Charles Dickens: Copperfield ​Dávid + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Menő Könyvek nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Charles Dickens jelentősen önéletrajzi ihletésű regényének egy részét, vagyis a Copperfield Dávidnak a gyermekéveivel és ifjúságával foglalkozó részét. A regény az angol író nyolcadik regénye, mely 1849-50-ben előbb folytatásokban, majd 1850-ben kötetben is megjelent. Az 1867-es kiadás előszavában ezt írta: "mint igen sok szerető szülőnek, van nekem is szívem legmélyében egy kedvenc gyermekem, és ez David Copperfield." Tarts bloggereinkkel a turnén, ismerjük meg Copperfield Dávid életét közösen és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet legújabb kiadását!

Copperfield Dávid kora gyermekévei békességben és boldogságban telnek. Bár édesapja nem érhette meg fia születését, édesanyja, Clara, és hűséges cselédjük, Pegotty szerető gondoskodással veszik körül. Mikor édesanyja feleségül megy a keményszívű Edward Murdsone-hoz, intézetbe küldik, majd anyja korai halála után Londonba kerül, hogy munkával keresse meg kenyerét. Jósorsa összehozza a kalandos életű, ám jólelkű Mr. Micawber-val és annak szerető feleségével. Csakhogy Mr. Micawber az adósok börtönébe kerül. A magára maradt Dávid nénjének, Betsey Trotwoodnak a házába menekül. Nénikéje jóvoltából megnyílik előtte a világ, és nélkülözésekkel teli élete ismét új fordulatot vesz.

A hányattatott sorsú angol ifjú mára klasszikus történetében a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja, Charles Dickens számos személyes történetet elevenített meg, megmutatva, milyen élmények járultak hozzá a leendő író fejlődéséhez.

Nagyon szeretem a klasszikus irodalmat, mégis óriási hiányosságaim vannak még ezen a téren. Bár szívesen merülök el egy-egy régebbi mű világában, azért vitathatatlan, hogy javarészt kortárs regények fordulnak meg a kezemben. Olyan sok új kötet jelenik meg, hogy egyszerűen képtelen vagyok haladni az újdonságokkal és közben még múltszázad regényeit is folyamatosan sorrakeríteni. Emiatt is örülök, hogy egyre több klasszikus mű jelenik meg új köntösben, hiszen így olyan, mintha két legyet ütnék egycsapásra. Az új külső miatt újabb megjelenésnek számít, miközben szép lassan pótolhatom a lemaradásomat. Charles Dickens neve természetesen nem volt már ismeretlen számomra, több regénye is a polcomon csücsöl, hogy végre elolvassam. A legjobban talán a Szép reményeket várom, de idén végre szeretném sorra keríteni a Karácsonyi éneket is. A Copperfield Dávid bár a listám élén állt, de egyszerűen soha nem volt időm elolvasni, de a Menő Könyveknek hála a történet felét most végre megismerhettem. Szóval nagy reményekkel várom, hogy esetleg a történet második felét is megjelentetik majd a sorozat részeként. 

A kötet története Copperfield Dávid életét követi nyomon gyermekkorától egészen addig, hogy ifjúéveiben meglátogatja dajkáját Pegottyt és családját. A fiatal fiú élete nem kezdődött könnyen, hiszen már születése előtt elhunyt az édesapja. Bár gyermekévei jelentős részét nyugalomban és szereteten töltöttöte édesanyjával, miután a nő újraházasodott a fiú sorsa is rosszra fordult. Az első pillanattól kezdve szerettem a karakterét, még akkor is, ha sokszor hihetetlenül mamlasznak és naivnak tartottam őt. Bár mostohaapja a kőszívű Edward Murdsone és testvére alávaló és gonosz gyermekként jellemezték őt, de ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. Dávid egy igazán életképtelen és naiv karakter, aki egyáltalán nincs felkészülve arra a zord és kemény világra, ami rá vár édesanyja új házassága után. Szeretetben nevelte őt fiatal anyja Clara és Pegotty, a család egyetlen szolgálója, soha nem volt semmire gondja. De hát hogyan is lehetett volna, hiszen csak egy kisgyermek, akinek nincsen más vágya, csak hogy szeresse őt az anyukája. Az új férj azonban teljesen új szabályokat vezetett be. Ő és a testvére is egy rendkívül toxikus környezetben nőttek fel, a nevelés számukra kimerült a kegyetlenkedésben és a verésben. Ez pedig megpecsételte mint Dávid, mint pedig édesanyja sorsát. Ahogy haladuk előre a történetben, úgy válik egyre világosabbá számunkra, hogy ennek a fiúnak olyan szüksége van egy igazi jótevőre, mint egy falat kenyérre. Nem csupán azért, mert nincs mit ennie, hanem az érzelmi szükségleteinek kielégítése miatt is. Bár nem lányként született, mégis sikerül végül elnyernie nagynénje, Betsey Trotwood jóindulatát, így végül megtalálhatja a helyét és megfelelő körülmények között indulhat el a felnőtté válás rögös útján.

A Copperfield Dávid Dickens első olyan regénye, melyben egyes szám első személyben meséli el a történetet. Az író elismerte, hogy mind közül leginkább ezt a művét kedveli, és hogy Copperfield Dávid, "képzeletének gyermeke" igen közel áll a szívéhez, már csak azért is, mert a regény cselekménye sokban hasonlít írójának életéhez. Nem egy klasszikus értelemben vett önéletrajz, de rengeteg dolgot beemelt az író a saját életéből a regénybe. Az irodalmtörténet a művet általában fejlődésregényként tartja számon, melyre jellemző, hogy általában egy személy fejlődésére fókuszál. A központi figura számos élményét, tapasztalatát mutatja be, és részletesen ábrázolja, hogy ezeket hogyan dolgozza fel, miként építi be személyiségébe. 

A cselekmény kissé lassú és rendkívül részletes, Dávid életének számos pontjába pontos betekintést nyerhetünk. A visszaemlékezés során megtudhatjuk, hogy egyes események milyen hatással voltak az életére. A leírás pedig olyan hatással van az olvasóra, mintha egy nagyon hosszú mesét hallgatna a kedves nagypapájától. Nekem legalábbis ez jutott eszembe róla. 

A nyelvezet abszolút élvezhető, én nagyon szerettem olvasni a fiú gondolatait. Ottlik Géza fordítása nagyszerű, és a neve eszembe is juttatta egy újabb hiányosságomat, szóval szentül megfogadtam, hogy lassan tényleg sorra kerítem az Iskola a határon című regényt. Az egyetlen problémám a nevek magyarosítása volt. Egyrészről értem és elfogadom, hogy az aktuális évek jellemző trendje volt a külföldi nevek magyarítása lásd Verne Gyula esete, de a mai kor szülöttjeként számomra idegenül hatott a regényben a Klára, a Janka vagy éppen a Vilmos megnevezés. Igazából a Dáviddal is nehezen barátkoztam meg, bevallom az esetek 90%ában David-ként olvastam fel a fejemben. 

Rendkívül sokszínű társaságot vonultat fel az író, Dávid az ifjúkori évei alatt rengetegféle emberrel találkozik és alakít ki kapcsolatot. Megismerhetünk jóhiszemű, ám tékozló családokat, szegény szerencsétlen karaktereket, de láthatjuk azt is, hogy miként viselkedik egy olyan fiú, aki világ életében hozzá volt szokva ahhoz, hogy mindenki az ő kedvét lesse. A kedvenc karakterem határozottan Dick és Betsey Trotwood volt, kedvességük és józanságuk üdítően hatott a lelkemre a sok megpróbáltatás után. Ráadásul imádtam, amikor megmondta a magáét Mr. Murdsone-nak. Azt hiszem az volt a kedvenc részem az egész regényben. 

Nagyon imádtam ezt a csodálatos kiadást, biztos vagyok benne, hogy kiemelt helye lesz a kötetnek a polcomon. Eddig az Emma a kedvencem, de azt hiszem szorosan követi őt a Copperfield Dávid kiadása. A fekete és az arany párosítása nagyszerűen sikerült, egyszerűen imádom. Olyan jó látni, hogy a kiadó ennyire a szívén viseli ezeknek a könyveknek a sorsát, őszintén bízom abban, hogy még sok ilyen nagyszerű és klasszikus történet kap majd új köntöst. Én biztos benevezek majd az összesre. Természetesen nem minden a csinos borító, ezt én is tudom, de talán ezeknek köszönhetően a fiatalabb korosztály is szívesen lapozgatja majd ezeket a regényeket. Mindenesetre türelmetlenül várom az Örök kedvencek sorozat újabb és újabb megjelenéseit, az tuti, hogy bérelt helye lesz a polcomon mindegyik kiadásnak. 

Összességében tetszett Charles Dickens Copperfield Dávid című regénye és tűkön ülve várom, hogy legyen időm folytatni a fiú élettörténetét. Bevallom, beleolvastam a történetbe és úgy érzem, hogy most jön még csak a történet java, hihetetlenül izgatottan várom a további eseményeket. Töretlenül imádom a kiadó Örök kedvencek sorozatát és őszintén bízom benne, hogy a következő kötetet is ennyire a szívembe zárom majd. Olvassátok, szeressétek!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Copperfield_D%C3%A1vid_(reg%C3%A9ny)

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

A Copperfield Dávid című kötet a kiadó Örök kedvencek sorozat részeként kapott új kiadást. Ebben a játékban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek a sorozat már megjelent címeit. Minden állomáson találtok egy fülszövegrészletet, nektek pedig nincs más dolgotok mint megírni, hogy melyik kötetről van szó. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

FÜLSZÖVEGRÉSZLET

"A gyermek Heathcliffet a skót felföld lápos vidékén találják. Mr. Earnshaw szíve megegesik az elhagyott fiún, és hazaviszi házába, ahol lányával, Cathyvel és fiával, Hindleyvel él együtt. "

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.16.: Csak olvass!

04.20.: Könyv és más

04.21.: Spirit Bliss Sárga könyves út

04.22.: Readinspo

Read More

Tapodi Brigitta: Amit ​örökül kapsz

Sziasztok!

Tapodi Brigitta neve már nem volt ismeretlen számomra, hiszen néhány éve már volt szerencsém elolvasni egy másik regényét is. Az Amit örökülsz kapsz című regénye már régebben felkeltette az érdeklődésemet, az érdekesnek hangzó fülszövegével és borítójával. Nagy szerencsémre most lehetőségem volt elolvasni a kötet, de mielőtte írok róla nektek, lássuk miről is szól a történet. 

Emlékezz! Gyógyulj!

Vajon a tárgyak által megismerhető egy ember életútja?

Vajon az emlékek felidézése képes begyógyítani a régi sebeket?

Megoldást jelent-e a menekülés, ha közben utolér a múlt?

Sófalvi Réka gyógytornász a festői szépségű Dunakanyarban él a családjával. Hosszas vívódás után rászánja magát, hogy elhozza demenciában szenvedő édesapját a szülőföldjéről, Erdélyből. A döntését követően egymásra kölcsönösen kiható események sora veszi kezdetét. Kristóf, a fiatal versenysportoló motorcsónak-balesetet szenved és Réka végzi a rehabilitációját. Közben az édesapja múltjából felbukkan egy kulcsfontosságú tárgyi emlék, melynek rejtekéből újabbak látnak napvilágot.

Ahogy megelevenedik és szárnyat bont a múlt, úgy kel életre a család feldolgozandó, egyéni történelme…

Az Amit örökül kapsz című regény egy hihetetlenül kedves és szerethető történet a családról, a szeretet és az emlékezés erejéről. A méretéhez képest egy igazán komplex regény egy család életútjáról, az emlékek a szeretet és a megbocsátás gyógyító erejéről. Arról, hogy az őseink történetei közelebb hoznak minket ahhoz, hogy megértsük a múltunkat és a jelenünket. 

A cselekmény furcsán ismerős, mégis rettentően ismeretlen volt számomra. Sajnálatos módon nem jelentett újdonságot számomra a demencia és az ezzel a betegséggel járó nehézségek világa. A nagypapám is ebben a betegségben szenvedett. Kezdetben persze csak néha kalandoztak el a gondolatai, de így idő után már képtelen volt gondoskodni saját magáról. Amikor az elmúlt napok és hetek már összefolytak, amikor nem tudta, hogy már evett vacsorát és újra jött, hogy éhes, majd amikor az lett mondva neki, hogy már evett megsértődött, hogy éheztetik akkor szép lassan észrevettük, hogy a múlt egyes szeletei milyen tisztán megmaradtak az emlékezetében. Amikor már nem ismert meg minket, még mindig emlékezett néhány gyermekkori emlékre. Rendkívül fájdalmas, amikor végig kell néznie az embernek, hogy az egykor erős és szikár férfiember egyszercsak árnyéka lesz önmagának. Bár sokkal inkább az anyukám volt olyan helyzetben, mint a könyv főszereplője Réka, mégis sokszor úgy éreztem, hogy ez a könyv akár rólam és a családomról is szólhatna. 

Az élet sokszor nem egyszerű, olykor magunkban hordozzuk őseink fájdalmat és traumáit. Olvasás során eszembe jutott Orvos-Tóth Noémi könyve, az Örökölt sors, melyben a transzgenerációs elméletről is olvashatunk. Az elmélet szerint minden generáció meghatározza az utána jövő generációk sorsát, éppen ezért nagyon fontos, hogy megismerjük felmenőink történetét annak érdekében, hogy megértsük önmagunkat. Nagyon fontos tehát, hogy megtudjuk, milyen szituációkat, szokásokat örököltünk őseinktől, hiszen minél inkább tisztában vagyunk felmenőink sorsával, annál szabadabban élhetjük meg életünket, a traumák ugyanis sejtszinten öröklődnek egyik generációról a másikra. A transzgenerációs elmélet alapja tehát, hogy minden generáció mélyen meghatározza az utána jövő generációk sorstörténetét. Vagyis, ha meg akarjuk érteni a belső folyamatainkat, hogy mi az, ami bennünk zajlik, miért úgy érezzük magunkat, ahogy, ahhoz nem elég csak a saját életutunkat megvizsgálni. Meg kell nézni, hogy a szüleink, nagyszüleink, vagy akár a dédszüleink generációja milyen veszteségeket élt meg, milyen küzdelmeik voltak, de azt is például, hogy milyen megoldásokat találtak egy-egy problémára, találtak-e egyáltalán, vagy elfogadták, és egyszerűen beletörődtek az adott élethelyzetbe. A felmenőink élményei, hitrendszere, fájdalmai, de megoldókulcsai is hatással vannak arra, hogy mi hogyan éljük az életünket, hogyan viszonyulunk egy-egy nehéz élethelyzethez, de arra is, hogy milyen kapcsolati rendszert alakítunk ki magunk körül. 

Réka egy erdélyi faluban látta meg a napvilágot olyan szülők gyermekeként, akik sokszor és sokat szenvedtek. Szerencsés vagyok, hiszen a legjobb tudomásom szerint a családom és az őseim is mindig a Dunántúlon éltek. Soha nem volt rájuk, így rám sem semmilyen hatással Trianon és az, ahogy az elcsatolt területeken élőkkel bántak. Családok szakadtak szét egyik napról a másikra és rengeteg ember élete vált kilátástalanná. Réka családja is megjárta a hadak útját, elvesztették földjeiket és rengeteg családtagot is a viszontagságos évek alatt. A családja azonban olyan volt, mint egy szilárd talajon álló, egészséges fa. Vastagon kapaszkodtak az őket éltető helyhez, az otthonukhoz és semmi pénzért sem hagyták volna ott azt. A lány azonban más volt, persze soha nem feledte el az otthonát, de mégis vágyott arra, hogy végre igazi lehetőségekhez jusson. Így került a fővárosba, majd később Nagymarosra is, ami a szeretett otthonát juttatta mindig eszébe. Ilyenkor azonban óhatatlanul is feszültségek támadhatnak egy családban. Réka és édesapja pedig szép lassan eltávolodott egymástól. Nem értette meg egyik a másikat, képtelenek voltak kommunikálni egymással. Amikor édesapját elhozza Erdélyből, kezdetben nem tudnak mit kezdeni egymással, pedig a terapeutaként dolgozó nő számára egyáltalán nem szokatlan, ha egy beteggel találja szemben magát. A saját bőrén keresztül azonban megtapasztalja, hogy mennyire más érzés azon a bizonyos másik oldalon állni. De ahogy haladunk előre, talán mégis felcsillan a remény apa és lánya számára. Vajon megtalálják végül az egymáshoz vezető utat? Képesek lesznek feldolgozni az elszenvedett fájdalmakat és traumákat az emlékezés és a történetek segítségével?

A karakterek nem idealizált és túlmisztifikált romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik olykor hibáznak, de aztán felállnak és továbbmennek. Érdekes volt látni, hogy a múlt egy-egy pillanata, sorsszerű történései akár a jelenben is megismételhetik magukat. Olyan érdekes és misztikus dolgok ezek, amelyek akár a genetikában, vagy valami még ennél is rejtélyesebb dologban kereshetők. Hányszor mondjuk azt mi is, hogy a múlt megismétli önmagát. És most nem a negatív dolgokra gondolok, hogy a fiúk elkövetik esetleg apáik bűneit, hanem az olyan, sorszszerű pillanatokra, melyek akár az egész életünkre hatással lehetnek, mint például egy találkozás, vagy éppen egy jó cselekedet. 

Kristóf, a fiatal sportoló jelenlétével pedig nem csak arra kaphatunk választ, hogy a múlt képes-e megismételni önmagát, hanem betekintést nyerhetünk egy olyan fiatal életébe, aki keményen küzd az álmaiért. A baleset akár derékba is törhetné a karrierjét, de ő megy tovább és mindent megtesz azért, hogy a jövőben újra vízre szállhasson. A rehabilitáció persze nem lenne teljes, ha nem bukkanna fel a kórházban Réka lánya (Emese). A sors kereke pedig mozgásba lendül, a két fiatal pedig talán ugyanolyan boldogan élhet majd egymás mellett, mint Réka szülei. 

A regény különlegessége, hogy a lapjain egyszerre jelenik meg a jelen és a múlt, melyeket különböző visszaemlékezések segítségével ismerhetünk meg. Minden egyes történetnek egy adott tárgyhoz van köze. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy kerülnek helyre a kirakós darabkái és úgy érti meg az olvasó is a különböző összefüggéseket a történetben. Megértjük szép lassan Réka édesapját így nem csak a lánya, hanem mi olvasók is közelebb kerülhetünk hozzá. Az elbeszélések és a visszaemlékezések egy varázslatos, egy fájdalmas és egy kegyetlen világba repítenek vissza bennünket. Magunk előtt látjuk Erdély történelmét, az emberek szenvedését. De közben (legalábbis magamból kiindulva) el is kezdünk vágyakozni, hogy megismerjük az ottani tájakat és a leírásokban szerepelt helyeket. Ahogy Nagymaros és Visegrád környéke, úgy Erdély is elemi vonzással hatott rám és jelenleg azt hiszem, hogy kevés hely van, ahova szívesebben utaznék, mint oda. Ahogy egyre több és több történetet ismerhetünk meg a tárgyak által, úgy Rékát is jobban megérthetjük. Érezzük és látjuk, hogy a múlt árnyai komoly hatással vannak a lány jelenére is, az első pillanattól kezdve a szívünkbe zárjuk és drukkolunk neki, hogy révbe érjen. 

A lezárás rendkívül szép, árad belőle a béke. Nem csak főszereplőnk, Réka békél meg a múltjával, az életével és a sorsával, hanem maga az olvasó is érzi azt a megnyugvást, mely a lapokból árad. A két kis madár immár együtt szelheti Erdély csodálatos és tiszta kék egét, Réka pedig immáron, bűntudat és fájdalom nélkül élheti az életét. 

Nagyon tetszett a kötet nyelvezete, igazán költői volt. Tapodi Brigi olyan játszi könnyedséggel fűzi a mondatokat egymás után, mintha csak gyöngyökből készítene nyakláncot. Nagyon szeretem az írói stílusát, bár nem ez az első regényem tőle,még mindig meglepődök azon, hogy mennyire szép egy-egy regényének a nyelvezete. A finomság, a líraiság az első másodperctől fogva odaszögezei az olvasóját a lapokhoz és többé talán el sem engedi. Még ha abba is hagyja az ember az olvasást, mindig vissza-visszakalandozik Réka és édesapjának a történetéhez. 

A borító egy igazi csoda és tökéletesen visszaadja a regény hangulatát. Valahogy így képzelem el azt a kendőt, melyet Réka édesanyja olyan nagy gondossággal készített és melyben elrejtette talán a legnagyobb kincsüket. Nekem az egyik legnagyobb kedvencemmé vált. 

Összességében csak ajánlani tudom nektek ezt a könyvet, olyan mint egy igazi lélekbonbon. Az ember legszívesebben csak fogná, simogatná és el sem engedné. Az biztos, hogy még sokáig velem marad ez a történet. 

Végezetül pedig szeretném megköszönni az írónőnek, Tapodi Briginek a bizalmat, köszönöm, hogy elolvashattam a regényt, egy csodálatos történettel lettem gazdagabb. 

Read More

Avatar: ​A víz útja – Képes útmutató + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent az Avatar: ​A víz útja című képes útmutató. A kötet bemutatja a különböző szereplőket, tárgyakat és helyszíneket, a csodás és részletgazdag illusztráció segítségével pedig elmerülhetünk a filmek világába. Tartsatok velünk, merüljetek el a szuperhősök univerzumában, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

""Ez a könyv olyan terveket és részleteket fed fel, amelyek megmutatják Pandora világának gazdagságát és mélységét, így lehetővé teszi, hogy elindulj a saját utadra Pandorán.

És ez még csak a kezdet." Sigourney Weaver

Merülj el James Cameron Avatarjának lenyűgöző folytatásában, az Avatar: A víz útjában. A film készítői segítségével megalkotott képes útmutató minden kérdésedre választ nyújt.

Nézd meg Pandora gyönyörű természetes tájait, a Sully családot, az RDA Kestrel és Tengeri Sárkány járműveit, a nemes tulkunokat! Fedezd fel a metkayina falut; Magastábort, az Omatikaya klán menedékét és az RDA bázisát!

Az Avatar sorozat első részét sokáig a filmtörténelem egyik legszebb alkotásának tartották. A 2009-es film tulajdonképpen forradalmasította a 3D technológiát, látványvilága a mai napig lenyűgöző, napjainkban is megállja a helyét. Emiatt is voltak rendkívül lelkesek a rajongók, amikor megtudták hogy egy bő évtized után érkezik a történet folytatása, ráadásul további részek is kilátásba kerültek. Abba most nem szeretnék belemenni, hogy vajon a második rész, beváltotta-e a hozzá fűződő reményeket, egy valami mellett azonban még sem mehetünk el szó nélkül, hogy a különböző vizuális effektek és a látvány továbbra is lélegzetállító. Olyan, mintha James Cameron egy még magasabb szintre emelte volna CGI-technikát. 

Bevallom hősiesen, én nem számítok akkora rajongónak, mint a férjem, de még én is óriási lelkesedéssel lapoztam a könyvet. Bátran állíthatom, hogy egy magamfajta laikus olvasónak és egy igazi rajongó számára is tökéletes kikapcsolódást nyújt, az Avatar: ​A víz útja című képes útmutató. 

A könyv szerintem egyszerűen zseniális. A kötet egy csodásan illusztrált kalauz, melyben mindent megtudunk az adott karakterekről, tárgyakról és helyszínekről is. Legyen szó az élővilágról, vagy éppen a jól ismert és kedvelt karakterektől, mindenki találhat új és izgalmas információt a történettel kapcsolatban. Minden egyes oldalpáron különböző érdekes tényeket ismerhetünk meg, ezek segítségével pedig elmélyülhet a tudásunk.  

A kötet különböző fejezeteken keresztül segít felidézni a második rész eseményeit és történéseit. Az előszó nem kisebb névhez, mint Sigourney Weaverhez kötődik, aki leírja, hogy a kötet bemutatja Pandora világának gazdagságát és mélységét és lehetővé teszi, hogy maga az olvasó is úgy érezhesse, hogy a na'vik lábnyomában jár és közel érezhesse magát Pandorához. 

Az első fejezetben a Sully családot ismerhetjük meg közelebbről. Nem csupán az alakjuk tekint vissza ránk, hanem jellegzetes ékszereikről is képet kaphatunk, továbbá személyiségüket és egyéb tulajdonságaikat is felidézhetjük. A folytatásban a Omatikaya klán világába csöppenhetünk bele. Megismerjük közelebbről a tábort, az általuk fogyasztott ételeket, és a használati tárgyaikat is. Az RDA fejezetben bepillantást nyerhetünk a szervezet életébe, fegyvereibe és főhadiszállását is megismerhetjük. Ezt követően megtudhatunk egy kicsit több informáciát magáról a Rekom-programról is, melynek  tulajdonképpen na'vi/emberi hibrid faj harcosok új generációját jelenti, de megismerhetjük a következőkben az RDA fegyvereit és járműveit is. A második rész fontos szereplői a Metkayina klán karakterei, így természetesen róluk sem felejtkezik el a kötet. Végül, de nem utolsó sorban pedig magát az óceánt és a benne lakozó fajokat ismerhetjük meg. 

Ahogy haladunk előre az olvasásban úgy merülünk el egyre jobban Pandora világában és az utolsó oldal elolvasása után szinte már nyúlnánk is az irányító felé, hogy a képernyőn is megcsodálhassuk és felismerhessük a különböző dolgokat. Ha esetleg valakiben felmerült volna egy-egy kérdés egy adott lénnyel, vagy tárggyal kapcsolatban, nagy valószínűséggel ebben a kötetben megtalálhatja a választ rá. 

Maga a kötet egy hihetetlenül igényes és csodás munka, mely tele van szebbnél szebb oldalakkal. Igazán minőségi, fényes papírra nyomtatott, keménytáblás útmutató, mely számos hasznos információval szolgál. A képek nagyszerűek, igazán ízlésesen lettek összerakva. Nagyon tetszenek a kis nyilazások is, így mindent megtudunk az adott tárgy/ruha/karakter részeiről és funkciójáról. Már a könyv lapozgatása is hatalmas élmény. Nagyon sok érdekes és új információt kapunk az egész univerzumról. 

Összességében a kötet szerintem egy remek összefoglalója az Avatar folytatásának, egy igazán nagyszerű, részletgazdag csodálatos kiadvány, melynek minden oldala rejt valami izgalmas újdonságot. Remekül összefoglalja és kontextusba helyezi a történéseket. Ha szeretitek a filmeket, akkor biztosan nektek lett kitalálva ez a könyv. Továbbá tökéletes ajándék lehet bármelyik rajongó számára, ezzel nem nagyon lehet mellélőni. Bátran ajánlom mindenkinek.

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

A mostani játékunk az Avatar világához kötődik. Minden oldalon találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a választ. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hány gyermeke van Jakenek és Neytirinek? 

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.15.: Csak olvass!

04.17.: Spirit Bliss Sárga könyves út

04.19.: Dreamworld

Read More

Walt ​Disney – 5 perces húsvéti történetek II.

Sziasztok!

A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent a Walt ​Disney – 5 perces húsvéti történetek című mesekönyv folytatása, amely további szeretett Disney karakterek húsvéti és tavaszi kalandjaiba enged bepillantást nyerni. Kalandozzunk együtt Bambival, majd Mickey egérrel, vagy éppen Sulleyval a Szörny Rt. professzionális ijesztegetőjével. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott két példány egyikét!

Várnak az újabb húsvéti mesék! Kalandozz együtt a kedvenc szereplőiddel! Ezek a csodás történetek bármikor képesek elrepíteni téged a mesék birodalmába – akár öt perc alatt!

Nagy rajongója vagyok a mesekönyveknek, a Kolibri Kiadó 5 perces történetek típusú kötetei pedig a legnagyobb kedvenceim közé tartoznak. Óriási Disney rajongó vagyok, a húsvéti mesekönyv első kötete pedig nagy szerelem lett számomra, így nem is volt kérdés, hogy a folytatással is szeretnék turnézni. 

Az 5 perces történetek típusú könyvek amúgy már ismerősek lehetnek a gyakorlott olvasó szülőknek, hiszen a Kolibri Kiadó gondozásában, már több ilyen jellegű kötet is megjelent. Ezen történetek nagy előnye, hogy rövidek, színesek és nem utolsó sorban könnyen és gyorsan olvashatóak, így tökéletes esti olvasmányként szolgál a gyerkőcöknek. A mesélés rengeteg szempontból hasznos dolog, hiszen tartalmas időtöltésnek számít és komoly hatással van a lurkók szókincsére is. Továbbá akaratlanul olyan kompetenciákat és attitűdöket sajátíthatnak el a gyerkőcök, melyek a későbbiekben is fontos lesz számukra. A mesekönyv nagy előnye, hogy már a jól ismert, kedvenc Disney mesehőseinkkel indulhatunk kalandozni. Mivel mindegyik fejezet elolvasható 5 perc alatt, így még a legelfoglaltabb szülő is nyugodtan a kezébe veheti a könyvet, hiszen ennyi ideje mindenkinek kell, hogy legyen a mesélésre.

A könyv hat rövid húsvéti és tavaszi mesét tartalmaz, melyek segítségével újabb fejezeteket ismerhetünk meg kedvenc mesehőseink életéből. Ami nekem igazán tetszett, hogy a mesekönyv a kisfiúk és a kislányok számára is igazán élvezhető, hiszen egyáltalán nem az emberi szereplős mesékre koncentrál. Nincsenek benne hercegnők, vagy hercegek. A kötet a következő mesékből inspirálódott: Bambi, Toy Story, 101 kiskutya, Szörny Rt. és Mickey egér és barátai. A könyv nyelvezete a kicsik számára is igazán élvezhető, tökéletes olvasmánynak tartom. Akár esti meseként, akár csak egy sima közös olvasásként kerül elő ez a kötet a polcról, garantáltan jó érzés lesz lapozgatni. Szerintem nagyszerű olvasmány húsvét előtt, vagy akár a nyuszi is hozhatja a kicsiknek ajándékba. 

Az illusztráció egyszerűen csodás, már az is hatalmas élmény az embernek, ha csak végiglapozza a könyvet.  A képek meseszépek, színesek, mosolygás nélkül nagyon nehéz olvasni. Az én kedvencem a könyvből a két Bambis (oké, az egyik nem Bambis, de innen ismerhetjük a nyuszicsaládot Toppancsot és a testvéreit) mese, az utóbbi időben nagyon megkedveltem őt és Toppancsot, így ezek nyerték el leginkább a tetszésemet. De fontos kiemelni, hogy tényleg mindegyik történet nagyon kedves és szerethető. Viszont felhívom mindenki figyelmét, hogy könnyen megtörténhet, hogy a mesék elolvasása után a gyerkőc egy izgalmas tojáskeresésre akar majd indulni, ezért erre nem árt felkészülni.😄 Még nekem, felnőtt fejjel is eszembe jutott, hogy milyen jó mulatság lenne csokitojásokat keresgélni valahol. 

Összességében én nagyon szerettem ezt a mesekönyvet, abszolút méltó folytatása az előző kötetnek. Az előző kötethez képest nincsenek benne duplázások és mivel kimondottan húsvéti történetek kaptak helyet benne, így biztosan újdonság lesz a gyerkőc számára, nem kell attól tartani, hogy mindegyik mese már szerepel egy másik hasonló típusú könyvben.  Bátran ajánlom mindenkinek, akár tavaszi ráhangolódásként, vagy akár húsvéti ajándékként is tökéletes választás. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Az egyik legvidámabb esemény, amely a húsvéthoz kötődik minden bizonnyal a kicsik és nagyok számára is izgalmas tojáskeresés. Most erre invitálunk titeket. Minden oldalon találtok egy-egy festett tojást és nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik szó alatt bújt meg. De vigyázzatok, mert cselesek vagyunk, egyes szavak alatt megtévesztés gyanánt más, a húsvéthoz kötődő dolgokat rejtettünk el, nektek azonban csak a tojás helyét kell beírni. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomások

04.05.: Csak olvass!

04.07.: Dreamworld

04.09.: Könyv és más

Read More

Clare Pooley: Rendhagyó ​szabályok ingázáshoz + Nyereményjáték

Sziasztok!

A General Press Kiadónak köszönhetően, egy újabb Clare Pooley kötetet tarthatunk a kezünkben. Az Őszinte szavak című kötet írója, egy újabb szerethető és szívmelengető olvasmánnyal örvendezteti meg a magyar olvasókat. Tartsatok velünk, szegjük meg közösen az ingázás szabályait, ismerjük meg Iona Iversont és az útitársait, ha pedig mellétek áll a szerencse meg is nyerhetitek a könyv egy példányát. 

Soha senki nem szólítja meg az utastársát a vonaton - ez a tapasztalt ingázók íratlan szabálya. De vajon mi történne, ha mégiscsak megtennék?

Iona Iverson, a Modern Nő rovatvezetője mindennap öt perccel nyolc után száll fel Hampton Court állomáson a vonatra, hogy munkába menjen. Mindennap ugyanazokat az embereket látja maga körül, akikre – önmaga szórakoztatására – különböző neveket aggat, és történeteket talál ki az életükről. De sosem vált velük egyetlen szót sem. Hiszen az ingázás fontos szabálya: Eszedbe se jusson utazás közben beszélgetést kezdeményezni! Kivéve, ha bolond vagy...

Aztán az egyik reggel a szeme láttára egy elegáns, de szexista üzletember majdnem megfullad egy félrenyelt szőlőszemtől. Csupán az ugyancsak velük utazó, gyanúsan szimpatikus ápoló gyors segítségének köszönhető, hogy a járaton nem történik tragédia. Ez a váratlan esemény aztán történések egész sorát indítja el, ahogy az emberek – akikben látszólag semmi közös nincs az ingázáson kívül – beszédbe elegyednek egymással.

Egy reggel azonban Iona nem száll fel a szokásos járatára. És a következő nap sem… Vajon szövődhetnek valódi barátságok ilyen esetleges körülmények között? És számíthat Iona az új ismerőseire akkor, amikor az élete darabokra hullik?

Clare Pooley neve már nem volt ismeretlen számomra, hiszen 2020-ban már olvastam tőle magyarul egy regényt, mely az Őszinte szavak címet viseli. Akkor a szívembe zártam az írónőt, a kötetre pedig azóta is nagy szeretettel emlékszem vissza. Mivel imádtam a stílusát, így nem is volt kérdéses számomra, hogy a legújabb magyarul megjelenő kötetét is el szeretném olvasni. Ritkán mondok ilyet, de nagy elvárásokkal vágtam bele a történetbe, de szerencsére most sem kellett csalódnom. Már az első oldalnál éreztem, hogy ez a kötet igazán különleges helyet foglal majd el a szívemben. Mindig is imádtam azokat a történeteket, amelyek különböző emberi sorsokat helyeztek előtérbe némi drámai hangulattal fűszerezve, a Rendhagyó ​szabályok ingázáshoz  pedig pontosan azt adta, amit vártam. Clare Pooley regénye egy igazán különleges történet egy vonatról és hat teljesen idegen emberről, akiknek az élete teljesen összefonódott egy félrenyelt szőlőszemnek hála. 

Vannak könyvek, amelyeket az ember választ...máskor úgy érezzük, hogy a történet választ minket. Amikor egy-egy írás nagy hatással van ránk és úgy érezzük, hogy a történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti azt. Amikor annyira együtt élünk és lélegzünk a karakterekkel, hogy tudjuk, talán soha nem felejtjük el őket és az utolsó oldal elolvása után úgy érezzük, hogy bárcsak előröl kezdhetnénk az egészet. A Rendhagyó szabályok ingázáshoz című kötet pontosan ilyen volt számomra. Egy igazán kedves és léleksimogató történet, mely magára az emberre és az egyes emberi sorsokra koncentrál. 

A Rendhagyó szabályok ingázáshoz című kötet egy igazán lebilincselő olvasmány a barátságról és arról, hogy milyen hatássak lehetünk mások életére. A cselekmény érdekes és izgalmas. Nincsenek benne nagy fantasztikumok, vagy spirituális történések, mégis lebilincselő a maga módján. Olyan emberek történeteit ismerhetjük meg, akik akár a szomszédunkban is élhetnek. Nap mint nap használom én is a tömegközlekedést, ráadásul mivel általában megvan a jól kibróbált útvonalam és a tökéletesen kalkulált idősávom, így mindig ugyanazokkal a járatokkal közlekedem. Így nem ritka, hogy egy idő után ismerős arcok vesznek körül a buszon, vagy éppen a metrón. Néha elgondolkodom azon, hogy milyen érdekes is az élet. Minden nap látjuk egymást, mégsem tudunk semmit a másikról. Persze odáig nem merészkednék, hogy bármelyiket is megszólítsam, de érdekes lenne, ha az én járataimon is utazna egy Ionához hasonló hölgy, aki jelenlétével és stílusával érdekesebbé és izgalmasabbá tenné az útjaimat. A történetben szereplő karakterek egytől egyig rendkívül hitelesek és emberiek. Nem romantikus, vagy túlmisztifikált hősök, hanem valódi hús vér emberek, akik akár az utcán is szembejöhetnének velem. Mind életkorban, mind pedig problémáikban mások, mégis egy halálközeli élmény megváltoztatja mindegyikük életét. Szép lassan megszegik az egyik legfontosabb szabályt az ingázásban - miszerint senkinek se jusson eszébe ingázás közben beszélgetést kezdeményezni. Majd egy idő után nem csak beszélgetni kezdenek, hanem egymás életére is hatással lesznek, sőt azt sem túlzás állítani, hogy felelősséget is vállalnak egymásért. Igazi barátokká válnak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsenek egymásnak. 

Olvasás közben nagyon sokat gondolkodtam a történeten. Vajon én mit tennék, ha engem is megszólítana valaki. Milyen lenne beszélgetést kezdeményezni másokkal, és milyen lenne az, ha végül nem csak beszélgetnénk, hanem egymás fontos szereplőiéve válnánk az életünkben?

A szereplők igazi, életteli karakterek. Nincs olyan, akit ne kedveltem volna meg. Iona egy igazán kedves és szerethető hölgy, aki régen igazi ikonnak számított. Rendezvényről rendezvényre járt, igazi vip vendég volt mindenhol. Mára azonban úgy érzi magát, mint egy öreg bútordarab, aki elvesztette fényét. Mindehova a kutyusával jár, és mindig ugyanoda ül a vonaton. Piers egy dúsgazdag bankárnak tűnik első látásra, de vajon milyen titkokat rejteget? Tényleg olyan beképzelt, mint amilyennek elsőre tűnik? Martha egy fiatal lány, aki egy baklövés miatt célponttá vált az iskolájában. Túl tud lépni a szégyenén és képes lesz arra, hogy ragyogjon a színpadon? Sanjay egy ápoló, aki végtelenül nagy empátiával van megáldva, de ez sokszor csak nehezíti a munkáját. Hogyan tud megbírkózni egy ápoló az érzéseivel, amikor egy-egy betege halálakor ő is meghal egy kicsit belülről? Emmie a reklámszakmában dolgozik, de egyre jobban elbizonytalanodik ömagában a névtelen üzenetek miatt, amelyek szép lassan lerombolják az önbizalmát. David pedig egy idősebb úr, akiről mindig mindenki megfeledkezik. A házassága azonban szemmel láthatóan válságba került. Vajon képes feléleszteni újra a régi lángot? Alapvetően mindegyik szereplő más és más, nem is különbözhetnének jobban egymástól, de egy idő után egyre jobban elmerülnek egymás világában, míg végül elképzelhetetlenné válik, hogy ne váljanak barátokká. Mindegyikük komoly problémákkal küzd, azok megoldása kezdetben szinte lehetetlennek tűnik. De ahogy haladunk előre a történetben, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nincs olyan dolog, amit Iona ne tudna megoldani. Mindenki számíthat rá és valahogy a világ is szebb hellyé válik mindenki számára. Amikor azonban egyszercsak nem száll fel a vonatra, és napokra eltűnik, mindannyian aggódni kezdenek. Vajon képesek lesznek megtalálni őt és segíteni neki? Hogyan alakul a csapat sorsa?

Egyszerűen imádtam látni, hogy mennyire szépen összefonódtak az egyes emberi sorsok. Sokszor nem is figyelünk a környezetünkre. Olvasunk, vagy éppen zenét hallgatunk. Sokszor halljuk, hogy nem segítünk egymásnak még akkor sem, ha a másiknak szüksége van rá. És akkor itt van ez a könyv, ami visszaadja az emberiségbe vetett hitét az embernek. Hogy képesek vagyunk arra, hogy figyeljünk egymásra, hogy nem vagyunk annyira önzők, hogy elmenjünk a másik szenvedése mellett. Egy igazi lélekbonbon volt számomra ez a kötet, és nem véletlen, hogy ez volt a február hónapom kedvenc olvasmánya. Egyszerűen imádtam. Volt, hogy mosolyogtam, máskor meg teljesen elkomorultam és bevallom, volt egy pont, amikor talán még pityeregtem is egy kicsit. 

Összességében én csak pozitív dolgokat tudok mondani erről a könyvről. Ez a regény tényleg az egyik legszerethetőbb olvasmány, amivel az idén találkoztam. Nem tudok mást mondani csak azt, hogy szívből ajánlom mindenkinek. Clare Pooley neve felkerült a kedvenceim közé, úgy tűnik az írónő nem tud hibázni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

Az ingázás és a vonatozás szerves részét képezi a történetnek, így a mostani játékunk is ehhez kötődik. Rengeteg olyan település van Budapest környékén, ahonnan a tömegközlekedésnek hála viszonylag könnyen be lehet utazni a fővárosba. Minden állomáson találtok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik településről van szó. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomások

03.25.: Csak olvass!

03.27.: Könyv és más

03.29.: Olvasónapló

03.31.: KönyvParfé

Read More

Lynette Noni: A ​gyógyító (A gyógyító 1.)+ Nyereményjáték

 Sziasztok!

A Maxim kiadó gondozásában jelent meg itthon a külföldön már nagy sikert aratott The Prison Healer-sorozat első része, A gyógyító. Tartsatok és játsszatok velünk, hiszen a kiadó felajánlásából egy példányt is nyerhettek a könyvből.

A tizenhét éves Kiva Meridan a hírhedt halálbörtön, a Zalindov rabjaként él, ahol gyógyítóként tevékenykedik. Amikor a Lázadó Királynőt letartóztatják, arra ítélik, hogy kiállja a Végzet Próbáját. Aki győzedelmeskedik, azt ártatlannak nyilvánítják, és szabadon engedik – csakhogy eddig még senki sem élte túl. Így hát a súlyosan beteg Lázadó Királynőnek esélye sincs. Egyik nap Kiva egy kódolt üzenetet kap a családjától: „Ne hagyd meghalni! Jövünk.” Ezért önként jelentkezik, és átveszi a Lázadó Királynő helyét a próbán, hogy mindketten megszabadulhassanak. A börtön már a lázadás küszöbén áll, ráadásul megjelenik egy rejtélyes, új rab, aki a lány szívéért küzd. Kiva úgy érzi, a megpróbáltatásai még csak most kezdődnek.

Talán szavakkal el sem tudom mondani, hogy én mennyire vártam ezt a regényt. Meg sem tudnám számolni hányszor jött velem szembe Instagramon és egyéb könyves felületeken ez a kötet. Mikor megláttam, hogy érkezik magyarul is Lynette Noni írása azonnal felkeltette az érdeklődésemet és óriási lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak. Bevallom, kicsit féltem a nagy hype miatt és óhatatlanul is nagy elvárásokat támasztottam vele szemben. Nem szeretek úgy elkezdeni egy sorozatot, hogy komoly követelményeket állítok fel az adott történettel kapcsolatban, de ennél a regénynél egyszerűen nem tudtam levetkőzni ezeket a dolgokat. Az egészen magas értékelés a Goodreads oldalon (4,27), a sok lelkes értékelés bekúszott a bőröm alá és tudtam, hogy ha nem lesz szerelem a történet, akkor bizony csalódott leszek. Bár nem vagyok maradéktalanul elégedett, de összességében nekem kifejezetten tetszett a sorozat nyitó kötete. Rengeteg kérdés van még bennem és nem mondom, hogy ez egy tökéletes és hibátlan fantasy sorozat első része, de engem abszolút megfogott és már most tűkön ülve várom a folytatását. Már csak azért is, mert a végét konkrétan büntetni kéne. Szerintem a pokolban külön bérelt helye van azoknak, akik ilyen cliffhangerrel zárják a regényüket. De komolyan. Na jó, nem...tök izgalmas a vége, csak én nehezen viselem a várakozást. Tudjátok, én az az ember vagyok, aki például a sorozatokat is darálja a Netflixen, vagy HBO-n, vagy akárhol. Nem várogatok én heteket a részekre, megvárom aztán bumm, mehet is az egész egyszerre. Emiatt kifejezetten nehezen viselem az évadzárókat, vagy esetünkben az egyes kötetek lezárását. Főleg akkor, ha az írónő kegyetlen és egy olyan csavarral fejezi be, amitől a gyanútlan könyvmoly eldobja az agyát. Még nem tudtam eldönteni, hogy most emiatt utálom, vagy imádom őt. De valószínű, hogy valahol a kettő között félúton. 

A gyógyító egy igazán érdekes, izgalmas és szerethető ifjúsági fantasy kötet, mely abszolút belopta magát a szívembe. Nem mondom, hogy hibátlan, hiszen a kötet első fele talán túlságosan is az építkezésre koncentrál. És bár tény, hogy nem rágja le tövig az ember a körmét izgalmában, mégis a lapokhoz szegezi az olvasóját. Ha nem is tökéletes ez a rész, de atmoszféra megteremtésében azonban elengedhetetlen. A hosszúra nyúlt "bevezetőben" rengeteg dolgot megtudhatunk Zalindovról, a halálbörtöntől, és az egyes karakterek életéről. Persze ezek javarészt féligazságok, mert a későbbiekben rengeteget változik majd a szereplők megítélése, de a kötet ezen része azt hivatott szolgálni, hogy kapcsolatot tudj létesíteni a szereplőkkel és a második felében már lelkesen kövesd végig az útjukat a próbák tengerében. Tény, hogy talán kevesebb időt és papírt is szánhatott volna erre az írónő, de engem ez egyáltalán nem kedvtelenített el. Élvezettel merítkeztem meg ebben az új világban és nagyon lelkesen zártam szívembe az egyes karaktereket. Talán nem a legeredetibb fantasy, amit mostanában olvastam, de engem teljesen megvett magának Lynette Noni sorozatának első kötete. Kellően felcsigázott és ha holnap elkezdhetném a folytatást, már az is késő lenne. Én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogyan alakul Kiva és a többi karakter sorsa. 

A szereplők talán kissé klisések, mégis nagyon jól működik az egész. Van egy titokzatos zalindovi őrünk, Naari, akinek viselkedése abszolút nem olyan, mint a többieké. Titkos szövetségnek tűnhet, de vajon tényleg meg lehet bízni benne? Tipp, az egyik rab a legcukibb és legkedvesebb szereplő, szóval kicsit félek tőle, hogyan alakul majd az élete a sorozat folyamán, hiszen azért láttunk már olyat a világtörténelem folyamán, hogy mi történik azokkel a kicsi, kedves gyerekekkel, akiket a főhős óvni szeretne. Jaren pedig az a fiú, aki a történet elején új rabként csatlakozik a rabokhoz. Az első pillanattól kezdve érezhető, hogy nem mond el mindent, de az tény, hogy tehetségesen hatol át Kiva páncélján. És igen, ezzel rá is térhetünk Kivára, a főhősünkre, aki 10 éve már, hogy a halálbörtön rabja. Apja halála után ő lett az orvos, rengeteg olyan dolgot átélt és megélt már börtönévei alatt, amelyet a legrosszabb ellenségének sem kívánna az ember. Amir a Lázadó Királynőt bebörtönzik, Kiva egy kódolt üzenetet kap a családjától: „Ne hagyd meghalni! Jövünk.” Ezért önként jelentkezik, és átveszi a Lázadó Királynő helyét a próbán, hogy mindketten megszabadulhassanak. Ez pedig fenekestül felforgatja egész Zalindovot. Vajon képes lesz a fiatal lány arra, hogy túlélje azokat a próbákat, melyeket arra terveztek, hogy megöljék a résztvevőjét? Vajon hogyan alakul a börtön sorsa? És talán, ami még ennél is fontosabb. Képesek lesznek a lázadók végre teret nyerni és visszaszerezni a trónt  a jelenlegi örökösöktől?

Ahogy írtam, a kötet első felével viszonylag lassan halad az ember, mert kevés érdekes és izgalmas dolog történik benne, de ahogy megkezdődnek a próbák, erőteljesen felpörögnek az események is. Rengeteg izgalmas dolog derül ki az egyes szereplőkről, a vége pedig teljesen új alapokra helyezi az egész történetet. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, ahogy láttam elég jó értékeléssel az egész trilógia külföldön, szóval abszolút bizakodó vagyok. Már csak ki kell várnom, hogy érkezzen a folytatás (vagy be kell szereznem angolul, hogy azonnal folytathassam). 

A kötet szerintem egy igazi csoda, imádom az eredeti borítót, szóval örülök, hogy a kiadó nem helyezte új alapokra, hanem megtartotta az eredetit. Az egész könyvet jó érzés kézbe fogni, nagyon szép kiadás, csodás éke lehet minden könyvmoly polcának. 

Összességében én kifejezettem szerettem A gyógyító című kötetet, kellően felkeltette az érdeklődésemet és nagyon lelkesen várom a folytatásokat. Ha szeretitek a hasonló fantasy regényeket, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt Lynette Noni regényének is. Olvassátok, szeressétek! 

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

Híres gyógyítók neveit kevertük össze. A ti dolgotok kitalálni kikre gondoltunk, majd a helyes megfejtést beírni a Rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

NÉV

mswelesmie gáicn

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

03.20. Szaffi polca

03.23. Csak olvass!

03.26. Kelly és Lupi olvas

Read More

Heather Webber: Éjfélkor ​a Fekete Rigó kávézóban + Nyereményjáték

Sziasztok!

Anna Kate úgy tervezi, hogy csak rövid időre látogat az alabamai kisvárosba, Wicklowba, hogy eltemesse nagymamáját. Ám ahogy elkezd dolgozni a legendás Fekete Rigó kávézóban, nem csupán a helybeliekkel kerül egyre szorosabb kapcsolatba, hanem saját múltjával és családi örökségével is. Ismerjétek meg bloggereinkkel együtt Heather Webber Éjfélkor ​a Fekete Rigó kávézóban című, érzékeny és varázslatos regényét, és nyerjétek meg a Kossuth Kiadó által felajánlott példányt!

Az Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban mágikus realizmussal átszőtt, szívmelengető és magával ragadó romantikus történet, helyszíne pedig az Egyesült Államok egy bájos déli kisvárosa.

Wicklow, ez az emberléptékűen kicsi település az alabamai hegyek árnyékában terül el. Ide érkezik Anna Kate, hogy eltemesse szeretett nagymamáját, Zét, a Fekete Rigó kávézó tulajdonosát. Úgy tervezte, hogy csak rövid időt tölt itt, bezárja a kávézót, majd eladja nagyanyja ingatlanát. Ám hiába szánja el magát, hogy nem alakít ki szoros kapcsolatokat a helybeliekkel, és hogy elkerüli az apja családját, Anna Kate-et végül megmagyarázhatatlan módon elbűvöli a különös déli városka, ahonnan anyja sok évvel korábban elmenekült, és a rejtélyes Feketerigó-pite, amelyről az egész város beszél.

Ahogy lassan fény derül a múltra, Anna Kate-nek végül döntést kell hoznia, hogy ez a magányos feketerigó képes lesz-e rendbe szedni törött szárnyát, és megtanulni repülni.

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után. Számomra pontosan ilyen volt az Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban is.  Heather Webber regénye olyan volt számomra, mint egy kellemes és puha takaró, mely melengeti a kis szívemet és lelkemet. Egy rendkívül bájos és megkapó történet a szeretetről, a gyászról, a veszteségről, a fájdalomról a túlélésről és az újrakezdésről. A kötet műfaja mágikus realizmus, ami tulajdonképpen egy olyan művészeti irányzat, amely valósághű képet fest a világról, miközben mágikus elemekkel is kiegészíti azt. Nekem elsőre eddig Zafón, A szél árnyéka című műve jutott eszembe a műfajban, amit amúgy a legnagyobb kedvenceim között tartok számon.Mikor megláttam, hogy az Éjfélkor ​a Fekete Rigó kávézóban című kötet is ezzel a címkével fut, azonnal felkeltette az érdeklődésemet és mostanra már elmondhatom, hogy Heather Webber regénye is legkedvesebb történeteim közé került. 

Mindannyian vágyunk a feloldozásra. Egy kedves ismerős/családtag elvesztése, vagy egy meg nem született/sosevolt gyermek ugyanolyan mély sebet ejt rajtunk. Ilyenkor meg kell gyászolnunk a szeretett személyt, el kell engednünk a közös múltat és a jövőt is, amiben reménykedtünk. De vajon mit tennénk, ha üzeneteket kaphatnánk a túlvilágról? A segítségükkel továbblépnénk, hiszen választ kaphatnánk kínzó kérdéseinkre, vagy még jobban ellepne minket a gyász és képtelenek lennénk elengedni az elvesztett személyt? Mire képes a szeretet? Talán a túlvilágról is képes jelt adni nekünk és segíteni, ha arra van szükségünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseinkre is választ kaphatunk az elolvasás során. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják az olvasót. Heather Webber nagyon szépen ír a veszteségről és a gyászról, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy másodpercig sem hat nyomasztónak a regénye. A szereplők egytől-egyig szembesültek már azzal a fojtogató fájdalommal, amit egy szeretett társ/családtag elvesztése okoz, mégsem depresszív, vagy szomorú. Nem magára a gyászra, hanem sokkal inkább a gyógyulásra koncentrál. Az egyes szereplőkön keresztül bemutatja, hogy sokan, sokféleképpen küzdenek meg a gyásszal, és hogy a gyógyulás egyáltalán nem egyszerű folyamat, hiszen annak belülről kell fakadnia. Vannak akik egészen különleges módon próbálnak megküzdeni vele a feketerigók segítségével, mások terápiára járnak, vagy eltemetik magukban a fájdalmukat. Tetszett, hogy az írónő egyik megoldásmódot sem kritizálja, ugyanakkor okosan felhívja a figyelmet arra, hogy miként is lehet megküzdeni a szóban forgó érzésekkel. 

A kötet szereplői nem idealizált és túlmisztifikált romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Egy igazán kedves amerikai kisváros életébe pillanthatunk be, melyet a feketerigók különös éneke tesz igazán különlegessé. A regénynek tulajdonképpen két főszereplője van, Natalie és Anne Kate, akiknek az élete szép lassan összefonódik. Határozottan állíthatom, hogy nagy fejlődésen mennek keresztül. Egyiküknek sem volt könnyű élete, de együtt talán végül talpra állhatnak és elindulhatnak a "gyógyulás" útján. 

Nagyon megkedveltem a déli kisvárost, mióta tiniként megismertem a Gilmore Girls világát, azóta teljesen rá vagyok kattanva az ilyen típusú településekre. Wicklow abszolút hozta nekem a Stars Hollow-i életérzést és minden egyes másodpercben azt éreztem, hogy bárcsak én is a kávézó asztalánál ülhetnék egy szelet különleges pite társaságában. Heather Webber a kisvárost úgy töltötte meg élettel, hogy szerethetőbbnél szerethetőbb mellékszereplőkkel töltötte meg a lapokat. Talán az elején kicsit nehezen igazodik ki az ember a karaktereken, de ahogy Anne Kate, úgy az olvasó is egyre jobban megkedveli az ottlakókat. Úgy éreztem, hogy minden szereplő pontosan annyi játékidőt kapott, mint amennyit a történet megkívánt. Bár úgy érzem, ha az ember figyelmesen olvassa a regényt, nagy meglepetéseket nem tartogat a regény, mégsem mondható unalmasnak, vagy vontatottnak. Az írónő nagyszerűen súlyozta az eseményeket és anyai gondoskodással viseltetett a legapróbb karakter iránt is. Nem hagyott senkit sem parlagon, mindenki megkapta azt a lezárást, amit megérdemelt. 

Talán egy kicsit több mágikus részlet elfért volna a regényben, de Zé (a nagymama) meséit felidézve csodálatos élmény volt megismerkedni az őrzők történetével. Kevés dolgot szeretnék jobban, mint meghallgatni a feketerigók életét és enni egy szelet pitét (még akkor is, ha esetleg nem kapható mindenmentes változatban :D). De ez persze semmit sem von le a könyv élvezeti értékéből. Egyszerűen imádtam a történet minden egyes sorát és az utolsó oldal elolvasását követően azt kívántam, bárcsak elfelejteném a könyvet, hogy újrakezdhessem azonnal az olvasását. Nem tudom, hogy mi miatt volt a lelkemre ekkora hatással a történet, de abban biztos vagyok, hogy örökre a szívembe zártam. A történetben többször is utalnak a szereplők arra, hogy Wicklow nagyon ért ahhoz, hogy magához láncolja az embereket és azt hiszem, hogy ez nem csak a képzeletbeli szereplőkre igaz, hanem magára az olvasóra is. A szívem egy darabját otthagytam ebben a kedves déli kisvárosban, és azt kívánom bárcsak igaz lehetne a történet. Egy valami azonban biztos, ha feketerigót látok, mindig ez a kedves regény fog az eszembe jutni. Nem mondom, hogy hibátlan, vagy azt, hogy tökéletes. De egyszerűen imádtam. Teljesen megfogott és nem eresztett. Az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya. 

Összességében én csak ajánlani tudom nektek Heather Webber regényét, ha csak egy könyvet választanátok ajánlók alapján, akkor mindenképpen ez legyen az. Ha szeretitek a hasonló regényeket, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. A könyv mellé pedig mindenképpen készítsetek oda egy finom pitét, mert garantáltan megkívánjátok. 

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban híres amerikai kávézókat keresünk! Minden állomáson találtok egy-egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy a kávézó nevét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére! 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub

03.17. Könyv és más

03.19. KönyvParfé

03.21. Csak Olvass!

03.23. Olvasónapló

Read More

Francesca Zappia: Eliza ​and Her Monsters – Eliza és a szörnyek + Nyereményáték

Sziasztok!

Mi történik, ha a felkapott webcomic alkotó találkozik azzal, aki a történeteiből fanfictiönöket ír? A valóságban visszahúzódó Eliza és az új fiú, Wallace lassú összebarátkozásáról szóló szívhez szóló történetet az itthon már ismert Francesca Zappia írónő tolmácsolásában élvezhetjük. Tartsatok bloggereinkkel ezen az izgalmas blogturnén, és játsszatok velünk, hogy megnyerhessétek a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott nyereménypéldányt a könyvből!

A való világban Eliza Mirk félénk, fura lány, akinek nincsenek barátai. Online viszont ő a rendkívüli népszerűségnek örvendő webcomic, a Szörnyek Tengere alkotója, LadyConstellation álnéven. Eliza el sem tudja képzelni, hogy az offline élet is lehet olyan izgalmas, mint az online, és esze ágában sincs kipróbálni.

Egyik nap az iskolájába új fiú érkezik. Wallace Warland kezdetben nem árulja el, hogy ő a Szörnyek Tengere leghíresebb fanfictionírója, Elizát pedig egyszerű rajongónak hiszi.

Ahogy a fiúnak egyre jobban sikerül lebontania a lány páncélját, Eliza kezdi úgy érezni, hogy a valóságnak is érdemes esélyt adni.

Ám amikor egy véletlen folytán a titka kitudódik, hirtelen darabokra kezd hullani mindaz, amit felépített – a története, a Wallace-hoz fűződő kapcsolata, még az egészsége is.

Merülj el a világában!

Az Eliza és a szörnyek egy igazán remek ifjúsági történet barátságról, művészetről, önkifejezésről és tulajdonképpen magáról a szorongás problémájáról. Az első oldaltól az utolsóig szerettem a történetet és már tűkön ülve várom, hogy további regényeket olvashassak az írónő tollából. Bár Francesca Zappia neve már nem volt ismeretlen számomra, de még bevallom, egy írását sem olvastam. A Csak kitaláltalak? című regénye megbocsáthatatlanul régóta áll a polcomon olvasatlanul, már akkor beleszerettem a fülszövegébe, amikor még nem is tudtam semmit az írónő stílusáról. Most azonban, hogy már olvastam tőle, bátran állíthatom, hogy a világ legnagyobb marhája vagyok és minden erőmmel azon leszek, hogy végre elolvassam azt is, hiszen a személyében azt hiszem, hogy nagy kedvencet avattam. Imádom, amikor valaki okosan nyúl a mentális egészség kérdésköréhez és fontos témákat tár az olvasó elé élvezhető és szerethető formában. Francesca Zappia pedig azt hiszem, hogy tökéletesen vizsgázott ezügyben. Az Eliza és a szörnyek egy igazán kreatív és szerethető történet, mely nagyszerűen ábrázolja a két főszereplő személyén keresztül a szorongást, vagyis a tehetetlenség érzésével összekötött félelemérzetet. 

 Minden ember más és más, vannak akik könnyen és gyorsan tudnak barátkozni, mások (mint ahogy én is) nehezen találják meg a közös hangot kortársaikkal. Képtelenek vagyunk kezdeményezni, hajlamosak vagyunk elbújni a saját kis csigaházunkba és megvárjuk, amíg valaki előcsalogat minket. De mi van akkor, ha senki sem próbálkozik? Kevés rosszabb dolog van a magánynál és annál, ha valaki nem találja a helyét egy közösségben. Kicsit olyan ez, mint a 22-es csapdája. Minél inkább szorong az ember, annál nehezebben tud másokkal kommunikálni és minél nehezebben kommunikál valaki másokkal, annál jobban szorong. Ez egy igazi ördögi kör, amelynek talán soha nem lesz vége. Az ember olykor láthatatlannak érzi magát és azt gondolja, senki nem veszi észre, ha egyszerűen eltűnne. 

Eliza Mirk pontosan így érzi magát. Az offline világban, ahol minden szürke, egyszerűen képtelen megtalálni a közös hangot másokkal. Teljesen elszigetelte magát a családjától és a többi diáktól, hiszen úgy sem érti meg senki őt, ez pedig csak fokozza a szorongását. Tulajdonképpen egy magányos szigetté vált a társadalom nyüzsgő óceánjában. Az online élete azonban teljesen kivirágzott, mióta megalkotta a Szörnyek Tengere című képregénysorozatot. Biztos ti is tapasztáltátok már, hogy online mennyivel könnyebb ismerkedni és beszélgetni. A kíváncsi tekintetk kereszttüzében az ember sokszor elveszíti önbizalmát, de online, ahol az embernek több ideje van végiggondoli, hogy mit írjon, sokkal könnyebb minden. Még a legintrovertáltabb illető is könnyedebben tud online kapcsolódni másokhoz, ezzel pedig Eliza is pontosan így van. LadyConstellation-ként úgy érzi, hogy bármire képes. Egy lenyűgöző univerzumot hozott létre, melyért emberek százerei rajonganak. Egy idő után azonban egyre görcsösebbé válik a munkája, egyre jobban fél attól, hogy csalódást okoz másoknak. Kényszeresen próbálja a maximumot nyújtani, hiszen úgy érzi, hogy neki csak ez van. Egyik oldalról öröm számára az alkotás, hiszen a szívét lelkét beleteszi a munkájába, de azért a racionalitás talaján maradva az olvasó és amúgy a családja is látja, hogy nem jó úton halad, hiszen ezzel a tempóval a kiégést kockáztatja. Amikor egy banális véletlen folytán fény derül mindenre, az egész élete összeomlik. Már csak az a kérdés, hogy képes lesz-e újra összerakni önmagát, és be tudja-e fejezni a számára is kedves történetet. 

Introvertált és kissé szorongó emberként sokszor magamra ismertem Eliza karakterében. Persze én soha nem határolódtam ennyire a környezetemtől, de teljesen átérzem, hogy milyen, amikor az ember fejében csak úgy kergetik egymást az önmarcangoló gondolatok. Ahogy neki, számomra is óriási félelem, hogy csalódást okozok másoknak és hogy nem vagyok elég jó. Hogy majd egyszer kiderül, hogy nem érek semmit és mindenki elpártol mellőlem. Hogy senki sem venné észre, ha eltűnnék. Rengeteg munkám van abban, hogy egészségesebben álljak a dolgokhoz. 

Eliza a könyv lapjain óriási utat jár be és szép lassan rájön arra, hogy talán az offline tér is rejtegethet csodákat. Megtanulja szép lassan egyensúlyban tartani az offline és az online életét. Megtapasztalja, hogy Elizaként is pontosan olyan fontos, mint LadyConstellation-ként, képes lesz felállni és megélni azt a sikert, amiért úgy megdolgozott. 

Wallace karaktere nagyon érdekes. Komoly és mély sebeket rejteget, a Szörnyek Tengere világa egy tökéletes menekülőút volt számára a fájdalmas pillanatok elől. Ő is szorong, de az ő problémái a múltban keresendők, egy trauma hatására vált félszeggé és halkká. Ő is óriási utat jár be, bár a könyv egy részében azért elég sok szimpátiapontot vesztett az én szememben. De szerencsére felismerte hibáit és végül támogató barátként számíthatott rá Eliza a legnehezebb pillanataiban. 

A regény cselekményét nem a vadító izgalmak teszik felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják olvasót. Ahogy haladunk előre a történetben és szemtanúi leszünk a különleges kapcsolat kibontatkozásának és egyre jobban megismerjük a két szereplő életét és problémáit. Olvasás közben akaratlanul is azt érezzük, hogy bárcsak mi is az adott netes közösség tagjai lehetnénk és bárcsak mi is hétről hétre várhatnánk Amity kalandjait. 

A Szörnyek Tengere kikacsintásokat és az egyes illusztrációs elemeket egyszerűen imádtam. Olyan volt ez az egész, mint könyv a könyvben, vagy történet a történetben. Bármikor elolvasnám én is Amity történetét és mivel egy csomó mindent találtam ezzel kapcsolatban a neten én el is tűnik az internet sűrűjében hétvégén. A borító nekem nagy kedvencem, az éldekorálást pedig egyenesen imádom, szóval ha tehetitek akkor így szerezzétek be a kiadó oldaláról. 

Összességében nagyon szerettem ezt a történetet és nagyon remélem, hogy sokatok kedvét meghoztam az olvasáshoz. Nekem az elmúlt időszak egyik kedvenc YA története lett és őszintén bízom benne, számotokra is nagyszerű élményt nyújt majd Francesca Zappia regénye. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. Az élfestett változatot ITT találod. ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

Történetünk főszereplője híres webcomic készítő, így mi másról szólhatna a játékunk, mint arról, hogy az egyes webcomics panelek alapján ki kelljen találni a webcomic nevét (vagy alkotóját, ha az az ismertebb)? A helyes megfejtést a rafflecopter megfelelő helyére beírva várjuk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

KÉP

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista 

[Blogturné Klub]

14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Borítómustra

17 - Csak olvass!

23 - Veronika's Reader Feeder

21 - Fanni's Library

26 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvenc idézetek

29 - Könyv és más

1 - Hagyjatok! Olvasok!

Read More