyek nagyon tetszettek, mások azonban untattak, vagy éppen érthetetlennek bizonyultak. 

A Lore című regény egy érdekes fantasy történet a sorsról és arról, hogy vajon magunk mögött hagyhatjuk-e a múltunkat annak érdekében, hogy a jövőre koncentráljunk. A túlélésről és a feloldozásról is szól, illetve arról mire vagyunk képesek annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassunk. 

Bevallom, kicsit más volt a Lore című kötet, mint amire számítottam. A regény első 100 oldala során nehezen vettem fel a fonalat és valahogy túlságosan távolinak és megfoghatatlannak tűnt az egész világkép. Nem ragadott magával a történet és kifejezetten szenvedősnek bizonyult az olvasás. A felét követően azonban valahogy sikerült elkapnom azt a bizonyos szálat és onnantól kezdve sokkal gyorsabban és lelkesebben folytattam a kötetet. Nem mondom, hogy ezt követően sem maradt hiányérzetem, de összességében elfogadható olvasmányélménynek bizonyult. 

A könyv kicsit olyan volt nekem, mintha az Éhezők viadala, a Percy Jackson, a Xena és a Hercules sorozat szerelemgyereke lenne. A vadászat rendkívül véres és kíméletlen, durva volt látni, hogy az istenek és a vadászok mennyire nem törődnek a civil emberek életével. Az írónő nem finomkodott, voltak bennek olyan jelenetek, amelyek rendesen elborzasztottak. Hihetetlen, hogy mennyi brutális és kegyetlen jelenet férhet bele egy 500 oldalas regénybe. Az istenek és a vadászok pontosan olyan kicsinyesek, és nagyravágyók, mint ahogyan azt anno a Xena vagy éppen a Hercules sorozatban is láthattuk. Nem számít senki és semmi, csupán a hatalom és hogy hőssé válhassanak.  

A történet során nem csak az újabb Agon (vadászat) konfliktusait ismerhetjük meg, hanem Lora múltjába is bepillantást nyerhetünk. 

Olvasás közben sokszor úgy éreztem, hogy nem tudta az írónő megfelelően súlyozni és kidolgozni a történetet. Egyes részeit feleslegesen túlírtnak és bonyolultnak tartottam,ilyenkor kicsit unatkoztam olvasás közben. Másokat pedig nem dolgozott ki megfelelően, azokról szívesebben olvastam volna részletesebben. A világkép bár érdekes és izgalmas, de valahogy nem sikerült Alexandra Brackennek megteremtenie a megfelelő atmoszférát. A szereplőket olykor logikátlannak tartottam,  nem mindig tudtam azonosulni a cselekedeikkel. A legtöbb szereplőt megkedveltem. Talán Miles és Vanos volt a két kedvenc karakterem, őket az első pillanattól kezdve shippeltem is. Nagyon jót tettek a cselekmény dinamikájának és hasznos tagjai voltak a csapatnak is. Lehet elfogult is vagyok velük szemben, de engem ők teljesen megvettek maguknak. Lore és Castor között én nem igazán éreztem a mindent átható kémiát, de határozottan jó párosnak bizonyultak. Kifejezetten tetszett, hogy hosszú múltra tekintenek vissza. Mindig is jobban szerettem a friends to lovers típusú szálakat, így jó volt látni, a kapcsolatuk dinamikájának változásait. Régen legjobb barátok volt, a sors bár elsodorta őket egymástól, de most esélyt kaptak arra, hogy minden megváltozzon. Lore amúgy egy hihetetlenül erős és szívós főszereplő, az első pillanattól kezdve drukkoltam, hogy végül győzedelmesen kerüljön ki a konfliktusból és végre megtalálja a várva várt boldogságot. A legizgalmasabb karakter számomra Athéné volt, sajnáltam, hogy kissé távoli maradt. Mintha az írónő nem szánt volna elég időt arra, hogy mélységet adjon a karakterének. Ugyanezt éreztem az újisten, Árész esetében is. Ha kicsit több időt szánt volna a karakterépítésre, akkor egy igán izgalmas és utálható főgonoszt kaphattunk volna.

A kötet bővelkedik izgalmakban és fordulatokban. Voltak részek, amelyeken nem lepődtem meg, számítani lehetett rájuk. Mások azonban határozottan megleptek engem is. A görög mitológiai elemeket nagyszerűen ötvözte a mai világgal az írónő. Ha kicsit jobban figyelt volna a világépítésre, egy nagyszerű, ötcsillagos élményt kaphattunk volna. Ebben a formában azonban kevésnek bizonyult számomra.

Az első pillanattól kezdve érezhető, hogy milyen kegyetlen is a vadászok és az istenek világa. Nem számít senki és semmi, nincsenek barátok, az első adandó alkalommal simán hátbaszúrhatják az embert az előrejutás reményében. A gyermekeket is úgy nevelik, hogy az Agon szabályai szerint éljenek. Megdöbbentő volt látni, ilyenkor tudom igazán értékelni az unalmas életemet. :D A borító szerintem nagyon menő, nekem nagyon tetszik. 

Külön pirospont, hogy a könyv végén található egy névjegyzék, így ha esetleg az ember elveszítené a fonalat olvasás közben, akkor sincsen semmi gond, mert könnyen kiigazodhat a nevek rengetegében. 

Összességében érdekes és izgalmas élménynek bizonyult a Lore című kötet. Nem mondom, hogy hibátlan, de a kötet második felétől élvezhetőbbé vált az olvasás. Bár nem lett nálam kedvenc, de nem bántam meg, hogy sorra kerítettem. Ha szeretitek a hasonló történeteket, és kedvet kaptatok az írásom alapján, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a regénynek. 

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a regénybe. 

Nyereményjáték

Történetünk egy görög mitológiát tartalmazó Young Adult regény, így a mostani játékunk is ehhez a témához kapcsolódik! Minden állomáson találtok egy nevet, és az a feladatotok, hogy kitaláljátok a könyv/könyvsorozat címét és az írójának a nevét, amiben szerepel!

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

NÉV

Helen Hamilton  

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista 

[Blogturné Klub]

26 - Csak olvass!

28 - Könyv és más

30 - Hagyjatok! Olvasok! extra

1 - Kelly és Lupi olvas

Read More

Natalie Haynes: Ezer ​hajó + Nyereményjáték

Sziasztok!

A ókori görög történelem szerelmesei újabb nagyszerű regényt tarthatnak a kezükben. Mindannyian hallottunk már a trójai háborúról. Azt azonban nem tudjuk, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a háború történetét. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Natalie Haynes regényét és merüljünk el együtt a ebben a lenyűgöző történetben. 

Az Akhilleusz dala rajongóinak

Ez nem egy vagy két nő története. Ez mindannyiuk története.

Az éjszaka közepén Aineiasz felesége, Kreúsza arra ébred, hogy szeretett városa, Trója lángokban áll. A tíz éve tartó háborúnak vége, a görögök győztek. Az asszony kétségbeesetten próbál menekülni a tűz elől, hogy elérje a városkaput, és reményei szerint találkozzon kedves férjével és kicsi fiával. Az utcákat azonban már ellepték a görög katonák. Vajon sikerül Kreúszának elkerülnie őket... és a végzetét?

Mindenki hallott már a trójai háborúról. Azt azonban jóval kevesebben tudják, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Mi várt rájuk a háború után? Miért küzdött meg az amazon hercegnő Akhilleusszal? Hogyan cselezte ki Pénelopeia a férje trónjára áhítozó kérőit?

Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a nyugati világ egyik legnagyszerűbb és legmeghatóbb történetét.

Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján.

A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte, és bár néhány korabeli filozófus megkérdőjelezte hihetőségüket, a hétköznapi emberek szertartásai és világnézete alapjául szolgáltak. A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten, különösen a tizenkét olümposzi felé irányult. Az istenek rendkívül fontos szerepet töltöttek be az emberek életében. Problmáikkal, kéréseikkel, örömükkel és bánatukkal is feléjük fordultak. A görög panteon isteneinek emberi alakjuk van, ám legfőképpen ők az Univerzum megszemélyesített erői. Mint ilyenek, többé-kevésbé változatlanok. Míg néha úgy tűnik, van némi igazságérzetük, gyakran kicsinyesek vagy bosszúszomjasak. Az istenek kegyeit áldozattal és jámborsággal lehet elnyerni, de ez nem jelent garanciát, mivel hajlamosak a gyakori véleményváltoztatásra. A haragjuk kíméletlen és a szerelmük is legalább ilyen veszélyes lehet. A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és kotnyeles istenekkel.

A hőskorszak mondakörei közül kétségkívül a leghíresebb és legnagyobb hatású volt az, mely a görög hősöknek Trója ellen indított közös hadjáratáról szólt. A trójai háború - a trójai és a mükénéi görög királyság közötti bronzkori konfliktus - története az ókori Görögország történelmével és mitológiájával jár, és inspirálta az ókor legnagyobb íróit Homérosztól, Herodotustól és Sophokleustól Virgiliusig és tulajdonképpen Natalie Haynes írónőt is. 

Az Ezer hajó egy rendkívül érdekes történet, mely a már jól ismert történeket meséli el egy kicsit más szemszögből. Mindannyian hallottunk már a trójai háborúról. Azt azonban nem tudjuk, mi lett a sorsa azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Talán néhányan ismerik Briszéisz, Iphigenia, Kasszandra vagy éppen Kreúsza nevét. De vajon történetet is tudnak hozzájuk kapcsolni? Tudjuk, hogy mi várt rájuk a háború után? Vagy hogyan néztek szembe a végzetükkel? Azt hiszem sokan nemlegesen rázzák a fejüket és hazudnék, ha visszagondolva a könyv elolvasása előtti napokra én máshogy tettem volna, ha esetleg nekem szegezi valaki ezt a kérdést. Natalie Haynes ezt a csorbát szeretné kiküszöbölni. Összegyűjtötte a trójai háborúhoz köthető női karaktereket egy csokorba és megírta a történetet az ő szemszögükből. A jól ismert történetek egy teljesen másik oldalát ismerhetjük meg. Szemtanúi lehetünk a nők hősies viselkedésének, fájdalmának, vagy éppen kegyetlen bosszújának. 

Amikor az ember azt látja a borítón, hogy a kötetet Madeline Miller egyik regényéhez hasonlítják, vagy legalábbis a rajongóinak ajánlják, óhatatlanul is összehasonlítja a kettőt. Bevallom, az Akhilleusz dala nekem sokkal jobban tetszett, de ez nem jelenti azt, hogy az Ezer hajó ne lenne igazán érdekes, értékes és izgalmas olvasmány. A görög történelem és a különböző mítoszok a szívem csücskei, így óriási lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak. Bár mást kaptam, mint amire számítottam, mégis elégedetten csuktam be végül a könyvet. Mindegyik fejezetben más női szereplővel és sorsának alakulásával ismerkedhetünk meg. Az egyes részek tulajdonképpen olyanok, mint a gyöngyök. Külön-külön és megállják a helyüket, de együtt egy meseszép gyöngysort alkotnak. A történetek elkülönülnek egymástól mégis tökéletesen összefüggnek. Rengeteg olyan szereplő van, akit nagyon megkedveltem és szívesen bújtam a bőrébe. Kasszandra az egyik nagy kedvencem lett, de igazán megkedveltem Andromakhé karakterét is. 

Nagyon tetszett Gaia és Themisz beemelése a történetbe egy teljesen új színt hozott a trójai háború kitörésének körülményeibe. Nagyjából 11 éves korunk óta tudjuk, hogy a háborút kiváltó legfontosabb tényező az a bizonyos aranyalma volt, amire azt írták, hogy a legszebbnek. De vajon hogyan kerülhetettt az aranyalma elsősorban Eriszhez? Mi lehetett vajon az igazi indíték? Vajon ki mozgatta a háttérből a szálakat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphatunk a regényből. 

Az írás rendkívül egyedi, én az olvasás minden másodpercét imádtam. Ugyan nem varázsolt el annyira, mint vártam, de összességében elégedetten csuktam be a könyvet. Az Ezer hajó egy igazán újszerű értelmezése és átdolgozása a trójai háborúnak, nagyon tetszik, hogy a női karakterek szemén keresztül nyerhetünk bepillantást a különböző eseményekbe. Biztos vagyok benne, hogy a történet megírása nem volt egy könnyű feladat és becsülendő és tiszteletreméltó az a kutatómunka, amit az írónő belefeketett a regény megírásába. Míg egyes szereplőkkel biztosan nem volt nehéz dolga, mások esetében azonban igencsak bele kellett ásnia magát a különböző eposzok és mítoszok világába. Az egyes fejezetek a már jól ismert történeteket mesélik el, mások teljes mértékben az írónő fejéből pattantak ki. 

Talán sokan megkérdőjelezik a könyv létjogosultságát, hogy vajon van-e értelme a nő szereplőkről írni a trójai háború kapcsán. Hiszen a férfiak harcoltak, hogyan lehetnének hősök azok a nők, akik csupán mellékszereplőként kerültek megemlítésre. Miért kellene bármelyiknek is megjegyezni a nevét. Ez azonban óriási tévedés. Hősnek nem csak a csatamezőn lehet lenni. Hős az is, aki a félelemmel nem törődvén büszkén vállalja a végzetét. A hősiesség mindannyiunkban benne lakozik, ha a körülmények úgy hozzák, bárki képes arra, hogy igazi hőssé váljon. 

Óriási segítség a regény elején található névjegyzék. Bevallom én jónéhányszor előrelapoztam és meglestem, hogy pontosan kiről is van szó, mert nem mindenkinek a neve csengett ismerősen. A borító szerintem meseszép, én egyszerűen imádom. Tökéletesen illik a történethez. 

Összességében bár nem lett kedvenc számomra az Ezer hajó című kötet, mégis sokkal szegényebbnek érezném magam, ha kihagytam volna. Ha szeretitek a hasonló regényeket, mindenképpen adjatok neki egy esélyt. 

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Ebben a játékban az ókori görög történelemre és kultúrára koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdés, nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Hol volt Akhileusz legérzékenyebb, legsebezhetőbb pontja?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

06.05.: Sorok között
06.08.: Csak olvass! (extra állomás)
06.11.: Olvasónapló
06.14.: Könyv és más
06.17.: Dreamworld
06.20.: Utószó
06.24.: Fanni's Library
06.26.: Csak olvass! (értékelés)
06.29.: Booktastic Boglinc

Read More

Madeline Miller: Akhilleusz ​dala + Nyereményjáték

Sziasztok!

Néhány évvel ezelőtt jelent meg magyarul először Madeline Miller különleges mitológiai témájú regénye, az Akhilleusz dala, idén pedig már új, keményborítós kiadásban, és egy különleges extra novellával kiegészítve vehetjük a kezünkbe a regényt a General Press jóvoltából. Tarts a Blogturné Klub öt bloggerével, ismerd meg ezt az egyszerre modern, mégis ősrégi történetet, és nyerd meg a regény egy példányát is!

Az ókori görög mondák és mítoszok, a hellén történelem kezdeteihez visznek el bennünket. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte. A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten, különösen a tizenkét olümposzi felé irányult. Például Aphrodité a szerelem istennője, míg Arész a háború, Hadész pedig az alvilág és a halottak istene volt. Sok területnek, sőt még egyes falvaknak is megvoltak a maguk kultuszai, melyek olyan nimfák és kisebb istenségek köré összpontosultak, akiket jóformán sehol másutt nem ismertek. 

Ahogy a Xena című sorozat intrójában is mondták már „Amikor még a régi istenek éltek… hadvezérek… és királyok…. (URAMTEREMTŐM…remélem nem vagyok még olyan öreg…és legalább páran tudjátok, hogy miről beszélek), és a Herkulesben is láthattuk, hogy a görög istenek milyen fontos szerepet töltöttek be, úgy az Akhilleusz dalában is meghatározó a létük. 

A könyvnek az alapja a sokunk által ismert Íliász. Homérosz műve az egyik legnagyobb tekintélyű ókori görög eposz, a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása. Az eposz nem a trójai mondakör egészét, hanem csupán a trójai háború utolsó, tizedik évének egyetlen epizódját – Akhilleusz haragját, és ennek következményeit mondja el úgy, hogy utalásokban az előzményeket és a következményeket is érzékelteti. 

No de lássuk miről is szól a könyv. 

Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…

El kell mondanom nektek, hogy én egyszerűen imádtam a könyvet. Már anno az iskolában is a görög mitológia volt az egyik kedvenc témám, így borítékolható volt, hogy oda meg vissza leszek a történetért. 

A regény egyszerűen nagyszerű, csodálatos nyelvezettel írta mag Madeline Miller. Az írói stílusa kifogástalan. Egy ideje már a polcomon áll a Kirké című könyve, határozottan előrébb hoztam az olvasási listámon. 

A kötet tulajdonképpen egy különleges szerelem története, és az Iliász újramesélése egy hihetetlenül egyedi és érdekes szemszögből. A kivitelezés zseniális, a stílus szerintem csillagos ötös, a történelmi hitelesség hibátlan. Megőrzi az ókori drámák hangulatát, de az egyedi hangvétel miatt mégis nagyon mai, könnyen és gördülékenyen olvasható. 

Nem egy pörgős,  gyors könyv,  de mindezek ellenére sem volt unalmas, sőt...egyszerűen csodálatos. Csakis szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Egyszerűen minden a helyén volt. A főbb pontok nem szolgálnak meglepetéssel, hiszen mindenki ismeri Akhilleusz történetét és Patroklosz szerepét a trójai háborúban, mégis letehetetlen a történet. 

Különlegessége, hogy nem csupán a trójai háborút meséli el, hanem annál sokkal többet ad az olvasójának. A kötet első felében végigkövetjük a két fiú gyermekkorát és fiatalságát és csak a második felében érkezünk el Trójába. A kötet fő motívuma egyáltalán nem a háború, sokkal inkább az érzelmek és a két fiú különleges kapcsolata dominál.  A két fiú egymásra találása annyira szépen kerül ábrázolása, hogy öröm olvasni. Az érzelmek és szerelmi szál nagyszerűen van megírva. Hihetetlenül különleges az egész, az egyik legszebb LMBTQ könyv, amit valaha olvastam. Annyira tiszta és különleges az ő kapcsolatuk, amelyre egyszerűen nincsenek szavak. 

Madeline Miller úgy mesélte el Akhilleusz történetét, hogy nem az ő szemén keresztül látjuk az eseményeket. A történetet Patroklosz szemszögéből ismerhetjük meg, aki nagyszerű mesélő. Nagyon közel került hozzám a karaktere, sokkal szimpatikusabb volt számomra, mint Akhilleusz. 

A regényben fontos szerepet kap a sors ereje, ami nagyon szépen bontakozik ki a cselekmény során. Olvasás közben rájövünk, hogy sem Akhilleusz, sem pedig Patroklosz nem kerülheti el a végzetét. Nagyon érdekes, hiszen ez az egész nem ér semmit az odavezető út nélkül. Hiába tudjuk a történet végét, mégis kíváncsian várjuk azt, hogy milyen módon jutnak el főhőseink a jóslatokban megfogalmazott végkifejlethez.  

Néha olvasás közben azt éreztem, hogy ez a könyv "rosszabb", mint a Trónok harca. Annyi komoly és durva jelenet volt, hogy csak lestem. Persze tudtam, hogy ezek abszolút benne vannak a görög mitológiában, de valahogy mégis megrázó volt számomra a véresebb jelenetek olvasása. 

Az új kiadásban helyet kapott egy bónusz novella is, mely abszolút hű volt a könyv tartalmához. Zseniálisan sikerült az is, egyszerűen imádtam. 

Összességében egyszerűen imádtam a könyvet. Igazán élvezetes, nagyszerű és zseniális olvasmány, amely teljesen megváltoztatja az ember hozzáállását Akhilleuszhoz és úgy összességében a trójai háborúhoz. A könyvnek nagyon szép a nyelvezete, tényleg csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. Ha szeretitek a görög mitológiát mindenképpen olvassátok el, ha pedig nem...nos akkor is. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Mivel az Akhilleusz dala a görög mitológia történeteit dolgozza fel, ezért mostani játékunkban mitológiai szereplőket kell felismernetek. Minden állomáson egy-egy festményt találhattok, melyek egy-egy görög mitológiai alakot ábrázolnak, nektek pedig meg kell neveznetek, hogy ki ez a személy, és ezt a nevet beírni a Rafflecopter dobozba!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

<Blogturné Klub>
04. 18.  Utószó
04. 20.  Booktastic Boglinc
04. 22.  Csak olvass!
04. 24.  Sorok között
04. 26.  Könyv és más

Read More