2021. november 13., szombat

Nina Kenwood: Fejben jobban hangzott + Nyereményjáték

Sziasztok!

Újabb LOL-könyv jelent meg a Móra Kiadó gondozásában, ezúttal Nina Kenwood tollából Fejben ​jobban hangzott címmel. A történetben a középiskolás Natalie keresi a válaszokat a kamaszkor legnehezebb kérdéseire, miközben az első szerelem is bekopogtat az ajtaján. A könyvről a blogturné három tagja is elmondja a véleményét, tartsatok velünk ti is, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért. 

"Tényleg senkit nem érdeklek? Nem érek annyit, mint mások? Mindenki a pattanásaimat nézi? Csak én érzem furának a testem, vagy más is annak látja? A többiek vajon miről beszélgetnek? Hogy néz ki belülről egy kapcsolat? Lesz-e valaha, aki olyannak fogad el és szeret, amilyen vagyok?" - ilyen kérdések kavarognak a tizenöt éves Natalie fejében, aki tényleg úgy érzi, hogy az élete romokban hever. Ráadásul a "normális" kamaszokkal ellentétben nem szeret bulizni, inni, zavarban van ismeretlenek társaságában, és még soha senkivel nem csókolózott. Aztán felbukkan az egyik legjobb barátja bátyja, Alex, aki valamiért nem akar lekopni Natalie-ról. A köztük lévő kapcsolat azonban nem egy szokásos love story lesz, hanem sokkal több: Natalie végre megtanulja, hogy bátran önmaga lehet. A regény elnyerte a Text Prize-díjat, és jelölték az Australian Independent Booksellers Indie Book Awardra is.


Az elmúlt pár évben teljesen megváltozott az ízlésem, egyre több könyvet olvasok és egyre szélesebb az érdeklődési köröm. Sokáig nem olvastam egyáltalán LOL könyvet, hiszen úgy voltam vele, hogy már régen nem én vagyok a célközönség. Szép lassan azonban rájöttem, hogy ezek a regények a gyengéim, ezért kiemelt figyelemmel követem az új megjelenéseket. Mikor megláttam az új kötetet, melynek a címe Fejben jobban hangzott azonnal felkaptam a fejemet. Az utóbbi időben már megszokhattuk, hogy kicsit komolyabb írások is megjelennek a LOL könyvek sorozatban, és ez jelen esetben sincs máshogy. 

A tinédzserkor nehéz időszak az ember életében. A különböző testi és lelki változások megijeszthetik és összezavarhatják az embert, ha pedig valamilyen problémával (jelen esetben komoly bőrproblémával) szembesül az illető, akkor ez még jobban megkeserítheti az életét. Natalie, történetünk főhőse egy átlagos kamaszlász átlagon felüli bőrproblémával. A fiatal lánynak policisztás ovárium szindrómája van (röviden PCOS), ami az internet szerint minden 7. fertilis korú nőt érint. Nagyon meglepett engem ez az adat, mert bevallom én egészen addig semmit nem hallottam erről a betegségről, amíg bele nem kezdtünk Miklóssal a babaprojektbe. Ahhoz képest, hogy ennyire sok nőt érint, ijesztően keveset lehet hallani róla. De mit is jelent a PCOS? Alapvetően hormonális betegségről van szó, amelyre jellemző lehet a férfi nemi hormonoknak a túlsúlya (hyperandrogenezmus). Az úgynevezett androgén hormonok normál esetben is jelen vannak a női szervezetben, de túlzott mennyiségük számos kellemetlen tünetet idézhet elő a PCOS nőkben. A jellemző panaszok egyike lehet a fokozott szőrnövekedés, mely nemcsak a végtagokon, hanem a mellkason és az arcon is jelentkezik. De szintén a túl sok férfi nemi hormonnak köszönhetően gyakran erősen pattanásos bőr, hajhullás, továbbá túlsúly alakulhat ki az érintett nőknél.
Natalie esetében ez a betegség elsősorban a nagyon erősen pattanásos bőrben jelenik meg. A fiatal lánynak nagyon megkeserítette az életét a bőrproblémája, gúny és bántás céltáblájává vált. Ennek hatására bezárkózott, antiszociálissá vált, aki inkább fejben élte a saját életét, mint igazából. Az évek során a gyógyszereknek köszönhetően ugyan javult a bőrének az állapota és szerzett néhány barátot is, mégsem tudta levetkőzni a félszegségét és az önbizalomhiányát. Fiatal évei nagyon mély nyomot hagytak benne, elvesztette a hitét önmagában, egyszerűen képtelen elképzelni azt, hogy bárki ránézzen egy olyan lányra, mint amilyen ő. Ráadásul a "normális" kamaszokkal ellentétben nem szeret bulizni, inni, zavarban van ismeretlenek társaságában, és még soha senkivel nem csókolózott. Egy rendkívül introvertált lány, aki sokkal jobban élvezi a magányos estéket a szobájába kuporogva egy jó könyv társasáságban, mint partizni a haverokkal. A fejében mindent ezerszer elképzel, ami hol működik a való életben, hol pedig csak felesleges butaság, mert csak a saját helyzetét nehezíti ezzel. 

A cselekmény nincs túlbonyolítva, nem éreztem benne felesleges sallangokat. Nagyon tetszett, hogy a karakterek igazi hús-vér emberek. Nem idealizált romantikus hősök, akik egy varázsütésre rátalálnak a szerelemre és ezáltal boldogon élnek, míg meg nem halnak. Nem egy túlromantizált és idealizált tini románcát láthatunk, hanem egy olyan történetet ismerhetünk meg Nina Kenwood tolmácsolásban, ami rendkívül igazi és mai. Az első pillanattól kezdve drukkol az olvasó Natalie és Alex boldogságának, még akkor is, ha a környezetük nem feltétlen tartja olyan jó ötletnek a fiatalok kapcsolatát. 

Az első pillanattól kezdve tetszett a regény koncepciója, hiszen mindig is imádtam azokat a történeteket, amikor a főhős rátalál önmagára és óriási fejlődésen megy keresztül. 
Natalie egy nagyon szimpatikus és szerethető karakter, akivel rendkívül könnyű azonosulni. Sokan vagyunk úgy, hogy legszívesebben elfelejtenénk tini éveinket. Vannak, akik nagyon pattanásosak voltak, és biztos vannak olyanok is akiknek a fogszabályzója keserítette meg az életét (mondjuk ez manapság már sokkal menőbb, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt). Van, akit a túlsúlya miatt cikiztek, mások lassabban értették meg a tananyagot és ostobának érezték magukat a többiek előtt. És biztos vagyok benne, hogy akadnak olyanok is, akik egyszerűen csak nem találták meg a hangot a saját kortársaikkal, akik felnőttesebben gondolkodtak és egyszerűen kilógtak a sorból. Natalie pontosan olyan kamasz, mint amilyenek mi is voltunk. Egy esetlen fiatal lány, akinek ahhoz, hogy végre jól érezze magát a saját bőrében ki kellett lépni a saját árnyékából és végre el kellett kezdeni élni. Persze a saját kis buborékunk sok csalódástól és fájdalomtól megvéd minket, de a fejünkben nem lehet élni. Egyszer ki kell lépni a fénybe és megmutatni, hogy kik is vagyunk mi valójában. Hiszen nem a problémáink határoznak meg minket. Ahogy Natalie is szép fokozatosan rájön arra, hogy sokkal több dolog rejlik benne, mint az, hogy ő a pattanásos lány. Persze ez egy olyan egészségügyi probléma, ami meghatározó az ő életében, de nem kell, hogy mindent ennek a betegségnek rendeljen alá. Persze a saját bőréből senki nem tud kilépni, ha valaki introvertált személyiség nem válik soha a buli leghangosabb emberévé, de talán szép fokozatosan képes lesz arra, hogy egy-egy ilyen eseményt is beiktasson az életébe. 

Összességében én nagyon bírtam Nina Kenwood írását. Egy igazi hiánypótló kötet a magyar ifjúsági irodalomban, hiszen egy olyan témát dolgoz fel, amiről rendkívül keveset lehet hallani. A kisebbségi komplexus, az önbizalomhiány rengeteg fiatal életét keseríti meg, így kulcsfontosságú, hogy hasonló problémákkal küzdő főszereplőket ismerhessenek meg. A Fejben jobban hangzott bebizonyítja, hogy lehet bármilyen problémánk, soha nem megoldás az, hogy csupán fejben éljük le az egész életünket. Ki kell lépni a saját árnyékunkból, hiszen a betegségeink bármennyire is meghatározóak az életünkben, egyszerűen nem határozhatnak meg minket. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 



Nyereményjáték

Mostani játékunkban LOL-könyvekből fogunk idézni minden állomáson. A feladat mindössze annyi lesz, hogy megfejtsétek melyik könyvről van szó, és beírjátok a könyv szerzőjét és címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

IDÉZET

“Kinyitottam a könyvet, az arcomhoz emeltem, beszippantottam az illatát, és az se érdekelt, ha emiatt a többiek bolondnak néznek. Mindig is imádtam a könyvek illatát.”


a Rafflecopter giveaway

Állomások

11.13. Csak olvass!

2021. november 12., péntek

Csukás István: Diótörőcske + Nyereményjáték

Sziasztok!

Csukás István legutolsó műve, a Diótörőcske, nem csak a színpadon hódít – ugyanis októberben a székesfehérvári Vörösmarty Színházban került sor az ősbemutatóra –, hanem ebben a mesejátékot bemutató könyvben is, mely a színpadi változatot tárja elénk. Tartsatok bloggereinkkel, ismerjétek meg ezt a vidám, karácsonyi hangulatot árasztó, vicces darabot és játsszatok velünk, hogy esélyetek legyen megnyerni a Móra könyvkiadó jóvoltából felajánlott példányt!

A Diótörőcske Csukás Istvánnak, a magyar gyerekirodalom nagy klasszikusának legutolsó műve. A varázslatos hangulatú karácsonyi mesejáték hősei megelevenedett játékok - Diótörőcske, Marcsibaba, Bohóc, Ólomkatona és Kéményseprő -, akiknek meg kell védeniük magukat és a karácsonyfát a rájuk támadó Fekete Király seregétől. Miközben dúl a nem túl ijesztő, ám annál szórakoztatóbb háború - többek között elrabolnak egy szakácsnőt, és felrobban egy kondér tejbegríz -, a játékok egyre jobban megkedvelik egymást, és cselt cselre halmozva felülkerekednek a fekete seregen. A szeretet és összefogás erejéről szóló mesejáték tervezett ősbemutatója 2021.októberében lesz, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A kötet a színpadi változatot adja közre, a színes illusztrációkat Bölecz Lilla készítette.



Itt a november, én pedig menthetetlenül ráfüggtem a karácsonyi történetekre. Egy előző bejegyzésben már talán írtam is, de ha nem, akkor most mondom...egyszerűen nem tudok ellenállni az ilyen típusú írásoknak. Óriási karácsony mániás nőszemély vagyok, aki már hetekkel ezelőtt elkezdte hallgatni a Spotify-on a különböző dalokat. A Diótörőcske fülszövege azonnal levett a lábamról, nagyon kíváncsian vártam, hogy milyen mesejátékot alkotott utoljára mindannyiunk kedvenc meseírója, Csukás István. Utolsó színpadi művét a székesfehérvári Vörösmarty Színház számára írta.

A mesejátéknak csak kiindulópontja volt E.T.A Hoffmann Diótörő és Egérkirály című klasszikusa, Pista bácsi írása azonban teljesen más módon hozza el nekünk a karácsonyi csodát. A történet egy varázslatos utazás a gyermeki képzelet világába az év legkülönlegesebb éjszakáján, Szenteste napján. Szereplői gyermekek, életre kelt játékok és különböző képzeletbeli lények. A megelevenedett játékok feladata megvédeni a karácsonyfát a rájuk támadó Fekete Király seregétől.  

A történet szerint éjszaka folyamán egy testvérpár meglesi a karácsonyfát és ketten együtt megteremtik a csodát. A közös játék során szép fokozatosan kialakul a közös cél is, hiszen újdonsült barátaikkal közösen meg kell védeni a Fekete Királytól és seregétől a fát. Mindenkire nagyon nagy szükség van, a jók seregének mindent bele kell adni, hiszen a fa a karácsony az öröm, a boldogság szimbóluma, a fekete sereg pedig az ürességet, a sötétséget és a félelmet jeleníti meg. 

Nagyon nehéz írni a kötetről, mert tulajdonképpen a mesejáték szövege található meg benne, a teljes élmény érdekében a darabot is látni kellenne, hiszen a színpadi művek esetén a látvány, a díszlet és párbeszédek erősen összefüggnek egymással, ez teszi teljessé az egész élményt. A Diótörőcske olvasása után bevallom kissé furcsán éreztem magam, kerestem az okokat és az indokokat, hogy miért nem ragadott magával a kötet hangulata, vajon mi lehetett annak az oka, hogy annak ellenére, hogy nagyon szerettem volna imádni a mesekönyvet, mégis vannak fenntartásaim vele kapcsolatban. Aztán rájöttem, hogy talán az a legnagyobb bajom, hogy a látvány nélkül számomra nem működött a karácsonyi csoda (vagy egyszerűen túl öreg vagyok már hozzá)

Diótörőcske trailer

Hazudnék ha azt mondanám, hogy semmi nem tetszett, hiszen annak ellenére, hogy nálam nem aratott elsöprő sikert azért jócskán vannak pozitívumai is a kötetnek. Sokat mosolyogtam az olvasás közben, volt, hogy hangosan fel is nevettem. Biztos vagyok abban, hogy a gyerekek könnyen azonosulnak majd a kötet főszereplőivel és élvezni fogják a karácsonyi kalandot. A történet könnyen követhető, a szereplők viccesek, színpadon szinte 1000%, hogy jól működik ez a mesejáték, szinte látom lelki szemeimmel a színpadi képet és hallom a gyerkőcök kacagását és jókedvét, így elsősorban szerintem azok élvezik majd legjobban ennek a mesekönyvnek a felolvasását, akik már látták ezt a darabot, hiszen így mesélés közben a szülő és a gyermek együtt, közösen felidézheti a színházban töltött perceket. Persze az sem kizárt, hogy a darab megnézése nélkül is élvezi majd a gyerkőc a közös olvasást. Ebben az esetben azt javaslom, hogy a szülő a hangjával próbálja meg eljátszani valahogy az egész mesejátékot. Persze nem kell nagy dologra gondolni, elég például az, ha mindegyik szereplő más és más vicces hangon szólal meg. Ez garantálja a jókedvet, a közös időtöltés és játék pedig biztosan örök emlék lesz a gyerkőc számára. 

Azt tanácsolom mindenkinek, hogy a vásárlás előtt mindenképpen lapozzon bele a könyvbe a boltban, vagy virtuálisan, így fel tudja mérni, hogy működőképes-e náluk ez a mesekönyv és látja, hogy a gyerkőc mennyire befogadó ezzel a formával kapcsolatban. 

Bölecz Lilla rajzai szép színesek, nekem mégsem lett akkora kedvenc a munkássága. Persze vitathatatlan, hogy nagyszerű munkát végzett és tényleg elismerem az ő tudását, de nekem ezek a rajzok nem tetszenek. Jobban szeretem a lágy és ívesebb rajzokat, ő pedig inkább erőteljes és karakteresebb vonalakkal dolgozik. (Azt hiszem, hogy erre mondják azt, hogy ízlések és pofonok. :D )

Összességében érdekes élmény volt olvasni a Diótörőcske című mesejátékot. A történet kedves, a karakterek viccesek és könnyen lehet velük azonosulni. A mesejáték a látvány és a színpadi körítés nélkül nálam nem érte el a kívánt hatást, de nem tartom kizártnak, hogy mások otthonában nagy kedvenc lesz. Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretnék megnézni a színházi darabot is, így ezzel a kötettel majd nagyszerűen fel tudják frissíteni az ott látottakat, vagy pedig azoknak, akik szeretnének egy igazi nagy karácsonyi közös mókázást a gyerkőccel a mese olvasása során. 

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 




Nyereményjáték

Minden állomáson összekevertük egy-egy szereplő nevének betűit, a ti dolgotok az, hogy kibogozzátok, és megfelelő sorrendbe tegyétek. Ha megvan a megoldás, írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AZ ÉN KARAKTEREM NEVE

IMBBACARAS

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.12. Csak olvass!
11.14. Könyv és más

2021. november 10., szerda

Egressy Zoltán: Piszke ​papa meséi + Nyereményjáték

Sziasztok!

Egressy Zoltán bájos gyermekkönyvében, a Piszke Papa meséiben összesen tíz történetet találunk, melyek középpontjában kedves és mókás állatok és az ő kalandjaik állnak. A meséket Láng Anna csodaszép illusztrációi teszik teljessé. Tartsatok négy bloggerünkkel, és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

Egressy Zoltán gyerekkönyve az állatmesék hagyományait – Ezópust, La Fontaine-t – követi bölcsen. Tíz állat, tíz kedves, okosan tanító, elgondolkodtató történet és megannyi meséléssel töltött közös perc.













Mikor megláttam ezt a szupercuki mesekönyvet a Könyvhéten tudtam, hogy mindenképpen szeretném majd beszerezni. Az utóbbi időben nagyon sok mesét olvasok, egyszerűen jólesnek a lelkemnek ezek a kedves kis történetek. Ráadásul Miklós és én nagyon szeretnénk már, hogy bővüljön a kis családunk, így a leendő bébigyónak is elkezdtem gyarapítani a könyvtárát. Részletkérdés, hogy mire megszületik több könyve lesz, mint ruhája...de ilyen apróságokra nem adunk. Az olvasóvánevelést nem lehet elég korán elkezdeni, azt hiszem mi teljesen kimaxoltuk ezt, már a fogantatás előtt elkezdtük a munkát. 

Egressy Zoltán mesekönyve az állatmesék hagyományát követi. De tulajdonképpen mik is tartoznak ebben a műfaji csoportba? Az állatmese egy olyan csoportja a meséknek, melyben az állatok az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek anélkül, hogy ezzel az emberszereplőkben, az elmondóban vagy a hallgatókban azt az érzetet keltenék, hogy ők most természetfeletti jelenség tanúi. 

A mese tagolása nagyon jó, tökéletes esti mesének, vagy éppen közös olvasásnak a gyerkőccel. A szöveg könnyen és jól érhető. A nyelvezet kicsit egyszerű, de mivel a legkisebbek korosztályát célozta meg a szerző, így ez egyáltalán nem zavaró, számukra valószínűleg rendkívül élvezetesek lesznek a történetek. A könyvön az szerepel, hogy a meséket 4+ korosztálynak ajánlják, de a nyelvezet és a történetek alapján én inkább a 3-6 éves korosztályt mondanám a célcsoportnak. 

Mindegyik mese más és más karaktert helyez a középpontba, így az egyes részek folyamán megismerhetjük mind a 10 kedves kis állatot is és betekintést nyerhetünk az életükbe. A mesék szerintem nem egyforma minőségűek, van amelyik elrabolta a kis szívemet (Zoli az önzetlen pók), de akadt azért olyan írás is, ami egy kicsit gyengébb volt számomra. Mindegyik történet tanulságos és elgondolkodtató mondanivalóval bír. Megtanulhatjuk belőle, hogy barátokkal minden könnyebb, hogy a makacsság nem jó tanácsadó és azt is, hogy sokkal jobb adni, mint kapni. A kötet közepén található egy rövid összefoglaló, ahol megismerhetjük mindegyik karaktert és következtethetünk a mesék cselekményére. 

A kedvenc szereplőm Biti a lajhár volt, aki hatalmas forma, egyszerűen imádtam az oktondiságát. Nagyon tetszett, hogy bizonyos szavakat szó szerint értelmezett, hiszen ezek kifejezetten vicces szituációkat teremtett. Kisgyerekként nehezebb ezeket a kifejezéseket értelmezni, hiszen ők még nem rendelkeznek akkora szókinccsel és tudással. A mese és Biti karaktere segíthet abban, hogy a jövőben egyszerűbben tudják a kicsit értelmezni az ilyen típusú szavakat. 

A mesekönyv legnagyobb erőssége a hihetetlenül bájos és kedves illusztráció. Láng Anna rajzai imádnivalók, teljesen oda meg vissza vagyok értük, már az is hatalmas élmény az embernek, ha csak végiglapozza a könyvet.  A képek szupercukik, színesek, egyszerűen nagyszerű munka. Ez már a sokadik mesekönyv, amely Anna munkái közül a polcomra kerül, de még mindig újra meglep a végtelen profizmusával és kreativitásával. Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy ő az egyik legnagyobb kedvencem az illusztrátorok körében. A lapok minőségiek, kellően vastagok, szerencsére nem a nagyon könnyen tépődős fajta, így egy túl lelkes gyerkőc sem tudja könnyen elszakítani azokat. 

Összességében igazán megkedveltem Egressy Zoltán mesekönyvét és bár új kedvencet nem avattam, de még így is ajánlom a legkisebbeknek. A kedves és tanulságos történetek, a hihetetlenül cuki rajzok biztosan sok gyerkőc szívébe belopják magukat. 

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.


Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban olyan mesekönyveket keresünk, melyeket szintén Láng Anna illusztrált. Minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉP



a Rafflecopter giveaway


Állomáslista

11.10. Csak olvass!
11.12. Veronika’s Reader Feeder
11.14. Dreamworld

2021. november 8., hétfő

J. K. Rowling: A ​karácsonyi malac + Nyereményjáték

Sziasztok!

J. K. Rowling legújabb könyve egy igazán szívet melengető, izgalmas történet arról, mit jelentenek a gyerekeknek a játékok. A karácsonyi malac elrabolta bloggereink szívét is, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindannyian szívünkbe zártuk Jack és a plülssmalacának a történetét. Tartsatok velünk, merüljetek el velünk a mesék birodalmában és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet egy példányát. 

A hétéves Jack mindennél jobban szereti a plüssmalacát. Aztán egyszer – épp szenteste napján – az undok mostohanővére kidobja Püsmacot az autóból! Hiába kap helyette a fiú egy sokkal szebb plüsst, imádott kedvencét nem pótolhatja. Ám karácsony éjjele a csodák ideje, amikor minden életre kelhet… Így aztán Jack és bosszantó új játéka, a karácsonyi malac kockázatos utazásra indul az Elveszettek Birodalmába, hogy kimentsék a fiú legjobb barátját a szörnyűséges, játékpusztító Veszejtő markából. A veszélyes kalandban segítségükre van egy beszélő uzsonnásdoboz, egy bátor iránytű és egy Remény nevű szárnyas lény, de igyekezniük kell, mert ha nem találják meg Püsmacot még éjfél előtt, soha nem jutnak haza!
Szívet melengető, izgalmas történet arról, mit jelentenek a gyerekeknek a játékok. J.K. Rowling legújabb könyvének, amelyhez a méltán népszerű Jim Field készített kedves illusztrációkat, vitathatatlanul ott a helye a klasszikus családi kedvencek között.

Végre itt a november, ez pedig egyetlen egy dolgot jelenthet...bűntudat nélkül hallgathatom Spotify-on a karácsonyi dalokat. Tudjátok, vannak azok a típusú emberek, akik az utolsó napokban kezdik el kitalálni és megvásárolni a tökéletes, vagy legalábbis tökéletesnek gondolt karácsonyi ajándékot, és vannak azok a a típusú emberek (mint én), akik már nyáron elkezdik felkutatni a különböző meglepetéseket. Az emberek hajlamosak felvont szemöldökkel reagálni arra, hogy már október elején felcsendülnek nálam az első karácsonyi dallamok és vágyakozva tekintek a Netflix hamarosan érkező filmek menüpontjára, mert úgy várom a karácsonyi filmeket, mint mások a fizetésüket vagy a Messiást. No de végre véget ért a Spooky Season és most már rengeteg helyen ordít Mariah Carey a rádióból, szóval eljött végre az én időm. Az idei szezont J. K. Rowling kötetével nyitottam meg, és hogy milyen is volt A karácsonyi malac? Hát lássuk!

Ha egy ideje követitek a munkásságomat, akkor két nagyon fontos dolgot már tudtok rólam. Imádom a meséket és a J.K. Rowling által megteremtett varázsvilágot. A legkisebb mértékben sem szeretnék most belemenni az írónő által képviselt különböző ideológiák cizellálásába, vagy az általa erőteljesen hangoztatott gondolatok értékelésébe és értelmezésébe. Sokan, sokfélét gondolhatunk róla, egy valamiben azonban talán megegyezhetünk, Rowling kivételesen tehetséges abban, hogy lenyűgöző atmoszférát és világot alkosson. Egy olyan univerzumot, ahova kicsik és nagyok egyaránt el tudnak menekülni a mindennapok zord valóságából. A karácsonyi malac pontosan egy ilyen történet. Nem számít, hogy valaki 10, vagy 30 évesen olvassa, ugyanúgy rabul ejti a kötet bája és mondanivalója. Egy nagyszerű írás, mely minden olvasójára garantáltan hatással lesz. 

Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Az ilyen könyveket örökké a kezünkben akarjuk tartani. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után. Számomra pontosan ilyen volt A karácsonyi malac is, ami egy igazán szívfacsaró, hihetetlen mélységeket bejáró történet a barátság és a szeretet erejéről, a veszteségről, változásról és annak feldolgozásáról. Nálam az első pillanattól kezdve óriási kedvenc lett, Jack és malacának őszinte barátsága igazán szívet melengető, az egyik legszerethetőbb olvasmány, ami mostanában a kezembe került. Szavakkal el sem tudom mondani Nektek, hogy mennyire imádtam ezt a történetet annak minden örömével és bánatával. Olvasás közben sokszor mosolyogtam, néha csak meredtem magam elé, és hősiesen bevallom Nektek, jó pár könnycseppet is elmorzsoltam a szemem sarkában. 

A történt rendkívül érdekes és izgalmas. Ahogy a fülszövegben is olvashatjuk a könyv főszereplője Jack mindennél jobban szereti a plüssmalacát. Számtalan kalandot éltek már át együtt, Püsmac volt a fiú legjobb barátja. Minden örömét és bánatát vele osztotta meg. Ha szomorú volt vagy sírt, ő törölte le a könnyeit, ha pedig homokvárat kellett a strandon építeni, akkor is Püsmac volt a társa a játékban. Egy nap azonban minden megváltozott. A kisfiú szülei külön költöztek egymástól, ráadásul el is kellett költözniük a régi házukból. Ha pedig ez a nagy változás nem lenne elég egy ilyen kis embernek, Jack anyukája megismerkedett valakivel, akinek volt egy kamaszlánya, Holly. A két gyermek kapcsolata nem alakult zökkenőmentesen az ünnepek alatt, a lány egy veszekedés alkalmából kidobja Püsmacot az autóból. Hiába kap helyette a fiú egy sokkal szebb és újabb plüssállatot képtelen belenyugodni barátja elvesztésébe, ezért Jack a rendkívül bosszantó új játéka, a karácsonyi malac társaságában kockázatos utazásra indul az Elveszettek Birodalmába, hogy kimentsék Püsmacot a szörnyűséges, játékpusztító Veszejtő markából. Az Elveszettek Birodalma azonban rengeteg veszélyt rejt és a fiúnak minden erejére és bátorságára szükség lesz, hogy megtalálja legjobb barátját. Élő ember még soha nem tette be lábát a Veszejtő területére, így a gonosz mindenáron el akarja kapni a kisfiút, hogy ezzel bebizonyíthassa a nagyságát és az erejét. Ha pedig ez nem lenne elég még arra is figyelniük kell, hogy időben hazaérjenek, mert a csoda csak éjfélig tart. Ha addig nem jutnak haza, félő, hogy örökre az Elveszettek Birodalmában rekednek. 

A történet egy másodpercre sem ereszti olvasóját, végig izgalmas, egy másodpercre sem válik unalmassá, vagy éppen vontatottá. Rowling nagyszerűen építette fel az Elveszettek Birodalmát, minden részletre kitérően osztályozta az elveszett tárgyak és játékok világát. Betekintést nyerhetünk a Kallódóba, ahova azok a tárgyak kerülnek, akik elvesztek. Akit huzamosabb ideig nem találnak meg, azt továbbküldik a birodalom különböző pontjaira. Vannak, akik Pótolható városkájába jutnak, de létezik még Baj-Hogy-Nincs-Meg település és a Hiányoltak Hona is. Imádtam, hogy az írónő mindenre gondolt, még a Siratatlanok pusztáját is megalkotta, ahova azok a tárgyak kerülnek, akik vagy nem hiányoznak senkinek, vagy pedig örül a gazdájuk, hogy megszabadult tőlük (pl. rossz szokások). 
Egy másik könyv bevezetőjében olvastam egy nagyszerű gondolatot Kádár Annamáriától, ami tökéletesen illik ehhez a kötethez is. Azt írja, hogy a varázslatok színtere a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága. Mivel még nem tudnak különbséget tenni a lehetetlen és lehetséges között, így azt gondolják, hogy bármi megtörténhet, csak kívánni kell. A gyermeki gondolkodásmód mágikus elemekre és hiedelmekre épül, amelyeknek pontosan ugyanaz a szerepe, mint a babonáknak: tudás nélkül is képesek magyarázatot nyújtani. A hiányzó űrt a képzeletük segítségével töltik ki, így képesek arra, hogy lehetetlenebbnél lehetetlenebb magyarázatokat találjanak ki olyan egyszerű kérdésekre, mint például arra, hogy mi történik a tárgyakkal, ha eltűnnek. Hova kerül a fél pár zokni a mosógépből, mi lesz az elvesztett bérlettel, kulcscsomóval, vagy legkedvesebb játékainkkal? Felnőttként persze tisztában vagyunk a zord valósággal, ám ha egy kicsit visszalépünk saját gyermekkorunkba és teret engedünk a bennünk lakozó gyermeknek, akkor mi is megőrizhetünk valamit a gondolataink mindenhatóságából. A csoda mindenkiben benne lakozik. 

A karakterek korántsem idealizált, romantikus hősök, nem mesebeli csodalények, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Gyermekként és talán felnőttként is könnyen lehet vele azonosulni. Egy rendkívül szerethető főhős, aki bármire képes azért, hogy megmentse legkedvesebb barátját. A kisfiú az Elveszettek Birodalmában azonban nem csak Püsmacot, hanem talán önmagát is kereste. Egy rendkívül nehéz időszak állt mögötte, a rengeteg változás miatt az volt az érzésem, hogy  egy kicsit ő is elveszetté vált. Nem találta a helyét az új otthonában, az új családja körében, így meg kellett találni az utat ahhoz is, hogy ismét egy gondtalan és vidám kisfiú legyen. Ezért azt gondolom, hogy azon kívül, hogy A karácsonyi malac egy rendkívül szerethető, szívet melengető tökéletes karácsonyi olvasmány, egy fejlődéstörténet is. Egy olyan kisfiú története, aki nem csak a Veszejtővel, hanem saját belső démonaival is megküzdött. Képessé vált elfogadni az életének a változásait, legyen szó a családjáról, vagy éppen Püsmacról. 

A meseregény hangulata és atmoszférája lenyűgöző, csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Ahhoz, hogy ennyire élvezetes legyen a magyar kötet természetesen Tóth Tamás Boldizsár munkája is elengedhetetlen volt, aki  nagyszerűen ültette át az egyes kifejezéseket a nyelvünkre.  A rajzok nagyszerűen kiegészítették a történetet, Jim Field illusztrációi remekül sikerültek. 

Összességében én egyszerűen imádtam A karácsonyi malac című könyvet, az egyik legkedvesebb karácsonyi kötetemmé avanzsálódott. Egy igazán szívet melengető, izgalmas történet arról, mit jelentenek a gyerekeknek a játékok. Egy hihetetlen mélységeket bejáró történet a barátság és a szeretet erejéről, a veszteségről, változásról és annak feldolgozásáról. Jack és malacának őszinte barátsága igazán szívet melengető, az egyik legszerethetőbb olvasmány, ami mostanában a kezembe került. A regény atmoszférája és egyedi hangulata egy másodpercre sem ereszti az olvasót. A történet érdekes és izgalmas, a karakterek pedig nagyszerűek. Én teljes szívemből ajánlom mindenkinek, remélem a Ti szíveteket is elrabolja majd ez a nagyszerű olvasmány. 


Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a mesekönyvbe. 




Nyereményjáték

Mindannyian vesztettük már el kedvenc játékainkat, vagy tárgyainkat, így teljes mértékben  tudunk Jackkel azonosulni. Ebben a játékban minden bejegyzésben találtok egy karácsonyi malacos képet elrejtve. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik szó alatt találjátok meg a képet elrejtve. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomások

11.08.: Csak olvass!
11.10.: Nem félünk a könyvektől  
11.12.: Könyv és más (értékelés)
11.14.: Utószó
11.16.: Könyv és más (extra)
11.18.: Dreamworld
11.20.: Spirit Bliss Sárga könyves út

2021. november 5., péntek

Esti ​mesék kedvességről és bátorságról + Nyereménykönyvek


Sziasztok!

A varázslattal és bűbájjal átszőtt mesékből a gyerekek sokat tanulhatnak a kedvesség és bátorság fontosságáról. Az izgalmas és kalandos történetek komoly tanulsággal szolgálnak a legfiatalabbak számára. Tarts bloggereinkkel, merüljetek el velünk a mesék birodalmában és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet egy példányát. 

A varázslattal és bűbájjal átszőtt mesékből a gyerekek sokat tanulhatnak a kedvesség és bátorság fontosságáról. A főhősök között van például fogyatékossággal élő királyfi, aki a királyságért való küzdelem során belátja, mennyire fontos, hogy jól bánjon a népével. Hercegnő, aki végül összeszedi a bátorságát, és megmenti a barátját a koboldoktól. Egy hétköznapi lány pedig izgalmas kalandregénybe csöppen, és rájön, hogy minden helyzetben hűnek kell maradnia önmagához.
A kötetben található hét klasszikus mese most modern köntösben, csoda szép rajzokkal kerül a gyerekek kezébe.






Manapság már számos tanulmány igazolja, hogy a mesének meghatározó szerepe van a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésében. A mesélés rengeteg szempontból hasznos dolog, hiszen tartalmas időtöltésnek számít és komoly hatással van a lurkók szókincsére is. Továbbá akaratlanul olyan kompetenciákat és attitűdöket sajátíthatnak el, melyek a későbbiekben is fontos lesz számukra….ilyen lehet például az empátia, kitartás, problémamegoldás, önbizalom stb. A mesék szórakoztatnak, fejlesztik agyunkat és megmozgatják a képzelőerőnket is. Együtt kalandozhatunk az Óperenciás tengeren is túl kedves karaktereinkkel, legyőzhetjük a sárkányokat, elnyerhetjük a királylány szívét és miénk lehet az egész királyság. 

Az Esti mesék kedvességről és bátorságról című kötet már a címével levett a lábamról. Kíváncsian vártam, hogy milyen kalandokban lehet részem. Őszintén bíztam benne, hogy egy rendkívül szerethető és tanulságos mesekönyvet kapok majd és szerencsére egyáltalán nem kellett csalódnom. A kötetben szereplő hét mese bár több mint százéves, a bennük rejlő tanulságok a mai napig megállják helyüket. A történetek nagy része már a feledés homályába merültek a szerzőkkel együtt. Az eredeti meséket a szerző átdolgozta és befogadhatóvá tette  Mindegyik mesében kulcsfontosságú a bátorság és a kedvesség kérdése. Nagyon tetszett, hogy ezeket a tulajdonságokat ennyiféleképpen mutatták be az olvasóknak, hiszen bátrak sokféleképpen lehetünk. Bátorság, amikor valaki kilép a komfortzónájából, amikor önmagát legyőzvén megmenti barátait, vagy az, aki rájön arra, hogy elég, ha önmagát adja. Láthatjuk, hogy bárkiből lehet hős, nem csak a fiúk, hanem a lányok is képesek arra, hogy világot megváltó kalandokban vegyenek részt és győzedelmeskedjenek. A kötet illusztrációja nagyon különleges, hiszen különféle etnikumú karakterek elevenednek meg a lapokon. Ez nagyon fontos, hiszen a világunk rendkívül sokszínű és fontos, hogy ez a diverzitás a mesékben is helyet kapjon.

A mesegyűjtemények esetében mindig félő, hogy a történetek nem egyformán ragadják meg az olvasót. Ilyenkor egyes írásokat jobban, másokat kevésbé élvezünk, hiszen nem egyforma minőségűek. Nagyon ritka, hogy ezt mondom, de ez erre a könyvre egyáltalán nem jellemző. Az összes mese nagyon tetszett. És bár tudok kedvenceket választani, a többit sem nevezném rossznak, vagy éppenséggel gyengének. Mindegyik történet komoly és fontos tanulsággal bír. Rávilágít a kedvesség, az empátia és a törődés fontosságára, arra, hogy merjünk önmagunk lenni, és bebizonyítja, hogy  a bátorság sokféle lehet. A két személyes kedvencem A hercegnő és a koboldok, illetve a Vízimese voltak. A hercegnő és a koboldok nem volt ismeretlen számomra, hiszen az 1991-es rajzfilm óriási kedvenc volt számomra gyermekkoromban. Kicsit furcsa volt, hogy a kötetben teljesen más nevek szerepeltek, mint a rajzfilmben, ezért nem is tudtam így olvasni, végig a rajzfilmbéli karakterek neveivel olvastam  magamban a történetet. 

Van a rajzfilmben egy dal, amit imádok. Ha esetleg eddig nem ismertétek volna, akkor most meghallgathatjátok, hátha ezzel kedvet kaptok a meséhez. Ha pedig ismeritek, akkor nosztalgiázzatok együtt velem.


Másik kedvencem a Vízimese eddig ismeretlen volt számomra, de az olvasás után igazán kedves lett a szívemnek. A mese eredetileg 1863-ban jelent meg és azonnal óriási sikert aratott. A szerző így kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen nehéz azoknak a gyerekeknek az élete, akiket Angliában munkára kényszerítenek. 

Ahogy feljebb is írtam, az illusztrációk nagyon jól sikerültek. A meseszép képek még élvezetesebbé teszik az olvasást. Már az is egy élmény, hogy ha az csak lapozgatja és nézegeti a képeket. A mesekönyv tökéletes választás esti mesének vagy akár önálló olvasmánynak is. A szöveg könnyen érthető, így a legfiatalabb könyvmolyok számára is ideális választás lehet. 

Összességében nagyon szerettem ezt a mesekönyvet. A történetek érdekesek és izgalmasak, a szereplők pedig rendkívül kedvesek és szerethetők. Az utóbbi idők egyik legjobb mesekönyv élménye számomra, csak ajánlani tudom mindenkinek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a mesekönyvbe. 



Nyereményjáték

A mesék különleges helyet foglalnak el az emberek szívében. Mindannyian jó érzéssel gondolunk vissza azokra a pillanatokra, amikor csillogó szemmel, ámulattal hallgattuk még kisgyerekként a különböző történeteket királylányokról, hős lovagokról és sárkányokról. 
Ezen a turnén most a mesék birodalmába kalandozunk. Minden állomáson találtok egy személyes kérdést. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a válaszotok. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS

Melyik az a mese, amit akárhányszor el tudnál olvasni, akkor sem unnál meg?


a Rafflecopter giveaway

Állomások

11.05.: Csak olvass!
11.06.: Spirit Bliss Sárga könyves út
11..08.: Utószó

2021. október 30., szombat

V. E. Schwab: Addie ​LaRue láthatatlan élete + Nyereményjáték


Sziasztok!

V. E. Schwab munkásságának egyik legjelentősebb műve, az Addie LaRue láthatatlan élete már számtalan országban bestseller lett, és végre a magyar olvasók is kezükben foghatják a könyvet az Agave Kiadónak hála. Tartsatok bloggereinkkel, hiszen megnyerhettek egy, a kiadó által felajánlott példányt!

Egy élet, amire senki nem fog emlékezni. Egy történet, amit soha nem felejtünk el.
Franciaország, 1714: egy fiatal nő végső elkeseredettségben fausti alkut köt az ördöggel, hogy örökké éljen, ám ezért cserébe súlyos árat fizet. Az ördög megfosztja a világban elfoglalt helyétől, és arra kárhoztatja, hogy mindenki elfelejtse, akivel találkozik.
Így kezdődik Addie LaRue évszázadokat és kontinenseket átívelő, felejthetetlen története. Művészek múzsájaként vonul végig a történelmen, melynek során egyetlen társa az ördög, aki minden évben felkeresi az egyezségük évfordulóján.
Aztán egy napon, egy manhattani antikváriumban Addie belebotlik valakibe, aki emlékszik rá. És ekkor rájön, hogy nem menekülhet örökké a végzete elől.
Az Addie LaRue láthatatlan élete egyrészt a szerelem és az élet utáni végtelen vágyódás gyönyörű története, másrészt a művészetek és a tudás ünnepélyes himnusza. V. E. Schwab regénye a megjelenését követően számos országban bestsellerré vált, az olvasók és a kritikusok egyaránt ezt tartják írói pályája eddigi legfontosabb és legjobb művének.

Mióta anno Instagramon megláttam a könyvet azóta vágytam arra, hogy végre én is a kezembe foghassam Addie LaRue történetét. Az egyik legkedvesebb bookstagram és blogger barinőm Fanni (igen igen, jól gondoljátok, Fanni's Library -ről van szó) hozta meg leginkább a kedvemet hozzá, de mivel én nem vagyok annyira menő, mint ő, így megvártam a regény magyar megjelenését. Szuperlatívuszokban mesélt a kötetről, és mivel sokszor egyezik a véleményünk nagyon fellelkesültem én is. Bevallom, kicsit aggódtam a nagy hype miatt, de szerencsére minden félelmem alaptalannak bizonyult, az Addie LaRue láthatatlan élete elvarázsolt, magába szippantott és többé nem eresztett. 

Vannak történetek, melyek bemásznak bőrünk alá és egyszerűen nem engednek el, megragadják a szívünket, lelkünket és többé el nem ereszti. Az ilyen könyveket örökké a kezünkben akarjuk tartani. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelen vagyunk kiverni őket a fejemből az utolsó oldal elolvasása után is. Nem tennénk mást, csak ölelnénk és magunkhoz szorítanánk és talán soha nem engednénk el. Számomra pontosan ilyen volt az ez a kötet is. Az Addie LaRue láthatatlan élete egyrészt a szerelem és az élet utáni végtelen vágyódás gyönyörű története, másrészt a művészetek és a tudás ünnepélyes himnusza. 

V. E. Schwab neve nem volt már ismeretlen számomra, a Verity szörnyei duológiájának első részét nagyjából 2 éve olvastam el, folytatni azonban sajnos még nem volt időm. Óriási elvárásokkal álltam neki Addie LaRue történetének, és még így is bátran kijelenthetem, hogy túlszárnyalta minden elképzelésemet. A cselekmény lebilincselő és izgalmakkal teli, a szereplők szerethetők, a nyelvezet pedig rendkívül élvezetes. Az egyik legkülönlegesebb történet, amit valaha olvastam. Konkrétan kényszeríteni kellett magam, hogy ne egy nap alatt daráljam le. Próbáltam szép lassan adagolni, hogy minél tovább tarthasson ez az érzés és minél több időt tölhessék Addie-vel. 

A történet két idősíkon játszódik, a múltban és a könyvbéli jelenben. A lány életének több, mint 300 évet ismerhetjük meg gyermekkorától, egészen napjainkig. Mindennek az alapját az az alku képezi, amit a fiatal lány a sötétséggel köt annak érdekében, hogy megmeneküljön attól az élettől, melyet családja és az aktuális társadalmi normák rá akarnak kényszeríteni. Addie azonban másra vágyik, szeretne szabadon, kötöttség nélkül élni. Az alkunak azonban súlyos következményei lesznek, a sötétség (Luc) megfosztja őt a világban elfoglalt helyétől, és arra kárhoztatja, hogy mindenki elfelejtse, akivel találkozik. De milyen is úgy élni, hogy valaki közben képtelen gyökeret ereszteni? Hogyan segíthet a művészet abban, hogy az, akinek az élete láthatatlanságra lett kárhoztatva mégis nyomot hagyjon valamilyen formában?

A cselekményt nem a vadító izgalmak, a történelmi események hitelessége, vagy a mindent elsöprő energia tesz felejthetetlenné, sokkal inkább az érzelmek és az érzések azok, amelyek megragadják és nem eresztik az olvasót. Addie korszakokon és országokon átívelő története egy igazán felejthetetlen és nagyszerű olvasmány, amely még sokáig velem marad. Bevallom hősiesen egy kicsit pityeregtem a végén, nagy hatással volt rám. 

Addie az egyik legerősebb karakter, akivel eddig az olvasmányaim során találkoztam. Hihetetlen erős túlélési ösztönnel rendelkezik, még a legsötétebb időkben is képes arra, hogy továbbmenjen. Rengeteg fájdalmat kellett elviselnie az élete során, de soha nem adta fel. Dacos szívvel minden egyes alkalommal belenéz a sötétség szemébe és nem engedi elveszejteni lelkét. Az évek során mélyen gyökerező gyűlölettel és vágyakozással teli kapcsolat lett az övék. Sokáig Luc volt az egyetlen, aki képes volt kimondani a lány nevét és nem felejtette el őt. Aztán egy napon, egy manhattani antikváriumban Addie belebotlik valakibe, aki emlékszik rá. Ez pedig mindent megváltoztat. A lány eddigi élete fenekestül felfordul és valami teljesen új dolog veszi kezdetét. De vajon meddig tarthat ez az álom és vajon a sötétség meddig engedi, hogy az egyetlen méltó "ellenfele" békére leljen?

V. E. Schwab mindent megtett annak érdekében, hogy a lap minden egyes oldalát átitassa a művészetek iránt érzett szeretet és tisztelet. Érdekes elképzelés volt részéről, hogy ismert alkotókat és művészeket is beemelt a történetbe. Ezek az emberek kivétel nélkül mindannyian alkut kötöttek a siker érdekében a sötétséggel, de nevezhetjük őt akar ördögnek is. Azt szokták mondani, hogy mindenkinek vannak démonai. A művészekre ez talán még hatványozottabban igaz. Sokszor érezzük egy-egy lírai alkotás, vagy műtárgy esetében, hogy az alkotója lelke sötétséggel, fájdalommal van tele. Luc az én szememben pontosan ezt testesítette meg bennük. 

Mindannyian éreztük már azt, hogy a fele királyságunkat, a fél vesénket, vagy éppen a lelkünket odaadnák azért a valamiért, amire a legjobban vágyunk. Lehet ez szakmai siker, vagy éppen magánéleti siker, egy egyszerű, vagy éppen egy rendkívül vad és mindent felülmúló kérés. De vajon meddig mennénk el azért, hogy ezek valóra váljanak? Mennyire lehet elkeseredve az az ember, aki egy boldog évért képes mindent feláldozni? Ti képesek lennétek rá? Van olyan dolog az életetekben, amiért bármire képesek lennétek?

A kötet olvastatja magát, V. E. Schwab,  a szavak mestere, olyan játszi könnyedséggel fűzi a mondatokat egymás után, mintha csak gyöngyökből készítene nyakláncot. Itt meg is ragadnám az alkalmat és szeretném egy kicsit dicsérni a fordítót, mert egyszerűen lenyűgöző munkát végzett, hiszen ahhoz, hogy a magyar olvasók is szívükbe zárják a kötetet, magyar nyelven is élvezhetőnek kell lennie. Ballai Mária remekelt, csodásan ültette át az anyanyelvünkre a lírai mondatokat, így semmit sem veszített a regény a varázsából. 

A magyar borító nagyon egyedi. Bevallom, először kicsit furcsa volt számomra, hiszen nagyon más kiadásban vártam, de végül nem csak megbarátkoztam vele, hanem bele is szerettem. (A külföldi kiadásról sem mondtam le, beszereztem az illusztrált évfordulós kiadást, amiért teljes mértékben odavagyok.) 

Összességében nagyon megszerettem Addie LaRue történetét. Vannak történetek, melyek bemásznak bőrünk alá és egyszerűen nem engednek el, megragadják a szívünket, lelkünket és többé el nem eresztik. Az ilyen könyveket örökké a kezünkben akarjuk tartani. Együtt élünk és lélegzünk a szereplőkkel és képtelenek vagyunk kiverni őket a fejünkből az utolsó oldal elolvasása után is. Számomra ez pontosan ilyen könyv volt. A cselekmény nem a pörgő izgalmaival vagy a történelmi tényekkel operál, sokkal inkább Addie érzéseire fókuszál. Nem az a lényeg, hogy mi történt a nagyvilágban az elmúlt 300 év során, hanem az, hogy ezeket az eseményeket a lány hogyan élte meg. Én ezt a könyvet az első mondattól az utolsóig imádtam, igazi rajongó lettem. Remélem mások is hasonlóan jó érzéssel csukják majd be a könyvet. Én csak ajánlani tudom mindenkinek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. (Az első kiadás nagyon gyorsan elfogyott az óriási érdeklődésnek köszönhetően, de mindenképpen érdemes előrendelnetek a kiadó oldalán, hiszen hamarosan érkezik az új kiadás. )




Nyereményjáték

Nyereményjátékunk során sorra vesszük az Addie történetében fontos szerepet játszó motívumokat. Minden állomáson elrejtőzött egy-egy szó, a ti dolgotok, hogy a kiemelt betűkből kitaláljátok, hogy mire is gondoltunk, a megoldást pedig írjátok be a Rafflecopter megfelelő dobozába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

10. 30. - Csak olvass!
11. 01. - Utószó
11. 03. - Könyv és más
11. 05. - Sorok Között Könyves Blog

2021. október 20., szerda

Janet Skeslien Charles: A ​párizsi könyvtár

Sziasztok!

Janet Skeslien Charles történelmi regénye két idősíkon játszódva fedi fel a benne rejlő titkokat. A főhősnők mellett nagyon fontos szerepet kapnak benne a könyvek és könyvtárak, úgyhogy igazi könyvmoly csemege a történet. Ha bloggereinkkel tartatok megnyerhetitek a Libri Kiadó által felajánlott könyvet is.

1939-et írunk, és Odile Souchet, a fiatal párizsi lány nem is lehetne boldogabb: felveszik könyvtárosnak az impozáns Amerikai Könyvtárba, és a jóképű Paul személyében a szerelem is rátalál. A náci csapatok bevonulása azonban egy csapásra véget vet az idillnek, és Odile világa összeomlani látszik. Hogy megmentse mindazt, ami fontos a számára, munkatársaival csatlakozik az ellenálláshoz, és úgy harcol, ahogy lehetőségei engedik: a könyvek segítségével. Heroikus küzdelmük ellenére Odile-nek hamarosan szembe kell néznie a szörnyű igazsággal: valaki elárulta.
1983: Lily, a Montanában élő magányos kamasz lány felfigyel idős szomszédjukra, Mrs. Gustafsonra, akit a helyiek csak úgy hívnak, „a háborús menyasszony”. Ki ez a rejtélyes nő, és miért költözött a kisvárosba, ahová látszólag semmi sem köti? Lily kutatni kezd az öreg hölgy múltja után, és egyre több közös vonást vél felfedezni kettejük között. Egy nap sötét titokra bukkan, amely az egész addigi életüket megváltoztathatja…
Janet Skeslien Charles lebilincselő regénye varázslatos óda a könyvekhez, a barátsághoz, Párizshoz, és nem utolsósorban azokhoz a hétköznapi hősökhöz, akik sokszor ott munkálkodnak, ahol a legkevésbé sejtenénk.

Rengeteg háborús és történelmi könyvet olvastam az utóbbi időben, így lassan joggal mondhatom, hogy ez a kedvenc zsánerem. Rajongok az ilyen típusú regényekért és mindenért, ami segít abban, hogy megérthessem a múlt azon szeletét, amely emberek millióinak tette tönkre az életét. Minden egyes alkalommal, amikor ilyen típusú regényt veszek a kezembe kettős érzések kezdenek el kavarogni bennem. Egyrészről nagyon izgatott vagyok, másrészről azonban ott motoszkál bennem az a kérdés, hogy vajon meddig hatnak majd rám elementáris erővel az ilyen típusú könyvek? Mikor jön el az a pont, amikor már nem tudnak újdonsággal szolgálni? Hasonló érzések keringtek bennem akkor is, mikor megláttam Janet Skeslien Charles. Teljesen beleszerettem a fülszövegbe, de féltem attól, hogy vajon képes leszek-e rajongani érte. Az első pár oldal után azonban rájöttem, hogy nincs okom félni, hiszen azonnal beszippantott a történet és csak úgy faltam a lapokat. A kötet témája, a szereplők és az írói stílus is levett a lábamról. Azonnal éreztem, hogy egy igazi rokon lélekre leltem az írónő személyében, hiszen csak egy történelem rajongó könyvmoly képes arra, hogy ilyen nagyszerű, lebilincselő, magával ragadó regényt írjon a háború és a könyvek vonatkozásában. 

Mindig balzsam a léleknek olyan könyvet olvasni, amelyet átitat a történetek iránti mély szenvedély és az olvasás szeretete. Ez akkor is igaz, ha történelmi és háborús regényről van szó. Minden történet fontos és hozzánk ad valamit. "Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet.", mondja George R. R. Martin és talán ez az egyik legnagyobb egyetemes igazság ami tökéletesen jellemzi a könyvmolyok életét. A könyvek hű barátaink, amikor minden összeomlik körülöttünk és az egész világ lánban áll, a katonák méltatlan körülmények között elesnek és az emberi brutalitás a tetőfokára hág, egy jó kötet mindig segít abban, hogy elmeneküljön az ember a szörnyű hétköznapok gyötrő valóságából. Amikor már nincs mit mondani, amikor elnémulnak a leghangosabbak is, akkor van a legnagyobb szükség a szavak erejére. Az ismerős mondatok, az unalomig ismételt memoriterek, az elhasználódott szamárfüles könyvtári példányok vagy éppen kedvenc hőseink képesek még a legnagyobb letargiából is kirángatni minket. De vajon a második világháborús események közepette képes egy maroknyi ember és egy könyvtár arra, hogy harcoljon az elnyomással szemben?

A párizsi könyvtár egy olyan történet, mely tökéletesen bemutatja azt, hogy a hétköznapi emberek is képesek arra, hogy igazán nagy tetteket hajtsanak végre és azt, hogy a könyvek szeretete és az olvasás még a legsötétebb időben is lámpásként világíthat a háború zord fellegei felett. A párizsi könyvtár a bátorság, a remény, a szeretet, a megbocsátás és az újrakezdés története. Egy igazán nagyszerű regény, melyben tökéletes egyensúlyban van a történelem és a fikció. Odile történeten keresztül megismerhetjük a második világháború korabeli Párizst, belekóstolhatunk a hitleri intézkedések keltette borzalmakba és félelmekbe és azt követő felszabadítás utáni mérhetetlen frusztrációba és gyűlöletbe. 

A regény cselekménye két szálon fut, két idősíkban. A múlt és a könyvbéli jelen szálai fokozatosan összeérnek és szép fokozatosan megértjük, hogy mi köze van egymáshoz az 1939-as évben megismert fiatal lánynak, Odile-nak, aki a háborús viszontagságok után elhagyni kényszerült országát Mrs. Gustafsonhoz, aki Amerikában éli özvegyként mindennapjait. A karakterek korántsem idealizált, romantikus hősök, hanem valódi hús-vér emberek, akik sokszor és sokat hibáznak. Szereplőink nem makulátlanok, nem próbálnak meg tökéletesnek látszani, rengetegszer elesnek, néha felállnak, máskor viszont a földön maradnak és képtelen arra, hogy továbblépjenek. Lily és Mrs. Gustafson barátsága fokozatosan mélyül el, egy idő után megérjük, hogy az idős hölgynek legalább annyira szüksége van a fiatal lány társaságára, mint a lánynak arra, hogy időt tölthessen végre valaki olyannal, aki mindennél jobban hasonlít rá. Egyre több közös vonást fedezhetünk fel olvasás közben és talán kimondhatjuk, hogy kölcsönösen megmentik egymás életét. Mikor az embert valami veszteség élni, nagyon nehezen találja meg a közös hangot másokkal. Ha azonban van valaki a környezetünkban, aki már átélte a veszteséget valamilyen formában, akkor ő átérzi és megérzi azt a fájdalmat, ami ilyenkor az ember lelkében tombol. Ahogy Lily szép fokozatosan újra rátalá önmagára, úgy az idős hölgy is végre kivirágzik. Egyre több minden derül ki a múltjából, végül pedig megérjük azt is, hogy miért hagyta el szeretett hazáját. 

Odile világa a háborús borzalmak közepette összeomlani látszott. Egy igazán erős személy, aki képes arra, hogy hegyeket mozgasson, de a fájdalom, a kín, a bánat őt sem kerülhette el. Tevékenyen részt vett a könyvtár azon munkájában, hogy olvasmányt szolgáltasson azom emberek számára, akik nemzeti, etnikai, vagy éppen vallási hovatartozásuk miatt nem kívánatos személyekké váltak. Ezen az úton nem járt egyedül. a párizsi Amerikai Könyvtár minden egyes dolgozója félelmet nem ismervén az irodalom és a könyvek erejével harcolt a náci elnyomás ellen. Reményt és vigasztalást vittek oda, ahol már semmi nem maradt. Megadták azt a dolgot, ami ilyenkor a legfontosabb: egy menedéket, ahova a bombázás elől is elmenekülhet az ember. Az emberek lehettek hős lovagok, viktoriánus korabeli hölgyek, tudások, vagy éppen felfedező kalandorok, amíg olvashattak elfelejtkeztek a deportálásról, a félelemről, a bombákról, vagy éppen a náci katonákról. A fronton állomásozó katonák rendszeresen kértek adományokat, ők pedig fáradhatatlan kiszolgálták az ő igényeiket is. Egy olyan világban azonban, ahol a félelem félelmet szül és ember embernek farkasa, számolni kell az árulás lehetőségével is. A megtorlásoktól való félelem hatására rengeteg ember kezdte el feljelenteni gyanús társaikat, így Odile és a könyvtár munkája még nehézkesebbé válik. De vajon képesek arra, hogy megmentsék a könyvtárat és megóvják rendszeres látogatóikat?

A cselekmény izgalmas, de egyáltalán nem pörgős, sokkal inkább fokozatosan adagolja az írónő az izgalmakat. A háború előszele, majd Párizs náci megszállása mind-mind olyan téma, melyet valamilyen szinten már mindannyian ismerünk. A párizsi könyvtár azonban képes volt arra, hogy egy teljesen új szeletét is bemutassa a történelemnek. Őszintén szólva még soha nem hallottam a könyvtárról, vagy az ott dolgozók munkásságáról, így minden egyes oldalnál azt éreztem, hogy valami csodálatos újdonságnak lehetek a tanúja. Egy másodpercig sem untam a történetet, ámulatba ejtett a rengeteg irodalmi utalás és a történelmi események láncolata. Janet Skeslien Charles regényének minden oldaláról süt a könyvtárak, a könyvek és az olvasás iránti szeretet és tisztelet. Óriási élmény volt olvasni, még mindig kavarognak a fejemben a gondolatok. Hihetetlen nemes és csodálatos feladatot tűztek ki maguk elé. Mindenki úgy küzd az elnyomás ellen, ahogy tud. Vannak emberek, akik fegyverrel támadnak az ellenségre, mások könyvek csempészésével fejezik ki ellenállásukat a meglévő rendszer ellen. 

A könyv borítója azonnal levett a lábamról, mérhetetlenül finom és elegáns, minden megjelenik rajta, ami fontos a történet szempontjából. 

Összességében én nagyon szerettem Janet Skeslien Charles, az egyik kedvenc regényem lesz a műfajban. Ha szeretitek a lassú, ám egyáltalán nem unalmas regényeket, ha érdekel titeket a történelem és nem utolsó sorban szeretnétek egy olyan könyvet olvasni, melynek minden egyes oldala az olvasás szeretét ünnepli, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt A párizsi könyvtárnak. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 



Nyereményjáték

Mivel a könyvben fontos szerepet játszik a könyvtár, mint intézmény, a játék is ide kalauzol benneteket. Minden állomáson egy magyarországi könyvtárról találtok képet, megfejtésnek a könyvtár nevét kell beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

KÉP

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
10.20. Csak olvass

2021. október 18., hétfő

Mackenzi Lee: Loki - ​A csínytevő sorsa + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Mackenzi Lee Loki című regénye, mely a csínytevés istenének előtörténete. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Loki sorsdöntő kalandját, mely Asgardon átívelve, egészen a viktoriánius korabeli Londonig vezet. A cél nem más, mint kideríteni: ki is ő valójában.

A kérdés, mely évszázadok óta mérgez minket: vajon képesek vagyunk megváltoztatni a sorsunkat?
Még mielőtt összecsapott volna a Bosszúállókkal, a fiatal Loki kétségbeesetten próbálja bebizonyítani hősiességét és rátermettségét. Azonban mintha mindenki eredendően gonosznak és romlottnak látná őt… kivéve Amorát. A varázslótanonccal hasonlítanak egymásra – Amora is a mágiát és a tudást becsüli, és a legjobbat látja a fiúban.
Ám amikor Loki és Amora Asgard egyik legnagyobb kincsének pusztulását okozzák, a lányt száműzik a Földre, ahol az ereje lassan, fájdalmasan elsorvad és semmivé lesz. Loki elveszíti az egyetlen társát, aki a mágiára ajándékként, nem pedig fenyegetésként tekint, és idővel csak az univerzumszerte imádott testvére, Thor árnyékává válik. Évekkel később titokzatos, mágikus gyilkosságok történnek a Földön, és Odin Lokit bízza meg, hogy fényt derítsen a rejtélyre. Ahogy leereszkedik a 19. századi Londonba,
Lokinak nemcsak a gyanúsítottal kell szembenéznie, hanem a saját erejének forrásával, és azzal, hogy ki is ő valójában.

Marvel rajongásom már nem újkeletű számotokra. Rendszeresen találkozhattok a blogon ilyen jellegű kötetekkel. Amióta érdeklődni kezdtem a Marvel univerzum iránt minden alkalmat megragadok arra, hogy szélesítsem a tudásom. Szinte az összes eddig megjelent filmet láttam már, átrágtam magam több képes kiadványon, szóval egyre nagyobb rajongónak érzem magam. Rengeteg kedves karaktert a szívembe zártam már és biztos vagyok benne, hogy a jövőben még több szereplőt kedvelek meg. Az idei évem legkedvesebb sorozatai és a Marvel univerzumhoz kötődnek, mindegyiket egytől egyig imádtam. Bevallom, Loki sokáig nem volt a szívem csücske. Nem utáltam, vagy ilyesmi...de egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a környezetem rajongásával Tom Hiddleston és a karakter irányába. Nem utáltam, inkább semleges volt. A sorozat után azonban minden megváltozott. Persze nem lettem akkora rajongó, mint Evi (@myrelationshipwith néven találjátok Instagramon), vagy éppen Lilla (Dreamworld blog bloggerinája és a @dreamworld_blog Instagram oldal tartalomgyártója), de már semmiképpen sem tartom őt semleges karakternek. Sokkal árnyaltabb lett a személyisége, és elkezdtem valamilyen szinten kötődni hozzá. Mikor megláttam, hogy ez a kötet megjelenik magyarul is, hihetetlenül lelkes lettem, hiszen nagyon kíváncsi voltam arra, hogy a filmekből és most már a sorozatból ismert szereplő jellemének milyen új rétegeit fedi fel az írónő az olvasó számára. 

A Loki - A csínytevő sorsa egy igazán nagyszerű olvasmány bizonyítási vágyról, féltékenységről, álmokról, vágyakról, az eleve elrendeltetésről és arról az örök érvényű kérdésről, hogy képesek vagyunk-e változtatni a sorsunkon. Ha ezt a kötet a kezetekbe veszitek, nyilvánvalóan tudtok egysmást már a karakterről, így nem is untatnálak titeket Loki rövid jellemzésével. Annyit szeretnék csak kiemelni, hogy egy nagyon érdekes és izgalmas karakter. Az ő esetében semmi sem fekete, vagy éppen fehér, rendkívül árnyalt szereplő, nem lehet egyértelműen rásütni a lelketlen gonosz jelzőt, de mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy szuperhősnek sem lehet nevezni. Mackenzi Lee regénye tulajdonképpen egy izgalmas eredettörténet, a fiatal Loki életébe pillanthatunk be, ezáltal jobban megérthetjük későbbi vágyait, céljait és motivációit. 

Olvasás közben nagyon sok minden az eszembe jutott. Az első dolog a "tabula rasa" fogalma, ami John Locke nevéhez köthető. Ő tulajdonképpen egyike azon gondolkodóknak, akik a tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé: minden tudás a tapasztalattól függ és annak ellenőrzése alatt áll. Hozzá köthető a tabula rasa elmélete, ami a „tiszta lappal történő indulást” jelenti. A tabula rasa képviselői szerint a személyiség, a társadalmi, illetve érzelmi "viselkedés", és az intelligencia teljes mértékben a születés után alakul ki. Azt mondja, hogy minden ismeretünk a környezetünkből, nevelésből és tanulásból származik. Az egyén nem rendelkezik veleszületett szellemi tartalommal, minden tudást a tapasztalatok és az észlelés segítségével szerez meg. Vagyis a gonosz nem születik, hanem megteremtik. Loki nem egy velejéig romlott karakter, csupán egy fiatal fiú, aki szomjazza apja Odin és teljes Asgard elismerését. Mindennél jobban vágyik a figyelemre és arra, hogy végre rá is büszkék legyenek. 
 Egész korán felismeri, hogy nem olyan jó kardforgató, mint testvére Thor, ugyanakkor azt is látja, hogy okosabb és leleményesebb nála, ráadásul tetőtől-talpig átjárja a m De mi van akkor, ha az, ami őt különlegessé teszi, félelemmel tölti el az egész birodalmat? Hogyan lehetne jó király, mikor rettegnek a képességétől? 

A másik, ami eszembe jutott Robert K. Merton önbeteljesítő jóslat fogalma ami tulajdonképpen a Thomas-tételből ered, amely kimondja: "Ha az emberek egy szituációt valósként határoznak meg, akkor annak következményei valósak lesznek."  Merton egy lépéssel tovább vitte a fogalmat, és alkalmazta a legújabb társadalmi jelenségekre. Társadalomelmélet és társadalmi struktúra című könyvében kitalál egy fiktív bankot, amelyet Cartwright Millingville vezet. Ez egy tipikus bank, és Millingville becsületesen és nagyon jól vezeti. Ennek eredményeként, mint minden bank, hogy van némi készpénze, de a legtöbb értéke különböző vállalkozásokban van befektetve. Aztán egy nap hirtelen rengeteg ügyfél jön a bankba ismeretlen okból. Más ügyfelek is kezdenek aggódni a sok ügyfelet látva a bank körül. Hamis pletykák terjednek, hogy valami baj van a bankkal és az ügyfelek rohannak a bankba, hogy megpróbálják valamennyi pénzüket visszakapni, ameddig lehet. Az ügyfelek száma a bankban egyre nő, mint ahogy a bosszúság és idegesség is, ami segíti a hamis híreszteléseket a bank fizetésképtelenségéről és a küszöbön álló csődről, ami még több ügyfelet késztet arra, hogy jöjjön és próbálja visszakapni a pénzét. Aznap elején – ami az utolsó Millingville bankjának – a bank nem volt fizetésképtelen. De a fizetésképtelenség híre miatt hirtelen túl sok ügyfél viszi el a pénzét, amit nem lehet kielégíteni, így a bank fizetésképtelenné válik, és megállapítja a csődöt. És hogy ez milyen módon kapcsolódik Lokihoz? A fiatal fiú rengeteget hallotta, hogy veszélyes és megbízhatatlan. Mindenki gonosznak és eredendően rossznak gondolta. Hiába próbálta számtalanszor bizonyítani rátermettségét, valahogy mindig rosszul sültek el a próbálkozásai. Egy idő után azonban képtelen volt tovább harcolná és végül pontosan azzá vált, aminek mások is hitték őt...egy gátlástalan gonosztevőnek, aki nem törődik senkivel és semmivel és egyetlen célja elfoglalni a trónt és uralkodni. 

A könyv cselekménye érdekes és izgalmas, csak úgy faltam a lapokat. Loki személyisége és bizonyítási vágya rendkívül szerethetővé teszi a karaktert és innentől kezdve képtelen volt máshogy tekinteni rá, mint tragikus sorsú gonosztevőre, aki sokkal többre hivatott, mint amilyen szerepet felvállalt. A sztori rendkívül gördülékeny és szerethető, én mégsem estem szerelembe Mackenzi Lee írásával. Az alapötlet zseniális, a cselekmény izgalmas...a megvalósítás azonban nekem túlságosan lapos lett. Nem mondom, hogy rossz az írónő stílusa, vagy azt, hogy unalmas és gyenge, de miután becsuktam a kötet képtelen voltam kiverni a fejemből azt, hogy nekem valami hiányzik. Ennek vélhetően az az oka, hogy a regény YA besorolású és mindent meg is tett az írónő annak érdekében, hogy ennek eleget tegyen. Loki azonban nem egy YA karakter, így nekem nagyon hiányzott belőle a perzselő energia, az erő, a kosz...vagyis minden, ami igazán keménnyé és erőteljessé varázsolja a kötet hangulatát. Persze ez nem von le semmit a könyv értékéből, így is nagyon szerethető és nagyszerű könyv. 

Az írónő remekül eltalálta a fiatal Loki személyiségét. Egyáltalán nem éreztem karakteridegennek, mélyítette és tágította a karakterről alkotott felfogásomat. Óriási tisztelettel nyúlt a történethez, érezhető volt az első oldaltól kezdve, hogy Mackenzi Lee igyekezett olyat alkotni, ami megállja a helyét a Marvel univerzumában, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy maradéktalanul sikerült neki. 

Nagyon tetszett Loki földi munkája, a viktoriánus korszak eleve a szívem csücske, így külön élvezet volt azt látni, hogy fiatal hősünk ebbe az időszakba csöppen Midgardra, akarom mondani a Földre. Furcsa és megmagyarázhatatlan halálesetek történnek város szerte, egy különleges kis csapat pedig arra gyanakszik, hogy mágia lehet a dologban. Loki tulajdonképpen Odin büntetéseként kerül a nyomozócsapatba, az itt töltött idő azonban sokkal meghatározóbb lesz számára, mint ahogy bármelyikük is képzelte volna. A Földön Lokinak nemcsak a gyanúsítottal kell szembenéznie, hanem a saját erejének forrásával, és azzal, hogy ki is ő valójában. Vajon képes átírni saját történetét, meg tudja változtatni saját sorsát? A csínytevő sorsa tényleg az, hogy tönkre tegye Asgardot és a világot, vagy valami mást rejteget neki a sors?

A borító összességében tetszik, nem a kedvencem, de szerintem nagyon illik Loki karakteréhez. 

Összességében nekem nagyon tetszett a regény, kedvencet még sem avattam. Ahogy írtam, nekem hiányzott belőle valami plusz, ami még erőteljesebbé varázsolta volt a kötetet. Mackenzi Lee vitathatatlan pontossággal és hitelességgel formálta meg Loki karakterét a könyvben, le a kalappal előtte. Egy teljesen új színt hozott a csínytevő személyiségébe, így még árnyaltabb és izgalmasabb lett a karaktere. Loki rajongóknak nagyszerű olvasmány, de annak is tartogat izgalmat a regény, aki hozzám hasonlóan nem elkötelezett híve a szereplőnek. Csak ajánlani tudom mindenkinek. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96nbeteljes%C3%ADt%C5%91_j%C3%B3slat
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tabula_rasa

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 


Nyereményjáték

Tom Hiddleston és Loki neve mára egybeforrt, ezért mostani játékunk főszereplője ki más is lehetne, mint Loki megtestesítője! Minden állomáson láthattok egy képet Tomról, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megfejteni, melyik filmből származik, majd a film magyar (!)  címét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Extra pontokért pedig megadhatjátok, ki az a két színésznő a képeken, akik Tomhoz hasonlóan a Marvel filmekben is szerepelnek. 
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

KÉP


a Rafflecopter giveaway

Állomások listája:

10/17 Csak olvass!
10/19 Spirit Bliss Sárga könyves út
10/21 Hagyjatok! Olvasok!