Alex T. Smith: A ​Diótörő és az Egérkirály karácsonyi csínytevései + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából idén ismét Alex T. Smith kötet kísérheti végig a karácsonyra való hangolódást. Ahogy a címe is mutatja, a Diótörő és az Egérkirály csínytevéseiről olvashatunk gyönyörű illusztrációkkal kiegészítve. Tartsatok a bloggereinkkel és ha szerencsétek van, tiétek lehet a kiadó által felajánlott példány. 

Roppant Nagy Gorgonzola, az Egérkirály valami rendkívül rafinált csínytevésre készül. Mindenféle édességet: süteményt, csokoládét, cukorkákat és nyalókákat lopkod, pedig ő csak a szottyadt, büdös sajtot szereti! Ráadásul elcseni az Édességek Királyságának kulcsát, hogy az ünnepi készülődést rémes felfordulássá változtassa.

A Diótörő feladata, hogy megállítsa, csakhogy Walter egy nem annyira bátor Diótörő, és segítségre van szüksége. Megkéri hát a Kacérgiliszta közben lakó Clarát és Fricit, hogy kísérjék el őt a Cukortündérhez, hogy legyőzhessék az Egérkirályt, és megmentsék a karácsonyt. De vajon odaérnek időben? 

A Diótörő az egyik kedvenc karácsonyi klasszikus mesém, az Operában is többször láttam már a balett előadást, szeretem a bábukat és mindent, aminek a történethez van köze, szóval azt hiszem mondhatjuk, hogy a Diótörő hozzátartozik a karácsonyhoz nálam. Mikor megláttam Alex T. Smith meséjét nagyon lelkes lettem. Sejtettem, hogy szeretni fogom a történetet, de arra nem számítottam, hogy ennyire elvarázsol majd. 

A ​Diótörő és az Egérkirály karácsonyi csínytevései az idei évem kedvenc karácsonyi mesekönyve lett. Egy igazán kedves történet két testvérről, a barátságról erejéről a szeretetről és arról, hogy a varázslat soha nem tűnik el a világunkból, csak a felnőttek már túl idősek ahhoz, hogy észrevegyék. Egy történet a karácsony igaz varázsáról, amelyet nem az ajándékok tesznek teljessé, hanem az, hogy együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk. Arról, hogy ha kitartunk, elérhetjük a célunkat és olykor az is kiderülhet, hogy a gáz csínytevések mögött csupán a figyelemfelkeltés és a szeretet hiánya áll. 

A mesekönyv 24,5 fejezetből áll. Egy kerek, összefüggő történetet mesél el. A történet szerint, Roppant Nagy Gorgonzola, az Egérkirály valami rendkívül rafinált csínytevésre készül. Minden csínytevés legrosszabbikára. Mindenféle édességet: süteményt, csokoládét, cukorkákat és nyalókákat lopkod, pedig ő csak a sajtot eszi meg.  Ha pedig ez nem lenne elég, elcseni az Édességek Királyságának kulcsát, hogy az ünnepi készülődést rémes felfordulássá változtassa. A Diótörő feladata, hogy megállítsa, csakhogy Walter egy nem annyira bátor Diótörő, és segítségre van szüksége. Megkéri hát a Kacérgiliszta közben lakó Clarát és Fricit, hogy kísérjék el őt a Cukortündérhez, hogy legyőzhessék az Egérkirályt, és megmentsék a karácsonyt. Útjukat a Fricit ért varázslat nehezíti, ha nem érnek oda időben a Cukortündérhez, a kisfiú örökre egérré változhat. Vajon mi lehet az egérkirály terve? Mire kell neki az a sok édesség? Odaérnek időben, hogy megmentsék a karácsonyt és Fricit? 

A kötet olvasása még felnőtt fejjel is élményszámba megy. A mese közben sokat mosolyogtam, volt olyan is, hogy hangosan felnevettem. Egyes részeket hangosan felolvastam Miklósnak, annyira tetszett. Alex T. Smith meséje egy rendkívül kreatív, humoros és élvezetes feldolgozása a Diótörő meséjének én imádtam az olvasás minden percét. Sok jó mesekönyvet olvastam idén, de ez abszolút az élen áll. A mese rendkívül tanulságos, sokat mindenről lehet beszélgetni olvasás közben. Beszélhetünk magáról az ünnepről, a karácsony szellemiségéről és arról, hogy nem az ajándékok azok, amelyek igazán fontosak, hanem a közösen eltöltött idő és a szeretet. Beszélhetünk arról, hogy miért nem szabad rosszaságot tenni és arról is, hogy ha tiszta szívvel bocsánatot kér valaki és őszintén megbánja a csínytevését, akkor nincs olyan dolog, amit ne lehetne megbocsátani. 

A cselekmény nagyon izgalmas, olvasás közben együtt izgulunk Clarával és Fricivel, drukkolunk, hogy sikerüljön megtörni a varázst és sikerüljön megállítani az Egérkirályt. 

Clara igazán éles eszű kislány, nagyon szerettem őt. Tetszett az ábrázolása, hogy nem egy csodaszép, porcelánbabaként került ábrázolásra. Nagy a szemüvege és kicsit sötétebb a bőre is, így sokkal többen tudunk azonosulni az alakjával. A rajzok tökéletesen illeszkedtek a történethez, humorosak és üdítőek voltak. Már az is élményszámba megy, ha az ember csak végiglapozza.

A közös olvasás így tökéletes időtöltés és családi program lehet. Ráadásul mivel 24,5 fejezetből áll a kötet, így simán lehet ezt a könyvet is advent kalendáriumként használni. De ha hallgattok rám, akkor inkább egyben, vagy esetleg 2-3 részletben olvassátok, mert vannak fejezetek, ahol egyszerűen nem lehet abbahagyni az olvasást. A mese segítségével az adventi várakozás is sokkal izgalmasabb lesz, a közös olvasás közben jókat beszélgethet a család a havazásról, a télről, az ünnepi készülődésről. Ráadásul mivel specifikusan az adventi időszakhoz íródott, így még különlegesebb lesz az elolvasása, hiszen csak évente egyszer kerül majd a család kezébe. Ezzel pedig egy nagyon kedves családi szokás alakulhat ki. Bár abszolút benne van a pakliban, hogy ezalatt az időszak alatt többször is elolvassátok majd, mert hihetetlenül izgalmas és szerethető a történet. 

Ha egy humoros, szerethető és igazán izgalmas adventi mesekönyvet szeretnétek vásárolni a gyerkőcnek, akkor ezzel nem lőhettek mellé. Remélem sok örömet okoz majd a mese elolvasása, kellemes adventi készülődést kívánok mindenkinek. :) Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

 

Nyereményjáték

Ebben a játékban különböző országok karácsonyi édességeit kell felismernetek a képek alapján és beírni a rafflecopter doboz megfelelő helyére. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

12.06. This is my (book) universe 

12.08. Readinspo

12.10. Csak olvass! 

12.12. Dreamworld

12.14. Könyv és más 

12.16. Utószó

Read More

Rényi Ádám: 20 ​év! Két zenés évtized a Madách Színházban + Nyereményjáték

Sziasztok!

Húsz éve már, hogy a nagy múltú Madách Színház hajója Szirtes Tamás irányításával a zenés műfaj mellett horgonyzott le. Olyan nagysikerű darabokat mutattak be az évek során, mint a Macskák, a József és a színes szélesvásznú álomkabát, Az Operaház Fantomja, vagy éppen a Mamma Mia. De olyan magyar produkciók is ott kerültek bemutatásra először, mint az Én, József Attila, vagy a Csoportterápia. Tartsatok velünk a Madách Színházba ezúttal a művészbejárón át, és ismerjük meg közelebbről országunk egyik legnépszerűbb zenés színházát. 

Éppen ​húsz éve, hogy a nagy múltú Madách Színház hajója Szirtes Tamás irányításával a zenés műfaj mellett horgonyzott le. Minden a zene, a tánc és a színpadi játék hármasa körül kezdett forogni, az új éra pedig megannyi sorsot írt újra a színpadon és a színfalak mögött. A londoni Westend és a New York-i Broadway legsikeresebb musicaljei magyar alkotók értelmezésében, az igazgató-rendező világszínvonalú rendezésében hódítják meg a közönséget, a csillogás, a könnyedség, a katartikus pillanatok mögött azonban emberfeletti teljesítmények, küzdelmek és nem ritkán kudarcok és fájdalmak állnak. Ebben a könyvben életmeséken keresztül leshetünk be a flitteres ragyogás mögé, a hűség, a kitartás, a szolidaritás, a szerencse és persze a tehetség és a professzionalizmus történetei ezek; kapcsolódások, találkozások elbeszélései, amelyeknek ott és akkor kellett megtörténniük ahhoz, hogy estéről estére megszülethessen a csoda.

A 20 ÉV! – Két zenés évtized a Madách Színházban egy különleges emlékkönyv, ami, ha teljességet nem is, de keresztmetszetet ad a változásokról és az állandóságról a színház és a „színháziak” életében. Rényi Ádám szövegei és Jardek Szabina fotói egy festett világot mutatnak be olykor festetlenül, őszintén, emberközeli módon. Tartson velünk a Madách Színházba ezúttal a művészbejárón át, élje át a színpadra lépő művészek izgatottságát, a műszak csendes precizitását, a takarás halk duruzsolását! Kövesse nyomon azt az olykor rögös utat, amely az ön tökéletes színházi estéjéhez vezet!

Nem tudom, hogy volt-e már róla szó, de tudnotok kell, hogy hatalmas színházrajongók vagyunk Miklóssal. Több évig bérletünk volt az Operába is, nagyon szeretjük a balettet, így mindig olyan bérletet vásároltunk, amiben csak ilyen előadások voltak. Ezen kívül imádjuk a musicalt, mint műfajt. A musical tulajdonképpen a zenés szórakoztató színház amerikai műfaja, a New York-i Broadway színházainak jellegzetes terméke. Olyan színpadi műfaj, amely a színházművészeten belül a zenés színház modernebb darabjait foglalja magába; olyan színházművészeti ág, amely egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemeket. Kifejezetten szabad műfaj, az alkotók által formálható, nincsenek megdönthetetlen formai vagy műfaji szabályai. A musical szónak ugyanakkor nincs magyar nyelvű megfelelője. Számos társművészettel bír, ilyen például a táncművészet, a képzőművészet, valamint a zene.

Ennek a műfajnak az egyik megkerülhetetlen képviselője a Madách Színház. Miklóssal az egyik első közös élményem a Madách Színházban volt, amikor megnéztük a Mary Poppins 100. előadását. Azóta persze számos darabot megnéztünk már a színházban és azt kell mondjam, egyszer sem kellett igazán csalódnunk (bár a Mamma Mia jobban tetszik angolul, valahogy furcsa volt magyarul hallgatni az ABBA slágereket). A kedvenceink voltak: a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Mary Poppins, az Én, József Attila, a Rocksuli, a SIX és A nyomorultak, de igazából tényleg nem tudnánk rosszat mondani a színházról. Minden darabot nagy szakértelemmel és tudással vittek színpadra.

A Rényi Ádám által szerkesztett könyv lenyűgöző részletességgel mutatja be a színház kulisszatitkait, a színészeket és hogy pontosan mitől színház egy színház. A kötet kiemelt figyelmet fordít a háttérben dolgozó színházi stábtagok (a koreográfusoktól kezdve, a zenészeken át, egészen az öltöztetőkig) részletes bemutatására is, melyet szintén nagyon fontosnak tartok, hiszen nélkülük nincs színház, az előadások végén a tapsvihar nekik is szól. 

Érdeklődéssel és izgalommal olvastam a kötetben bemutatott színészek motivációit, útjukat a színjátszásig, a Madách Színházban betöltött szerepükig bezárólag. Még jobban megkedveltem a leírás alapján Gubik Petrát, de például Sánta Lászlót, Horányi Julit, Balla Esztert, Tihanyi Ákost is szimpatikusnak találtam, de a sort lehetne tovább is folytatni, hiszen mindegyik életttörténetben volt valami, ami megragadta a figyelmemet. 

Szirtes Tamás igazgató úr igazán büszke lehet a színházára, ráadásul emellett véleményem szerint ő az egyik legnagyszerűbb rendező is az országban. Ami az ő kezei közül kerül ki, az garantáltan sikerre van ítélve, hiszen a színházcsinálás esetén rendkívül fontos, hogy az éppen aktuális trendekre ráérezzünk: mi az, ami most nagyon fut más országokban, miből lehet igazi kasszasiker, mivel tud rezonálni a közönség? Ezek igazán hangsúlyos kérdések, és sokszor nagyokat kell kockáztatni annak érdekében, hogy a hőn áhított sikert elérjük.

A könyv nagyon igényesen szerkesztett munka, a Madách Színház múltja és jelene egyszerre elevenedik meg a képeken, nagyon jó élmény volt végiglapozgatni és nosztalgiázni egy kicsit, feleleveníteni a régi emlékeket, érzéseket, amiket az előadások váltottak ki belőlünk. Mert egy színházi darab akkor igazán jó, ha képes valamilyen formában hatni és ebben igazán erősek a musicalek, a zenén keresztül képesek csodát művelni az ember érzéseivel. Rengeteg csodás pillanatot okozott már nekünk a színház és biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is nagy rajongói leszünk. Például ha bemutatnák nálunk is a Dear Evan Hansen-t, vagy éppen a Wickedet, biztosan ott lennénk a premieren. De amúgy azt is beszéltük Miklóssal, hogy lassan itt az ideje annak, hogy újranézzük a kedvenc darabjainkat, szóval ahogy műsorra tűzik azokat, visszalátogatunk, mert amúgy jó régen voltunk utoljára, még a SIX egyik első előadásán tavaly októberben.

A borító szerintem nagyon igényes lett, ugyanakkor azt gondolom, hogy egy keménykötésű borító ennek a kötetnek talán jobban állt volna, még igényesebb hatást tudott volna neki kölcsönözni.

Összességében tényleg nagyon szerettem ezt  a könyvet, egy igazi nosztalgiavonat volt nagyszerű emberekkel és csodálatos képi világgal. Színház és musicalrajongóknak kihagyhatatlan olvasmány, illetve karácsonyi ajándéknak sem utolsó, hiszen tényleg egy rendkívül igényes kiadásról van szó. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

 

Nyereményjáték

Mivel a könyv a Madách Színházzal foglalkozik, így játékunkban az ott játszott darabokra koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy rövid leírást az adott darabról, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a címe. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

LEÍRÁS

VIII. Henrik az angol történelem talán egyik legkülönösebb szereplője, aki nemcsak szélsőséges tetteinek lenyomatát hagyta az utókorra, hanem hat házasságának legendáját is. Hat feleség, hat különböző személyiség, hat rendhagyó életút. Mégis mindannyian ugyanazt a férfit választották, és kettejük kivételével nem élték túl (...a férjüket).

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

12.09.: Csak olvass!

12.11.: Könyv más

12.12.: Szembetűnő

Read More

Laura Wood: A ​Single Thread of Moonlight – Egyetlen szál holdfény + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Laura Wood: A Single Thread of Moonlight - Egyetlen szál holdfény regényét, mely egy történelmi romantikus köntösbe bújtatott, a késő viktoriánus időkbe repítő Hamupipőke retelling. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe meg is nyerheted Iris és Nicholas történetét a kiadó felajánlásában. 

Iris Grey idilli otthona hét évvel ezelőtt mostohája kezére került, és a lány a szolgasortól menekülve megszökött. Most az ország leggazdagabb hölgyeinek varr ruhákat, ahelyett, hogy egy lenne közülük. Egy nap a rideg, káprázatosan jóképű Nicholas Wynter bukkan fel Iris ajtajában, hogy tálcán kínálja a bosszút. Vajon a lány képes kilépni az árnyékból, és újra elfoglalni az őt megillető helyet a társadalomban? A viktoriánus korban játszódó pompás Hamupipőke-regény, mely egy merőben új és imádni való formában meséli újra a történetet. Ez a Hamupipőke nemcsak szép, de okos, elbűvölő, és küzd az álmaiért. De ha nem vigyáz, a szerelem könnyen az útjába állhat…

Ha mondanom kell az idei évben egy könyvet, amit igazából minden várakozás nélkül vállaltam be és csak úgy sodródtam az árral a turnéhoz való csatlakozással, akkor az biztosan az Egyetlen szál holdfény lenne azzal. A fülszöveg érdekesnek tűnt, de féltem attól, hogy a cselekmény semmitmondó lesz és végül csalódni fogok. Végül úgy döntöttem, hogy elolvasom és úristen, milyen jó, hogy így tettem. Az egyik legszerethetőbb kötet, ami az elmúlt időszakban a kezembe került. Laura Wood nagyszerű mesélő, szerettem nagyon az írását. Hamupipőke régi nagy kedvencem, a retelling történetek kiapadhatatlan forrása, így kíváncsian vártam, hogy miként is alakul majd Iris története. 

Az Egyetlen szál holdfény egy igazán szerethető történet arról, hogy a szerelem olykor akkor talál az emberre, amikor a legkevésbé számít rá. Arról, hogy a bosszú és a harag ugyan rossz tanácsadó, de néha muszáj megleckéztetni azokat, akik folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal és befolyásukkal. Arról, hogy a látszat néha csal, az első benyomás, balítéleteink olykor félre vihetnek minket és persze az is benne van a pakliban, hogy valakinek olyan erényeket tulajdonítunk, amelyinekkel nem rendelkeznek, mert nagyon jó színészek. Egy történet arról, hogy mi történik akkor, ha egy fiatal nő és férfi összefog azért, hogy bosszút álljanak azon, aki megkeserítette az életüket, egy történet arról, hogy "Hamupipőke" kezébe veszi az irányítást és dacol a mostohája által szánt sorssal. 

A kötet hátulján az áll, hogy azoknak ajánlják a könyvet, akik még több Bridgertonra, vagy Büszkeség és balítélre, és évődésre vágynak. Nem tudom, hogy mikor értettem utoljára egyet ilyen jellegű ajánlással, de ennél a könyvnél 100%-osan így éreztem én is. A Bridgerton vibe-ot egyértelműen a viktoriánus korszak, a különböző társadalmi események, a házasságszerzés  biztosítja. Persze mondhatjátok, hogy a Büszkesés és balítélet is ebben az időszakban játszódik, és abszolút igazatok is van. Nyilván emiatt is hozza azt az érzést az olvasása, de sokkal inkább Iris és Nicholas, személyisége , kapcsolatának alakulása és évődése miatt jutott eszembe Jane Austen klasszikusa. Iris rendkívül okos és talpraesett fiatal lány, aki amúgymég olvasni is szeret. Nicholas sokáig nem mutatja meg lelkének mélységeit. A herceggel szemben támasztott ellenérzése nagyon hasonló Darcy és Wickham közötti kapcsolathoz. Szóval tényleg, abszolút hihettek a fülszövegnek. 

A cselekmény kicsit olyan, mint egy brazil szappanopera. Gondoljunk csak bele, a fiatal árva lány otthagyja a mostoháját, majd évek múltán visszatér az otthonába, hogy bosszút álljon rajta és végül visszaszerezze azt, ami őt illeti. Szerintem nagyon mókás, hogy igazából tényleg ennyi az egész, mégis brutál jól működik, olvastatja magát és odaláncolja az olvasóját. Én együltő helyemben elolvastam, annyira élveztem a hangulatát és a szereplők közötti évődést. Hihetetlenül okos történet, amely  hozza a Hamupipőke életérzést, mégis nagyon más az egész. Műfajában szerintem abszolút kimagasló, igazán kreatív és remek történet. Laura Wood engem abszolút megvett magának, biztos vagyok benne, hogy nem most olvatam utoljára tőle, vannak még történetek, amelyeket tuti sorra kerítek tőle. 

Iris az egyik legszerethőbb könyves karakter, az első pillanattól kezdve szimpatikus volt számomra. Érdekes volt látni, ahogy miként csöppen vissze hét év után abba a világba, amely származása jogán alapból járt volna neki. Hogy miként veszi az akadályokat és hogyan fogadja azokat a csontvázakat, amelyek a nyomozása során kiesnek a szekrényből. Sokat változott a regény során, szembe kellett néznie azzal, hogy édesapja talán nem volt teljesen olyan, ahogyan ő emlékezett rá. Minden embernek eljön az életében az az időszak, amikor szembesül azzal, hogy a szülei nem tökéletesek, így neki is fel kellett ezt valahogy dolgoznia. Szerettem, hogy milyen okosan szimatolt és nyomozott de a legjobban azt szerettem, ahogy egyre közelebb és közelebb került Nicholashoz. 

Mindig öröm látni, amikor egy író nem felejtkezik meg a mellékszereplőkről sem. Bár azt nem mondom, hogy minden karakter tökéletes ki lett bontva, de érezhetően nagy gonddal alkotta meg mindegyiküket. Cassie, Sophie és Jack is nagyszerű karakter, sőt, úgy érzem, hogy Cassie karakterében még  rengeteg potenciál van. Imádnám, ha ő is kapna egy saját történetet, egy olyat, ahol ő is megtalálja a boldogságot. 

A borítót imádom, örülök, hogy megtartotta az eredetit a kiadó, tökéletesen passzol a regényhez, sajnáltam volna, ha másikkal érkezik. Nem sűrűn láttam még ezt a könyvet a közösségi médiában, amit sajnálok, szóval remélem, hogy a turnéval meghozzuk a kedveteket hozzá. Ha egy kedves, egyszerű, de mégis nagyszerű viktoriánus korban játszódó Hamupipőke retellinget kerestek, akkor az Egyetlen szál holdfény a ti könyvetek. Kreatív és nagyszerű újragondolása az eredeti mesének, én nagyon szerettem. Nem fantasy regény, nincs benne varázslat, ha esetleg a címről ilyesmire asszociálnátok és erre vártok, akkor el kell, hogy keserítselek benneteket. Az Egyetlen szál holdfény inkább egy romantikus mese a viktoriánus korból, ahol a jók elnyerik a jutalmukat, a rosszak a büntetésüket. Egy történet, amelyen rengeteget lehet nevetni, mosolyogni, amelyet egyszerűen csak nagyon jó olvasni. Tökéletes társ egy nehéz hét után. Talán nem tökéletes, de annyira kedves és szerethető, hogy nem lehet róla rosszat mondani. Én csak ajánlani tudom nektek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,8

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

 

Nyereményjáték

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

KÉRDÉS

Mi az a dátum, amikor Irist hivatalosan is halottá nyilvánítják?

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

11.24 Kelly & Lupi olvas

11.26 Olvasónapló

11.28 Ambivalentina

11.30 Spirit Bliss Sárga könyves út - extra idézetek

12.02 Utószó

12.04 Hagyjatok! Olvasok!

12.06 Spirit Bliss Sárga könyves út

12.08 Csak olvass!

12.10 Dreamworld

Read More

Iglódi Csaba: Az ​ígéret szép szó + Nyereményjáték

Sziasztok!

Kicsoda Késmárki Bertalan? A Blogturné Klub négy bloggere ered Iglódi Csaba 19. századi suhancának nyomába, egészen Pest utcáiig, hogy kiderüljön: gazfickó vagy igazi hős a zseniális elmével, ám a törvényes kereteket gyakran áthágó fiatalember. Tartsatok velünk, s a turné végén akár a tiétek is lehet az Athenaeum gondozásában megjelent, páratlan külsejű kötet!

"Ki vagy te valójában, Késmárki Bertalan?"

Erre a kérdésre talán még maga az érintett sem tud válaszolni.

Lelencbe adott csibész, akit zseniális elméje nem mindig a legtörvényesebb megoldások felé terel? Páratlan szorgalmú könyvesbolti inas, aki pillanatok alatt ráérez a kereskedő lét ízére? Pest irigyelt suhanca, aki bejáratos a város kétes hírű fényírdájába, ahol nem csak az úri közönség fényképeszkedik? Esetleg szeretetéhes ifjú, aki az ujja köré csavar egy ártatlan kisasszonyt is? Egy biztos, ahol ő felbukkan, ott felbolydul a város.

Iglódi Csaba kiváló alapanyagból gyúrja meg hősét - fiatal kora ellenére traumákban bővelkedő gyerekkorral, pengeéles ésszel és kellő mennyiségű zsiványsággal -, majd visszanyúl a kalandregény műfajához, és a közepébe állítja őt. Csepegtet bele az 1860-as évek izgalmas érdekességeiből jócskán, csavar a kalandokon párat, és... ígérjük, hogy Késmárki Bertalan kalandjainak első része után a következőért nyúl az olvasó. Mert az ígéret szép szó…

Iglódi Csaba ugyan nem volt ismeretlen számomra, ezer éve szemezek a Dreher-szimfónia című könyvével, de valahogy soha nem jutottam el oda, hogy beszerezzem. Az ígéret szép szó című kötet a szerző legújabb könyve, ami a fülszövegével, a borítójával és a csodaszép élfestévél azonnal levett a lábamról. 

A cselekmény az 1860-as években játszódik Budapesten és a szomszédes vármegyékben. Főszereplője Késmárki Bertalan, aki egy rendkívül okos fiú, akinek olykor az esze nemcsak a szépen és a jón jár, hanem a zsiványságon is.  Nem áll távol tőle a megtévesztés és a bűnözés sem, de valahogy mégis azonnal belopja magát az ember szívébe. Nagyon tetszett a karaktere és kíváncsian várom, hogy miként alakul majd a sorsa a következő részben. 

A történet rendkívül izgalmas, Bertalan mellett abszolút nem lehetett unatkozni. olvasás közben Legyen szó egyszerű mezei zsebtolvajlásról, egy becstelen kocsmáros megleckéztetéséről, a hídpénz ellopásáról, egy gazdag kisasszony elcsábításáról, az biztos, hogy valami mindig történik vele. Az elején kicsit nehezen szoktam meg a kötet nyelvezetét, de aztán ahogy megszoktam már nem állított meg semmi, csak úgy suhantam a lapokon át. A fejezetek elején feltüntetésre került a dátum is, így talán még érzékletesebb az idő folyása. A cselekmény egy gyilkossággal kezdődik, Késmárki Bertalant pedig az egyik szemtanúként ismerhetjük meg. A főrendőr, Thaisz Elek pártfogásába veszi őt, ezáltal a fiú bepillantást nyerhet a polgári mindennapokba. Inasnak szegődik egy fényképész mester és egy könyvkereskődőhöz, ahol bebizonyítja, hogy rendkívül éles elmével áldotta meg őt a sors. Nagyon gyorsan tanul, nagyszerű tanítvány. A könyvesboltban például egyre több és több feladatot bíznak rá.  Így talál rá a szerelem is, bár az olvasó és talán Bertalan is érzi, hogy ez a kapcsolat nagy valószínűséggel kudarcra van ítélve. Egy gazdag kisasszony és egy nincstelen lelencfiú kapcsolatát sem a lány családja, sem pedig a közösség nem nézte volna jó szemmel. Így csak lopott percek jutottak nekik. Bertalantól nem áll túlságosan távol a zsiványság, nincstelen, lelencházi gyermekként korán meg kellett tanulnia gondoskodnia magáról, olykor nem túl törvényes módon. 

De vajon mi történik akkor, ha utoléri őt a múltja. Mi van akkor ha Lúdas Matyi története által inspirált bosszúja visszafelé sül el és végül őt éri el veszély? Vajon megmenekülhet, vagy idejekorán véget ér a története? 

A könyv stílusa nagyon tetszett, Iglódi Csaba szerintem igazán remek mesélő, csak úgy ittam a szavait. A nyelvezete sokat adott az élményhez, így még hitelesebbé vált Bertalan meséje. A kötet egyik legnagyobb erénye a sok történelmi utalás, külön kedves volt a szívemnek az Üvöltő szelek említése és történetbe való beágyazása, ami amúgy az egyik kedvenc klasszikus könyvem. A magyar történelmi személyek említése és egyes történelmi pillanatok említése pedig még élvezetesebbé tették az olvasást. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy a történelmi valóságot nem lehet és nem is igazán szabad számonkérni a szerzőtől, amit amúgy a kötet végén ki is emel. Egyes eseményeket például máshol helyezte el az adott idővonalon. Ezzel azonban nincs is semmi baj, nagyon tetszett, ahogy Iglódi Csaba megfogalmazta ez: "A valóság olykor áldozatul esik annak az igazságnak, ami én igazságnak tekintek, talán ennyi is elég."

Néhány dolgot nem igazán értettem a könyvben, volt olyan is, ami egyenesen összezavart. És persze amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a korrektor végezhetett volna egy kicsit pontosabb munkát egy külsejére ennyire igényes kiadás nem engedheti meg magának, hogy hiba legyen benne. 

A borító kivitelezése hibátlan, biztos vagyok benne, hogy nem fogja megadni magát az aranyozás sem. Az egyszerű, de mégis nagyszerű éldekoráltság pedig igazán jót tesz neki. 

Maradt némi elvarratlan szál a könyvben, de gyanítom, a legtöbb kérdésemre választ kapok majd a folytatásban, amire amúgy nagyon kíváncsi vagyok. Hiszen ha nem is hibátlan, de mindenképpen figyelemre méltó sorozatkezdő kötet Az ígéret szép szó című könyv. Talán nem lesz az idei évem egyik legnagyobb kedvence, mégis tudom ajánlani azoknak, akik szeretik a 19. századi történelmi kalandregényeket. Késmárki Bertalan abszolút belopta magát a szívembe és biztos vagyok benne, hogy a folytatásokban sem fogunk majd unatkozni mellette. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

 

Nyereményjáték

Késmárki Bertalannal lehetőségünk van bejárni az 1860-as évek eleji Pest utcáit. Játékunkban pedig 19. században élt magyar személyek, vagy a század folyamán emelt építmények felderítésére invitálunk titeket, melyek valamilyen formában megjelennek a történetben. A rövid információkból kell rájönnötök a helyes megfejtésre, s beírni azt a Rafflecopter megfelelő sorába!

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

INFORMÁCIÓ

Melyik a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán? Figyelem, a híd teljes nevére vagyunk kíváncsiak!

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

12.04. Szembetűnő

12.05. Ambivalentina

12.07. Csak olvass!

12.10. Könyv és más

Read More

Andreas H. Schmachtl: Karácsony ​Alma Magdival, Snöfriddel és barátaikkal + Nyereményjáték

Sziasztok!

Andreas H. Schmachtl egy igazán bájos mesekönyvvel lepi meg Alma Magdi, Snöfrid és barátai kis kedvelőit. A Karácsony Alma Magdival, Snöfriddel és barátaikkal huszonnégy karácsonyi történetet vonultat fel, így advent minden estéjén egy-egy újabb meghitt vagy épp kalandos mesét olvashatunk. A Blogturné Klub három bloggere mutatja be a Manó Könyvek gondozásában megjelent könyvet, s a turné végén most is lehetőségetek lesz megnyerni a kötetet a Kiadó felajánlásában.

A karácsony a csodák – és az összetartozás – időszaka: a kis Kvittzalknak teljesül egy szívből jövő kívánsága, Alma Magdi először tölti a karácsonyt legjobb barátnőjével, Snöfrid a téli álom helyett Virágvölgy hőse lesz, Lillebrod professzor pedig a koboldok keresésére indul. Miközben mindenki türelmetlenül várja az első havat, a mókuscsalád új otthonra talál – akárcsak a titokzatos kiskutya a fogadóban. A juhok a mezőn karácsony éjjelén felismerik új pásztorukat, a nagy katedrálisban pedig egy apró állat okoz szívmelengető karácsonyi csodát.

Két dolog is van, ami miatt felfigyeltem erre a kötetre. Az egyik természetesen az, hogy karácsonyi, és 24 fejezetből áll, tehát tökéletes adventi olvasmány. A másik pedig az a tény, hogy Andreas H. Schmachtl nagy kedvencemmé vált az elmúlt időszakban, Alma Magdi és Snöfrid karakterét pedig abszolút a szívembe zártam. Így óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Éreztem, hogy szeretni fogom ezt a mesekönyvet és szerencsére nem kellett csalódnom. A 24 mese mindegyike nagyon tetszett és talán nem is tudnék kedvencet választani. 

Mindegyik mese egyedi és szerethető a maga módján, egyesek rövidebbek, mások hosszabb. Az egyik történetben egy mókuscsalád új otthonra talál, egy másik pedig a régóta várt havazás érkezik meg. Van olyan mese, ahol egy család elmenekül a mókuskerékből és egy igazán hygge karácsonyt hoz össze, de olyan is akad amelyben egy figyelmes mókus melegíti a betlehemi jászolban a kis Jézus bábut. Mindegyik mese igazán szívmelengető olvasmány. Összeköti őket az ünnep, a tél és a karácsony hangulata. 

A mesék színesek és könnyen olvashatóak, így tökéletes esti olvasmányként szolgál a gyerkőcöknek advent időszakában. Az pedig tudvalevő, hogy esti mesék rendkívül fontosak, hiszen ezek számos pozitív hatással bírnak a gyermekekre. A mesélés rengeteg szempontból hasznos dolog, hiszen tartalmas időtöltésnek számít és komoly hatással van a lurkók szókincsére is. Továbbá akaratlanul olyan kompetenciákat és attitűdöket sajátíthatnak el a gyerkőcök, melyek a későbbiekben is fontos lesz számukra….ilyen lehet például az empátia, kitartás, problémamegoldás, önbizalom stb. A közös olvasás így tökéletes időtöltés és családi program lehet. Ráadásul a mesék segítségével az adventi várakozás is sokkal izgalmasabb. A közös olvasás közben jókat beszélgethet a család a havazásról, a télről, az ünnepi készülődésről. Ahogy haladunk előre, úgy közeledik egyre jobban karásony ünnepe. Így az olyan típusú kérdések, hogy "Mikor lesz karácsony?" vagy "Mikor jön a Jézuska?" könnyen kezelhetővé válnak, hiszen egyértelmű, hogy akkor, ha befejezzük a mesekönyv olvasását. Ráadásul mivel specifikusan az adventi időszakhoz íródott, így még különlegesebb lesz az elolvasása, hiszen csak évente egyszer kerül majd a család kezébe. Ezzel pedig egy nagyon kedves családi szokás alakulhat ki. 

Nagyon tetszett, hogy a bájos meséken túl rengeteg dolgot megtanulhatnak a gyerkőcök olvasás közben. Megérthetik, hogy miért fontos, hogy etessük a kisállatokat télen, hogy mit jelenthet az, ha egy állatnak rejtőzködő bundája van. Megtanulják, hogy a barátság és a család, mindennél fontosabb érték és azt, hogy ha az emberek igazán szeretik egymást, egy kis kreativitással még a betegség sem állhat az ünneplés útjába. Olvashatnak arról, hogy mekkora örömet okoz a hó (főleg manapság, mikor egyre kevesebbet havazik) és arról is, hogy a szeretetnek mekkora ereje van. 

A kötet hangulata nagyon kis bájos volt, nagyon szerettem az olvasást. Immáron elmondhatom, hogy Andreas H. Schmachtl egyik legnagyobb rajongójává váltam. Azt mondjuk sajnáltam, hogy Snöfrid csupán egy mesében kapott szerepet, de kárpótolt az a tudat, hogy az egyik leghosszabb történet volt. Ráadásul így tényleg igazán sokszínű volt a kötet. Ha egy szupercuki adventi mesekönyvet szeretnétek vásárolni a gyerkőcnek, akkor ezzel nem lőhettek mellé. Remélem sok örömet okoz majd a mese elolvasása, kellemes adventi készülődést kívánok mindenkinek. :) Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

 

Nyereményjáték

Andreas H. Schmachtl az elmúlt években is számos kedves és tanulságos történettel lepte meg olvasóit. Ezúttal pedig ezeknek a nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy részletet a szerző más-más könyveinek fülszövegeiből, melyek a Manó Könyvek jóvoltából már hazánkban is olvashatók magyarul. A feladatotok pedig, hogy a könyv címét a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

FÜLSZÖVEG

Egy bizonyos állat brummog az erdőben. Még Mókus is felébred rá odafent, a fa odvában. Nahát, ki brummoghat? Ki más, mint Medve! A tó felé igyekszik a horgászfelszerelésével. Mókus is csatlakozik hozzá, legalább Medve nem lesz egyedül. Hamar összebarátkoznak, és csudás kalandokat élnek át.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

12.01. Szembetűnő
12.02. Csak olvass!
12.05. Könyv és más

Read More

Claire Keegan: Már későn

"Nélkülem nem tudsz élni, mert férfi vagy. Mert bennem van a titkosabb erő, amely nélkül nem vagy teljes ember. Nem tudsz nélkülem élni, mert nő vagyok. Az én leheletem ad szárnyat lelkednek, erőt a karodnak mosolyt a halott kőnek." (Márai Sándor)

Sziasztok!

Claire Keegan munkássága nem volt ismeretlen számomra, hiszen az Ilyen apróságok című könyvével teljesen megvett magának, ezt az érzést pedig tovább erősítette legújabb kötete, ami a Már későn címet viseli. 

De mielőtt írok nektek a könyvről, lessétek meg a fülszöveget:

Cathal Dublinban él, irodában dolgozik. Egy eseménytelen péntek délután nyugtalanság fogja el. Arra gondol, ha másként bánt volna Sabine-nel, egy egész életet leélhettek volna együtt. Hazamegy, csak a tévé van ott neki időtöltésül, és egy üveg pezsgő.

Első pillantásra úgy tűnik, Cathal estéje semmiben nem tér el a megelőzőektől és a rákövetkezőktől – de aztán kiderül, miért különleges ez a nap.

Claire Keegan egészen mívesen mutatja be, hová vezet az empátia hiánya, a kicsinyesség, az önzés.

Azt kell mondjam, hogy teljesen egyet kell értenem a borítón szereplő idézettel, mely szerint: "Ilyen íróból egy nemzedékben csak egy születik." Az írónő tényleg csodálatosan fűzi egymás után a szavakat, mondatokat, egyszerűen nem tudok belekötni, stilisztikailag szinte tökéletes, ahogy ír. Külön ki szeretném emelni a fordító, Nemes Anna munkáját, aki fantasztikusan ültette át magyar nyelvre a történeteket. Alapvetően mostanában sokkal jobban rajongok azokért a könyvekért, melyek több, rövid, novellaszerű történetet tartalmaznak, ez a sokszínűség jellemzi ezt a kötetet is, így ebből a szempontból is megnyert magának az első perctől kezdve.

A könyvben három rövid történet kapott helyet, melyeknek a központi témája a férfi-nő közötti kapcsolati dinamika, a könyv alcíme is erre enged következtetni (Történetek nőkről és férfiakról). Mindhárom egy teljesen más vetületét mutatja be a témának, legyen szó, akár egy megromlott kapcsolatról vagy a kiszolgáltatottság érzésének rendkívül pontos bemutatásáról. Az írónő a műfajok tekintetében remekül egyensúlyoz a dráma/lélektani thriller tengelyen, nagyon tetszettek ezek a műfaji keveredések, ennek köszönhetően többféle aspektusát is sikerült bemutatni a központi témának. 

Pszichológiai szempontból kifejezetten fontos, hogy próbáljunk a párkapcsolati problémáink mögé látni, és merjük meglátni a rossz beidegződéseket, az őszintétlenséget, a nem megfelelő szerepben levést, és a rossz párkapcsolati dinamikát. Soha nem csak a szeretet köt össze két embert. Néha belopódznak félelmek, kétségek, hitetlenség, bizalmatlanság, megalkuvás, megfelelés. Mert az ember alapszükséglete, hogy kielégítse azon észlelését, miszerint elég jó, elég szerethető és elfogadható. Mindenki úgy, ahogy tanulta. Vannak utak, amik valós érzéshez és pozitív megéléshez, biztonsághoz vezetnek. És vannak olyan utak, mint a kontrolláló amelyben két egymást rosszul tápláló, gyengítő fél igyekszik elhinni és visszaigazolni azt, amit mélyen éreznek, hogy nem, ez így nem valóságos, nem jó, nem kielégítő, nem teljes-értékű.

Már az elején megdöbbenéssel realizáltam, hogy a könyv szereplői akár mi is lehetnénk. Az írónő olyan élethűen volt képes megjeleníteni a mindennapi szituációkat, problémákat, interakciókat, ahogy azt valószínűleg tényleg csak kevesen tudják. Pontosan emiatt nagyon könnyű volt azonosulni a karakterekkel, átérezni a szituációt, amibe kerültek, illetve olvasni azt a megoldási stratégiát, amit választottak az adott konfliktus feloldására.

A borító remekül visszaadja a kötet nyomasztó atmoszféráját. A grafika meglepően letisztult és egyértelműen az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége, ahogy a könyvben szereplő történeteknek is, pontosan ezért gondolom telitalálatnak.

Összességében nagyon tetszett mindhárom történet, különösen az első (Már későn) és a harmadik (Antarktisz). A férfi-női dinamika, annak megfelelő működése társadalmi szempontból is kulcskérdés, így annak bemutatása, hogy ez hányféle szempontól működhet diszfunkcionálisan, szintén kiemelten fontos jelentőséggel bír. Én bátran ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is szeretne elmerülni ezekben a témákban. Olvassátok, szeressétek!

A recenziós példányt szeretném megköszönni a 21. Század Kiadónak. Ha tetszett a könyv, akkor ITT tudjátok közvetlenül a kiadó oldaláról megrendelni.

Értékelés: 5/4

Read More

Stefanie Neeb: Coming ​Home For Christmas – A karácsony összehoz + Nyereményjáték

Sziasztok!

Advent beköszöntével megérkeznek a karácsonyi turnék is a blogjainkra, Stephanie Neeb történetével pedig egyenesen egy svéd szállodába repülünk. Egy kalandvágyó zongorista lány és egy csupa szív srác történetét ismerhetjük meg a Menő könyveknek hála ebben a gyönyörű élfestett kiadásban. 

Svea utálja a hotelszobákat. Tokió, Lisszabon, Berlin… híres szüleivel koncertezve bejárta a világot, de sehol sem érzi igazán otthon magát. A lány mindennél jobban vágyik egy hagyományos, a kandalló előtt süteményt majszolós karácsonyra, és amikor a nagymamája testvére meghívja magához Svédországba az ünnepekre, úgy tűnik, végre teljesül az álma.

Azonban közbeszól egy hóvihar és egy félreértés miatt ismét egy hotelben találja magát, de ezúttal az alkalmazottak között. Ehhez fogható helyen azonban még sosem járt: valóságos mesevilágba csöppen, amelytől képtelenség elszakadni. Vagy inkább a tulajdonos jóképű fia miatt nem akarja tisztázni a helyzetet? Vajon mihez kezd szobalányként egy túlféltett zongorista, akinek még az asztalt sem volt szabad megterítenie soha?

Stefanie Neeb vicces, romantikus regénye egy igazi bevackolós olvasmány, amely egy hamisítatlan, havas svéd karácsonyba repít.

Tudjátok már rólam, hogy a romkomok a gyengéim. Végtelenül szórakoztatók számomra, még akkor is, ha általában nem túl fantáziadús a cselekményük. A karácsonyi időszakban ez a rajongásom teljesen új szintre emelkedik, mert élek-halok a karácsonyi romantikus történetekért, valahogy mindig melegséggel és boldogsággal töltik el a kis szívemet. Amikor megláttam Stefanie Neeb regényének fülszövegét, azonnal beleszerettem, tudtam, hogy nekem ezt a kötetet egyszerűen muszáj elolvasnom. Általában a nehéz témájú könyveket részesítem előnyben, de néha kibújik a rózsaszín királylányos énem, és valami kedves, aranyos romantikus történetre vágyom. Régóta megfogadtam, hogy minden karácsonykor időt szánok az ünnepi történetekre is, így ezt a regényt sem hagyhattam ki a karácsonyi időszakban. Idén már több mesekönyvet és egy middle grade krimi műfajú regényt is olvastam az adventi készülődés jegyében, így izgatottam vettem kezembe ezt a kötetet is. Szerencsére nem kellett csalódnom, Stefanie Neeb regénye egy végtelenül szórakoztató és szerethető olvasmány. Az a fajta, amit az ember bármikor megnézne Netflixen is. 

A történet alapja az, hogy Svea (a történet főszereplője) bejárta már az egész világot a szüleivel, de sehol sem érezte igazán otthon magát. Mindennél jobban vágyik egy igazán hagyomáyos karácsonyra. Vágyik arra, hogy gyökeret eresszen, hogy legyen egy hely, ahol igazán önmaga lehet. Egy hely, ahol átadhatja magát a karácsonyi készülődésnek. Egy véletlen folytán azonban egy igazi téli mesevilágba csöppen és bár fogalma sincs arról, hogy hogyan kell megteríteni, vagy éppen rendbe tenni egy szállodai szobát, mégis úgy érzi, mintha hazaért volna. Ezzel szemben Kjell (a történet másik főszereplője) pontosan a másik véglettel küzd. Úgy érzi, hogy szülei szállodája megfojtja őt. Nem tud kitörni a mókuskerékből. Szeretné megvalósítani a saját álmait, ugyanakkor hű szeretne maradni a saját gyökereihez. Kettejük találkozása sorsszerű. A lány, aki szenved attól, hogy nem tudott sehol gyökeret ereszteni a fiú pedig attól, hogy nem tud elszakadni azoktól. 

Stafanie Neeb regénye könnyen olvasható, kedves történet. A cselekmény fő vonala kellemesen kiszámítható, nincsenek benne vadító izgalmak, ugyanakkor tetszett, hogy a szerző mennyire kreatívan oldotta meg az egyes apró konfliktusokat, volt olyan például, amire abszolút nem számítottam és ez rendkívül üdítően hatott rám.

Bár a karácsony összehoz az a típusú könyv, amikor nem kell gondolkodnod az eseményeken, csak kellemesen sodródsz az árral mégis sokkal többet kaptam tőle, mint amire számítottam. Hamisítatlan karácsonyi hangulatot áraszt, riktán kapom meg ezt az érzést és nem gondoltam volna, hogy egy ifjúsági könyvben találok majd rá. A történet Svédországban játszódik és külön piros pont, hogy ténylegesen van szerepe a helyszínnek. Itt arra gondolok, hogy ezt a történetet tényleg csak Svédországban tudom elképzelni, mert rengeteg svédi karácsonyi szokást és mesét ismerhettünk meg. Sokszor van úgy, hogy egy egy ország/város csupán kirakat funkciót tölt be, de a történet igazából bárhol játszódhatna. Itt szerencsére abszolút nem ez a helyzet. Svea olyat adventi időszakot és karácsonyt kap a regényben, amelyre mindannyian vágyunk. Rengeteg hó, karácsonyi vásár, karácsonyfa díszítés, csúnya pulcsi verseny. A karácsonyi hangulat abszolút a maximumon pörög és én annyira nagyon imádtam ezt. Talán a regény nem tökéletes, én mégis nagyon szerettem olvasni. Kedveltem a szereplőket és azt is, hogy mennyire aranyosan egymásra találtak. A találkozások sorsszerűsége, Svea és Kjell kapcsolatának alakulása őszintén simogatta a lelkemet. Abszolút a legjobbat hozzák ki egymásból, nagyszerű párost alkotnak. 

Ahogy haladunk előre, úgy ismerjük meg jobban Sveát és Kjellt is. Megértjük, hogy Svea miért érzi olyan jól magát a szállodában és miért érzi egyre nehezebbnek és nehezebbnek, hogy elmondja, igazából nem tartozik ide. Svea a szállodában barátokra lel és. Életében először úgy érzi, mintha tartozna valahova, ezért nem is siet, hogy tisztázza a félreértést. Ahogy azonban sejtjük, nem lehet ezt az egészet a végtelenségig húzni, a kérdés már csak az, hogy vajon mi történik akkor, ha kiderül a titka. 

A karácsony összehoz az a típusú romantikus könyv, amit szívesen a kezébe adnék egy 13-15 éves romantikára vágyó leányzónak. (Ez persze nem jelenti azt, hogy 30 éves fejjel nem élvezhető. Nekem például az elmúlt néhány évem legkedvesebb karácsonyi romantikus könyve lett.) Minden megvan benne, ami szerintem egy jó romantikus könyv ismérve, imádnám az adaptációt belőle. Inkább az érzelmek és érzések dominálnak benne, a szexualitáson abszolút nincs fókusz. A szereplők rendkívül pozitívak, kedvelhetők igazából szerintem nem is tudnék rosszat mondani róluk. Ráadásul nagyon emberinek éreztem őket, így abszolút könnyen lehet velük azonosulni. 

Nagyon szeretem a kiadást, az élfestés is nagyon cuki, jól mutat a polcomon. Már a külseje is hamisítatlan karácsonyi hangulatot áraszt, ezért extrán boldog voltam, hogy a belseje is ennyire megfogott. 

Összességében én nagyon szerettem Stefanie Neeb regényét, biztosan mindenkinek ajánlani fogom majd a környezetemben. Olvassátok, szeressétek!

(Ez a mondat azért áll itt, hogy valamilyen módon legyen egy bónusz "ny" betű is a bejegyzésben.

Értékelés: 5/4,8

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

 

Nyereményjáték

A mostani játékunkban a szövegben kiemelt betűkből kell összeolvasni karácsonyi filmek címeit (a magyar nyelvű címet) beírni a raffle dobozba. Kis segítség, hogy az újabb, streaming platformokon látható filmekből válogattunk. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

12.05. Csak olvass!

12.07. Readinspo

12.08. Kelly és Lupi olvas

12.09. Könyv és más

12.11. Szembetűnő

12.13. Utószó

12.15. This is my (book) universe

Read More

Taylor Jenkins Reid: Carrie ​Soto visszatér + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Taylor Jenkins Reid legújabb regényét: megérkezett a Carrie Soto visszatér! Egy fiktív sportkarrier, de egy szívhez szóló életpálya! Tarts Te is bloggereinkkel, és a turné végén lehetőséged nyílik megnyerni egy példányt a regényből!

A ​szókimondó és a győzelemért mindent elkövető Carrie Sotót csak úgy emlegetik: a Csatabárd. Másik gúnyneve a Lotyó.

Kevesen rajonganak érte csípős, ellenfeleit földbe döngölő megjegyzései miatt, de azt el kell ismerniük, hogy húsz Grand Slam-győzelmével ő a valaha élt legeredményesebb teniszjátékos. Hat évvel visszavonulása után Carrie kénytelen végignézni, ahogy a brutális és káprázatosan tehetséges Nicki Chan megfosztja őt az első helytől.

Carrie harminchét évesen azt a mindenkit meglepő döntést hozza, hogy visszatér az aktív sportba egy évre, hogy visszaszerezze a rekordját. Az újságírók azt állítják, sosem kedvelték a „Csatabárdot”.

A teste sem úgy mozog már, mint régen. És még a büszkeségét is félre kell tennie, hogy azzal a férfival eddzen, akinek egyszer majdnem kitárta a szívét: Bowe Huntley-val.

Felkavaró, felejthetetlen regényében Taylor Jenkins Reid az eddigi legérzékenyebb és legérzelmesebb történetét írta meg.

Taylor Jenkins Reid neve már nem volt ismeretlen számomra, eddig négy regényét olvastam. Összességében nagyon szerettem mindegyik a történetet (bár bevallom, nekem eddig a Daisy Jones & The Six volt a kedvencem), így nem is volt kérdés, hogy valamikor a Carrie Soto visszatér című könyvet is sorra kerítem majd. Végül úgy alakult, hogy csatlakoztam a turnéhoz is, amit eredetileg ugyan nem terveztem, de végül azzal nyugtattam magam, ha most nem olvasom el, akkor tuti sokáig nem is kerítem majd sorra. 

Az eddig elolvasott kötetek után úgy érzem, hogy az írónő legnagyobb erőssége, hogy bár kitatált karakterekről ír, mégis hiteles és érdekes tud maradni. Egy másodpercig sem érzem, hogy a történet csupán a képzelet szüleménye, nem lepne meg az sem, ha rákeresnék Carrie Soto nevére és mindent szószerint megtalálnék róla egy Wikipedia oldalon. Látom magam előtt a sportközvetítéseket, a pletykalapokat és azt, ahogy az egyes közvetítők beszélnek az ő személyiségéről, vagy jobb esetben a játékáról. Ahogy a többi könyvében is megfigyeltem már, a fiktív karakterek itt sem akarnak görcsösen valódinak tűnni, egyszerűn minden erőlködés nélkül ízig-vérig valóságosnak látszanak. Olyan hitelességgel írt a teniszező életéről, hogy egy másodpercig sem lepne meg az a tény, hogy sokan hihetetlenkedéssel fogadják, hogy ez a kötet csupán a képzelet szüleménye. 

Az Evelyn Hugo könyvnél azt írtam, hogy abszolút megértem, hogy a Goodreadsen miért az a regénye a legnépszerűbb az írónőnek, ugyanakkor valahogy nem volt rám elemi hatással. Nem éreztem a bőrömön Evelyn vívódásait, és bár mélyen együttéreztem vele, mégsem érintett meg annyira lelkileg, mint amire számítottam. Olyan voltam, mint egy külső szemlélő, aki bár élvezte magát a történetet, de valahogy kívül tud helyezkedni a drámaiságon. Carrie Sotóval szemben azonban teljesen máshogy érteztem. Az első pillanattól kezdve megfogott és magához láncolt a karaktere. Nem kedveltem, nem volt egy szimpatikus karakter, mégis lenyűgözött az ő jelenléte és a sporthoz való hozzáállása. Minden percben azért drukkoltam, hogy újra a csúcsra törjön. A Csatabárd, ahogy a könyvben sokat emlegették tényleg nem egy klasszikusan szerethető személy. A veszteségei és leginkább az apukájának a nevelése miatt kicsit torzult a személyisége és az egyetlen cél az volt az életében, hogy a legjobb játékos legyen. Ebben mérte a szeretet erejét is, ő csak akkor lesz szerethető, ha nyer. Érzelmileg elérhetetlen, a szívét és kalitkába zárta a kulcsot pedig olyan messzire hajította, hogy ember legyen a talpán, aki megpróbálja megszerezni azt. Erős karakter, aki nem fél kimondani, amit gondolt. Túlzott magabiztossága kissé irritáló, mégis lenyűgöző, hogy mennyire tisztában van a saját erejével és érdemeivel. Talán nem lennék barátok, mégis egyfajta példaképként tekintenék rá, hiszan a könyv általi fiktív világban ő minden idők legjobb női teniszbajnoka. Ez pedig nem véletlen. Rengeteg edzés, sok-sok munka és lemondás vezetett ahhoz, hogy a világranglista élére áljon és felállítsa minden idők legtöbb Grand Slam győzelmét. Amikor visszavonult még nem sejtette, de néhány évvel később komoly kihívója akadt Nicki Chan személyében, aki vészesen közel került ahhoz, hogy megdöntse a rekordját, majd nem árulok el nagy titkot a fülszöveg alapján, hogy elmondom, hogy meg is tette azt. Carrie ezért olyat tesz, amitől mindenkinek leesik az álla. Visszatér a pályára 37 évesen, hogy bebizonyítsa, még mindig ő a legjobb. Vajon képes lesz újra az élvonalba kerülni? Fel tud készülni úgy a meccsekre, hogy tényleg reális veszélyt jelentsen majd Nickire? Képes lesz elfogadni a testének változását és azt, hogy talán már nem úgy működik, ahogy az 28-30 évesen? És talán, ami a legfontosabb. Emlékezni fog arra az időre, amikor a tenisz még örömöt okozott neki? Amikor még nem stresszforrás volt számára, hanem egyszerűen csak élvezte, hogy a pályán lehet? 

A történet rendkívül érdekes és izgalmas, aki szereti a teniszt, annak igazi csemege. A kötet első harmadában Carrie pályáját ismerhetjük meg, hogyan lett profi versenyző és miként jutott az élvonalba. Utána pedig a visszatérését, az edzéseit és a meccseit követhetjük végig nyomon. A visszatérés nem ment zökkenőmentesen, le kellett győznie önmagát az egóját és újra fel kellett fedeznie a saját testének a határait is. Én egy másodpercig sem unatkoztam olvasás közben, csak úgy faltam a lapokat. Vitt magával a lendület, az események íve és az, hogy megtudjam, hogyan is alakul majd Carrie sorsa. Ahogy egyre több rajongó kezd el szurkolni neki, úgy az olvasó is szép lassan a szívébe zárja a hibái ellenére is. Carrie nem egy tipikus, romantikus hős. Egy hús-vér ember, aki sokszor és sokat hibázik. Feláll, de aztán végül továbbmegy. Nemcsak a pályán, hanem a magánéletében is sokat fejlődik. Ahogy haladunk előre az időben, úgy talál rá önmagára. 

Nagyon kedveltem Nicki Chan karakterét, tökéletesen ellensúlyozta Carriet. Személyisége, kérlelhetetlen és magabiztos megjelenése sokat segített Carrinek is abban, hogy önmagára találjon. A két nő tökéletes vetélytársra talált egymás személyében, inspirálták a másikat és talán kimondhatjuk, hogy életük legjobb formáját hozták a döntő mérkőzésen. Szerettem Javiert is, aki Carrie édesapja és edzője is volt. Szép volt, mikor a kötet végén érzelmileg is egymásra találtak. Talán az egyik legszebb pillanat az volt, mikor Javier elmondja a lányának, hogy ugyan arra akarta tanítani őt, hogy mindig továbbmenjen, hogy felálljon és küzdjön tovább, de valójában azt mutatta meg neki, hogy hogyan ne nyíljon meg soha többet senki előtt. Imádtam a párosukat és jó volt látni, hogy miként élik meg újra a közös munkát. A kedvenc mellékszereplőm azonban egyértelműen Bowe Huntley volt, aki maga is teniszező. Szerettem, ahogy egyre közelebb és közelebb került Carriehez, ahogy türelmesen, rétegről rétegre hántotta le a keménységet és a ridegséget a lelkéről. 

A könyv egy bizonyos pontja nagyon meghatott, ha nem a buszon olvastam volna, bátrabban teret engedtem volna az érzelmeimnek, egy könnycseppet azonban így is elmorzsoltam. 

Talán a kötet végével nem voltam annyira kibékülve. Az események folyását el tudom fogadni és azt gondolom, hogy kerek, egész lezárást kapott, ugyanakkor úgy éreztem, hogy a végére kicsit elkapkodta a szerző. Az utolsó meccs és könyv lezárása az utolsó 20-30 oldalt teszi csupán ki. Olyan szépen felépítette a szerző Carrie fejlődésének ívét, mégis kurtán furcsán zárta le az egészet. Egy kicsivel több időt kellett volna szerintem hagyni a végkifejletre, akkor jobban belesimult volna abba a bizonyos fejlődési ívbe. Nekem ez így annyira nem jött be. 

Örülök, hogy a kiadó végül ezt a borítót választotta, nekem ez sokkal jobban bejön, mint az aranyszínű változat. 

Összességében én nagyon szerettem ezt a könyvet, gondoltam, hogy tetszeni fog, de arra nem számítottam, hogy a tökéletlenségei ellenére is ennyire a szívembe zárom majd Carrie karakterét. Ha szeretitek az írónő könyveit, akkor szerintem ebben sem fogtok csalódni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,8

Ha mindezek után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

 

Nyereményjáték

A nyereményjáték középpontjában Taylor Jenkins Reid regényeinek szereplői állnak. A neveikből kihagytunk néhány betűt, a Ti feladatotok kitalálni, hogy kit takar a feladvány! A nevet, és hogy melyik regényben található, írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KARATEREM

Ce_ia St. J_me_

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

Blogturné Klub

11.27 Kitablar

11.29 Olvasónapló

11.30 Csak olvass!

12.01 Readinspo

12.03 Pandalány olvas

12.05 Veronika's Reader Feeder

Read More