A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Manó Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Manó Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 16., kedd

Megan Rix: Winston ​és a kis Houdini + Nyereményjáték

Sziasztok!

Megan Rix tüneményes meséjében megismerkedhetünk egy jószívű, bátor kisfiúval, Harryvel, akinek az élete örökre megváltozik, amikor megmenti a kíváncsi, csupaszív kiscicát, a Kis Houdinit. Ismerjétek meg ezt az aranyos, kisiskolásoknak szóló történetet öt bloggerünkkel, tartsatok velünk a nyereményjáték állomásain és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

A kilenc éves Harry nagyon szeretne egy házi kedvencet, de sajnos az apja nem engedi, hogy kisállatot tartson otthon. Így hát jobb híján a helyi állatmentő központban segít, amikor csak ideje engedi. Egy nap azt a feladatot kapja, hogy vigyen el a különleges születésnapi ajándékot az egykori miniszterelnök, Sir Winston Churchill chartwille-i házába. Vajon találkozhat személyesen a nagy állatbarát hírében álló politikussal? És lehet valaha saját házi kedvence?









Megan Rix neve ugyan nem csengett ismeretlenül számomra, de még egyik kötetét sem olvastam. Egyszer ugyan a border collie kutyusos könyve szembe jött velem, de végül valami miatt elmaradt a beszerzése. Pedig összességében nagyon kedvelem az állatos történeteket, több ilyen jellegű mesekönyv is lapul a polcomon, így mindenképpen szerettem volna élni a kínálkozó lehetőséggel és turnézni ezzel a kötettel. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a borítón egy vöröses kismacska szerepel, bevallom nektek, ők a gyengéim. 

Mivel még nem ismertem az írónő stílusát és könyveit, először nem is tudtam, hogy mire számítsak. Egy kedves és cuki mesére számítottam egy kisfiúról és egy kiscicáról, de őszinte leszek veletek, ennél többet nem vártam tőle. És persze, igazából ez tényleg egy kedves kis meseregény, de ahogy haladtam előre az olvasással, úgy realizáltam, hogy mennyi mélység, tanulság és értelem lakozik benne. 
Ez a mese az egyik legbájosabb és legkedvesebb történet, amit mostanában olvastam. Ugyan a fülszövegben láttam én Sir Winstont Churchill nevét, de valahogy nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Így engem nagyon meglepett, hogy ennyire a történet középpontjába került. Persze kezdetben csak beszéltek róla és a különböző történetek során kerülhettünk egyre közelebb és közelebb a személyéhez, a történet végén azonban meg is jelenik. Régen a történelemórákon ugyan érintettük a személyét, történelmi jelentőségét, de nekem valahogy kimaradt az életemből az, hogy ő ekkora állatbarát. Hogy rengeteg állatot tartott és hogy a kiskutyája családtagnak számított. Hogy szerette a macskákat, de minden más állatnak megbecsült helye volt nála. Hogy lovak  tízezreinek megmentését biztosította, miután azok Európában ragadtak az első világháború után. Éhezés, különböző betegségek és a vágóhíd veszélyeztette őket. Winston Churchill teljesen felháborodott azon, hogy nem akarták a hivatalnokok megszervezni a hazaszállításukat, így ő állt az ügy élére. Mennyire szimpatikus dolog ez?

A történet szerint Harry a 9 éves kisfiú minden szabadidejét az állatmentő központban tölti. Segédkezik az állatok ellátásában, sétáltatja a gazdátlan kutyusokat. Minden vágya, hogy örökbefogadhasson egyet, de sajnos a szülei nem engedik. Édesapja elvesztette a látását a háborúban, így nem örülne annak, ha még egy kisállatra is figyelnie kellene. Egy nap azonban Harry talál egy kismacskát, és bár nagyon szeretné megtartani, de a szülei nem engedik neki. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a szeleburdi cica azonban állandóan eltűnik, az állandó keresgélése pedig nem könnyíti meg a kisfiú helyzetét sem pedig az elválást. De vajon tényleg kis Houdini lesz az  miniszterelnök különleges születésnapi ajándéka, vagy végül Harry megtarthatja újdonsült kis barátját?

A könyvben rengeteg értékés gondolat van. Az egyik legszebb része az apuka története, aki a háborút követően láthatóan nem találja a helyét sem a világban, sem pedig a családban. Az, hogy nem lát, nagyban meghatározza őt, elvesztette régi önmagát. Ugyan nem változtatna semmin, mert 8 év elteltével is úgy érzi, hogy a hazajáért harcolni egyfajta kiváltság volt, nem pedig puszta kötelesség, de mégis olyan érzésünk van, hogy elvesztette a belső fényét. Mintha csak szomorúan ülne egy fotelban, mintha a félelmei meggátolnák abban, hogy merjen nagyot álmodni. Ahogy egyre előrébb és előrébb jutunk a történetben, úgy válunk szemtanúivá annak, hogy Harry és édesapja élete is gyökeresen megváltozik. Az előbbi talán boldog kismacska tulajdonossá válhat, az utóbbi pedig végre hasznosnak érezheti magát az új munkája által. Korábban Harry nagyon nem szerette az egykori miniszterelnököt, mert úgy gondolta, hogy az ő hibájából olyan szomorú az apukája, de a kisfiú ráébred arra, hogy ez egyáltalán nincs így. Megérti az apukája nézőpontját és végül közösen lépnek rá a változás útjára. 

Ezeket a kicsit negatívabb érzéseket tökéletesen ellensúlyozza a szeleburdi kiscica. Egyszerűen imádtam a történet minden egyes mozzanatát, nagyon jól bemutatta az írónő, hogy mennyire fontos az állatok szeretete és tisztelete. A történet középpontjában az állatok védelme áll, ennek a fontosságának a hangsúlyozását pedig nem lehet elég korán elkezdeni. Fontos, hogy tisztelettel és szeretettel forduljunk hozzájuk. Ez a hozzáállás pedig nem csak a cuki szőrös állatok esetében követendő példa. Láthatjuk, hogy az állatok mennyire sokat hozzá tudnak adni az ember közérzetéhez. Puszta létezésükkel is jobb kedvre derítik az embert. De persze az állatok olykor sokkal többek holmi négylábon járó plüssgombócnál. Van, hogy komoly és hasznos munkát végeznek, lásd vakvezető - vagy mentéssel foglalkozó kutyák. 

A könyv könnyen és gyorsan olvasható, kezdő könyvmolyok számára tökéletes választás. De persze esti mesének is tökéletes. Nagyon tetszett, hogy a kötet végén néhány történettel kapcsolatos kérdés található, mert így a gyermekek szövegértése és emlékezőképessége is javítható és fejleszthető. Ha pedig kapásból nem megy a válasz, akkor sincs semmi baj. Megtanulja a gyerkőc, hogy miként keresse ki az adott választ a történetből. Ez szuper hasznos készség lehet egy esetleges szövegértéses dolgozat során. A kötet végén található egy recept is, amit a szülőkkel közösen megsütve még jobban elmélyülhet a gyermek kapcsolata az adott történettel és magával a könyvvel is. Ha pedig egy ilyen erős pozitív élménye van a gyerkőcnek, akkor úgy vélem, hogy nagyobb annak a valószínűsége, hogy újabb és újabb hasonló történetet szeretne megismerni. Ez pedig egy könyvmoly születését eredményezheti. 

Összességében én csak ajánlani tudom nektek Megan Rix regényét. Szülőknek és gyerekeknek is élmény az olvasása. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.

Nyereményjáték

Megan Rixnek már több állatos története jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, most ezeknek a nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET
“Néha úgy érzem, hogy jobban szeretem a kutyákat, mint az embereket.” 

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

01.16. Csak olvass!
01.18. Dreamworld
01.20. Szembetűnő
01.22. Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. december 12., kedd

Brigitte Weninger: A ​medve, az angyal és a telihold + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek gondozásában idén megjelent Brigitte Weninger tüneményes mesekönyve, A ​medve, az angyal és a telihold. A kötet amolyan mese a mesében, melyen belül 28 rövid történetet olvashatunk, amik kivétel nélkül ideálisak az esti elcsendesedéshez. Tartsatok bloggereinkkel a turné állomásain, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!

A medve és az angyal élénk beszélgetést folytatnak a holdról. Ami néha kerek és fényes, néha egyáltalán nem is látszik, néha csak egy félkorong. Miközben beszélgetnek, rengeteg történet jut eszükbe. Egészen pontosan huszonnyolc, pont annyi, ahány éjszaka van egy holdfázisban. Csupa olyan történet, amelyre a gyerekek szeretnek elaludni.










A mesék és a mesekönyvek mindig is jelentős hatással voltak az életemre. Gyerekként is megszámlálhatatlan mennyiségű mesekazettám és könyvem volt. Ha volt valamilyen különleges alkalom, akkor nem volt kérdés, hogy mit kérjek a szüleimtől, nagyszüleimtől. A mesék iránti szeretetem felnőtt korban sem szűnt meg, sőt most kezdtem csak el igazán értékelni és realizálni, hogy mennyire hálásnak kell lennem azért, hogy ilyen sok és sokféle mesét ismerhettem meg gyerekkoromban.

A mesék számomra nem csak történetek, sokkal inkább a valóságból való kiszakadást jelentik. Amikor nézek vagy olvasok egy mesét, akkor egész egyszerűen megáll a világ és teljesen át tudom adni magam a történet hangulatának, legyen szó akár egy klasszikus Disney meséről, akár egy különlegesebb, egyedibb meséről. Nagyon érdekes belegondolni például, hogy a Disney-től már több, mint 100 éve, folyamatosan kapjuk a különböző történeteket és nem válnak önismétlővé, mindig meg tudnak újulni. 

Mai történetünk is ezt jelentette számomra. Az egy történeten belüli folyamatos megújulást. Érdekes a könyv koncepciója, hiszen tulajdonképpen egy alaptörténet keretein belül, több rövidebb mesét ismerhetünk meg, melyek változó minőségűek ugyan, de egyikre sem tudnám azt mondani, hogy rossz lenne, sőt a legtöbb szerintem egy kifejezetten magas minőséget képvisel. 
A történet szerint a medve és az angyal  egy véletlen találkozásnak köszönhetően elkezdenek egymással beszélgetni és ezekből a beszélgetésekből minden este újabb történet kerekedik, hol az öreg medvének, hol pedig az angyalnak jutnak eszébe a beszélgetésből ihletet merítve újabb történetek. Nagyon tetszettek az alapmese és a kisebb mesék közötti összefüggések, melyek során több különböző élethelyzetet, családot ismerhettünk meg, esti mese formájában. Szerintem minden történet tanít nekünk valamit. Ez fokozottan igaz erre a mesekönyvre is, hiszen a 28 kisebb mesén keresztül több olyan dologgal is megismerkedhetnek a gyerekek, melyek az élet fontos velejárói és amellyel majd esetleg a későbbiekben nekik is meg kell küzdeniük. Megjelenik a kötetben például az összetartozás, a bátorság, az együttérzés és az együttműködés fontossága. Kifejezetten tetszett ez az edukatív jellege a könyvnek.

A karakterek hihetetlenül kedvesek és aranyosak. Mind a medve, mind pedig az angyal tökéletes meseszereplő, akiket garantáltan imádni fognak a gyerekek. Nagyon izgalmas volt végigkövetni a kettejük között alakuló folyamatos dinamikát, látni, ahogy a kezdetekkor még két egymás felé viszonylag semmilyen érzelmet nem tápláló karakter, a történet végére azonban őszinte barátokká válnak. 

A könyv minősége, fordítása, illetve illusztrációja kifogástalan, az egyik legszebb mesekönyv lesz a polcomon az szinte biztos. A lapok kellően vastagok ahhoz, hogy a kisebb gyermekek is minden gond nélkül lapozni tudják anélkül, hogy kárt tennének a könyvben, szóval akár esti elalvás előtt egy közös meséhez, közös lapozgatáshoz is ideális lehet. 

Összességében nagyon szerettem ezt a mesekönyvet, számomra egy nagy élmény volt elveszni a különböző kisebb történetekben. Mindeközben hihetetlenül megkedveltem az öreg és bölcs medvét, illetve a sokszor szeleburdi, de nagyon kedves angyalkát. Ha egy olyan könyvet szeretnétek, amely a formátumából kifolyólag is folyamatosan meg tud újulni, mindeközben fontos mondanivalókkal is rendelkezik, akkor ebben az igazi bekuckózós időszakban akár egyéni olvasmánynak, akár esti mesének a gyerkőcnek, szívből tudom nektek ajánlani A medve, az angyal és a telihold című könyvet. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni.  

Nyereményjáték

A Kiadó kínálatában nem ez az egyetlen aranyos mackós könyv! Mostani nyereményjátékunkban további brummogó hősök után nyomozunk: minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy beírjátok a könyv címét a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
BORÍTÓRÉSZLET


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.12. Csak olvass!
12.14. Dreamworld
12.16. Könyv és más
12.18. Szembetűnő

2023. december 5., kedd

Fodor Veronika: Az ​aranyváros + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek gondozásában megjelent Új kedvencek sorozat Fodor Veronika regényével bővül, melyben az 1873-as bécsi világkiállításra és a korabeli Budapestre látogathatunk el. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Emíliát a Nemzeti Színház igazgatójának bátor és talpraesett unokahúgát és barátait, akik titkos küldetésbe fognak, hogy visszaszerezzék az ellopott kiállítási tárgyakat. Merüljünk el együtt a kalandokban és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

1873 őszén a Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállításra készül. Témája a magyar főváros részeinek egyesítése, Budapest születése. Pulszky Ferenc, a múzeum igazgatója lelkesen veti bele magát a feladatba, és egy igazán különleges műtárgyat, egy fő attrakciót készíttet el Európa egyik leghíresebb ékszerészével, Jakob Wasserbergerrel. A megnyitó előtt pár héttel azonban valaki ellopja azt a múzeumból. Pulszky unokahúga és barátai titkos küldetésbe fognak, hogy visszaszerezzék a kiállítási tárgyat. Bécsben, a világkiállításon és Budapesten keresik a rejtvény darabkáit.






A Manó Könyvek gondozásban megjelent Új Kedvencek sorozat nem csak a nevében viseli azt a bizonyos két jelzőt, hanem az én számomra is új kedvenccé vált. Egyszerűen nem tudok mellényúlni, az összes megjelent kötet egytől-egyig nagyszerű olvasmányélménynek bizonyult. Már a megjelenésekor tudtam, hogy Az aranyváros sem maradhat ki a sorból, mindenképpen sorra kerítem majd a Blogturné Klub keretein belül. 

Először az ígéretes fülszöveg és az illusztráció keltette fel a figyelmemet, végül azonban teljesen elmerültem Emília és barátai kalandjaiban. Az aranyváros egy hihetetlenül kedves és szerethető történet négy fiatalról, akik elkezdik felgöngyölíteni az elveszett kiállítási tárgy ügyét. Külön izgalmas, hogy a regény 1873-ban játszódik, amikoris a magyar főváros részeit egyesítették, így vált Pestből, Budábóé és Óbudából Budapestté. Ráaádásul idén ünnepli Budapest a 150. születésnapját, szóval ennél jobb időpontban meg sem jelenhetett volna Fodor Veronika regénye. 

Az aranyváros egy igazán izgalmas, kalandos ifjúsági történetnek ígérkezett, ezért óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Szerencsére a kötet olvastatta magát, izgalmakban sem volt hiány, így nagyon gyorsan haladtam az olvasással. Egy igazán magával ragadó ifjúsági könyv, a karakterek igazán szerethetőek, a cselekmény izgalmas és követhető, a hangulata pedig garantáltan elvarázsolja az ifjú olvasóját. Én egyszerűen imádok a 19. századról olvasni, így különösen kedves volt a szívemnek az ábrázolt időszak. A nyelvezete szépen illeszkedik a 10-12 éves korosztály igényeihez. Nagyszerű választás fiúknak és lányoknak egyaránt. Ugyan valószínűleg nem ez lesz legkedvesebb történetem a sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy Fodor Veronika írása rossz lenne, vagy nem ajánlom nektek. Egyszerűen csak úgy érzem, hogy a többi könyv olyan magasra tette a lécet, hogy nem könnyű túlszárnyalni azokat. Jó volt ez is, de én úgy éreztem, hogy kicsit alulmaradt a többi általam olvasott könyvvel szemben. Míg a többi kötetnél úgy éreztem, hogy a regények felnőtt fejjel is ugyanúgy élvezhetők, itt valahogy nehezebben kapcsolódtam a történethez és végig kívül is maradtam. Úgy éreztem, hogy idős vagyok már hozzá. 

A történet középpontjában maga a nyomozás áll és az elveszett tárgy ügye áll. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre több mindenre derül fény, szép lassan helyükre kerülnek a kirakós darabkái, mindenki egyre gyanúsabb és gyanúsabb lesz. Az ártatlannak gondolt szereplők könnyen gyanúsítottakká válhatnak, és az is megtörténhet, hogy olyan valaki áll az ügy mögött, akire senki sem gondolt volna. De vajon ki lopta el a titokzatos kiállítási tárgyat? És mi köze van az ügyhöz az oroszlánoknak?

Bár a cselekmény alapötlete, a kiállítás és a titokzatos kincs a képzelet szüleménye, de a történet több valós eseményt és személyt is megjelenít. A kitalált és valós események tökéletes elegyet alkotnak, és egy nagyon érdekes és szerethető történelmi kalandregényt eredményezett. 

Emília egy igazán szerethető karakter és a barátait is nagyon megkedvelem. Az ízlésemnek bevallom kicsit talán túlságosan laza volt a szereplők viselkedése, valahogy nem láttam magam előtt, hogy egy tizenéves fiatal lány a barátaival a sötétben mászkál és kalandozik, a felnőttek pedig tudnak erről, sőt még bátorítják is. Szerettem olvasni a kalandokról, de valahogy nekem az ábrázolt társadalmi kor és a viselkedésminta valahogy nem volt összeegyeztethető a fejemben. Azt gondolom, hogy az volt ezzel a szerző célja, hogy izgalmassá és befogadhatóvá tegye ezt az időszakot a célközönsége számára. Szerintem ez összességében ez jól sikerült neki, csak az én "öreg" fejem nem tudott mit kezdeni vele. De biztos vagyok benne, hogy sikerült a célközönség figyelmét felkelteni és tuti szívesebben barangolnak ezután a gyerkőcök a Nemzeti Múzeumban, vagy éppen a Lánchíd környékén. 

Emília bevallom, már a nevével belopta magát a kis szívembe, hiszen ez az egyik kedvenc női nevem. Egy igazán talpraesett fiatal hölgy, aki éles eszével és rátermettségével nem maradt el a fiú barátaitól...sőt talán ki is emelkedett kicsit a kis csapatból. Mirkó és Florian karaktere is igazán szerethető. Florian csendes, kicsit magába húzódó, ugyanakkor rendkívül okos fiatalember. Mirkó pedig kicsit olyan volt inkább, mint a csapat bohóca. De bebizonyította, hogy rendkívül éles megfigyelő ő is, és olyan dolgokat is észrevett, amiket a többiek például nem. 

Nagyon tetszett, ahogy megelevenedett előttem a korabeli Budapest. Ha lenne egy időgépem, kíváncsiságból biztosan erre az időszakra utaznék vissza. És persze az illusztráció mellett sem mehetek el szó nélkül. Egyszerűen imádom Láng Anna munkásságát, teljesen oda meg vissza voltam a rajzaiért. Ez már a sokadik kötet, amely Anna munkái közül a polcomra kerül, de még mindig újra meglep a végtelen profizmusával és kreativitásával. Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy ő az egyik legnagyobb kedvencem a magyar illusztrátorok közül.

Eddig minden könyvem a sorozatból dedikálva lett, szóval remélem a Könyvhéten, vagy esetleg majd a Könyvfesztiválon tudom dedikáltain a szerzővel. :)

Összességében ugyan nem Fodor Veronika regénye lesz a kedvencem a sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy ne élveztem volna az olvasását. Az aranyváros egy igazán szerethető ifjúsági kalandregény, remek választás 10-12 évesek számára. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A történet az 1873-as bécsi világkiállítás idején játszódik, így a játékunk is ehhez az eseményhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS
Mi volt az 1873-as világkiállítás mottója?

a Rafflecopter giveaway

Állomások

12.05.: Csak olvass!
12.07.: Könyv és más
12.11.: Szembetűnő

2023. október 16., hétfő

Liz Braswell: Vár ​rám a föld + Nyereményjáték


Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából megjelent a Vár rám a föld. c. regény, ami a Sorsfordító történetek sorozat legújabb tagja. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják, mi történt volna akkor, ha a földi hatalom Ursulához kerül, Ariel pedig a tengerek néma királynőjévé válik apja meggyilkolását követően.
Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát!

Öt év telt el, mióta a gonosz Ursula legyőzte a kis hableányt... és elvette Triton király életét. Ariel most Atlantica néma királynője, Ursula pedig Eric herceg királyságát vezeti a szárazföldön. Amikor azonban Ariel rájön, hogy az apja talán még mindig életben van, visszatér egy olyan világba, amiről azt gondolta, sosem látja többé - és ezzel együtt esélye nyílik rá, hogy a hercegét is viszontlássa.
Ariel hamarosan megtudja, hogy Ursula mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja hercegnői pozícióját: összeesküvéseket szervez, ármánykodik, és nyílt háborúkat indít a szomszédos királyságok ellen. Amikor pedig az álcázott tengeri boszorkány tudomást szerez Ariel felbukkanásáról, azzal fenyegetőzik, hogy mind a vízalatti, mint a szárazföldi világot elpusztítja. Vajon képes lesz Ariel megbuktatni a gyilkos gonosztevőt, akinek eltökélt szándéka, hogy elpusztítsa az otthonát, és a világot, amelynek egykor mindennél jobban szeretett volna a részévé válni?

A kis hableány Hans Christian Andersen 1831-ben megjelent meséje. A későbbiekben több feldolgozás is készült belőle, talán az 1989-es Disney animációs rajzfilm változat a legismertebb. A mese óriási sikert aratott mind a kritikusok, mind a közönség körében, máig is az egyik leghíresebb Andersen-mesefeldolgozásként ismerik. Többek közt ez a film indította el az úgynevezett Disney-reneszánsz korszakot, amely egészen a 2000-es évek végéig tartott. A Disney-féle feldolgozást számos híres folytatás követte és televíziós sorozat, 2008-ban pedig élő szereplőkkel színházi darabként a Broadway-n adták elő, 2023-ban pedig a sokak által kritizált élőszereplős változata is megjelent. 

A Sorsfordító történetek sorozat az első pillanattól kezdve a szívem csücske. Nagyon szeretem a koncepcióját, mindig érdekes és izgalmas arról olvasni, hogy mennyire meg tud változni egy-egy jól ismert történet, ha valami máshogy történne az eredeti elgondoláshoz képest. A Manó Könyvek gondozásában megjelent legújabb sorsfordító történet Ariel meséjére koncentrál. Ugyan nekem nem Ariel a kedvenc hercegnőm, de összességében mindig is kedveltem a karakterét. Nagyon csípem azokat az álmodozó hercegnőket, akik nem csak egy másfajta életről álmodtak, hanem bele is vágtak bátran annak megvalósításába és a szememben Ariel is ilyen. Óriási bátorság volt tőle elhagyni a jól ismert vízi közeget, és emberként szárazföldre lépni annak érdekében, hogy megismerje és magába bolondítsa a herceget. 

Liz Braswell regényében arra kaphatunk választ, hogy mi lett volna, ha Ariel és Eric herceg nem győzi le Ursulát. A történet így tejesen új fordulatot vesz és számtalan izgalom vár még főhőseinkre, hogy végül megmentsék a földi és a vízi királyságot. 

A történet alapja nekem nagyon tetszett. Rendkívül érdekes gondolat, hogy Ursula nehezebb ellenfélnek bizonyul az eredeti meséhez képest, így éveket kell várni ahhoz, hogy végre győzedelmeskedhessenek felette a jók. Érdekes volt látni, hogy mennyire a hatalom megszállottja lett és mennyire kreatív tudott lenni még varázslat és mágia nélkül is. Jól kiismerte az embereket, szépségével és éleslátásával könnyen meg tudott vezetni mindenkit. Nem volt másra szüksége, mint egy kis pénzre és már is követték a kapzsi urak. Szomorú, de igazából tényleg mindenre képes volt egy kis arannyal a kezében. 
Érdekes volt látni azt is, hogy miként alakult Eric és Ariel élete. A hableánynak meg kellett tanulnia, hogy mi is az igazi felelősség, hiszen apja helyett ő lépett a trónra. Már egy egész királyság függött tőle, nem dönthetett a szeszélyeinek megfelelően. A fiatal, tinédzser naiva helyett kapunk egy erős és kompetens királynőt, ami ugyan jól áll a történetnek, de talán még jobb lett volna, ha Ariel megerősödése nem vezetett volna Eric teljes kiheré, elnyomásához. A fiatal herceg ugyan az eredeti mesében sem volt túlságosan acélos karakter, de ebben a történetben számomra teljesen elveszett. Egy gyenge, és teljesen inkompetens karakter lett, aki mások erejére hagyatkozik, és ezt sajnos nem magyarázza a rajta ülő varázslat sem. Kevés volt, gyenge és kissé egybites. Kár érte, mert egy nő lehet úgy is erős, hogy kompetens férfi karakter van mellette, nem kell a másik nemből bugyuta alakot kreálni. 

A cselekmény érdekes és izgalmas volt, de talán egy kicsit hosszabb a kelleténél. Néha kicsit túlírtnak éreztem, néhány jelenetet és párbeszédet simán elhagyatott volna írónő, hogy feszesebb legyen a történetszál. Azt viszont kifejezettem szerettem, hogy nem csak Ariel, Eric és Ursula kapott hangot a történetben, hanem a mellékszereplők is. A kis hableány egyik legnagyobb erőssége szerintem a  szerethető társak (nem igazán tudom, hogy magyarul mi erre a megfelelő szó, de angolul az animal sidekicks). Ficánka, Sebastian, Hablaty elhagyhatatlan, így nagyon örültem, hogy az írónő róluk sem felejtkezett el. 

A könyvben többször is utalt az írónő az eredeti mesére. Pirospont, hogy nem mentek el felesleges oldalak ennek a felidézésére. Egy rendkívül okos és kreatív utat választott az előzménytörténet bemutatására és prezentálásra,  De emellett természetesen a szereplők párbeszédei is utalnak az eredeti mesére. Meg kell hagyni, tényleg zseniális ötletei vannak ennek a nőnek. Kár, hogy végül mindig középszerű írást ad ki a kezeiből. Talán egy új szerkesztőt kellene keresnie, aki jobban felhívja a figyelmét a hiányosságaira. Pedig olyan sok potenciál van benne. 

A Vár rám a föld című regénye az írónőnek szerintem teljesen jól belesimul a munkásságába. Az Aranyhajas írása szerintem mérföldekkel jobb, de Ariel története semmiképpen sem rosszabb Csipkerózsika és Jázmin történeténél. A következő ilyen jellegű kötet remélem a Szépség és a Szörnyeteg lesz szintén Liz Braswelltől, de a Pán Péter sztorinak is nagyon örülnék. A borító nagyon tetszik, az élfestést egyszerűen imádom, hihetetlenül jól mutatnak egymás mellett a színes könyvek. 

Összességében igazán érdekes élmény volt számomra a Vár rám a föld című könyv olvasása. Ugyan nem ez a kedvenc sorsfordító történetem, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. A karakterek és a cselekmény kidolgozottsága hagyott bennem némi hiányérzetet, a különböző izgalmas események és ötletek pedig csak részben tudták feledtetni az előzők miatt érzett csalódásomat. A regény abszolút olvastatja magát, ha valaki nekikezd, akkor könnyen és gyorsan tud haladni az olvasással. Ha szerettétek Arielt, vagy kíváncsiak vagytok erre a történetre, akkor szerintem érdemes esélyt adni a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/3,85

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek A kis hableány Disney mese állatszereplőit. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a karakter nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

KÉP


a Rafflecopter giveaway

Állomások listája

10/16 Csak olvass!
10/18 Utószó
10/20 Dreamworld

2023. szeptember 29., péntek

Amelia Mellor: A ​mágikus könyvárus (A világ legnagyobb könyvesháza 0,5) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából megismerhetjük A világ legnagyobb könyvesházának az előzménytörténetét is. A mágikus könyvárusban Mr. Cole még csak egy kis könyvkereskedő a piacon, aki felveszi segédnek a nagy és szegény családból származó Billy Pyke-ot. Négy bloggerünkkel követhetitek végig, hogy vajon Billynek sikerül-e megállítani az Obskurátort egy mágikus elmepárbaj közepette. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

A tizenkét éves Billy Pyke különleges képességgel bír: hihetetlen tehetséggel tesz rendbe dolgokat, legyen szó akár családja kaotikus otthonáról, vagy akár a Paddy's Market forgalmas könyves standjáról. 1871-et írunk, és a piac maga Melbourne lüktető, színes-szagos, varázslatos szíve, itt dolgozik Billy a csodabogár Mr. Cole könyvkereskedő segédjeként. Amikor új barátja, Kezia figyelmezteti a fiút, hogy egy Obskurátor nevű gonosz mágus ténykedik a piacon, Billy nem hisz a lánynak, míg csak a saját szemével nem látja, miként járnak borzalmas következményekkel az Obskurátorral kötött mágikus egyezségek. S amikor az Obskurátor egy éjjel átlép egy borzalmas és veszélyes határt, Billy rádöbben, hogy a mágus csak akkor hagy fel gonosz üzelmeivel, ha Billy maga állítja meg őt. 
A díjnyertes Amelia Mellor újabb kalandos történettel áll az olvasók elé, mely A világ legnagyobb könyvesháza című regény előtörténete. Versenyfutás az idővel, nyelvi játékok, fejtörők, rébuszok, mágia és ügyesség - ezek várják Amelia Mellor rajongóit, és azokat is, akik most találkoznak először az írónő műveivel. 

A világ legnagyobb könyvesháza után nem is volt kérdés számomra a kötet előzménytörténetét is sorra kerítem. Nagyon hiányzott már ez a varázslatos miliő, amit az írónő megalkotott, így óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba. Ugyan az előzménytörténet nálam nem aratott akkora sikert, de még így is szerethető olvasmányélménynek bizonyult.

A mágikus könyvárus egy igazán izgalmas történet egy párbajról, egy gonosztevőről és két mindenre elszánt, bátor gyerekről, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy legyőzzék az Obskurátort és ezáltal megszabadítsák a piacot tőle. A cselekmény rendkívül érdekes és varázslatos, Billy és Kezia kalandjai garantáltan elvarázsolják az olvasót. A kötet nyelvezete szépen illeszkedik a 10-14 éves korosztály igényeihez. Nincsenek benne hosszú és értelmezhetetlen mondatok, és teljesen befogadható az egy oldalra jutó szövegmennyiség is. 

A könyv cselekményének konfliktusát tulajdonképpen egy ördögi párbaj adja, a két gyermeknek pedig minden bátorságát és fondorlatosságát elő kell vennie ahhoz, hogy győzedelmeskedhessenek. Nincs könnyű dolguk, hiszen az Obskurátort számtalan titokzatos cinkostárs segíti. Billy és Kezia versenyt fut az idővel, hiszen tudják, nem maradhatnak alul. A helyszín ezúttal a Paddy's Market nevű piac, ahol Mr. Cole is felbukkan. Kezdetben még egy kisebb könyves bódét üzemeltet, majd egy nagyobb helyre költözik. A regény végén pedig elkezdi tervezni a már jól ismert könyvesházat. 

Érdekes és izgalmas volt bepillantást nyerni a piac életébe. Ahogy olvastam Billy és Kezia kalandjairól, úgy éreztem, hogy én is részese vagyok a forgatagnak. Láttam lelki szemeim előtt a bábos standot, a jósnő sátrát, de magát a könyves pultot is. Bár talán kevésbé volt akkora szerelem számomra ez a helyszín, mint amilyen anno a könyvesház volt, de határozottan állíthatom, hogy ez piac is tartogat meglepetéseket az olvasó számára. Külön tetszett, hogy a helyszínt ismét egy valós hely adta. Valaha, Melbourne közepén működött és hasonlóan nyüzsgő helyszín volt, mint ahogy az írónő a könyvben is ábrázolja. Ami szerintem nagyon érdekes, hogy a karakterek egy része is valós személy volt. Persze nem keveredtek kalandba az Obskurátorral, de valaha létező személyek voltak. Madame Lee és a kis trükkje, vagy éppen a színház leégése is jól dokumentált történelmi tény. De képzeljétek, Mr. Cole első alkalmazottját tényleg William Pykenak hívták. Az írónő valahol a valóság és képzelet határán egyensúlyoz folyamatosan. Nagyon tetszik, ahogy a történelmi tényekkel és személyekkel zsonglőrködik, de közben mégis egy igazán különleges és mágikus ifjúsági történetet alkotott meg. 

A feladatok szerintem kevésbé voltak ötletesek, mint az írónő másik regényében, de így sem volt unalmas számomra. Az időkorlát, a nyelvi játékok, rébuszok és fejtörők nagyszerű elegyet alkottak. A könyv második fele kifejezetten izgalmas és olvasmányos volt. Az első fele számomra azonban egy kicsit lassú volt. Nehezen kapott el a flow élmény olvasás közben, sokszor elkalandoztak a gondolataim. Valahogy nem kötött le annyira a regény, mint szerettem volna. Bár Billy érdekes és szerethető karakter és Kezia sem marad el tőle ezen a téren, de valahogy mégis akkor kezdtem el igazán megkedvelni őket, amikor kicsit izgalmasabbra fordult a cselekmény is. A történet második felét így határozottan jobban szerettem,  egy csipetnyi varázslat valahogy mindent jobbá tesz, nem igaz? 

A kedves karakterek és a kellően antipatikus "ellenség"  igazán teljessé teszi a történetet. Billy és Kezia nagyszerű párost alkotott és határozottan nagy fejlődésen mennek keresztül. Billy egy olyan családból származik, akikre a napról-napra élnek kifejezés lenne a legtalálóbb. A szülőknek 7 gyermeke van, és az is benne van a pakliban, hogy a család tovább bővül a közeljövőben. Billy úgy érzi, hogy túlságosan nagy rajta a teher (bár ezzel olvasóként én is egyetértek amúgy), legidősebbként elvárják tőle, hogy besegítsen a munkába, a házimunkába és a gyerekek gondozásába is. Talán nem fair, de létszükséglet volt az, hogy ő is kivegye a részét a dolgokból. A történet  végére azonban egy kicsit kiegyensúlyozottabbá vált a kapcsolata a szüleivel. Kezia nagyon keveset tud a múltjáról, így az a legnagyobb álma, hogy megismerje azt. A történet végére eljut oda, hogy lépéseket tegyen ez ügyben.

Amelia Mellor története egyáltalán nem hibátlan, mégis úgy érzem, hogy jól kiegészíti a könyvesház történetét. Szeretem ezt a korszakot, így mindig érdekes és izgalmas élmény olvasni róla. 

Mivel a könyv egy előzménytörténet, így ha most akadtok rá Amelia Mellor munkásságára, ne aggódjátok. Nyugodtan kezdhetitek ezzel a történettel is. Ha azonban már olvastátok A világ legnagyobb könyvesházát, akkor szerintem mindenképpen adjatok egy esélyt az előzménynek is. 

A borító meseszép, nagyon szeretem a kiadó munkásságát, mindig nagyszerű munkát végeznek ezen a téren (is). A fordítás is nagyon tetszett, igazán remek munkát végzett Cséplő Noémi is. Jól sikerült elkapnia a kötet hangulatát, így magyarul is rendkívül élvezetes az olvasás. 

Összességében bár nekem némileg alulmaradt a könyvesház történetével szemben,  de A mágikus könyvárus is szerethető olvasmány. Ha tehetitek, akkor mindenképpen adjatok egy esélyt a történetnek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték


Az Obskurátor mindenkinek azt ajánlja fel, amire a legjobban vágyik. Ezúttal az állomásokon vágyképeket találtok, válaszként írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére egy olyan könyv- vagy filmkarakter nevét, aki az adott dologra vágyik (több jó megoldás is lehetséges).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


KÉP


a Rafflecopter giveaway


Állomáslista


Blogturné

09. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út

09. 28. Csak olvass!

10. 01. Könyv és más

10. 03. Olvasónapló


2023. szeptember 14., csütörtök

Robin Stevens: Első ​osztályú gyilkosság (Úrilányok nem gyilkolnak 3.) + Nyereményjáték



Sziasztok!

Immáron harmadik alkalommal követhetjük Daisy Wells és Hazel Wong detektív irodájának ténykedését, amely most egy mozgó helyszínre költözik, az Orient expresszre. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kiváló regénysorozat legújabb darabjával és ha velünk játszatok, esélyetek van megnyerni a Manó Könyvek által felajánlott regény egy példányát is.

Daisy Wells és Hazel Wong vakációra indulnak a világhírű Orient Expresszel. Az első pillanattól kezdve világos számukra, hogy minden szomszédos utastársuknak van valami rejtegetnivalója. Sőt, az sem kizárt, hogy egy kém is van közöttük! Aztán egy alkalommal vacsora közben vérfagyasztó sikoly hallatszik. Az egyik utast meggyilkolták, és a csodálatos, rubinköves nyaklánca is eltűnt. A fülkéjébe nyíló ajtók mind belülről voltak bezárva – vajon hogyan menekülhetett el a gyilkos? A lányok nyomozni kezdenek, ám nem ők az egyetlenek, akik szeretnék elkapni a tettest…








Jaj istenem, hogy én mennyire csípem Robin Stevens munkásságát. 
Már a sorozat első két részét is nagyon szerettem, így nem is volt kérdéses számomra, hogy folytatást is sorra kerítem majd. A harmadik kötet elolvasása után most már bátran kijelenthetem, hogy óriási rajongó lettem, Daisy Wells és Hazel Wong a legkedvesebb detektívpárosommá avanzsálódott. Egyszerűen úgy érzem, hogy az írónő nem tud hibázni, a karakterek bája semmit nem kopott, ugyanolyan mérhetetlen szeretettel gondolok rájuk a harmadik rész elolvasása után is. Kicsit utánanéztem az írónő munkásságának és hála a jó égnek, az Úrilányok nem gyilkolnak egy egész hosszú könyvsorozat, így talán a jövőben sem kell majd nélkülöznünk a két fiatal lány kalandjait. 

Az Első osztályú gyilkosság című kötet egy rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány, ami abszolút felveszi a versenyt az első két kötettel. Talán ez a harmadik rész kalauzolja az eddigi legizgalmasabb gyilkossági helyszínre az olvasókat, hiszen a cselekmény nem máshol, mint az Orient expresszen játszódik. Akárhogy is nézzük, talán ez az egyik legikonikusabb helyszín, ahol egy ifjúsági krimi játszódhat. Ez egyrészről egy csodálatos tisztelgés Agatha Christie munkássága előtt, hiszen maga a regény is megjelenik a történetben. Másrészről pedig egy remek kapcsolódási pont a krimik világához. A krimikedvelő, gyermeklelkű felnőttek biztos vagyok benne, hogy már csak a cím miatt is beleszeretnek a történetbe. A műfaj kedvelő szülők pedig biztosan leveszik a polcról ezt a történet, hiszen egy AC fan, mi mással is kezdhetné a krimik világának a megkedveltetését, mint egy olyan ifjúsági sorozattal, melyben megjelenik maga az Orient expressz is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy egy ilyen címmel és figyelemfelkeltő színvilággal rendelkező történet, biztosan rengeteg 10-14 éves gyermek pillantását vonja majd magára. Akárhogy is történik, az biztos, hogy ezzel a történettel nem lehet mellélőni. 

Ugyan óriási lemaradásaim vannak Agatha Christie munkásságát illetően, de A gyilkosság az Orient expresszen című könyvét még én is olvastam. Talán emiatt is volt számomra ennyire érdekes és izgalmas ez a történet. Csak úgy faltam a lapokat, Daisy és Hazel társaságában én is a bűnöző nyomába eredtem és óriási lelkesedéssel próbáltam a kirakós darakbáit összerakni, hogy én is megfejthessem a bűntényt. 
Bár bevallom, volt némi sejtésem a gyilkosság megoldásával kapcsolatban, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden mozzanatát kitaláltam az esetnek. Jócskán maradtak bennem kérdések és kételyek és az utolsó másodpercig nem volt teljesen tiszta előttem a kép. A végére azonban  kitisztult  a kép és azt kell mondanom, hogy Robin  Stevens remek munkát végzett. Egy igazán Orient expresszhez méltó bűnesettel rukkolt elő. 

Ahogy azt már pedzegettem,  a cselekmény az Orient expresszen játszódik. Ami egyszerűen tökéletes helyszínül szolgál. Ahogy Agatha Christie regényében, úgy ebben a kötetben is érdekesebbnél érdekesebb karakterek gyűltek össze. Így rendkívül élvezetes volt azon morfondírozni, hogy ki is lehet a gyilkos. Látszólag minden utastársnak van valami rejtenivalója, ráadásul a lányok összefutnak a vonaton egy régi ismerőssel, aki szintén titkos nyomozás folytat, így hamarosan kiderül számukra, hogy minden bizonnyal egy kém is utazik a vonaton. Kisvártatva azonban egy utastársuk meghal, így helyből két ügy is Daisy és Hazel ölébe hull. Az biztos, hogy a gyilkos és a kém is a vonaton ragadt. De vajon összefügghet a két ügy egymással? Képesek lesznek megoldani az esetet még azelőtt, hogy a vonat Belgrádba érjen?

Ahogy haladunk előre, mindenki egyre gyanúsabbá és gyanúsabbá válik. Az ártatlannak gondolt felnőttek gyorsan gyanúsítottakká válhatnak és a leggyanúsabb személyről is kiderülhet, hogy semmi köze a bűntényhez. A gyanúsítotti listát látván mi is vakarjuk a fejünket és azon gondolkodunk, hogy vajon kinek állhatott érdekében meggyilkolni az áldozatot. Vajon ki a tettet és mi az indíték? 

A történet két főszereplője Daisy és Hazel kicsit olyan volt számomra, mint a borsó meg a héja. Tökéletesen kiegészítették egymást, még akkor is, ha olykor nem volt zökkenőmentes számukra a közös nyomozás. Most már határozottan egyenrangú partnereként tekintettek egymásra, de Daisy még mindig hajlamos arra, hogy dirigáljon és olykor talán kissé elhamarkodott is. De vitathatatlanul jobban támaszkodik Hazel ötleteire és meglátásaira. Tetszett, hogy többször is megdicsérte a barátnőjét, így abszolút nem éreztem, hogy ő csak a másodhegedűs lenne. Egyre inkább érzem azt,  hogy ők ketten ténylegesen egy igazi egységet alkotnak. Ebben a részben Hazel ki is mondja,  hogy egyenrangú partnerek. Néha vannak dolgok, amiket ő vesz észre és Daisy nem, máskor pedig Daisy az, aki előbb összerakja a képet. És ez pontosan így van jól. Pontosan az teszi őket remek csapattá, hogy képesek együtt működni. Hihetetlenül okos és bátor karakterek, nem ismernek lehetetlent és végül ismét nekik köszönhető a bűntény megoldása.  

A  regény hihetetlenül érdekes és izgalmas,  remek választás a 10-14 éves korosztály számára. Tökéletes ifjúsági krimi, még felnőtt fejjel is imádtam olvasni, ezért biztos vagyok benne, hogy a célközönség körében is nagy sikere lesz. Nekem olvasás közben végig hozta a történet a klasszikus krimi életérzést.  Jó látni, hogy a fiatal olvasók számára is létezik alternatíva, ha a műfaj iránt érdeklődnek. Azt hiszem, hogy így kell megszerettetni egy műfajt a fiatal könyvmolyokkal. Én soha nem voltam krimi rajongó, de ha ilyen könyveken nőhettem volna fel, tuti imádnám felnőtt fejjel. 

Nagyon tetszett, hogy a bűntény megoldása nem teljesen egyértelmű, rendesen megdolgoztatja az olvasó agyát. Semmi sem magától értetődő, igazán szövevényes ez az ügy is. Az pedig még izgalmasabbá teszi az egészet, hogy egy kém is utazik a vonaton. Ráadásul sokáig az sem egyértelmű, hogy egy furcsa bűvész milyen szerepet játszik az események vonulatában. Nekem bevallom, az ő karakterének a szerepe az első fontos nyomtól kezdve egyértelmű, de érdekes volt látni, hogy mennyire össze tud zavarni a szálakat. 

Számomra. kifejezetten érdekes volt látni, hogy az Orient expressz megkapta a legkevésbé Poirot kompatibilis "detektívet", akit talán a föld a hátán hordott. Minden mozdulatával az alkalmatlanságát bizonyította, így talán még érdekesebb volt látni a lányok és az ő munkásságát összehasonlításképp. 

Az élfestett kiadások nagyon tetszenek, így hihetetlenül megörültem, mikor megláttam, hogy a kiadó ezt is ilyen formában jeleníti meg. Remekül mutat a polcon, egyszerűen imádom. A vonat alaprajza a kötet elején zseniális ötlet, ez rengeteget hozzáad az olvasás élményéhez. De ha esetleg olvasás közben elveszítené valaki a fonalat, hogy ki-kicsoda a történetben, az utasok listája is hasznos lehet a kötet elején. A szószedet pedig sokat segít az ismeretlen szavak és kifejezések megértésében. 
Különösen kedves lett szívemnek ez a kötet, hiszen a belső borítón az én ajánlómat is olvashatjátok. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy helyet kaptam ezáltal én is a könyvben, így még jobban kötődik Daisy és Hazel világához. 

Ugyan a kötetben nem láttam erre utaló jeleket, de én nagyon bízom benne, hogy a folytatásokat is elolvashatjuk majd a közeljövőben. Sajnálnám,  ha búcsút kellene mondanom a lányoknak. Az eddigi részeket is szerettem, de talán nekem eddig ez a történet tetszett a legjobban. A regény AC vibe-ja engem teljesen elvitt magával, meg is jött a kedvem néhány klasszikus krimi elolvasásához. Még a végén Robin Stevens engem is rászoktat a műfajra. 

Őszintén bízom benne, hogy sikerült meghoznom a kedveteket a sorozathoz, mert Robin Stevens regényei abszolút megérdemlik, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Remek ifjúsági történet, melyet egyszerűen nem tudok eléggé dicsérni. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/5

Ha a bejegyzésem után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mivel a regény az Orient expresszen játszódik, az eredeti ötlethez kapcsolódik a feladványunk is. Agatha Christie regényét sokszor megfilmesítették, az állomásokon 1-1 ilyen filmből láthattok jelenetet. A rafflecopter megfelelő sorába írjátok be, hogy a képen látható filmben ki játszotta Hercule Poirot-t, tehát 1-1 színész nevére vagyunk kíváncsiak.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

KÉP


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

09.14 Csak olvass!

2023. augusztus 31., csütörtök

Serena Valentino: Kitör ​a frász! (Gonosztevők 7.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Manó Könyvek jóvoltából megjelent Serena Valentino Disney - Villains sorozatának legújabb kötete, a Kitör a frász!, melyben Szörnyella életével ismerkedhetünk meg. Ennek örömére a Blogturné Klub bemutatja ezt az egyedi, memoár stílusban megírt regényt, amelyből kiderül, hogy minden gonoszok legrosszabbikának története talán nem is annyira fekete és fehér, mint az általa oly nagyon áhított dalmata bunda. 

Bizonyára mindenki úgy gondolja, hogy jól ismeri Szörnyella történetét: egy boldog pár, két hűséges kutya, tizenöt csupa pötty kutyakölyök - és egy nő, akinek minden vágya, hogy csodás szőrmét készítsen ezeknek a kiskutyáknak bundájából. Sőt, London összes kis dalmatája kell neki, mind a százegy.
De mégis ki ez az ördögi nőszemély? Az emlékezetes autóbaleset, a kutyák elrablása, és a szőrmebundák mániákus imádata előtt volt egy másik Szörnyella. Őt ismerhetjük meg ebből a történetből, amit a saját szavaival mesél el.
Mert még a legelvetemültebb gonosztevőknek is vannak őszinte barátaik, igaz szerelmeik és nagyratörő álmaik. Hiszen a világon semmi sem egyszerűen fekete és fehér.
A nagy sikerű, izgalmasan sötét hangvételű sorozat legújabb részében maga Szörnyella, a dalmaták rettegett réme kalauzolja el az olvasót a bonyolult női barátságok, az anya-lánya kapcsolat és a pusztító vágyak világába.


Mióta felnőtt lettem kicsit átértékelődött bennem a Disney rajongásom. Már nem csak a csillogó hercegnők, vagy pozitív karakterek érdekelnek, hanem kifejezettem megkedveltem a negatív szereplőkről szóló eredettörténeteket is. Bár nem tartom magam rajongónak és nagyon nehezen választok kedvencet közülük, azért Spotify-on rendszeresen berakom magamnak a Disney Villain listát, ha éppen olyan kedvem van (sőt tulajdonképpen töredelmesen bevallom Nektek, hogy most az értékelés írása közben is ezt hallgatom). 

Serena Valentino Gonosztevők sorozata abszolút a guilty pleasure kategória nálam. Szerethető és olvasmányos regények, melyek teljes mértékben betöltik a szórakoztató funciójukat. Mivel könnyen és gyorsan lehet velük haladni, így egy lehetőséget sem szalasztok el és mindig kapva kapok az alkalmon, hogy megismerjem az újabb és újabb eredettörténeteket, amelyeket az írónő megálmodott. Eddig is tetszettek az elképzelései, de valahogy úgy éreztem, hogy a karakterek nem tudnak annyira érvényesülni a lapokon, mint ahogy ő eredetileg tervezte. Ugyan kitértünk minden eddigi gonosztevő életére, de lassuk be, a kattant nővérek sokszor elvitték a showt. A hatodik résszel azonban lezárult az ő történetszáluk, így kíváncsi voltam, hogy a hiányuk vajon jót, vagy inkább rosszat tesz a regényeknek. Őszinte leszek veletek, hihetetlen felüdülés volt számomra, hogy a nővérek végre nem szerepeltek és végre úgy éreztem, hogy az adott karakter kellő mélységet kapott. 

A 101 kiskutya meséjét gyerekkoromban rengetegszer láttam. Mint minden kislány, én is imádtam a kiskutyákat, így nagyon szerettem ezt a kalandokkal teli mesét. Szörnyella szerintem az egyik legparább Disney gonosztevő, szerintem brutál ijesztően volt ábrázolva és hogy stílusos legyek, mindig is kitört a frász, ha megjelent a képernyőn. Az új, rákoncentráló filmet ugyan még nem láttam, de szerintem a kötet után most majd mindenképpen megnézem, mert igazán kedvet kaptam hozzá. Nagyon tetszett a könyv stílusa, hogy tulajdonképpen memoárszerűen van megírva, ráadásul Szörnyella meséli el nekünk az életét. 

A kötet leginkább Szörnyella fiatalabb éveire koncentrál, a 101 kiskutya történetét tulajdonképpen néhány oldalban tudja le. Nekem ez a megoldás kifejezetten tetszett, hiszen mindannyian tudjuk, hogy mi is történik abban a mesében. A karakterét azonban soha nem ismerhettük meg, így érdekes és izgalmas volt róla olvasni. 

A történet szerint Szörnyella egy gazdag család egyetlen gyermeke volt. Édesapja bár szeretettel tekintett feléje, édesanyja soha nem mutatta ki felé, hogy szereti. Ajándékokkal halmozta el, így a kislány összekapcsolta a fejében az ajándékokat az igaz szeretettel. Ebbe kapaszkodott egészen fiatal korától kezdve. Bár láthatóan az anyja sokszor cserben hagyta őt, de az ajándékok miatt úgy érezte, hogy mégiscsak fontos számára. Ez teljesen elidegenítette őt a valóságtól. Bár voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy képes lesz maga mögött hagyni ezeket a furcsa és toxikus értékeket, végül mégsem tudott igazán fejlődni. Ugyanolyan pénzsóvárrá vált, mint édesanyja és képtelen volt arra, hogy igazi és szeretetteljes kapcsolatokat ápoljon. Persze semmi sem fekete, vagy fehér. Szörnyella életében is voltak olyan emberek és személyek, akik megpróbálták egy egészségesebb irányba terelgetni. De sajnos ahogy ismerjük a mesét, ez nem sikerült nekik. Szörnyella örök életében az a kislány maradt, aki bármire kész lett volna azért, hogy az anyukája szeresse és végre érdeklődést mutasson az irányába. Már rengetegszer leírtam nektek, de talán még nem unjátok. A rossz soha nem születik, hanem úgy teremtik meg. Igazi jó példát soha nem látott, a szerető anya képe soha nem adatott meg számára. A kislányok sokszor elkezdik utánozni az anyukájukat. De mi van akkor, ha az előttünk álló anya egy hűvös és távolságtartó személy, aki képtelen arra, hogy kimutassa a szeretetét? Vajon mi lesz egy gyerekből, ha egész életében azt látja, hogy csupán a materiális javak tehetik boldoggá az embert?

Az embernek fontos, hogy szeressen és szeretve legyen. De mi van akkor, ha a szeretet hajkurászása már-már egészségtelen méreteket ölt? Mi van akkor, ha valaki feláldozza minden emberi kapcsolatát csupán azért, hogy az édesanyja legalább egyszer úgy nézzen rá, mintha számítana? És vajon hogyan kapcsolódik ebbe a történetbe Anita és Roger, a meséből is már jól ismert kutyatulajdonosok?

A regény nagyon olvasmányos, könnyen és gyorsan lehet vele haladni. A mindenki által jól ismert Szörnyella karakterének átalakulása egy rendkívül szomorú és fájdalmas folyamat. Olvasás közben tehetetlen dühöt és sajnálatot éreztem, rossz volt látni, hogy a korábban bájos és ugyan elkényeztetett, de korántsem menthetetlen fiatal lány milyen módon lépett az önpusztítás útjára. Talán eddig az ő karaktere került hozzám a legközelebb, hiszen végre úgy éreztem, hogy tényleg beleláthat az olvasó az adott gonosztevő lelkébe. Fájdalmas volt látni, hogy a kislány, majd később a felnőtt Szörnyella mennyire szomjazza a szeretetet és milyen elégtelen módon próbálja a lelkében tátongó űrt betölteni. Nagyon szerettem volna, hogy megtalálja a boldogságot, de mikor bizonyossá vált, hogy tönkrement az élete még jobban elkezdtem őt sajnálni. Teljesen felemésztette a bánat és a gyász, míg végül menthetetlenné és ténylegesen is magányossá válik.

Azt hiszem, hogy az ő személye és karaktere példázza a leginkább, hogy mennyire fontos a szeretet és a szeretetteljes családi légkör. Ez többet ér mindennél. Lehet az embernek többszáz milliója, ha nincs, aki szeresse, akkor az egészet megette a fene. A pénz természetesen fontos, hiszen az embernek valahogy boldogulnia kell az életben. De nem lesz semmi baja a gyereknek, ha nem a legmodernebb telefont kapja karácsonyra. A lelkében viszont ezernyi seb keletkezik, ha a szülei nem szeretik őt igazán. A pénz nem tudja felnevelni a gyereket, arra csak a szülők képesek. 

Kicsit sajnáltam, hogy ennyire kis rövid ez a könyv (igen, tudom, hogy a sorozatban mindegyik kötet nagyjából ilyen hosszúságú), de még szívesen olvastam volna Szörnyelláról. Ami nagyon fura, mert eddig inkább taszított a karaktere, de mostantól teljesen más szemmel nézek majd rá. 

Kreatív volt, hogy az írónő belecsempészte Tulipánt hercegnő karakterét a történetbe, tetszett, hogy nem keverte a való világot a mesei elemekkel. A borítót egyszerűen imádom, szerintem szavakkal le sem tudom írni, hogy mennyire jól el lett találva. Örülök, hogy a kiadó nem változtatott rajta. A fekete élfestés nagyon jól néz ki, tökéletesen illik a könyvhöz. 

Összességében azt hiszem bátran állíthatom, hogy nekem eddig ez volt a kedvenc történetem a sorozatból. Szörnyella karaktere teljesen meglepő módon igazán közel került hozzám. Ráadásul a kattant nővérek hiánya is üdítően hatott. Nagyon szerettem Szörnyella de Frász történetét, szerintem mindenképpen érdemes esélyt adni neki. Olvassátok, szeressétek!

Értékelés: 5/4,7

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A regény során többször is előkerül Jane Austen és az ő munkássága, ezért mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, ti mennyire ismeritek azt. Minden állomáson olvashattok egy idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megfejteni, melyik művéből származik, majd a címet beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

IDÉZET
“De hát az ember soha nem tud előre helyesen megítélni senkit. Elgondolja valamilyennek, aztán olyannak képzeli.”
a Rafflecopter giveaway

Állomások

08/31 Csak olvass!
09/02 Utószó