-Bella Swift: A ​kiskutya, aki szülinapos akart lenni + Nyereményjáték

Sziasztok!

Bella Swift elbűvölő sorozata újabb kötettel bővült! A kiskutya, aki szülinapos akart lenni című mesekönyvben kedvenc mopszunk, Milli és gazdija egy igazán különleges születésnapi bulira készülnek, amit ti sem hagyhattok ki! Tartsatok bloggereinkkel az állomásokon, fejtsétek meg a feladványokat és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

Anna szülinapi partit szervez a Puncs és Mancs kávézóba a barátnője kutyusának. Milli alig várja, hogy részt vehessen a nagy buliban. Persze addig még sok a tennivaló. Ám amikor a kis mopsz rádöbben, hogy neki valójában nincs is születésnapja, bizony elszontyolodik. Azt meg végképp nem érti, hogy Anna miért titokzatoskodik annyit…

Talán valami nagy meglepetés készül?

Bella Swift mesekönyvei egyszerűen megunhatatlanok számomra. Milli kutyát már az első kötettel a szívembe zártam és azóta minden egyes kötetet tűkön ülve várok. A kiskutya, aki unikornis akart lenni című kötet volt az első, amit a szerzőtől olvastam. Azóta nagyjából mindegy, hogy az imádnivaló mopsz unikornis, sellő, nyuszi akar lenni, vagy éppen arra vágyik, hogy neki is szülinapja legyen a történetek minden egyes alkalommal elvarázsolnak. Óriási kedvenc nálam, én egyszerűen nem tudnék rosszat mondani róla. 

A kiskutya, aki szülinapos akart lenni egy igazán kedves és szerethető történet a Milliről és Annáról és arról, hogy miként lesz Milliből szülinapos kiskutya. Egy történet arról, hogy lehetnek nehézségeink az életben, de ha összefogunk másokkal, akkor könnyebben megoldjuk a problémákat és arról, hogy egy kis kreativitással mindenki kiveheti a részét a feladatokból. 

Anna szülinapi partit szervez a Puncs és Mancs kávézóba a barátnője kutyusának. A szülinapi parti nagyon fontos lesz Anna családjának, hiszen egy óriási vihar söpört végig a városon és a kávézónak szüksége van a plusz jövedelemre. Milli ugyan nagyon várja, hogy részt vegyen a buliban és szívesen segít kiválasztani az ajándékot is barátjának, ám amikor rádöbben, hogy neki nincs születésnapja, nagyon elszomorodik. Akármerre is járnak a kislánnyal, akárkit hívnak meg a buliba, mindenki lelkesen mesél arról, hogy miként tölti a szülinapját. Millinek azonban nincs szülinapja, a menhelyen sajnos nem tudták megmondani, hogy mikor született, így a kiskutya meg van róla győződve, hogy neki soha nem lehet születésnapja. Anna azonban rendkívül titokzatosan viselkedik, Milli pedig nem tudja mire vélni a dolgot. Vajon mi készülődik a Puncs és Mancsban és mit titkol Anna?

A kiskutya, aki szülinapos akart lenni abszolút hozta a sorozat eddigi történeteinek szintjét. Egy igazán kedves mese, tökéletes olvasmány a kicsik számára. Nagyon szeretem, hogy a könyv játszva tanítja a gyermekeket. A szerző mindig elrejt egy-egy érdekes tudnivalót a világról, vagy éppen magáról a természetről. Ebben a részben a szerző a vihar elemét építi bele a történetbe. Sokan félnek a viharoktól, hősiesen bevallom nektek, én is. Mindig szorongással tölt el, ha dörög és villámlik, ha nagyon erősen fúj a szél, vagy zuhog az eső. A mesekönyvben teljesen természetesen beszélnek a viharról, nem erősíti a félelmet a legkisebbekben. Egy-egy vihar esetén akár hivatkozási alap is lehet a kötet, a szülők akár le is vehetik a polcról és olvasás közben elterelhetik a figyelmet róla. 

A vihar mellett pedig természetesen beszélhetünk a szülinapokról is. Nincs gyerkőc, aki ne várná tűkön ülve a saját szülinapját. A mese segítségével akár a saját kedvenc pillanatainkat is felidézhetjük, beszélgethetünk arról, hogy a gyermeknek melyik volt a kedvenc tortája, dekoreleme, a lufikat szereti jobban, vagy esetleg a színes zászlókat. Ha pedig a gyermek nagyobb, abba is be lehet vonni, hogy segítsen a testvérek, vagy akár a szülők szülinapjának szervezésében is. A saját meghívó ötlete a könyvben nekem például nagyon tetszett, a szülők iránymutatásával a gyerekek is elkészíthetik a saját meghívóikat. De a kötet arra is tökéletes, ha a gyerkőc már tűkön ülve várja a szülinapját és nem tud esetleg aludni, annyira izgatott. Szóval nem csak a viharról, hanem a közelgő jeles napról is elterelhetjük a figyelmét. :)

A kiskutya egy tökéletes főszereplő, másodpercek alatt belopja magát a szívünkbe. Nagyon szerettem olvasni, engem abszolút levett ismét a lábamról a szerző. Mindig azt hiszem, hogy megvan az új kedvencem a sorozatból, de ez egészen addig tart, míg meg nem ismerem a következő, újabb részt. Most azt mondanám, hogy eddig ez a kedvenc kötetem, de simán benne van a pakliban, hogy a következőt még jobban fogom majd szeretni. Úgy érzem, hogy Bella Swift egyszerűen nem tud tévedni és mindig jobbnál jobb mesékkel kápráztatja el rajongóit. 

A kiskutya, aki szülinapos akart lenni, az a típusú mesekönyv, melyet bátran ajánlanék a 3-4 évesektől kezdve egészen az alsó tagozatos gyerekekig. A legkisebbeknek tökéletes mese a közös olvasáshoz, a nagyobbak pedig már önálló olvasmányként is forgathatják a lapokat. 

 

Összességében ez a mese tényleg hihetetlenül szerethető,  szóval úgy érzem, hogy egyszerűen nem lehet vele mellélőni. Ha már ismeritek a sorozatot, akkor mindenképpen ajánlom nektek ezt a kötetet is, de ha még csak most ismeritek meg Millit, akkor inkább az unikornisos kiskutyával kezdjétek, mert abban a részben talál otthonra a kedvenc mopszunk. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban A kiskutya, aki…sorozat további kötetei után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“A napkorong úgy bukott alá a látóhatáron, mint egy tüzes golyó, aminek a lángjai narancsszínűvé festették a tenger hullámait.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub 

02.24. Könyv és más

02.26. Sorok között

02.27. Csak olvass!

02.28. Szembetűnő

03.02. Spirit Bliss Sárga könyves út

Read More

Kirsty Greenwood: Holtomiglan-holtodiglan + Nyereményjáték

Sziasztok!

A General Press kiadó egy igazán különleges romantikus regényt hozott a magyar olvasóknak. A Holtomiglan-holtodiglan tele van humoros szituációkkal, csodás karakterekkel, de legfőképpen élettel. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok mit gondolnak a hamburgeren fulladozó Delphie történetéről. Ha pedig fortuna mellétek áll és helyesen megoldjátok a feladványokat, akkor akár tiétek lehet a kiadó által felajánlott 1 példány is a könyvből.

Hogyan találjunk meg egy pasit tíz nap alatt?

Amikor az egyedüllétre berendezkedett Delphie egy hamburgerfalatka okozta fulladás miatt a túlvilágon találja magát, azt gondolja, ennél váratlanabb fordulat már nem következhet a számára. A bizarr helyszínen azonban belebotlik a legdögösebb férfiba, akit valaha is látott, és akiben minden bizonnyal megtalálta a lehetséges lelki társát.

Az idillnek azonban egy csapásra vége szakad, amikor valaki beront, és végzetes hibára hivatkozva visszaküldi a férfit a földre. A kétségbeesett Delphie kap egy második esélyt: ő is visszatérhet az élők sorába, ha tíz napon belül eléri, hogy a titokzatos idegen önszántából megcsókolja. Ahhoz azonban, hogy megtalálja a férfit egy milliók lakta városban, Delphie-nek a szívére kell hallgatnia, és meg kell tanulnia segítséget kérni…

Nincs könnyű dolga az embernek, ha könyves bloggereket és tartalomgyártókat követ a közösségi médiában. Nem elég, hogy saját maga követi a különböző megjelenéseket, ha esetleg valami mégis elkerülné a figyelmét, azonnal egy tucat ember ajánlja neki az adott kötetet. Így jártam én is Kirsty Greenwood regényével. Láttam, konstatáltam, hogy érdekesnek tűnik a fülszövege, de valahogy mégsem terveztem lecsapni rá. Aztán kedves könyves barátnőm, Fanni egy csomót áradozott a könyvről és Helén is mondogatta, hogy szerinte szeretni fogom, szóval végül utolsó pillanatban csatlakoztam a könyv turnéjához. Nem kellett túl sokat győzködni, mert amúgy éreztem, hogy megbánom, ha nem olvasom el ezt a regényt. És azt kell mondanom, hogy csak hálás lehetek a lányoknak ezért, mert ha nem vesznek rá, lehet azóta is halogatnám, hogy sorra kerítsem, pedig az utóbbi idők legkedvesebb romantikus regénye lett számomra a Holtomiglan-holtodiglan. 

Kirsty Greenwood regénye olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet. Egy rendkívül bájos és megkapó történet az életről és arról, hogy az ember olykor mennyire profi tud lenni abban, hogy falakat emeljen maga köré. Egy történet az újrakezdésről és arról, hogy soha nincs késő kibújni a csigaházunkból és persze arról, hogy akkor sem dől össze a világ, ha segítséget kérünk mástól. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. A Holtomiglan-holtodiglan nem csupán egy romantikus könyv, így nemcsak a történet, de maga a mondanivalója is elvarázsolt. Delphie gyerekkorában iskolai zaklatás áldozata volt, ez pedig az egész életére hatással volt. Ráadásul a kapcsolata az édesanyjával sem volt felhőtlen, elhagyta őt és külöldre költözött, hogy megvalósítsa a saját álmait. Delphie pedig tulajdonképpen egyedül maradt. Egy idő után pedig úgy érezte, hogy nincs is szüksége másokra, így a szociális élete, kapcsolatai nagyjából a nullával voltak egyenlők. Egyedüli barátja az idős szomszédja, akihez átjár rendszeresen főzni, tulajdonképpen ő gondoskodik róla. Amikor meghal és az élete lepereg a szeme előtt rájön arra, hogy mennyire elveszett volt. Hiába lélegzett, hiába volt élő, tulajdonképpen mégsem élt igazán. Amikor találkozik álmai férfijával a túlvilágon, aki kiderül, hogy potenciálisan az ő lelki társa arra gondol, hogy talán nem is olyan rossz dolog halottnak lenni. Az idillnek azonban egy csapásra vége szakad, amikor valaki beront, és végzetes hibára hivatkozva visszaküldi a férfit a földre. A kétségbeesett Delphie kap egy második esélyt a túlvilágó segítőjétől, aki amúgy romkom rajongó. A lánynak tíz napja lesz arra, hogy megtalálja a férfit, és a titokzatos idegen önszántából megcsókolja őt. Vajon képes lesz arra, hogy Londonban ráakadjon álmai férfijára? 

Delphie nagyon hamar ráébred arra, hogy egyedül esélye sincs arra, hogy ráakadjon álmai férfijára, így szép lassan megtanul segítséget kérni munkatársaitól és az idegesítő, nőfaló szomszédjától Coopertől is. A fiatal nő csupa-csupa olyan dolgot tesz ezalatt a 10 nap alatt, amire már évek óta nem volt példa. Barátokat szerez, eljárkál otthonról, újra alkotásra adja a fejét. Talán még soha nem érezte ennyire élettel telinek magát. Ahogy haladunk előre és üldözzük a titokzatos férfit, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá számunkra, hogy az élet bizony kiszámíthatatlan. A szerelmet néha nem ott találja meg az ember, ahol elsősorban számítana rá. De mit tehet az ember lánya, ha csupán 10 napja van még a földön? Mi van akkor, ha egy idő után már nem is az idegen, hanem az élet iránti vágy hajtja őt? 

Ahogy haladunk előre a történetben előre, úgy bújik ki Delphie a csigaházából. A nő rengeteget fejlődik, a szemünk előtt válik a saját romantikus történetének főszereplőjévé. A gyermekkori traumái beárnyékolják az egész életét. A fiatal nő képtelen arra, hogy segítséget kérjen, érzelmileg a saját családtagjaitól is elszigetelte magát. Halála utána azonban minden megváltozott, ahogy visszatér az élők közé ráébred arra, hogy soha nem élt igazán. Egyre közelebb kerül ahhoz, hogy képes legyen megélni az érzelmeit, szép lassan lebontja a saját maga által teremtett. Mikor megjelenik Cooper, az idegesítő szomszédja, akiről egészen eddig csak annyit tudott, hogy úgy néz ki, mintha Timothée Chalamet rendkívül idegesítő testvére lenne ráébred arra, hogy talán túl szigorú volt a férfihoz. De hogy igazságosak legyünk, az ellenszenv úgy tűnik azért sokáig, hogy abszolút kölcsönös közöttük. Amikor Delphie kisegíti a férfit a családja előtt, majd ő is besegít a titokzatos idegen felkutatásában szép lassan ráébrednek arra, hogy talán nem is utálják egymást annyira. Talán még barátokká is válhatnak. 

Mindig öröm látni, amikor egy író nem feletkezik meg a mellékszereplőkről sem. Bár azt nem mondom, hogy minden karakter tökéletes ki lett bontva, de érezhetően nagy gonddal alkotta meg mindegyiküket. A kötet szereplői érezhetően nem idealizált és túlmisztifikált romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Delphie munkatársai a gyógyszertárból, Mr. Yoon a szomszédból, Frida, de Aled és Cooper családja is nagyon szerethető. Merritt karakterét pedig egyszerűen imádtam. Hihetetlenül szürreális volt, ahogy megjelent és előremozdította a cselekményt. Viszonylag ritkán olvashat az ember romkom kedvelő túlvilági terapeutáról. Nagyon szerettem a sok-sok irodalmi utalást a kötetben, ezek többsége is az ő nevéhez köthetőek. 

Nagyon szerettem, ahogy Kirsty Greenwood szőtte a szálakat, egyszerre volt humoros, tartalmas, mulatságos mégis szívbemarkoló a regény. Bevallom, a kötet egy pontján egy könnycseppet is elmorzsoltam, annyira nagy hatással volt rám az adott fejezet. Tetszett, hogy a szerző beemelte az egyes zsánereket a regényébe, ezek számontartása nagyon népszerű az utóbbi időben. Sokak kedvence az ellenségekből szerelmesek típusú történetek, az egy ágyon való osztozkodás, vagy éppen a kamu randizásról szóló regények, így vicces volt olvasni, hogy miként jelennek meg ezek a regényben, illetve hogyan reflektálnak rájuk a karakterek. 

Összességében úgy érzem, hogy óriási hiba lett volna kihagyni ezt a könyvet. Végtelenül szerethető és szórakoztató történet volt, hihetetlen gyorsan elolvastam. Ha szeretitek a romantikus könyveket akkor mindenképpen ajánlom nektek ezt a regényt, de akkor is, ha kicsit ódzkodtok tőlük. A mélyebb mondanivalója és írásmódja miatt igazán élvezetes olvasmány, szóval akkor is érdemes esélyt adni neki, ha csak ritkán forgattok romantikus köteteket. Nálam nagy kedvenc lesz, biztosan ott lesz az idei legjobb olvasmányaim között. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A könyvben sok könyves és filmet utalás szerepel, mi most a könyves utalások közül szemezgettünk néhányat. Az lesz a feladatotok, hogy a szövegben elrejtett betűkből összeraknotok egy-egy említett könyv címét. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Egy kis segítség: A nagybetűvel kiemelt betű nem a véletlen műve. Még az is lehet, hogy ez az első betűje a címnek. :)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

02.24. This is my (book) universe

02.26. Csak olvass!

02.28. Olvasónapló

03.02. Hagyjatok! Olvasok! 

Read More

Bródy János: A ​dal ugyanaz marad + Nyereményjáték

Sziasztok!

Minden felnőtt volt egyszer gyerek, mindannyian emlékszünk arra az időszakra, amikor a legnagyobb problémánk az volt, hogy nem sikerült egyenesen beragasztani egy matricát az albumba, vagy az, hogy lehorzsoltuk a térdünket csúszdázás közben. Hangosan énekeltünk és nem érdekelt minket, hogy mit gondolnak mások. Énekeltünk arról, hogy milyen magasra száll a Helikofferünk, vagy éppen arról, hogy Csudálatos Mary bizony a keleti széllel érkezett hozzánk. Ezek a dalok nemzedékről nemzedékre szállnak azóta is, hogy megjelentek a köztudatban. Tartsatok velünk, szálljunk fel közösen a nosztalgiavonatra,  ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv és ne feledjétek, ugyan már felnőttünk, de a dal ugyanaz marad. 

Csudálatos Mary, Boldog születésnapot, Micimackó, Helikoffer… Minden felnőtt volt egyszer gyerek, és megannyi mai nagymama, nagypapa, anyuka és apuka nőtt fel Bródy János gyerekeknek írt dalszövegein, dalain, melyeknek a többségét Halász Judit előadásában ismertük és szerettük meg.

A kötet e ritmusos költemények legjavát gyűjti csokorba, hogy az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Mert ha múlik is az idő, a gondolat örök, és a dal ugyanaz marad.

Gyerekként óriási Halász Judit rajongó voltam, így nagyon hamar megismertem Bródy János nevét is. A szüleimmel rendszeresen hallgattuk a dalokat, kezdetben kazettán, később pedig, mikor a húgom megszületett, akkor cd-n. Az egész család fejből fújta, hogy Csudálatos Mary a keleti széllel érkezett, hogy a Helikoffer magasra szállt. Tudtuk, hogy, aki nem tud együtt játszani, az mindig szomorú és azt is, hogy minél inkább havazik, annál inkább hull a hó. Nem telt el egy születésnap sem (legyen szó felnőttről, vagy gyerekről), hogy a család rázendített a jól ismert szülinapi dalra és együtt énekeltük, hogy ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod. Halász Judit és Bródy János a gyerekkort jelentik számomra, így nagyon megörültem annak, hogy verseskötet formájában, egy csokorra való dalszöveget a polcomon tudhatok. 

A kötet Bródy János költeményeinek egy részét gyűjtötte össze, hogy az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Mert hiába múlik az idő, hiába léptem anyuka korba és hiába lettek szép lassan nagyszülő korúak a szüleim, a dal ugyanaz maradt. Számtalan emlékem van gyerekkoromból a közös éneklésekről, a kötet segítsgével pedig tovább tudjam majd adni ezeket az érséeket a gyermekeimnek is. A szó elszáll, az írás megmarad. Tartja a mondás is. Kedvenc dalaink pedig a kötet segítségével kézzel foghatóvá váltak. Nem csak együtt táncolhatunk és együtt énekelhetünk a dalokra, hanem esti meseként, vagy bekuckózós délutánjainkon közösen el is olvashatjuk azokat. 

A kötetben összesen 48 dalszöveget találunk, a legkedvesebb szövegeim mind helyet kaptak a kötetben, emiatt még inkább a szívembe zártam ezt a válogatást. A verseket/dalszövegeket kedves és szerethető illusztrációk kísérik, így a legkisebbek számára még jobban befogadhatóvá válik majd a kötet. A képek nézegetése, az olvasás és a közös beszélgetés pedig garantáltan közelebb hozza egymáshoz az egyes generciókat. A közös élmény sokat ad majd hozzá a szülő-gyerek, illetve nagyszülő-unoka kapcsolathoz, továbbá ahogy a szülők-nagyszülők felidézik közös emlékeiket, a legkisebbek is látják, hogy egyszer az ő anyukájuk és apukájuk, illetve a nagyszüleik is voltak egyszer gyerekek. A közösen eltöltött minőségi idő, pedig igazi kincs, melyre 10-20-50 -80 évvel később is boldogan emlékszik majd a gyermek. 

Ha szeretitek Bródy János dalszövegeit, ha a Helikoffer dal hallatán ti is felszálltok azonnal, arra a bizonyos nosztalgia vonatra, ha imádtátok Halász Juditot, vagy egyszerűen csak kellemes emléketeik vannak ezekről a dalokról, akkor csak ajánlani tudom ezt a kötetet. Olvassátok, szeressétek!

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A dal ugyanaz marad című könyvben Bródy János dalszövegeit találjuk, hogy  az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Így a játékban most ezekre a szövegekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy szövegrészletet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a dal címe. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

SZÖVEGRÉSZLET

“Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek

És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

02.01.: Csak olvass!

02.04.: Szembetűnő

02.07.: Veronika's Reader Feeder

Read More

Annabel Abbs: Az ​ízek költészete - Miss Eliza konyhája + Nyereményjáték

Sziasztok!

Annabel Abbs könyve a 19. századi angol tájra kalauzol bennünket, ahol egy vidéki kúria konyhájában egy költőnő lírai receptjeivel kísérletezik, hogy kivívja végre helyét a férfiak által uralt könyvkiadás világában. Tarts a Blogturné Klub négy bloggerével, s less be te is Miss Eliza konyhájába. A turné végén tiéd lehet a könyv is a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.

„Korábban a verseimmel ajándékoztam meg másokat, most az ételeimmel.”

A tehetős családból származó, költői tehetséggel megáldott Eliza Acton élete gyökeresen megváltozik, amikor apja csődje miatt arra kényszerül, hogy vendégházat vezessen az édesanyjával. Itt kezd szakácskönyvírásba, melyben egy talpraesett és intelligens fiatal cselédlány, Ann Kirby segíti. Az eltérő származású két nő között lassan barátság szövődik, összeköti őket a konyhaművészet iránti szenvedély és a közös alkotás. Ez azonban nem szab gátat a titkolózásoknak és a hazugságoknak.

Hagyd, hogy elvarázsoljon az ínyencségek művészete!

Gyarló lélek vagyok bevallom, ennek a könyvnek először a borítója fogott meg, szerelem volt első látásra. Szerencsére a fülszöveg is érdekesen hangzott, így nagy lelkesedéssel vetettem bele magamat az olvasásba. Az első pillanattól kezdve elvarázsolt Eliza és Ann munkája, imádtam a szakácskönyvírást és azt, hogy mennyire fontos is ez számukra. Hogy nem csupán munkaként tekintettek erre, szenvedéllyel és érzéssel főztek, szívüket-lelkület beletették ebbe a szakácskönyvbe. 

A könyv különlegessége, hogy főszereplője Eliza Acton egy valóságos személy, aki Nagy-Britannia egyik első szakácskönyvét írta a hazai olvasóknak. Elizának először egy verseskötete jelent meg, amelyet ugyan jól fogadott a közönség, de nem hozta meg neki azt az ismertséget, amelyet remélt tőle. Állítólag, mikor az újabb verseit szerette volna kiadásra ajánlani, a kiadó azt mondta neki, hogy írjon inkább szakácskönyvet. Kezdetben furcsállta a kérést, de aztán megszállta az ihlet és rájött arra, hogy mennyi szépség is rejlik a konyhaművészetben. Ma már teljesen megszokott, de képzeljétek, Eliza Acton volt az első, aki a receptek elején listázta a hozzávalókat és beleírta azt is, hogy mit-mennyi ideig kell főzni/sütni. Nagyon érdekes volt látni, hogy miként kísérletezgetett és hogyan tökéletesítette a receptjeit. 

Az ízek költészete egy igazán szerethető történelmi regény álmokról, és arról, hogy a szépség mindenhol ott rejtőzik, még a konyhaművészetben is. Egy regény egy igazán erős nőről, aki a társadalmi és anyai nyomás ellenére is a saját álmát helyezi előtérbe és valami teljesen újat és lenyűgözőt alkot. Egy fiatal lányról, aki végül megtalálja a saját hangját és erejét. Egy kötet az ételek szeretetéről és az ízekről. 

Az ízek költészete nem egy cselekményközpontú regény. Nem feltétlenül a vadító izgalmak teszik emlékezetessé, sokkal inkább a hangulata és a gasztronómiai jelentősége az, ami nem ereszti az olvasóját. Ha jobban belegondol az ember, túlságosan sok minden nem is történik benne. 

Szerettem azokat a részeket, amelyek a főzésről szóltak, nagyon megkedveltem Eliza karakterét. Azonban bevallom, valahogy nem lett akkora kedvenc a kötet, mint amilyenre számítottam. Persze Eliza alakja és munkássága teljesen lenyűgözött és jó volt olvasni az ételekről, a receptírásról, vagy arról, hogy miként tekintett a társadalom azokra a nőkre, akik végül nem házasodtak meg. Soha nem szerettem a "vénlány" kifejezést, nagyon degradálóan hangzik, bár azért a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy nem véletlenül hangzik ez kifejezés olyan csúnyán. A társadalmi ranglétra alsó felében helyezkedtek el azok a nők, akik nem házasodtak meg. Ezeknek a nőknek nem csak a társadalomban elfoglalt pozíciójuk, hanem igazából a megélhetésük is kétséges volt, hiszen akkoriban a férfiak dolga volt az, hogy eltartsa a feleségét. Elképzelhetetlen volt a közép-illetve felsőosztálybeliek számára, hogy a nő dolgozzon, illetve, hogy tisztességes úton eltartsa magát. A munka alantasnak számított, szégyen volt, ha valakinek el kellett menni végül dolgozni. Imádtam, hogy Eliza a származása és társadalmi ranglétrán elfoglalt helye ellenére mennyire máshogyan gondolkodott a munkáról és arról, hogy egy igazi háziasszonynak nem csak abban kellene, hogy jó legyen, hogy parancsokat osztogasson a szakácsnak, hanem igenis ismernie kell valamilyen szinten a saját konyháját. 

Eliza társa Ann volt, akinek alakja csupán a szerző kreativitását dicséri, ő nem egy létező történelmi személy volt. Ann egy alacsony társadalmi csoportból származó fiatal lány, aki beteg édesanyjával és iszákos édesapjával osztozott egy kis kunyhón. Az édesanyja Alzheimer-kórban szenvedett és egy idő után sajnos veszélyes lett önmagára és környezete számára is, így (sajnos ezt nem lehet szépen leírni) bolondokházába került. Sajnos az orvostudomány még nem ismerte a betegséget, úgy tartották, hogy megőrült és el kell zárni. Édesapja sokat ivott, így képtelen volt arra, hogy eltartsa a családját. Úgy alakult, hogy Ann Eliza családjában kapott munkát és közösen kezdtek el dolgozni a könyvön. Ann karaktere kicsit távolabb áll tőlem, bár nagyon tetszett, hogy végül megtalálta a saját hangját. Sokáig nagyon idegesített a karaktere, a végtelen naivitása és tudatlansága. A tudatlanságot itt jelen esetben ne az iskolázatlanság szinonímájaként értsétek, valahogy az élethez volt buta. Nehezen viseltem, hogy hülyét csináltak belőle az elmegyógyintézetben és azt is, hogy mennyire rosszul ítélt meg egy-egy helyzetet. Persze pontosan ettől volt hiteles a karaktere, mert hát olyan háttérrel ami neki adatott, ritkán lesz valaki tűzről pattant menyecske, de mégsem tudtam őt megkedvelni sokáig. 

A fülszövegen is ígért titkok és hazugságok jóval kisebb horderejűek voltak, mint amire számítottam. Eliza titka meglepett, nagyon szerettem, hogy a szerző beépítette ezt a csavart, hiszen ezt például a Wikipedia is rebesgette Elizáról. Ann titkát az első pillanattól kezdve ismerjük, és bár érti valahol az ember, hogy miért nem számol be róla, mégis valahogy idegesített. A történet végét kissé elnagyoltnak éreztem, jobb lett volna, ha nagyobb hangsúlyt fektet arra is a szerző. 

Lehet rosszkor talált meg a könyv, de úgy érzem sokkal jobban tetszett volna a kötet, ha Ann nem szerepel benne. Jó volt, hogy volt valaki, akivel Eliza közösen alkotott, de nekem jobban tetszett volna, ha egy életképesebb, vagy szimpatikusabb társat kap. 

Nagyon tetszettek a kötet végén helyet kapó extra tartalmak, receptek. Sokat dobtak a kötet értékén. A borítót, pedig ahogy már az elején írtam, imádom. 

Ha érdekel titeket a gasztronómia, szerettek sütni és főzni, vagy szívesen olvastok történelmi regényeket, akkor ajánlom nektek Az ízek költészetét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A kötethez kapcsolódóan a hazai szakácskönyv-írónők nyomába eredünk. Minden állomáson  egy-egy rövid leírást találtok magyar szakácskönyv-szerzők munkásságáról. A feladatotok, hogy az adott szerző nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába. 

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

AZ ÉN SZERZŐM

Az 1906-ban, Brassóban született pedagógus, szakácskönyvíró szakácskönyve generációkon óta minden háztartásban megtalálható, hiszen 1955-ös első kiadása óta már több, mint húsz kiadásban megjelent. Eredeti címe Szakácskönyv: Háztartási tanácsadó volt, a következő években pedig még több recepttel kiegészülve került a boltok polcaira. A könyvet átdolgozta és kiegészítette: F. Nagy Angéla. 

a Rafflecopter giveaway

A turné menete

Blogturné Klub

01.27. Szembetűnő

01.29. Csak olvass!

01.31. Olvasónapló

02.02. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)

02.04. Spirit Bliss Sárga könyves út

Read More

Katherine Applegate: Egy ​vidra naplója + Nyereményjáték

Sziasztok!

Katherine Applegate versbe szedett történetében egy szertelen vidra, Furidra mellé szegődhetünk, megismerve Kalifornia partjait, a vidrák gondtalan és olykor veszélyes mindennapjait. Mi történik a kis vidrával, mikor egy cápa ront rá az életére? S hogy kerülnek a képbe az emberek? Ismerkedj meg a vidrák különleges életével a Blogturné Klub négy bloggerével, és a turné végén tiéd lehet egy példány a könyvből a Maxim Könyvkiadó felajánlásában!

Ismerd meg Furidrát, a játékos vidrát!

Senki nem mozog úgy,

mint ő.

Nem elégszik meg azzal, hogy leúszik a fenékre,

ő búvárkodik is.

Nem csupán szaltózik,

hanem triplaszaltóval kápráztat el.

Nemcsak simán meglovagolja,

hanem ő maga hozza létre a hullámokat.

Furidra, a kis vidra a mindennapjait Kalifornia partjai mentén tölti a víz alatti mutatványai gyakorlásával, és újabb izgalmas kalandok keresésével. Furidra vakmerő és rettenetesen kíváncsi. De amikor a játékos kis vidra szembe kerül egy éhes, nagy fehér cápával, az élete váratlan és veszélyes fordulatot vesz. Furidra megkérdőjelez mindent, amit eddig magáról és a világról tudott – de különösen az emberekről, akik mindent megtesznek, hogy megmentsék.

Katherine Applegate neve már nem volt ismeretlen számomra, több könyvét olvastam már és imádom a munkásságát. Mikor megláttam, hogy új regénye jelenik meg, azonnal felkerült a radaromra. Tudtam, hogy az írónő mesterien bánik a szavakkal és a neve garancia arra, hogy egy csodálatos regényt olvassak. Nagyon kedvelem a könyveit, az írásmódját és azt, hogy mennyire fontos témákat tár az ifjú olvasók elé. A környezet- és állatvédelem a szívügyem, nagyon örülök neki, hogy egyre több és több regény foglalkozik a témával. 

Az egy vidra naplója egy nagyon kedves és szerethető történet Furidráról a vakmerő és kíváncsi vidráról és arról, hogy miként is alakul az ő élete. A könyvben Furidrának szembe kell néznie a külvilág kihívásaival, le kell győznie önmagát és a saját félelmeit, ráadásul egy adott ponton megkérdőjelez majd mindent, amit eddig magáról és a világról tudott, de különösen az emberekről, akiktől óvakodnia kellene, mindig óvta az anyukája tőlük, mégis mindent megtesznek azért, hogy segítsenek a bajba jutott vidrán. A történet azonban túlmutat rajta, hiszen nem csak őt, hanem a tengeri vidrák életét, viselkedését és a rájuk viselkedő veszélyeket is megismerhetjük. Továbbá bepillantást nyerhetünk annak a tengeri rezervátumnak a működésébe melynek szívügye, hogy megmentse a bajba jutott tengeri állatokat. 

Az egy vidra naplója egy igazi hiánypótló kötet, melynek legfőbb erőssége a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos mondanivalója. Az, akinek fontos, hogy megóvja a környezetét biztosan nem újdonság, de vitathatatlan tény, hogy a földünk és tulajdonképpen a teljes élővilágunk óriási veszélyben van. Az emberek néha azt gondolják, hogy nem probléma, ha egy-egy műanyagzacskó a kuka mellett landol, vagy a partról a vízbe esik. Nem tisztelik az állatokat, pusztítják az élőhelyüket. Egyre több és több állatot fenyeget a kihalás veszélye, ez pedig a mi közös felelősségünk. Napjainkban rengeteg káros anyaggal szennyezzük környezetünket ez pedig hatással van a bolygónkra. A bolygó jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a legkisebbek is értékeljék a természetet és az élővilág sokszínűségét is és megértsék, hogy a környezet és az állatok védelme mennyire fontos. 

Nem tudom, hogy tudjátok-e, de a tengeri vidra is veszélyeztetett állatfaj. Az egykor 150 000–300 000 egyedből álló tengeri vidra állományt értékes prémje miatt az ember 150 év alatt szinte teljesen kipusztította. A vadászat betiltása, a védelmi intézkedések és a szaporítási programok segítségével ugyan sikerült megmenteni ezt a fajt. Sajnos azonban tankhajóbalesetek bármikor történhetnek, az olajszennyezés pedig nagy veszteséget okozhat az állományban, így a fajt még mindig a veszélyeztetett fajok listáján tartják. A mese főszereplőjét Furidrát, és a kötetben megjelenő többi vidrát is valós állatok ihlették. A szerző védelem alatt álló állatok élettörténetét vette alapul. Furidra fiktív történetének hátterében két valódi tengeri vidra rejlik, az egyiket Joynak a másikat pedig Selkának hívták. Joyt néhány napos korában találták, a kutatók pedig megpróbálkoztak azzal, hogy vidraanyaként gondozzák őt. Később visszakerült az óceánba, de soha nem tudott elszakadni az emberektől, ezért végül szabad életre alkalmatlannak találták. Miután visszaszokott az akváriumi élethez, tizenhat árva kölyköt nevelt fel. Selka is hasonló módon került a rezervátumba, de miután visszaengedték a vízbe nem sokkal megtámadta őt egy cápa és olyan sérüléseket szenvedett, amelyek miatt nem maradhatott a természetben. Végül ő is a rezervátumban élte le az életét és szintén pótmama lett. Kairi karakterét Katherine Applegate arról a vidráról mintázta, aki a rezervátum első sikeres pótmamája volt. A három vidra által felnevelt kölyök közül sokan arra is képesek voltak, hogy elboldoguljanak a természetben, ami nagyszerű eredmény. A kötetben megjelenő idősebb vidrákat, Gracie-t és Hollyt pedig szintén kedves, idős vidra ihlette, akik igen magas életet éltek meg a rezervátumban. A rezervátum elképesztő sikereket ért el a veszélyeztetett  és elárvult vidrakölykök megmentésének területén. 

A mese nagyon szerethető, Furidrát abszolút a szívembe zártam. A nyelvezete igazán különleges, a kötet szabad vers formájában íródott. A történet legnagyobb erőssége az igazságtartalma, vagyis az, hogy létező állatok és létező sorsok ihlették azt. Nem fantasy és nem is (teljesen) kitalált történet, egy olyan mese, amelynek szereplőire (vagy legalábbis azokra, akik az adott karaktereket ihlették) rá lehet keresni és megismerhetjük a történetüket. A mese több részből áll; az első részben megismerhetjük Furidrát a jelenben és azt, hogy miként kerül újra emberek közelébe. A második részben visszarepülünk a múltba és a bébi Furidrát ismerhetjük meg, a folytatásban pedig ismét visszatérünk a jelenbe és Furidra gyógyulását és központbéli életét ismerhetjük meg, továbbá azt, hogy végül hogyan alakul a vidra élete. Vajon visszatérhet a tengerbe és ismét élheti a gondtalan vidrák életét, vagy valamilyen más sorsot szán neki az ég?

Összességében nagyon szerettem ezt a regényt és tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. Ha egy igazán kedves és szerethető, mégis tanulságos könyvet kerestek, akkor csak ajánlani tudom nektek Furidra történetét. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Játékunkban Furidra kispajtásainak nyomába eredünk, mégpedig a Maxim Kiadó Delfin Könyveinek segítségével. Minden állomáson találtok egy fülszövegrészletet a Kiadó állatos gyermek- és ifjúsági könyvei közül, a Rafflecopter megfelelő sorába pedig a könyv címét kérjük beírni!

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

FÜLSZÖVEGRÉSZLET

Ivan ​egy nagyon jó természetű gorilla. A Nagy Csúcs Bevásárlóközpont és Játékterem 8-as kijáratánál él, és hozzászokott ahhoz, hogy emberek bámulják lakhelyének üvegfalain át. Ritkán hiányzik neki az az élet, amelyet egykor a dzsungelben élt, valójában aligalig gondol rá. Ehelyett nemrég látott tévéműsorok jutnak az eszébe, és jó barátjával, Stellával, egy idős elefánttal, és Bobbal, egy kóbor kiskutyával tölti a napjait. De leginkább a művészetről gondolkodik, és arról, hogyan lehet színekkel és jól rajzolt vonalakkal megragadni egy mangó ízét vagy a falevelek susogását. Azután találkozik Rubyval, az elefántbébivel, akit elragadtak a családjától, és akinek a hatására már más szemmel látja az otthonukat és a művészetét.

a Rafflecopter giveaway

A turné menete

Blogturné Klub

01.24. Szembetűnő

01.25. Csak olvass!

01.27. Könyv és más

01.29. Dreamworld

Read More

Rebecca Ross: Ruthless ​Vows – Könyörtelen eskük (Letters of Enchantment 2.)

Sziasztok!

A Maxim Kiadónak hála, immáron magyarul is olvasható Rebecca Ross nagysikerű duológiájának második kötete, a Könyörtelen eskük. A kötet 2024-ben a GoodReads nevű oldalon az olvasók szavazatai alapján megnyerte az év Young Adult Fantasy kategóriáját. Az első rész végén Iris és Roman elválni kényszerült egymástól, így a folytatásban nem csak a háború viszontagságaival kell megküzdeniük, hanem azzal is, hogy újra egymásra találjanak. Vajon képes lesz Roman felidézni a múltját és a két fiatal meg tudja változtatni a háború menetét? Tartsatok velünk, legyünk Iris és Roman társai az úton, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Két ​egymástól elszakított, fiatal szerelmes, akiknek az istenek háborújának pusztító viharával kell szembenézniük, hogy visszatalálhassanak egymáshoz.

Iris Winnow két hete tért haza megkínzottan és törött szívvel a frontról, a háborúnak azonban még nincs vége. Romannek nyoma veszett, Oath városa pedig továbbra is hitetlenkedve és a borzalmak felett szemet hunyva viszonyul az eseményekhez. Amikor Iris és Attie újabb esélyt kap, hogy Dacre mozgásáról tudósítson, mindketten kapva kapnak a lehetőségen, és ismét nyugat felé veszik útjukat, hátrahagyva a várost, amely lassan darabjaira hullik a háború fenyegetésében.

Roman, Dacre birodalmában ébredve, képtelen felidézni a múltját. Miután biztosítják, hogy emlékei idővel visszatérnek, cikkeket kezd el írni Dacrénak, nem igazán értve a háborúban betöltött szerepét. Ám amikor a szekrényajtón át egy furcsa levél jut el hozzá, Roman levelezésbe kezd a rejtélyes feladóval, és hamarosan válaszút előtt találja magát: álljon ki Dacre mellett, vagy árulja el az istent? És ahogy a napok egyre sötétebbé válnak, Roman és Iris elkerülhetetlenül haladnak egymás felé… és a két fiatal saját szívét és közös jövőjüket teszi kockára, hogy megfordítsák a háború menetét.

Vannak történetek, melyek bemásznak bőrünk alá és egyszerűen nem engednek el, megragadják az olvasót és onnantól kezdve nincs menekvés, elveszünk a betűk és a kitalált világ tengerében. Az ilyen könyveket örökké a kezünkben akarjuk tartani. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után is. Nem tennénk mást, csak ölelnénk és magunkhoz szorítanánk és talán soha nem engednénk el, újra és újra átélnénk a különböző kalandokat és azt érezzük, hogy bárcsak minden nap úgy állhatnánk neki az olvasásnak, mint amikor még fogalmunk sem volt, hogy mibe is csöppenünk. Számomra pontosan ilyen volt a Divine Rivals-Isteni riválisok és a folytatása is a Ruthless Vows - Könyörtelen eskük.  Az egyik legkülönlegesebb duológia, amit mostanában olvastam. Nagyon ritkán avatok új kedvencet, ha egy kötet tetszik és 5 csillagot adok rá, nem lesz automatikusan kedvenc belőle. Ahhoz, hogy valami felkerüljön a listára, nem elég, hogy szuper könyv legyen, az is kell, hogy megérintsen és úgy érezzem, hogy teljesen belemászott a fejembe. Rebecca Ross duológiája pedig abszolút ilyen volt számomra. Egyszerűen imádtam, és valószínűleg unalmasnak fogjátok tartani az értékelésemet, mert nagyjából másból sem fog állni, mint lelkesedésből és méltatásból.

Ha mondanom kellene egy könyvet, amelyet az elmúlt időszakban mindenkinek IS ajánlottam, akkor a Divine Rivalst mondanám. Az első rész teljesen lenyűgözött, már előtte is nagy írógép mániám volt, de a kötet elolvasása után a roxforti levelemet követően egy Alouette írógépre vágyom leginkább. Minden ismerősömet és barátomat ezzel nyomasztottam az elmúlt hónapok során. Ha valaki arra kért, hogy ajánljak neki valamit, tuti ez volt az első választásom. Egyszerűen imádtam ezt a könyvet és mióta olvastam angolul, azóta a legnagyobb kedvencemként tartom számom. Szóval ha olvastátok az előző bejegyzésemet és meggyőztelek titeket arról, hogy ez egy jó sorozat, akkor ne aggódjatok, mert a folytatás sem sikerült gyengébben. Egy csodálatos folytatás, mely méltó lezárása a sorozatnak. 

Ugyan már ismertem előtte is Rebecca Ross nevét, de igazán nagy rajongója a tavalyi évben lettem, mikor elolvastam két duológiáját is angolul. Az, hogy mekkora rajongója vagyok a szerzőnek, az nem is kérdéses. Jelenleg az összes megjelent könyve a polcomon csücsül és már csak két olyan könyv van, amit ő írt és még nem olvastam. Rebecca Ross az az ember, aki sokkal sokkal nagyobb figyelmet és rajongó tábort érdemelne, úgy érzem az írásmódja és választékos nyelvezete abszolút kiemeli őt a többi fantasy szerző sorából. Nem egy klisés szerző, ráadásul nem csupán arra épít, hogy az erotikus jelenetek majd eladják a könyvét és történetét. Ezzel persze a világért sem szeretnék megbántani senkit, aki kifejezetten szereti az ilyen jellegű történeteket és imádja, ha az erotika dominál a regényben, egyszerűen csak örülök annak, hogy a szerző inkább a karakterek közötti kémiára, kapcsolatra és magára a világépítésre koncentrál. Mikor ezt a kötetet először olvastam angolul, arra gondoltam, hogy mennyire nagy elismerést érdemelne a szerző, amiért ennyire szépen és választékosan ír. Majd a tavalyi év végén GoodReads nevű oldalon az olvasók szavazatai alapján megnyerte az év Young Adult Fantasy kategóriáját és bár bevallom, nem erre a könyvre szavaztam (nehéz döntés volt, el kellett döntenem, hogy melyik kezembe harapjak és arra jutottam, hogy a Divine Rivals egy fél hajszállal jobban tetszett mint ez, a Wisteria pedig (Adalyn Grace tollából...igen, olvassátok el azt a sorozatot is) a 2024-es évem másik nagy szerelme a Divine Rivals mellett, így muszáj volt rá tennem a voksom. No de térjünk is a tárgyra és beszéljünk arról, hogy miért olvassátok el a duológia második részét. 

A Ruthless Vows pontosan ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ért. Iris és Roman elszakadt egymástól, ráadásul Roman elvesztette az emlékezetét, így nem tud arról, hogy van egy szerelme, aki mindennél jobban vágyik arra, hogy újra hallhasson felőle. A fiú Avalon Bluffban majdnem meghalt, ám Dacre megmentette őt és az oldalára állította, így őt kezdte el szolgálni. A fiú azonban egyre többet és többet álmodik egy fiatal szeplős lányról, akivel egykor riválisok voltak az újságnál. Majd mikor egy furcsa levél érkezik hozzá, melyet a szekrényajtó előtt talált és egy bizonyos E. írta neki, levelezésbe kezd. Vajon ki lehet a titokzatos levélíró? Mikor tér vissza Roman emlékezete és hogyan keresztezik egymás útját Irissal? Vajon a háború kinek a javára dől el? Sarjadhat remény ott, ahol csak félelem és halál lakozik? 

A történet rendkívül szerethető, az olvasással könnyen és gyorsan lehet haladni. A levelek érzelemdúsak. Nagyon szerettem, hogy a folytatásban is helyet kaptak. Egy másodpercig sem unatkoztam az olvasás közben, a cselekmény rendkívül fordulatos. Rebecca Ross olyan játszi könnyedséggel fűzi a mondatokat egymás után, mintha csak gyöngyökből készítene nyakláncot. Itt meg is ragadnám az alkalmat és szeretnék egy kicsit beszélni a magyar fordításról, hiszen abban a helyzetben vagyok, hogy angolul és magyarul is olvastam a könyvet. Az első részt követően bevallom kicsit megnyugodtam, mert Szujer Orsolyánál nagyon jó kezekben volt a kötet. A folytatásban sem kellett csalódnom, a kedvenc részeim magyarul is nagyon szépen hangzanak, Orsolya remekül ültette át az anyanyelvünkre a  lírai mondatokat, így semmit sem veszített a regény a varázsából. Ugyan az angol verzió marad a kedvenc, de abszolút nem kell szégyenkeznie a magyar változatnak sem. A kötet eredeti nyelven kicsit nehezebben olvasható, szerintem nem egyszerű olvasmány,  így ha valaki nem vállalja be, akkor sem éri csalódás, a magyar változatot is bátran ajánlom mindenkinek. A szereplők rendkívül szerethetők, Roman és Iris mellett nagyon kedvelem Attie, Tobias és Forest karakterét is. Imádtam, azokat a jeleneteket, ahol Tobias az autójával száguldozott és azt is, ahogy Attievel egymásra néztek. Nem titok, az első pillanattól kezdve shippeltem őket. 

A kötet második része jobban koncentrál magára a háborúra, az egész kötetet átitatja a háborús hangulat: félelem, a fájdalom, a veszteség és a reménytelenség érzete, hogy Dacre és a serege egyre közelebb és közelebb kerül ahhoz, hogy elsöpörjön mindenkit, aki Enváért harcol. Az, hogy katonák halnak meg lépten nyomon és csak egy hajszál választja el a világot attól, hogy Dacre győzedelmeskedjen. A lapokat átjárja a fájdalom és a szenvedés. Mindezek mellett pedig természetesen megjelenik Iris fájdalma is, aki várja, hogy Roman ismét hírt adjon magáról, hogy végre elmlékezzen rá. Roman pedig küzd a köddel és azzal a megfoghatatlan érzéssel, hogy van valaki, aki a ködön túl rá vár. 

Olvasás közben az érzelmek teljes skáláját átéltem. Mosolyogtam, izgultam, romantikus szemekkel bármultam a lapot, elkomorodtam és igen, olyan is volt, hogy sírtam. Bár már olvastam a könyvet, ismét elementáris erővel hatott rám és bevallom, a kötet egy pontján hosszasan pityeregtem. 

A borító nekem nagyon tetszik, én örültem is neki, hogy a kiadó ezt a változatot választotta. Nem tudom, hogy láttátok-e, de hamarosan megjelenik a kiadónál éldekorált változatban is. Kicsit csalódott vagyok, mert ha tudtam volna, akkor talán megvártam volna ezeket a kiadásokat, mert nagyon tetszenek. ITT és ITT találjátok őket. Mindenesetre lehet, hogy így is beszerzem majd mindkettőt (fő a megfontoltság, tudom). 

Összességében én csak ajánlani tudom nektek ezt a könyvet. Ha egy remek történelmi fantasyra vágytok, akkor mindenképpen olvassátok el a duológiát. Ha most találsz rá a sorozatra, akkor mindenképpen adj egy esélyt neki, ha pedig már olvastad az első részt, akkor mindenképpen csapj le a folytatásra is. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A Könyörtelen eskük című kötet beleolvasója már elérhető a kiadó honlapján, így arra gondoltunk, hogy ebben a játékban ezt hívjuk segítségül. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Az Oathi Közlönyben megjelent egy cikk arról, hogy Dacre sebesültek százait mentette meg Avalon Bluffban.Ki írta a cikket?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

01.05.: Csak olvass!

01.07.: Readinspo

01.09.: Kelly és Lupi olvas

01.11.: Milyen könyvet olvassak?

01.13.: Könyv és más

01.15.: Kitablar

01.17.: Dreamworld

Read More

Amelia Mellor: Az ​élet varázskönyve (A világ legnagyobb könyvesháza 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyveknek köszönhetően továbbolvashatjuk Amelia Mellor mágiával és rejtvényekkel teli történetét. Az élet varázskönyvében ismét 1895-ben járunk, hogy Pearllel és Vallyval szembeszálljunk a gonosz Obskurátorral, ám A mágikus könyvárus című kiegészítőkötet karakterei, Billy és Kezia is visszatérnek, csak éppen felnőttként, hogy segítsék a gyerekek küzdelmét. Tartsatok velünk a nagy kalandon, fejtsétek meg Vallyékkal a rejtvényeket, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

1895-öt írunk, Melbourne válságban van. Pearl és Vally Cole édesapja pedig a korábban elképzelhetetlent forgatja a fejében: bezárja a világ legnagyobb könyvesházát. Amikor egy szellem mágikus segítséget ígér Pearlnek, hogy megmenthesse az otthonát, a kislány nem szalasztja el a lehetőséget. Ám új barátja nem egészen az, akinek elsőre tűnik, és a Pearl kezébe kerülő mágikus hatalomnak rettentő ára van. Vally egyetlen kiutat lát, hogy megmentse húgát, és ahhoz a gonosz mágushoz fordul, aki két évvel korábban majdnem a vesztüket okozta. Az Obskurátor segítségének azonban szintén ára van... Régi ismerősök, talányos feladványok, elveszett kincsek várnak ebben a kalandban, amellyel a világ legnagyobb könyvesboltjának története lezárul.

A 2024-es évemben az egyik legtöbbet olvasott kategória nálam az ifjúsági könyvek kategóriája volt. Kiemelten fontos számomra, hogy minél szélesebb körben tudjak olvasmányt ajánlani a blog olvasóinak, így elengedhetetlen, hogy minden műfajban képviseltessem magam. Az ifjúsági kötetek és a middle-grade irodalom az utóbbi időben kezdett el megjelenni nálam, a lelkesedésem pedig mondhatni töretlen, főleg akkor, ha ilyen csodaszép kötet jön velem szembe, mint amilyen Az élet varázskönyve is. A sorozat első részét és az előzménykötetet is nagyon kedveltem, így kíváncsian vártam, hogy Amelia Mellor regénye milyen meglepetéseket tartogat az olvasók számára. 

Az élet varázskönyve egy igazán magával ragadó ifjúsági könyv. A cselekmény rendkívül érdekes és varázslatos, Vally és Pearl kalandjai garantáltan elvarázsolják az olvasót. A könyv cselekményének konfliktusát tulajdonképpen két ördögi alku adja, de a regény egyáltalán nem ijesztő, sokkal inkább kalandosnak, varázslatosnak és fantáziadúsnak mondanám. Külön érdekes és izgalmas, hogy az első kötet és az előzménykötet szereplői is megjelennek ebben a részben, hogy közös erővel legyőzzék az Obskurátort. 

Amit az előző részekben szerettem, a kalandokat, a különös és izgalmas rejtvényeket és rejtélyeket, azok ebben a részben hatványozottan jelen vannak. A történet szerint a nagy válság idején járunk Melbourne-ben. Az aranyláz lecsengett, aszály fenyegeti a vidéket, nagy a szárazság és sokan elvesztették a munkájukat. Ebben a nehéz időszakban Mr. Cole azon kezd el gondolkodni, hogy talán maguk mögött kellene hagyni ezt a várost és szerencsét kellene próbálniuk Sydney-ben. A családja igyekszik támogatni őt, egyedül Pearl nem hajlandó belenyugodni a költözésbe és abba, hogy elhagyják a világ legnagyobb könyvesházát. Egy szellem mágikus segítséget ígér Pearlnek, hogy megmenthesse az otthonát, a kislány pedig nem szalasztja el a lehetőséget. Új barátja azonban nem egészen az, akinek elsőre tűnik, és a Pearl kezébe kerülő mágikus hatalomnak rettentő ára van. Vally egyetlen kiutat lát, hogy megmentse húgát, és ahhoz a gonosz mágushoz fordul, aki két évvel korábban majdnem a vesztüket okozta. Az Obskurátor segítségének azonban szintén ára van... Vajon a Kóbor Lélek, ahogy a szellemet hívják, vagy maga az Obskurátor az, aki veszélyesebb a gyerekekre nézve? Ahhoz, hogy megmentsék a könyves házat, először Pearlt kell megmenteni. De vajon képes lesz Vally rá? Billy és Kezia, az előzménytörténetből megismert két karakter vajon képes lesz arra, hogy a segítsen neki? Vajon Pearl és Vally megbízhat a szövetségesében vagy életük legnagyobb hibáját követik el? 

A kedves karakterek és a kellően antipatikus ellenség pedig igazán teljessé teszi a történetet. Az Obskurátor, mint régi új ellenfél igazán izgalmassá tette a történetet, az érdekes fűszert azonban a Kóbor Lélek szolgáltatta. Aki nem egészen jó, de talán nem is annyira gonosz. Alapvetően nem célja a rombolás, de mivel nem kötik őt sem korlátok, sem pedig etikai és erkölcsi normák, így azt sem veszi észre, ha valami olyat tesz, ami a mi szemünkben gonosznak tűnik. Mivel csupán egy lélek, így túlmutat a jó és rossz világon, egy megfoghatatlan karakter, akinek alapvetően nem az a célja, hogy ártson Pearlnek, mégis óriási veszélybe sodorja őt. Az Obskurátor hozza a formáját, ha a karaktert nem is, a kalapját azonban egyszerűen imádom. Olvasás közben az jutott eszembe, hogy Tim Burton milyen menő filmet készíthetne ebből a könyvsorozatból, a cilinderes jelenetek alatt biztosan megcsillogtatná a kreatív tudását és egyedi látásmódját. Tökéletesen passzolna hozzá. 

Pearl nem feltétlenül a kedvenc szereplőm, Vallyt azonban jobban megkedveltem. Mr. Pyke volt talán a kedvencem, de ehhez biztosan hozzájárult az előzménykötet is, hiszen abban őt is Keziát is nagyon megszerettem. 

A cselekmény konfliktusát az adja, hogy az Obskurátornak szüksége van az élet könyvére, melyhez bizonyos okok miatt nem fér hozzá. A kulcs sincs már meg, így Vallynak, Mr. Pykenak, Keziának és Ivynek az a feladata, hogy az egyes fejtörőket megoldják. A feladatok, amiket a gyerekeknek ki kellett állni rendkívül ötletesek voltak. Érdekes és különleges helyeken kellett kutatniuk, hogy megtalálják az adott tárgyat, ami a következő zárat nyitja. 

Amelia Mellor egyáltalán nem hibátlan, mégis felejthetetlen olvasmányélménnyé vált számomra. A könyvesház már akkor teljesen levett a lábamról, amikor először olvastam róla. Ahogy Pearl, így az én szívem is megszakadt volna, ha a családnak el kellene hagynia az otthonát. Külön tetszett, hogy bár a mágia minden oldalát átitatja a regénynek, ismét felfedezhetünk benne olyan eseményeket és pontokat, amelyek hűek az igazi könyvesház történelméhez. A Cole családban anno tényleg felmerült a költözés kérdése, ráadásul az is tény, hogy az adott területet a 19. században tényleg aszály sújtotta, és a könyvesház mentsvárként szolgált az embereknek. Ha most lenne egy időgépem egy másodpercig sem tétováznék, biztosan elugranék oda. A regényben említett részek, mint például a CukorKaland és a Csodák Terme tényleges a bolt részei voltak, ám az írónő kiemelte, hogy nem feltétlenül voltak ezek egyszerre elérhetők. A család ténylegesen a könyvesházban élt, ezen kívül pedig számos párhuzam fedezhető fel a szereplők és az igazi Cole család között. A gyermekek neveit, az átélt családi tragédiát, vagy éppen a gyerekekről szóló mesekönyveket mind-mind valóság ihlette. Amelia Mellor úgy hiszem, hogy méltóképpen emelt emléket a család számára. A könyv végén az írónő említ egy honlapot, melyet ITT találtok. Rengeteg érdekes dolgot találhattok itt az egész családról, a régi fényképek pedig még közelebb hozzák a történetet az olvasóhoz. 

A borító meseszép, nagyon szeretem a kiadó munkásságát, mindig nagyszerű munkát végeznek ezen a téren (is). 

Összességében én nagyon megkedveltem Az élet varázskönyve című kötetet, remek folytatása és egyben lezárása a sorozatnak. Ha az első részt szerettétek, akkor csak ajánlani tudom. Gyerekként, kiskamaszként, de akár felnőttként is élvezetes olvasmány. Ha tehetitek, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A könyv tele van rejtvényekkel és talányokkal, úgyhogy ezúttal nektek is ilyesmiket kell megfejtenetek Bezerédj Amália versikéinek köszönhetően. A helyes megfejtést írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) 

AZ ÉN REJTVÉNYEM

Nagy hidegben soká élek,

Vigy szobába, s meghalok.

a Rafflecopter giveaway

Állomások

Blogturné Klub

2024. 12. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út

2025. 01. 02. Csak olvass!

2025. 01. 04. Könyv és más

2025. 01. 06. Olvasónapló

Read More

Shunmyo Masuno: Hogyan ​engedd el, ami nem fontos + Nyereményjáték

Sziasztok!

Nagyon könnyedén tanácsoljuk egymásnak, hogy szimplán “engedjük el” a felmerülő problémát, de arra már nemigen van válaszunk, ezt mégis hogyan kell csinálni. Shunmyo Masuno, a japán zen buddhista szerzetes legújabb könyvében ezt a kérdéskört járja körül. A Hogyan engedd el, ami nem fontos gyönyörű kiadványa a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg 2024 karácsonya előtt. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a kötetről!

A ​Nyugalom és a Zen – Az egyszerű élet művészete című bestsellerek szerzője

Az elengedést úgy képzeld el, hogy szabadon ereszted a dolgokat.

A hírek, a közösségi média, az e-mailek és sms-ek szüntelen körforgásából nehéz kikapcsolódni. Ennek a könyvnek az a radikális üzenete: néha legjobb, ha nem teszünk semmit.

Shunmyo Masuno zen buddhista szerzetes könyve 99 tanácsot, apró igazságot gyűjt egybe: hogyan mondjunk nemet, hogyan fogadjuk el, hogy valamit nem vagyunk képesek megtenni. Hogy a közösségi média mindössze egy eszköz, nem több annál. Hogy a döntéseket tanácsos napvilágnál meghozni, nem érdemes siettetni. Hogy minél elfoglaltabbak vagyunk, javasolt annál gyakrabban törekedni a kikapcsolódásra.

2. számú tanítás: Hagyd meg a többi ember személyes terét – a törődés és a kotnyelesség nem ugyanaz.

15. számú tanítás: Ne felejtsd el, hogy a közösségi média csak egy eszköz. Nem több annál.

19. számú tanítás: Inkább hagyd, hogy egy kapcsolat magától érjen véget, semmint hogy erőltesd a lezárást.

40. számú tanítás: A dolgok elengedését ne úgy képzeld, hogy kihajítod azokat, hanem hogy szabadon engeded.

75. számú tanítás: Nappali fénynél hozd meg a döntéseket. Ne kapkodj.

90. számú tanítás: Lassíts le, többször tarts szünetet.

Ezek a tanácsok oldják a feszültséget, módot adnak arra, hogy az ember visszaszerezze az irányítást az élete fölött, és nyugodtabb, kielégítőbb kedélyállapotba kerüljön.

Túl sok minden nehezedik rád? Lépj egyet hátra, ne szolgáltasd ki magad az élet követelőző momentumainak. Szabadítsd fel a kapacitásaidat olyasmik számára, amik tényleg fontosak neked.

Mindig rendelkezésedre áll az a választás, hogy nem avatkozol be. Egyszerűen hagyod a dolgokat, hadd történjenek meg.

Ezeknek a praktikus tanácsoknak a birtokában az ember képessé válik arra, hogy felhagyjon a hiábavaló erőfeszítésekkel. Ezáltal kielégítőbbé válik az élete, higgadtabbá a szelleme, és könnyebben tud összpontosítani.

Nagyon fontosnak tartom a mentális egészséget, hiszen csak akkor élhetünk teljes életet, ha a fizikai jólétünk mellett lelkileg is jól vagyunk. Nagy reményekkel vágtam neki 2024-nek és ugyan nem lehet okom panaszra, mert összességében úgy érzem, hogy jó életem van. Valahogy mégsem tudom azt mondani, hogy jó évem volt. Persze, történtek velem/velünk jó és csodás dolgok is, de amit a legjobban vártunk és amire a legjobban vágytunk, idén sem sikerült. Sokszor éreztem azt, hogy összecsaptak a fejem felett a hullámok, frusztrált, stresszes és nyugtalan voltam. Rengeteg mindent kellett volna egyensúlyban tartanom munka/blog/magánélet, végül úgy jártam, hogy semmit sem tudtam megfelelően kézben tartani. A magánéleti krízisem szép lassan átvette minden felett az irányítást, és egy idő után minden más teendőmet elkezdtem hanyagolni, vagy legalábbis nem a már megszokott minőségben folytatni. Azt hiszem, hogy teljes egészében kijelenthetem, nem életem legfényesebb időszakát élem. Elméletben nagyon jól hangzik, hogy pozitívan gondolkodjak és ne görcsöljek a múlton, vagy éppen a jövőmön és egyszerűen csak engedjem el  a negatív dolgokat, de összességében bitang nehéz dolog ez. Kicsit olyan ez, mint egy hullámvasút, egyszer fent..egyszer pedig lent. Igyekszem motiváló kötetekkel és üzenetekkel körbevenni magamat, elhatároztam, hogy nem süllyedek el az önsajnálat végtelen mocsarában (ami vagy sikerül, vagy nem), tudomásul veszem a problémákat, és a szomorkodás helyett a megoldásra koncentrálok. 

Ha van olyan kötet, amire szükségem van az Shunmyo Masuno legújabb magyarul megjelenő kötete. Rendkívül nehezen engedem el a dolgokat. Képes vagyok órákon át görcsölni és magamat is frusztrálni az olyan dolgokkal, amiket egyszerűen képtelen vagyok letenni. Legyen szó emberi kapcsolatokról (egy barátról, aki úgy döntött, hogy nem szeretne velem többet barátkozni) egy munkahelyi krízisről, egy kellemetlen szituációról, vagy éppen egy felesleges tárgyról..nagyon nehéz számomra, hogy elengedjem. Ezért is nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan is kell azzal foglalkozni, ami tényleg számít. 

Shunmyo Masuno kötete nem feltétlen az a típusú írás, amit az ember a kezébe vesz és azonnal ledarál. Lapozgatni kell, ízlelgetni, meg-megállni egy pillanatra, elgondolkodni, továbbmenni, majd visszatérni. Vannak részei, amit többször is átolvastam, más részeket, gyorsan a hátam mögött hagytam. 

A kötetben 99 hasznos tanácsot találunk az irányításról való lemondásról és önmagunk felszabadításához a fontosabb dolgok érdekében. A könyv összesen 5 fejezetre tagolódik. Az első részben a távolságtartásról olvashatunk, vagyis arról, hogy miként lehetnek kiegyensúlyozottabbak a kapcsolataink. Olvashatunk arról, hogy az embereket ugyan nem változtathatjuk meg, de azt, hogy miként reagálunk, azt igen, és arról is, hogy a kéretlen tanácsokat általában jobb megtartani magunknak, ne ártsuk bele magunkat más magánéletébe. Arról, hogy ne hagyjuk, hogy a közösségi média határozzon meg minket és arról, hogy ami nem megy, azt nem szabad erőltetni. Hogy ne szigetelődjünk el másoktól, de ne is klikkesedjünk. A második fejezet arról szól, hogy ne nyugtalankodjunk az apróságok miatt. Arról szól, hogy hogy ha valamiben nem lehetünk biztosak, akkor annak sincs értelme, hogy emésszük magunkat rajta. Elég akkor foglalkozni a problémával, ha már megesik. Hogy ne szomorkodjunk azon, ha egy szívességet nem viszonoznak, mert nem tudjuk befolyásolni a másik reakcióját, ellenben ha valaki kedveskedik nekünk, akkor azt soha ne felejtsük el. Hogy ne másokhoz mérjünk magunkat, hanem az előző napi önmagunkhoz, hiszen csak így kaphatunk hiteles képet a fejlődésünkről. A harmadik rész a megfontoltságról szól. Arról, hogy ha valamit nem tudunk, akkor azt merjük felvállalni, illetve arról, hogy ne avatkozzunk bele olyan dolgokba, amihez nincs semmi közünk. Hogy soha ne reagálunk, írjunk választ haragból, kicsit álljunk meg és gondolkodjunk el néhány percre, mielőtt megfogalmazzuk a mondandónkat. A negyedik rész arról szól, hogy ne pazaroljuk az energiánkat. Nézzük mindennek a jó oldalát, és igyekezzünk ne benne ragadni a negatív körbe, negatív spirálba. Hogy az itt és mostra koncentráljunk, adjuk önmagunkat, nehéz helyzetekben ne mondjuk le magunkról, de ne is váljunk elbizakodottá, ha jól fut a szekér. Az ötödik részben pedig arról olvashatunk, hogy a világ nem fekete és fehér. Hogy semmi sem eredendően jó, vagy rossz. Tapasztalásaink vannak és csak rajtunk múlik, hogy miként fogadjuk azokat. Arról, hogy senki sem normális, mert mindannyian mások vagyunk és ebben a formában a normalitás nem is értelmezhető. 

És hogy miért fontos, hogy el tudjuk engedni a dolgokat? Az elengedésre képes ember nincs kiszolgáltatva a személyes kapcsolatainak. Nem érzi szükségét, hogy online legyen állandóan és nem montirozza állandóan a barátait. Tudja, hogy a mennyiségnél sokkal fontosabb a minőség. A képes arra, hogy elengedje a dolgokat ki tudja küszöbölni a munkahelyi zavaró tényezőket. Nem lehet megingatni és nem nyugtalankodik azon, hogy mit gondolnak róla mások. Képes arra is, hogy viszonylagos nyugalomba töltse a mindennapjait. Nem nyomasztja a megbánás és nem aggódik feleslegesen a jövő miatt. Nem gyötri magát és elengedi azokat a dolgokat, amelyekre van ráhatása. És nem utolsó sorban tudja, hogy mit kell elengednie. Így képes arra összpontosítani, ami igazán fontos az életben. 

A kötetben rengeteg érdekes és hasznos dolgot olvastam. Rengeteg minden van a világon, ami az embert megborítja, a szorongás és a félelem a rohanó világunk egyik legsajnálatosabb következménye. A kötet segít abban, hogy az ember egy kicsit lecsendesítse az elméjét és a jelenre fókuszájon. A zen gondolkodás egy kicsit segít abban, hogy egyszerűbben lássuk a dolgokat és egyszerűbben éljük az életünke. Ha sikerül megszabadulnunk a felesleges kétségek és aggodalmak súlyától, akkor egy sokkal élhetőbb környzetet teremtünk önmagunk számára. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem foglalkozunk semmivel és senkivel, sokkal inkább azt, hogy pontosan annyira foglalkozunk mindennel, mint amennyire szükség van. Se nem többet, se nem kevesebbet. Az egyes tanácsok úgy épülnek fel, hogy minden oldalpáron van egy tételmondat, majd a másik oldalon ez kerül kifejtésre. Én nagyon élveztem az olvasást és már első olvasás után is úgy érzem, hogy gazdagabb lettem. Persze ahhoz, hogy be tudjam építeni az egyes tanácsokat, még olvasgatni kell a könyvet, de úgy érzem, hogy már az is nagy segítség, ha csak azokkal foglalkozom első körben, amik így elsőre megragadtak. 

Nem hiszem, hogy tudnék kedvenc tanácsot, vagy kedvenc fejezetet választani, mert mindegyik részben találtam olyan mondatot, ami úgy éreztem, hogy nekem szól. Ez a kötet egyszerűen csak úgy jó, ahogy van. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál majd olyan dolgot benne, amit tud hasznosítani. Még az is megtörténhet, hogy elviszem a családomnak is, hogy ők is profitálhassanak majd belőle. 

Összességében engem teljesen lenyűgözött Shunmyo Masuno kötete, biztos vagyok benne, hogy még sokszor leemelem a polcról, ha egy kis nyugalomra, vagy éppen erőre lenne szükségem a szürke mindennapok legyűréséhez. Ha szerettétek a szerző másik két könyvét, akkor ezt se hagyjátok ki. Ne ez a kötet legyen, amit elengedtek. :) Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Játékunkban a feladatotok, hogy megkeressétek az éppen elrepülő darut – illetve a képét. Az adott állomás bejegyzésének szövegében egy szó alá linkeltük a daru képét. A feladatotok, hogy írjátok meg a Rafflecopter megfelelő sorában, melyik szó alatt találtátok meg.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

12.14. Readinspo

12.16. Hagyjatok! Olvasok! 

12.18. Booktastic Boglinc

12.20. Könyv és más

12.22. Pandalány olvas 

12.27. Szembetűnő

12.29. Ambivalentina 

12.30. Csak olvass!

Read More