Az oldalamon már többször is olvashattátok, hogy sokáig nem igazán szimpatizáltam a krimik világával. Az utóbbi időben azonban elkeztem nyitni a műfaj irányába és egyre jobban beleástam magam Agatha Christie munkásságába is. Bár eddig nem sok elolvasott címmel büszkélkedhetek, de igyekszem egyre többet és többet olvasni tőle. A megjelent gyűjtemények közül eddig mindegyiket beszereztem, az összes a polcomon csücsöl már, de őszinte leszek veletek, még elég keveset kerítettem sorra belőlük. A Baljós tavaszt azonban egy másodpercig sem szerettem volna halogatni. Egyrészről a tavasz a kedvenc évszakom, így a borító és a cím is azonnal levett a lábamról. Másrészről pedig úgy éreztem, hogy most már tényleg ideje egy kicsit elmerülni jobban a krimi világában. Így igazából nem is kérettem sokáig magam és azonnal csatlakoztam a turnéhoz.
A kötetben egy részletet olvashatunk az Életem című könyvéből, továbbá 12 izgalmasabbnál izgalmasabb novella kapott helyet benne, mindegyik eltérő hangulattal és egyedi bűntényekkel. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt írom, hogy Hercule Poirot és az ő bűnesetei számomra felülmúlhatatlanok, de helyett kapott még a kötetben többek között Miss Marple, Parker Pyne, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite, továbbá Tommy és Tuppence Beresford is.
A történetek rendkívül érdekesek és izgalmasak, volt néhány, ahol meglehetősen gyorsan kitaláltam a tettest és a gyilkosság mögött húzódó indokot, de olyan is előfordult, hogy csak kamilláztam a megoldásnál. Agatha Christie mestere a feszültségteremtésnek, mindeközben folyamatosan vakon tudja tartani az olvasót a történettel kapcsolatban. Ahogy említettem korábban kicsit talán elfogult vagyok Poirot-val kapcsolatban, hiszen imádom a stílusát, ezért talán nem nem meglepő, hogy az ő főszereplésével íródott novella az egyik kedvencem: Ékszerrablás a Grand Metropolitanban. De nagyon szerettem még a Halálhozó gyógyfű történetet is. Az eltűnt hölgy esete őszintén szólva igencsak megnevettetett, tetszett Tommy és Tuppence Beresford ezen ügye is és rendkívül jót derültem az ügy megoldásán. Nagyon szerettem még a Greenshow Bolondvára című írást is, szóval el is határoztam, hogy több Miss Marple történetet kell majd olvasnom, mert megkedveltem nagyon az ő karakterét is.
Az az igazán zseniális ebben a kötetben, hogy legyen szó egy 10 oldalas szösszenetről, vagy pedig egy közel 40 oldalas, nagyobb lélegzetvételű novelláról, Agatha Christie ereje és az általa képviselt színvonal konkrétan egyforma. A rövidebb művei is élvezetesek, nem érzi úgy az olvasó, hogy csupán egy csonka töredéket tart a kezei között.
A történetek igazán sokrétűek, olvasás közben rengeteg érzelemmel találkozunk. Megjelenik a kötetben a szerelem, a kapzsiság, a bosszú, a harag de még a szégyen is. Éles eszű nyomozóinknak nincs könnyű dolga, hiszen sokszor az első bizonyítékok könnyen tévútra vihetik és viszik is a nyomozást, de szerencsére olyan nyomozókkal, mint például Poirot, vagy éppen Miss Marple egy bűneset sem maradhat kiderítetlenül.
Személy szerint én mindegyik történetet nagyon szerettem, az összes hoz egy stabil, magas színvonalat, én tulajdonképpen egyiken sem unatkoztam, illetve kifejezetten gyengének egyiket sem tartom, mindegyikben volt valami kis kikacsintás vagy érdekesség, ami a másikban például nem volt meg és ezek tették egyedivé az összes novellát. Volt, hogy egy történetben szinte azonnal rájöttem a csavarra (Hattyúdal), de valahogy ez sem zavart. Még így is nagyon tudtam szeretni.
A kötet borítója szerintem csodálatos, nagyon jól sikerült, tényleg fantasztikus tavaszi hangulatot sugároz a különböző motívumaival és a színeivel, már kézbe fogni is egy hatalmas élmény. Az biztos, hogy bérelt helye lesz a könyvespolcomon a többi hasonlóan szép kiadás mellett. Imádom, hogy a kék védőborító alatt sem teljesen "pucér" a könyv a színvilága pedig óriási szerelem.
Összességében nagyon szerettem ezt a novelláskötetet, Agatha Christie tényleg nem tud hibázni. Olyan ösztönösen tudja a történeteiben keverni a lapokat, mint senki más. A Baljós tavasz egy igazán remek kötet, mely garantáltan megdobogtatja majd a rajongók szívét. Bátran ajánlom mindenkinek, nem csak a krimik kedvelőinek. Olvassátok, szeressétek!