Karen M. McManus: Lehull ​a lepel (Lehull a lepel 1.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

Mivel nemrég debütált a Netflixen a Lehull a lepel sorozatadaptációja, az Egyikünk hazudik, úgy gondoltuk, hogy újra turnéra visszük mindannyiunk kedvenc Young Adult krimijét! Ismerkedjetek meg Addyvel, Bronwynnal, Nate-tel és Cooperrel, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt az iskola pletykagyárosa és ügyeletes hírhozója, Simon halálához. Vajon tényleg egyikük a tettes? Tartsatok bloggereinkkel, és ne felejtsetek el játszani se, hiszen a turné végén megnyerhetitek a Maxim kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

Figyelj nagyon, és talán sikerül megoldanod a rejtélyt. Hétfő délután a Bayview gimi öt diákja büntetését tölti egy osztályteremben. Bronwyn, az ész, a Yale-re készül, és soha nem szegi meg a szabályokat. Addy, a szépség, a tökéletes bálkirálynő megtestesítője. Nate, a bűnöző, most feltételes szabadlábon van dílerkedés miatt. Cooper, a sportoló, bajnok baseball játékos. És Simon, a különc, a Bayview gimi hírhedt pletykarovatának szerkesztője. Csakhogy Simon nem éli túl a büntetést. Mielőtt még kijöhetnének a teremből, Simon meghal. A nyomozók szándékosságot sejtenek a halál körül. Simon hétfőn halt meg, keddre viszont pletykaáradatot tervezett nyilvánosságra hozni legismertebb osztálytársairól. Ezzel pedig mind a négyüket a gyilkosság gyanúsítottaivá teszi. Vagy az is lehet, hogy mindannyian egy szabadon portyázó gyilkos bűnbakjai? Mert mindenkinek vannak titkai, nem igaz? De vajon milyen messzire mennél el, hogy ne lepleződj le? 

Most még többet tudhatsz meg a bónusz fejezetből és a könyv alapján készült Netflix sorozatból.

Nagyon lelkesen vártam már hogy végre sorra kerítsem Karen M. McManus regényét, rengeteg jót olvastam róla a külföldi oldalakon, ezért nagy reményekkel álltam neki a kötetnek. Ezer éve a polcomon csücsül, Miklós már olvasta, de valahogy nekem soha nem volt időm sorra keríteni. Mióta a Netflix kínálatában elérhető a sorozat, azóta hajtogatja szegény, hogy nézzük már meg, de tudni kell rólam, hogy van egy fontos szabályom. Addig nem nézem meg az adott feldolgozást, amíg el nem olvastam a regényt. Szegény már el is könyvelte magában, hogy soha nem nézzük meg a sorozatot, mert úgysem lesz időm random könyvet olvasni a polcomról, de ennek a turnának hála, végre ő is fellélegezhet és elkezdhetjük végre nézni szabad hétvégéinken. 

Az utóbbi időben nagyon megszerettem az ilyen jellegű ifjúsági regényeket és bíztam benne, hogy ez a kötet is levesz majd annyira a lábamról, mint anno a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz. Igyekszem mindig elvárások nélkül belevágni az újabb és újabb regények világába, de a Lehull a lepel esetében még sem tudtam tiszta lappal nekiállni az olvasásnak. Bevallom, új kedvencet nem avattam a műfajban, de vitathatatlan, hogy teljesen magába szippantott a történet. Izgultam, drukkoltam, kiakadtam...az érzelmek teljes skáláját átéltem, és őszintén kíváncsian vártam, hogyan zárja le az írónő a regényét. Őszintén szólva a regénynek nagyjából a felénél elkezdtem gyanakodni arra, hogy vajon ki állhat Simon halála mögött és ez a gyanúm végül be is igazolódott. Hajlamos vagyok arra, hogy gyorsan összerakjam a képet, így ez nem feltétlenül jelent rosszat, Miklós például azt mondta, hogy neki anno leesett az álla, mert neki fogalma sem volt arról, hogy mi történhetett a fiúval. 

A történet alapját a nyomozás képezi, emelett pedig bepillantást nyerhetünk főhőseink életébe. A váltott fejezeteknek köszönhetően mind a négy főszereplő mindennapjaiba bepillantást nyerhetünk, megismerhetjük gondolataikat, félelmeiket, ezáltal egyre jobban kötődni kezdünk hozzájuk. Mindannyian követtek el hibákat, így azonnal a bűncselekmény fő gyanúsítottjaivá váltak. Titkai azonban mindenkinek vannak, így a kérdés csak az, hogy ezek milyen mértékben állnak összefüggésbe Simon halálával. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre több mindenre derül fény, szép lassan helyükre kerülnek a kirakós darabkái. Újabb és újabb bizonyítékok kerülnek terítékre, melyek fényében erőteljesen megkérdőjeleződik a fiatalok ártatlansága. De vajon mindig az egyértelmű bizonyítékok a legjobbak? Vajon mindig az a bűnös, aki a leginkább annak tűnik, vagy az alamuszi nyuszi ugorja a legnagyobbat? Ki lehet a gyilkos? És kinek állhat az érdekében gyanúba hozni a négy ismert Bayview gimibe járó diákat? 

Bár a cselekmény alapját a nyomozás adja, mégsem merül ki ennyiben a regény. Rengeteg fontos kérdéssel foglalkozik, megjelenik benne a kontrollmánia és a nárcisztikus jellem, a drogozás, a magány, a kirekesztettség, az indentitásválság, a stressz és az emberre helyeződő nyomás problematikája. Bronwyn, az ész, a Yale-re készül, és soha nem szegi meg a szabályokat. Addy, a szépség, a tökéletes bálkirálynő megtestesítője. Nate, a bűnöző, most feltételes szabadlábon van dílerkedés miatt. Cooper, a sportoló, bajnok baseball játékos. Bronwyn, Addy és Cooper élete álomszerűnek tűnhet, Nate viszont félelmet kelt másokban. Mind a négyükben sokkal több van, mint amit az ember külső szemlélőként meg tud állapítani. Olykor a bűnősök a legnagyobb áldozatok és az áldozatok válnak a legnagyobb bűnössé. 

Mind a négy karakter óriási jellemfejlődésen megy keresztül. Furcsa ezt mondani, de Simon halála rengeteg mindenre ráébresztette őket. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy lesznek egyre erősebbek és tudatosabbak. Levetkőzik a problémáikat és végül közösen, egymástól erőt merítve képesek lesznek arra, hogy megoldják a halálesetet. Kilépnek csigaházukból és végre pontosan olyanokká válnak, mint amilyenek a szívük mélyén voltak. Nem a pletyka és az iskolai hierarchia határozza meg a sorsukat és az életüket, egyszerűen csak önmagukat adják. 

Nem tudnám elmondani nektek, hogy nekem mi hiányzott a regényből, mert tényleg érdekes és izgalmas ifjúsági kötet. A könyv olvastatta magát, nem éreztem komoly üresjáratokat és a szereplők és szimpatikusak voltak. Mostanában nagyon kedvelem azokat a karaktereket, akikben sokkal több minden van, mint ami elsőre látszik. Bár bajkeverőként vannak elkönyvelve és olykor rossz társaságba keverednek, végül mégis kiderül, hogy ők is csupán áldozatok. Így azt kell mondanom, hogy nekem Nate volt a kedvencem. Valami miatt mégis úgy éreztem, hogy valami nekem hiányzott a könyvből. Elmaradt számomra a WOW faktor, a tűzijáték, a hátborzongató élmény. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez ne lenne egy remek regény, mert tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. Egyszerűen arról van csak szó, hogy nálam nem érte el a kívánt hatást. Ha mindenféle elvárás nélkül álltam volna neki, lehet, hogy jobban tetszett volna, de még így is 4,5 csillagos olvasmányélményről beszélünk az esetemben. 

Összességében nekem kifejezetten tetszett Karen M. McManus regénye, de új kedvencet nem avattam. Ennek ellenére csak ajánlani tudom nektek a kötetet, ha valami izgalmas ifjúsági kötetre vágytok. 

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. ITT pedig bele is olvashatsz a könyvbe. 

Nyereményjáték

A Netflixen nemrég debütált a könyv adaptációja Egyikünk hazudik címmel. Minden állomáson találtok egy homályos képet, melyen a sorozat egyik szereplője szerepel, nos, mi a karakterek nevére vagyunk kíváncsiak ezúttal! A helyes megoldást a rafflecopter dobozba várjuk!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

AZ ÉN KARAKTEREM

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista 

[Blogturné Klub]

21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ kedvcsináló idézetek

23 - Csak olvass!

25 - Hagyjatok! Olvasok!

28 - Kelly és Lupi olvas ~ borítómustra

30 - Kelly és Lupi olvas

Read More

Ashley Elston: 10 ​vakrandi, hogy megtaláld a nagy Őt + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Maxim Kiadó gondozásában jelent meg Ashley Elston 10 ​vakrandi, hogy megtaláld a nagy Őt c. könyve tavaly év végén. A szívmelengető történetben a 17 éves, szakításon túlesett Sophie-nak a családtagjai szerveznek 10 vakrandit a karácsonyi körüli napokban, hogy jobban érezze magát. A randik alkalmával a lánynak nemcsak arra nyílik lehetősége, hogy magát ismerje meg jobban, hanem családjával is újra szoros kapcsolatot alakíthat ki. Ha felkeltettük érdeklődéseteket, tartsatok velünk, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.

Egy ​összetört szív, tíz vakrandi és egy kész bolondokháza! A tizenhét éves Sophie már alig várja, hogy az idei karácsonyt a barátjával, Griffinnel töltse édes kettesben, ám egy buliban fültanúja lesz annak, hogy a fiú szünetet szeretne tartani a kapcsolatukban. A lány szakít vele, majd autóba ül, és meg sem áll Shreveportig, hogy a karácsonyt az olasz-amerikai családja körében töltse, mialatt a szülei az anyai örömök elé néző nővérét látogatják meg. Miután Sophie beszámol a történtekről a nagymamájának, Nonna kitalálja, hogy elküldi őt tíz vakrandira, és ezeket más-más családtag szervezi meg neki. Köztük a drágalátos unokatestvére, Sara, aki egy zártkörű földalatti partiba küldi el Sophie-t egy nagyon helyes sráccal. Vagy éppen az őrült nagynénje, Patrice, aki iskolai betlehemezésben szán főszerepet neki egy síró kisbabával a karjában, ráadásul egy olyan fiú oldalán, aki a válláig ér. Amikor Griffin váratlanul felbukkan, hogy egy újabb esélyt kérjen, Sophie csak jobban összezavarodik. Merthogy talán, de tényleg csak talán gyengéd érzelmeket ébresztett benne valaki… Valaki, aki határozottan nem szabad.

Lehet, hogy ez lesz Sophie legrosszabb karácsonyi szünete? Vagy talán mégsem?

Bevallok Nektek valamit, a romkomok a gyengéim, abszolút a guilty pleasure kategória nálam, egyszerűen imádom őket nézni. Ezek azok a típusú filmek, amiket a lányok nem azért néznek, mert komoly filmesztétikai és filmművészeti értékeket várnak az alkotástól, hanem egyszerűen csak simogatja az ember lelkét a történet. Mióta aktív Netflix felhasználó lettem teljesen új dimenziók nyíltak meg előttem. Néha jól esik csak úgy bekuckózni a Stitch-es takarómmal a kanapén és elindítani egy kedves kis romantikust. Nem mondom, hogy Miklós mosolya ilyenkor őszinte, de hát ez van, néha kell az ilyen is. A karácsonyi időszakban ez a rajongásom teljesen új szintre emelkedik, mert élek-halok a karácsonyi romantikus történetekért, valahogy mindig melegséggel és boldogsággal töltik el a kis szívemet. Amikor megláttam Ashley Elston regényének fülszövegét, azonnal beleszerettem, tudtam, hogy nekem ezt a kötetet egyszerűen muszáj elolvasnom. Általában a nehéz témájú könyveket részesítem előnyben, de néha kibújik a rózsaszín királylányos énem, és valami kedves, aranyos romantikus történetre vágyom. Régóta megfogadtam, hogy minden karácsonykor időt szánok az ünnepi történetekre is, így ezt a regényt is két ünnep között olvastam el. Bevallom, kicsit féltem, mert mire sorra kerítettem a 10 ​vakrandi, hogy megtaláld a nagy Őt című könyvet túlvoltam az idei évem legnagyobb csalódásán, amit egy karácsonyi történetnek csúfolt rettenet okozott. Nagyon szerettem volna végre egy jó kis karis sztorit olvasni, mert az a másik könyv nagyon lehozott az életről és igazán nehezen hevertem ki a dolgot. Féltem, hogy ennél a kötetnél sem lesz máshogy és izgatottsággal vegyes aggodalommal nyitottam ki a könyvet. Na de nem is húzom tovább a mézesmadzagot előttetek és kimondom kerek perec, hogy minden félelmem alaptalannak bizonyult. Ashley Elston regénye egy végtelenül bájos, kedves és szerethető olvasmány, az olvasás minden másodpercét imádtam. Az egyik legjobb romantikus írás volt, amit mostanában olvastam, engem teljesen levett a lábamról. 

A történet szerint a tizenhét éves Sophie már alig várja, hogy az idei karácsonyt a barátjával, Griffinnel töltse édes kettesben, ám egy buliban fültanúja lesz annak, hogy a fiú szünetet szeretne tartani a kapcsolatukban. A lány szakít vele, majd autóba ül, és meg sem áll Shreveportig, hogy a karácsonyt az olasz-amerikai családja körében töltse, mialatt a szülei az anyai örömök elé néző nővérét látogatják meg, akinek a várandóssága sajnos nem éppen leányálom. Az ott töltött idő, azonban nem várt fordulatot vesz. A lány kicsit sem szolid, de cserébe rendkívül hangos és mindenlébenkanál családja úgy dönt, hogy nem engedik búslakodni őt, az ott töltött idő alatt 10 vakrandit szerveznek neki, hogy kicsit elfelejtkezzen a szakításról. Minden egyes randevút más és más családtag szervez, ahogy haladunk előre a történetben, úgy lesz mindenki egyre izgatottabb és lelkesebb. Mindenki szeretne a másikon túllicitálni, no meg persze a családi chat csoportos fogadások is szép lassan felszínre törnek. Egyre őrültebbnek tűnik az egész család, de semmiképpen sem ijesztő, inkább olyan bájosan szerethető módon. Az olvasás alatt mi is azt érezzük, hogy bárcsak ismerhetnénk őket és bárcsak részesei lehetnénk ennek az egész őrületnek. 

A történet előrehaladtával szép lassan kibontakozik előttünk az is, hogy a családnak miért is olyan fontos, hogy Sophie kiemelten jól érezze magát náluk. A fiatal lány az elmúlt időszakban nagyon elhanyagolt mindenkit, csupán az iskolai barátaival és Griffinnel foglalkozott, ritkán látogatta meg őket. Gyerekkori barátaival (két unokatestvérével és a szomszéd sráccal) sem tartotta már a kapcsolatot, pedig régen mindenki úgy hívta őket, hogy a Fantasztikus Négyes. Elválaszthatatlannak tűntek, de aztán ahogy nőttek, úgy lett egyre mélyebb az árok közöttük. Az új helyzet és a lány szívfájdalma azonban ismét közelebb hozta Sophiet a családjához és szép lassan rájön arra, hogy az elmúlt években sokkal több mindent veszített el, mint azt ahogy eddig gondolta. A 10 vakrandi alatt nem csak a kedve lesz jobb, hanem a családjához fűződő viszonya is erősebbé válik. 

És ha már a randiknál tartunk. Hogy én mennyire szerettem mindegyiket, a maga módján mindegyik igazán emlékezetes volt. Néhány találkozó remekül sikerült, de persze olyanok is akadnak, melyek a katasztrofálisnál is katasztrofálisabbak voltak. Rengeteget nevettem és mosolyogtam olvasás közben, egyszerűen imádtam a regény koncepcióját. Persze megvolt a titkos favoritom is, a történet előrehaladtával egyre jobban drukkoltam egy bizonyos karakternek...ezt azonban nem fejteném ki, nehogy véletlenül elszóljam magam, csupán annyit mondok, hogy nagyon örültem a végkifejletnek. :)

A karakterek nagyon szerethetők, Nonna, de az egész család úgy ahogy van a szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolájává vált. Nagyon megszerettem mindenkit. A kedvencem mégis a Fantasztikus Négyes volt (Sohpie, Olivia, Charlie és Wes). Szerettem ahogy újra összeállt a csapat és szívmelengető volt látni, hogy mennyire szívükön viselek Sophie sorsát. A másik nagy kedvencem, Margot volt, aki csupán online lehetett részese az egész kalandnak, a veszélyeztetett terhessége miatt. Az üzenetváltásaik viccesek voltak, ráadásul imádtam, hogy még ha csak távolról is, de mennyire kivette ő is a részét a mókából. Persze nem kellett noszogatni a többieket, mindenki lelkesen posztolt kínosabbnál kínosabb képeket a találkozókról, de persze a vicces és jó pillanatokat is megörökítették számára. 

A borítót egyszerűen imádom, nekem nagyon tetszik ez a minimalista rózsaszín cukiság, tökéletesen passzol a regényhez. 

Az egész történetet egy varázslatos karácsonyi őrület lengi körül, a hangulata csillagos ötös, egyszerűen letehetetlen volt számomra. Ha valami szerethető, bájos, romantikus történetre vágysz, akkor semmiképpen se hagyd ki, csak ajánlani tudom mindenkinek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Mostani játékunkban karácsonyi, romantikus ifjúsági könyvekből idézünk minden állomáson. A feladat, hogy megfejtsétek, mely könyvből származik az idézet, és beírjátok a könyv szerzőjét és címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

IDÉZET

“– Az emberek úgyis azt fogják gondolni, ami jólesik nekik. És nekem ezt el kell fogadnom – mondja. – Harcolhatok ellene, de nincs értelme, és csak kimerülök. Megsértődhetek és szenvedhetek, de az sem tesz jót. Vagy gondolhatok az egészre úgy, hogy az ő bajuk, ha kizárnak az életükből.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.10. Könyvvilág

01.12. Csak olvass!

01.14. Sorok között

01.16. Dreamworld

Read More

Mikki Daughtry - Rachael Lippincott: Mindvégig + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Két lépés távolság után, most egy újabb lenyűgöző történetet olvashatunk a szerzőktől a Maxim Kiadó jóvoltából. Kyle és Kimberly voltak a tökéletes pár a középiskolában, de amikor az érettségi banketten Kimberly szakít vele, Kyle világa szó szerint a feje tetejére áll. Autóbalesetet szenvednek, aminek során agykárosodása lesz, Kimberly pedig meghal. És nem ismer senkit, aki megérthetné, mit is érez. Amíg nem találkozik Marley-val. Marley-t is nagy veszteség érte, amiért saját magát hibáztatja. De vajon képes lesz arra Kyle, hogy újra kezdjen mindent? Tartsatok velünk, ismerjétek ezt a szívfacsaró történetet, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott könyvet. 

Megtalálhat még a szerelem, miután mindent elvesztettél?

Kyle és Kimberly voltak a tökéletes pár a középiskolában, de amikor az érettségi banketten Kimberly szakít vele, Kyle világa szó szerint a feje tetejére áll. Autóbalesetet szenvednek, aminek során agykárosodása lesz, Kimberly pedig meghal. És nem ismer senkit, aki megérthetné, mit is érez.
Amíg nem találkozik Marley-val. Marley-t is nagy veszteség érte, amiért saját magát hibáztatja. Ahogy Kyle és Marley próbálják egymás sebeit gyógyítani, érzéseik egyre erősebbek lesznek egymás iránt. Kyle azonban nem tud szabadulni a gondolattól, hogy egy újabb baleset felé száguld, ami ismét felforgatja majd az életét, pedig épp csak kezdte újra összerakni azt.

És igaza van.

Szavakkal el sem tudom Nektek mondani, hogy mennyire vártam már ezt a könyvet. hiszen az alkotók másik magyarul megjelent írását a Két lépés távolság című kötetet is nagyon szerettem. A fülszövegbe azonnal beleszerettem, imádom az ilyen típusú regényeket, a szépséges borító pedig csak hab volt a tortán. Óriási lelkesedéssel álltam neki a kötetnek, csak úgy faltam a lapokat, a befejezése után viszont teljesen tanácstalanul álltam a rám váró feladat előtt. Realizáltam, hogy egyáltalán nincs könnyű dolgom az értékeléssel, hiszen borzasztóan nehéz úgy írni valamiről, hogy tudom nem mehetek bele a mélyebb elemzésébe a kötetnek, mert akkor elrontanám vele az olvasás élményét, ezt pedig mindenképpen szeretném elkerülni. Nekem megadatott, hogy úgy olvassam el az egész regényt, hogy a különböző fordulatok teljesen magával ragadjanak és maguk alá gyűrjenek, ezért senkitől sem szeretném elvenni ezt az érzést. Higgyétek el, ha bármi olyat is olvastok a könyvről, ami ennél konkrétabban utal a cselekményre, akkor ne olvassátok tovább az értékelést, mert garantáltan elrontja az olvasás élményét. Ezt a könyvet mindenképpen úgy vegyétek a kezetekbe, hogy nincsen semmilyen előzetes tudásotok a konkrét cselekményszálról. 

A Mindvégig című könyv egy igazán szerethető ifjúsági regény, mely a túlélésről, a gyászról az elengedésről és a felemelkedésről szól. Egy könnyen és gyorsan olvasható mű, mely garantáltan megdobogtatja az olvasó szívét. Bevallom a regény nekem leginkább a háromnegyedéig tetszett. Utána már kissé vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban. 

A történet szerint Kyle és Kimberly az iskola a külső szemlélő számára az iskola álompárjának tűnt, ugyanakkor rendkívül viharos volt a kapcsolatuk. Az együtt töltött idő alatt számtalanszor szakítottak, mégis mindig visszatértek egymáshoz. Az érettségi banketten azonban minden megváltozik Kimberly szakít a fiúval, ez pedig szó szerint a feje tetejére állítja a világát. Autóbalesetet szenvednek, aminek során agykárosodása lesz, Kimberly pedig meghal. Kyle teljesen szétesik és nem tud mit kezdeni azzal, hogy elveszítette a barátnőjét. Ennek több is van a nyilvánvaló gyász érzésén kívül. Egyrészről mindig teljesen természetesnek vette a lány jelenlétét, még a legrosszabb pillanatokban is kitartott mellette. Az egész életét vele képzelte el, így képtelen önmagát és a saját életét Kimberley nélkül definiálni. Másrészről pedig küzd a saját belső démonjaival, melyet a túlélők bűntudata táplál. Ez az érzés tulajdonképpen része annak a tünetegyüttesnek, amit poszt-traumás stressz szindrómának neveznek. Az alapja az a mentális állapot, amikor egy katasztrófát, balesetet, vagy valamilyen más rettenetes eseményt túlélő egyén úgy érzi, hogy rosszat tett azzal, hogy ő életben maradt, mások pedig nem. Úgy érzi, hogy ő kevesebb ér, mint azok az emberek, akiket szeretett és akikkel törődött, ők jobban megérdemelték volna az életet. Nekik kellett volna életben maradni és neki kellett volna meghalni. A mögötte búvó pszichológiai mechanizmust úgy magyarázzák, hogy az ember elnyomja magában a haragot, amit az esemény okozója felé érez, és azok felé, akiknek tényleg lehetőségük lett volna megakadályozni a dolgot, és ez az egész indulat önmaga ellen fordul. Ennek a túlélő bűntudat-érzésnek gyakori kísérője szorongás, depresszió, alvászavarok és rémálmok, a jelen és a jövő iránti érdeklődés elvesztése, késztetés-hiány. Kyle úgy érzi, hogy senki sem érti meg őt és szép lassan egyre mélyebbre és mélyebbre süllyed a fájdalom és önpusztítás mocsarában. Egy nap azonban találkozik Marley-val és minden megváltozik. A fiatal lány is hasonló gondokkal küzd, képtelen túllendülni a családjukban történt tragédián, az ő lelkében is óriási vihar dúl, melyet semmi nem tud enyhíteni. Minél több időt töltenek el egymás társaságában, annál jobban megnyílnak és szép lassan elindulnak a fájdalmas gyógyulás rögös ösvényén. A kérdés csupán az, hogy megtalálják-e az egymáshoz vezető utat akkor is, ha minden veszni látszik? 

A karakterek szerintem rendkívül szerethetők. Marley és Kyle is rengeteget fejlődik, szép lassan nyílnak meg egymás felé és végre képesek lesznek ismét arra, hogy élni kezdjenek. Amikor az emberrel valamilyen szörnyűség történik képtelen arra, hogy továbbmenjen és ott folytassa az életét, ahol eddig. A gyász furcsa dolgokat művel az elmével és nagyon nehéz kikeveredni belőle. Ez nem egy olyan dolog, amit magunk mögött lehet hagyni. Ez soha nem oldódik meg, csupán az ember megtanul együtt élni a másik hiányával. A cél soha nem az, hogy ne fájjon a másik elvesztése, hanem, hogy a fájdalom kontrollálható legyen és ne döntse le az embert a lábáról. Mindkét főszereplőnek óriási utat kell bejárnia ahhoz, hogy eljussanak erre a pontra, de a szeretet olykor csodákra képes, még a leglehetetlenebb helyzetekben is képes arra, hogy győzedelmeskedjen. 

A mellékszereplők is szerethető figurák, Kyle édesanyja és legjobb barátja (Sam) jelenik még meg a kötetben és persze valamennyire megismerhetjük Kimberly karakterét is. Én senkire sem tudtam azt mondani, hogy idegesítő, vagy unszimpatikus karakter, hiszen minden egyes furcsa és idegesítő viselkedés mögött láttam a gyász komplikált pszichológiai hatását. 

A borító engem teljesen levett a lábamról, és annyira örültem neki, hogy megmaradt az eredeti, külföldi változat. Az utóbbi időben sokat morogtam a kiadó által megjelentetett regények külsején, de most úgy érzem, hogy kárpótoltak. Egyszerűen imádom.

Összességében kifejezetten szerettem a regényt, bár ahogy mondtam a végével kapcsolatban rendkívül vegyesek az érzéseim. A Mindvégig című könyv egy igazán szerethető ifjúsági regény, mely a túlélésről, a gyászról az elengedésről és a felemelkedésről szól. Egy könnyen és gyorsan olvasható mű, mely garantáltan megdobogtatja az olvasója szívét. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, de semmiképpen se olvassatok el olyan értékelést, amelyben bővebben kitérnek a mű cselekményére, mert az erősen spoileres és elrontjátok vele az olvasás élményét. Én csak ajánlani tudom mindenkinek a könyvet, ha azon gondolkodtok, hogy érdemes-e esélyt adni a műnek, akkor csak azt tudom mondani, hogy ne habozzatok, mindenképpen vágjatok bele az olvasásba, hiszen nem csak a borító meseszép, hanem a tartalma is szerethető. 

Értékelés: 5/4,5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

Az egyik legkülönlegesebb érzés az, amikor egy könyv magával ragadja a lelkünket és többé nem ereszti azt. A mostani játékunkban olyan történetekből hozunk 1-1 idézetet, melyek nagy hatással voltak ránk és mély nyomokat hagytak bennünk. Nincs más dolgokat, mint a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni, hogy melyik regényből származik az idézet. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Egyre csak bámulnak, mert más vagyok, mint ők, és ez számomra egyet jelent a ténnyel: kevesebbet is érek náluk.” 

a Rafflecopter giveaway

Állomások

12.15.: Csak olvass!

12.17.: Sorok között

12.19.: Fanni's Library

Read More

Erin Stewart: Sebek szárnyán + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Dream Válogatás sorozat részeként megjelenő Sebek szárnyán című könyv a traumák feldolgozását, a túlélést és a továbblépés rögös útját mutatja be az olvasó számára. Ha kíváncsiak vagytok Erin Stewart magyarul megjelenő könyvére, akkor tartsatok velünk, merüljetek el velünk Ava Lee világában és életében, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor meg is nyerhetitek a kötet egy példányát. 

Azelőtt millió egy dolgot lehetett rólam elmondani. Most csak egyet: én vagyok a Megégett Lány.

Ava Lee mindent elveszített, amit ember csak elveszíthet. A szüleit. A legjobb barátnőjét. Az otthonát. Még az arcát is. Nincs szüksége tükörre hogy tudja, hogy néz ki, látja azt visszatükröződni a körülötte lévők szemében. Egy évvel a régi életét elpusztító tűz után, Ava nagynénje és nagybátyja eldöntötték, hogy a lánynak vissza kell térnie a középiskolába. Újból normálisnak kell lennie. Bármit jelentsen is az. Ám Ava nem így gondolja. Az olyanok számára, mint ő, nem létezik normalitás. Senkivel sem tud majd összebarátkozni, mert senki sem akarja, hogy együtt lássák vele, a Megégett Lánnyal. Aztán találkozik Piperrel, aki szintén túlélt egy balesetet és Avában feltámad a remény, hogy talán nem egyedül kell szembenéznie az iskola keltette rémálommal. A szókimondó és szarkasztikus Piper habozás nélkül kibillenti Avát a komfortzónájából. Bemutatja őt egy fiúnak, Asadnak, aki pont úgy imádja a színházat, mint Ava és a lány lassan megpróbálja kialakítani az új életet. Pipernek közben a saját csatáját is meg kell vívnia, így Ava hamarosan válaszút elé kerül, vagy visszahúzódik a sebhelyei mögé… vagy hagyja, hogy a mellette kiálló emberek segítenek neki újra szárnyalni.

Szavakkal el sem tudom Nektek mondani, hogy mennyire vártam már ezt a könyvet. A fülszövegbe azonnal beleszerettem, imádom az ilyen típusú regényeket, ráadásul a Goodreads oldalán olvasott sok méltatás is igencsak felcsigázott. Már akkor éreztem, hogy ez a regény igazán nekem való olvasmány lesz, egy másodpercig sem merült fel bennem, hogy esetleg csalódhatok benne. 

Imádtam, hogy a könyv ennyire hiteles tudott lenni. Látszik, hogy az írónő óriási energiát fektetett abba, hogy körbejárja a témát. Rengeteget interjúzott olyan túlélőkkel, akik hasonló balesetet szenvedtek. Az orvosi kezelések sem tűnnek légből kapott túlkapásnak, minden pontosan olyan, mint amilyen a való életben is lenne. A főszereplők, vagyis jobban mondva a túlélők pontosan úgy viselkednek, ahogyan azt elvárjuk tőlük. Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Számomra pontosan ilyen volt a Sebek szárnyán is. Ez nem egy habos, cukormázas történet. Sokkal inkább egy igazi regény fájdalomról, dühről, gyászról, gyógyulásról és felemelkedésről. Olyan történet, amelyet akár az élet is írhatott róla. 

A könyv egy igazi fejlődéstörténet, ahol a szereplők újra talpra állnak, maguk mögött hagyják a sötét és fájdalmas múltat és megpróbálnak együtt élni azzal, amit a sors rájuk mért. Mindenkinek vannak sebei és hegei, csak vannak, akik azt jobban rejtegetik. Az élet soha nem könnyű, egy valami azonban biztos, muszáj kihoznunk belőle a legtöbbet. Nem tarthatnak vissza minket a félelmeink és fájdalmunk, hiszen tartozunk önmagunknak azzal, hogy talpra állunk és megteszünk mindent annak érdekében, hogy éljünk. 

A baleset után Ava rengeteg időt töltött kórházban, később sem igazán merészkedett emberek közé. Egy évvel a régi életét elpusztító tűz után, Ava nagynénje és nagybátyja eldöntötték, hogy a lánynak vissza kell térnie a középiskolába. Újból normálisnak kell lennie, jelentsen ez bármit. Kezdetben két hétben állapodnak meg, de aztán a lány egyre jobban megtalálja önmagát és sikerül visszatérnie az iskolában.

A szereplők hús vér karakterek, a kapcsolatok nincsenek túlidealizálva, vagy romantizálva. A rengeteg fájdalom egyszerűen nyomot hagy bennünk, az olvasóban is. Hihetetlenül rossz lehet, ha állandóan megbámulnak az utcán és egy igazi szörnyszülöttnek érzi magát az ember. Erre pedig rátesz egy lapáttal még a középiskolai környezet is, ahol az iskolai hierarchia, a drámakirálynők és népszerű focisták diktálják a szabályokat. Néha úgy is nehéz túlélni ezeket az éveket, ha semmivel sem lógunk ki a tömegből. A látható sérülések azonban olyanok, mint egy neon villogó az ember feje felett. Egyszerűen képtelenség láthatatlanná válni. 

Szerencsére csak elképzelni tudom, hogy az égési sérüléssel élő embereknek milyen óriási nehézségekkel kell megküzdeni nap, mint nap. A fájdalom (fizikai és lelki), a gyász (hiszen gyászolják a saját régi életüket), a depresszió kézen fogva jár egymással. Ava és Piper karakterén keresztül megérthetjük, hogy egy súlyos balesetet nem csak fizikailag kell túlélni, az embernek a lelkét is gyógyulásra kell sarkallni. Mindkét lány bezárkózott, nem engedtek senkit sem közel magukhoz. Nehezen teremtettek kapcsolatot másokkal, állandóan azt figyelték, hogy vajon őszintén, vagy szánalomból közeledik valaki hozzájuk. Az esetek többségében pedig meg voltak győződve arról, hogy senki sem érdeklődhet őszintén irántuk, talán meg sem érdemlik másik figyelmét. Az önostorozás, a negatív gondolatok alapjáraton is megkeserítik a tinédzserek életét, ha pedig egy komoly traumán vannak túl még súlyosabbá tud válni ez az önpusztító gondolatkör. 

Egy súlyos balesetből felállni soha sem könnyű feladat.  Ava Lee nem csak lelki sebeket, hanem súlyos sérüléseket is szenvedett, testének 60%-a megégett. Óriási utat kellett bejárni, hogy elfogadja saját magát és megváltozott életét. A sors nem volt hozzá kegyes, olykor a jó emberekkel is történnek rossz dolgok. Korábbi életét már nem kaphatja vissza, a baleset előtti lány már soha nem mosolyog vissza rá a tükörből, de csak rajta múlik mit hoz ki abból a második esélyből, ami számára megadatott. Piper is sokat változott a balesete után. Annyira próbált erősnek látszani, hogy sokáig senki sem vette észre vérző lelkét. A ragyogó és pezsgő személyisége egyszerűen elfedte azt a tátongó űrt a lelkében, mely segítségre szorult. 

A két lány azonban teljesen felforgatta és megváltoztatta a másik életét. Inspirálták egymást, igazi támaszokká váltak a másik számára. Persze a kapcsolatuk nem konfliktusmentes, miközben saját démonjaikkal küzdöttek óhatatlanul is megbántották a másikat. Hiszen tudjuk milyen a szeretet, amikor frusztráltak vagy mérgesek vagyunk, olykor azokon csattan a haragunk, akik igazán közel állnak hozzánk. Csak azt tudjuk igazán megbántani, aki sokat jelent nekünk. Így van ezzel Piper és Ava is. Mondanak néhány meggondolatlanságot egymásnak, de ez nem változtat azon a tényen, hogy milyen sokat jelentenek egymásnak. 

A könyv borítója nem lesz nálam kedvenc, de a szimbolikájával kezdek egy kicsit megbarátkozni. Az a lelki folyamat jutott eszembe, mikor valaki próbálja élni a mindennapjait, de az árnyékből olykor előtör az a pusztító gondolatörvény, ami mélybe rántja és nem ereszti az embert. Amikor bár próbálunk a felszínen maradni, valami mégis lehúz minket. Hiába igyekszünk, teszünk egy lépést az önelfogadás, vagy gyógyulás irányába, néha háromszorosan vetjük vissza magunkat.

Összességében egyszerűen imádtam ezt a könyvet, talán a júniusi olvasmányaim legkiemelkedőbb kötete. Nehezen tudom elképzelni, hogy bármi letaszítsa a trónról. Vannak könyvek, amelyeket örökké a kezünkben akarunk tartani és olvasni. A történet bekúszik a bőrünk alá, megragadja a szívünket és többé el sem ereszti. Számomra pontosan ilyen volt a Sebek szárnyán is. Ez nem egy habos, cukormázas történet. Sokkal inkább egy igazi regény fájdalomról, dühről, gyászról, gyógyulásról és felemelkedésről. Olyan történet, amelyet akár az élet is írhatott róla. A szereplők hús vér karakterek, a kapcsolatok nincsenek túlidealizálva, mindenki úgy viselkedik, ahogy azt a való életben is várjuk. Szavakkal el sem tudom mondani Nektek, hogy mennyire imádtam ezt a történetet annak minden örömével és fájdalmával. Senkit se riasszon el a borító, hihetetlenül értékes kincset rejt, remélem sokan adnak majd egy esélyt ennek a nagyszerű regénynek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni. 

Nyereményjáték

A Sebek szárnyán egy igazi fejlődéstörténet, amelyben Ava Lee ismételten rátalál önmagára és legyőzi a belső démonait. A mostani játékunkban minden állomáson egy olyan karakter nevét találjátok meg, akinek hasonlóan meg kellett küzdeni a lelki békéért. Minden lány komoly fejlődésen ment keresztül, legyőzte önmagát és teljesen új élet kezdődött meg számára. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni annak a könyvnek a címét, amelyben szerepel az adott karakter. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az én karakterem

Sugar Legowski-Gracia

a Rafflecopter giveaway

Állomások

06.06.: Sorok között

06.08.: Könyv és más

06.10.: Fanni's Library

06.12.: Csak olvass!

06.14.: Readinspo

06.16.: Hagyjatok! Olvasok!

Read More

Giovanna Fletcher – Tom Fletcher: Eve ​of Man – Elillanó káprázat + Nyereményjáték

Sziasztok!

Eve és Bram kalandja folytatódik! A Maxim Kiadó jóvoltából a napokban megjelent az Eve of Man második része, az Elillanó káprázat, melyben ismét csatlakozhatunk kedvenc szereplőinkhez! Azt már tudjuk, hogy a párosnak végül sikerült maga mögött hagynia a tornyot, ám megpróbáltatásaiknak még sincs vége, hiszen a külvilágban egészen új problémákkal kell szembesülniük. Tarts velünk a turnén, kövesd bloggereinket, és játssz velünk, hogy megnyerhesd a könyv egy példányát!

Eve az utolsó lány a földön. Az elmúlt tizenhat évben Eve fogoly volt, akit az Anyák őriztek. Csapdába esve a sorsa által. És az egész világ őt figyelte. Most végre megkapta a szabadságot, amire olyan régóta vágyott, Brammel együtt, akit szeret. De mindkettőnek ára van. A Tornyon túli veszélyes, új világban a kormány csak egy lépéssel van lemaradva mögötte. A kétségbeesetten küzdő lázadók oldalán harcolva Eve nagyobb veszélyben találja magát, mint valaha is el tudja volna képzelni. Vajon túlélheti Eve és Bram, miközben minden ellenük dolgozik?

Az első részt talán tavaly olvastam, de valahogy nem jutottam el addig, hogy írjak róla a blogon. Az alaptörténet nagyon tetszett, érdekes volt egy olyan disztópiáról olvasni, ahol Eve az egyetlen fiatal lány és az emberiség túlélése tulajdonképpen az ő kezében van. Izgatottan vártam a folytatást, hiszen annak ellenére, hogy nem lett nálam óriási kedvenc ez a sorozat, nagyon kíváncsi voltam arra, hogyan folytatódik Eve nagy szökése, milyen kalandokkal kell szembenéznie a lánynak. 

A történet pontosan ott folytatódik, ahol az első lezárul. Eve megszökik a Toronyból Bram és a Szabadárok segítségével. Ennél a pontnál vesszük fel ismételten a fonalat. Együtt eljutnak a Meredélybe, ami tulajdonképpen nem más, mint a lázadók főhadiszállása. Eve tudja, hogy nincs sok idejük, hiszen a szabadságnak ára van. A kérdés csak az, hogy vajon képes megfizetni az árát? Mit, illetve kit kell feladnia annak érdekében, hogy saját sorsát irányíthassa? 

Mielőtt bármit írnék a könyvről, el kell mondanom, hogy nagyon szeretem az alapötletet és rengeteg izgalmas és nagyszerű csavarral rukkoltak elő az írók. Könnyen és gyorsan olvasható a regény, igazából csak úgy faltam a lapokat. Nem mondom, hogy tökéletes lett a könyv, hiszen sokszor hiányosnak és felületesnek éreztem, az emberek motivációi is gyengék és egyszerűek voltak, de ennek ellenére élvezhető olvasmánynak tartottam. Rengeteg potenciál van ebben a történetben, de úgy érzem, hogy az írók nem tudták kihozni belőle a maximumot. Nem tudom, hogy ez a kíváncsiságomnak tudható-e be, de én teljesen ki tudtam egyezni a folytatással. Nem volt egetrengető, de jócskán szolgáltatott izgalmakat még úgy is, hogy alapjáraton alig történt valami a könyvben. A második rész elég jól megágyazott a folytatásnak (talán túlságosan is erre koncentráltak a valódi cselekmények helyett), szóval kíváncsi vagyok hogyan végződik Eve története. 

A történet ebben a részben három szálon futott. Bram, Eve és Michael karakterét ismerhetjük meg egy kicsit jobban. (Ha nem jut eszetekbe ki Michael egy pillanatig ne ostorozzátok magatokat, nekem is kellett egy kis idő, mikor beazonosítottam a srácot. Az első részben a liftben találkozik Eve-vel és megöleli őt, emiatt magánzárkába került.  ) 

Michael amúgy egy nagyon szimpatikus szereplő, én nagyon megkedveltem a személyét. Az biztos, hogy a legtöbb izgalmat neki köszönhetjük. A Toronyban őrként dolgozott, hűséget fogadott Eve-nek és a rendszernek. Az ő szemén keresztül követhettük végig Eve eltűnésének pillanatait a Toronyban és Vivian Silva ijesztő ármánykodásait, aki amúgy tökéletes főgonoszként mindent megtett annak érdekében, hogy az olvasó fájdalmas véget kívánjon neki. Katonaként muszáj volt megtenni mindent, amit kérnek tőle, hiszen első kézből tapasztalhatta meg, milyen az, amikor valaki a rendszer ellenségévé válik. Egy idő után azonban elkezd kételkedni és komoly döntést kell meghoznia, vagyis  választania kell, hogy kihez marad hűséges, melyik oldalra áll. Nem könnyű az út, melyet választ, rengeteg vérrel és verejtékkel jár, nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit tartogat még a karaktere. 

Eve ebben a részben kinyílik és megtalálja a saját hangját. Éveken keresztül, a világtól elzártan, az emberiség megmentőjeként élte mindennapjait, tudta, hogy nagy dolgokat várnak el tőle. Sejtette ő, hogy nem minden valódi az életében, mégis sokkolta mikor rájött, hogy semmi sem az volt az életében, aminek látszott. A legjobb barátja, a családjáról alkotott képé, a kilátás, melyben sokszor gyönyörködött csupán illúzió volt, mely arra szolgált, hogy ne akarjon elmenni. A szökés után azonban rájött, hogy az embereknek nem csupán egy reménysugárra, hanem egy erős vezetőre is szükség van. Egy másodpercig sem hagyta magált elbizonytalanítani, tudta, hogy nem menekülhet, szembe kell szállnia az ellenséggel. És ha esetleg vissza kell térnie a Toronyba, akkor nem rab lesz, hanem egy igazi ellenálló, aki saját akaratából ment vissza annak érdekében, hogy változást hozzon. 

Bram karaktere kicsit visszafogott volt ebben a részben. Igazából azon kívül, hogy szorosabbra fűzte a kapcsolatát Eve-vel nem sok mindent csinált. (Bár el kell ismerni, hogy ezt nagyon jól csinálta. :D ) Ezt a részt nem ő vitte a hátán, Michael abszolút ellopta a show-t. 

A borító meseszép, nagyon szeretem. Tökéletesen passzol az első részhez.

Az Elillanó káprázat összességében egy rendkívül olvasmányos folytatás, mely jócskán tartogat izgalmakat az olvasó számára. Nem mondom, hogy tökéletes lett a könyv, hiszen sokszor hiányosnak és felületesnek éreztem, az emberek motivációi is gyengék és egyszerűek voltak, de ennek ellenére élvezhető olvasmánynak tartottam. Nem volt egetrengető, de jócskán szolgáltatott izgalmakat még úgy is, hogy alapjáraton alig történt valami a könyvben. Azoknak, akik szerették az első részt, szerintem nem fog csalódást okozni. Én nagyon jó kikapcsolódásnak éltem meg, nem kellett sokat gondolkodni rajta, csak úgy sodródtam az árral. Kíváncsian várom a folytatást. 

Értékelés: 5/4,

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a kötetbe. 

Nyereményjáték

Az Eve of Man kapcsán természetesen mi is elgondolkoztunk a disztópiákről, ezért mostani játékokban olyan disztópikus regényeket keresünk, melyeknek szintén nő a főszereplőjük. Vajon sikerül kitalálnotok a rövid leírásaink alapján, hogy melyik regényre gondoltunk? Ha igen, akkor ne feledjétek megírni a megoldást a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

LEÍRÁS

Bár ez a mű már nem mai darab, a belőle készült sorozat ismét népszerűvé tette ezt a nagyon erős történetet, melynek középpontjában egy olyan társadalom áll, ahol a nőket az határozza meg, hogy termékenyek-e. 

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

05. 08. Sorok között

05. 10. Csak olvass!

05. 12. Hagyjatok! Olvasok! 

05. 14. Utószó

Read More

Jeremy Camp: Még ​mindig hiszek + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Még mindig hiszek szívszorító, nagy hatású történet a halhatatlan szerelem hatalmáról és az Istenbe vetett hit erejéről. Miután Jeremy felesége Melissa elhunyt, a fiú teljesen kétségbeesett, de még a legmélyebb gyászában sem felejtkezett el Istenről és a belé vetett bizalmáról, hitéről. Egy nap isteni sugallatra a kezébe vette a gitárját és megírta az  „I Still Believe” (Még mindig hiszek) című dalt, mely millióknak adott hitet és reményt a világon. Tartsatok bloggereinkkel, ismerjétek meg a dal mögötti történetet és ha Nektek kedvez a szerencse, nyerhettek is egy kötetet a kiadó jóvoltából. 

Amikor Jeremy Camp alig néhány hónappal az esküvő után elvesztette szeretett feleségét, Melissát, legkevésbé szerette volna Istent dicsőíteni. Ám miközben elképzelhetetlenül mély gyászával küzdött és magával küzdött, hogy megtartsa hitét, Istennek más tervei voltak vele: Fogd a gitárodat. Hallgass és írd! Jeremy engedelmeskedett, kiöntötte a szívét, a reményről írt, hogy Isten még a legmélyebb gyászában is vele van. A dal, amit aznap írt, az „I Still Believe” (Mégis hiszek) millióknak adott hitet és reményt a világon. Ez a könyv a dal mögötti történetet mondja el és azt is, hogyan keletkezett az erről szóló film. Bepillantást enged Jeremy magánéletébe – a nehéz gyerekkortól a kamaszéveken át Melissa tragikus haláláig és azon túlra is, az azt követő spirituális utazásra, ami legkedvesebb dalait inspirálta és végül oda vezetett, hogy újra megtalálta a szerelmet. Az I Still Believe szívszorító, nagy hatású történet a halhatatlan szerelem hatalmáról és a hit erejéről. Ez a könyv Jeremy Camp életútját mutatja be, azt, hogy reményt és gyógyulást talál élete legnehezebb pillanataiban, és bemutatja a dalokat, amik ezen az életúton keletkeztek, és amelyek nemzedékekre voltak nagy hatással.

Őszintén el kell gondolkodnom azon, hogy alaposabban utánajárjak az olvasmányaimnak és szeretnék bocsánatot kérni Melissától és Jeremytől így, hogy valaha is "haldoklós romcsi" könyvként utaltam a történetükre, hiszen ez a regény sokkal több ennél. De komolyan, egy kicsit tényleg szégyellem magam, hogy eddig így aposztrofáltam ezt a könyvet. A trailert még anno fél szemmel láttam Youtube-on, így egy átlagos romantikus haldoklós történetként könyveltem el Jeremy memoárját. Megörültem mikor láttam, hogy érkezik a könyv Magyarországra és nagyon vártam, hogy végre a kezemben tarthassam, de mivel kialakult bennem egy prekoncepció, ezért a fülszöveget sem olvastam el úgy igazából. Így mikor elkezdtem a könyv olvasását leesett az állam, rájöttem, hogy óriásit tévedtem, hiszen ez egy sokkal komolyabb történet, mint amire számítottam. Tudtam én, hogy memoár és hogy Jeremy Camp egy keresztény énekes/zenész, sőt hallgattam is a filmzenéket, de valahogy soha nem fókuszáltam rá a dalszövegeire. Szerettem a dallamot és teljesen belezúgtam az I Still Believe címe dalba, de igazán soha nem figyeltem arra, hogy miről is szól a dal. Mikor azonban végre figyelni ráfókuszáltam a szövegre és a könyvet is elkezdtem olvasni rájöttem, hogy mekkora bakot lőttem. Ez a könyv teljesen más, mint amire számítottam. 

Jeremy Camp memoárja egy igazán szívbe markoló és csodálatos írás a szerelemről, a szeretetről, Istenről és a hitről. Nagyon nehezen találom a szavakat, hiszen teljesen magával ragadott a történetük. 

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy vallásosnak tartom-e magam, akkor egy jól bevált skála alapján azt válaszolnám, hogy a magam módján igen. Nem kételkedem a magasabb rendű jó létezésében, ha segítséget várok rendszeresen fohászkodok, imádkozom. Mikor a Pázmányon a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe órán voltam, Balázs atya, aki az órát tartotta erre mondta azt, hogy Isten nem olyan, mint egy kólásautomata. Bedobod a pénzt és kívánsz valamit...ahhoz, hogy teljesítse a kérésedet állandó kapcsolatban kell vele lenned. Nos néha úgy érzem, hogy hajlamos vagyok én is automataként tekinteni rá. Amikor jó dolgok történnek velem, hajlamos vagyok elfelejtkezni a létezéséről, bár mindig megköszönöm, de igazából nem nagyon csinálok semmit, ha viszont rosszra fordulnak a dolgok, rendszeresen hozzá fordulok. Régen amúgy jártam hittanra, elsőáldozó és bérmálkozó is voltam, sőt templomi esküvőm is volt, szóval volt időszak az életemben, amikor rendszeresen jártam misére is. Imádkoztam és igyekeztem valamilyen kapcsolatot tartani Istennel. Azóta azonban sok minden változott, köztük én is. Még mindig igyekszem úgy élni, hogy ahogy egy keresztényi gondolkodású emberhez illik, de a kritikai gondolkodásomat egyszerűen nem tudom levetkőzni. Bár Ferenc pápa gondolkodása rendkívül szimpatikus, valami belső gát miatt még sem tudom magam elkötelezni teljes mértékben a vallás mellett. Persze tudom, igazából ez édeskevés ahhoz, hogy igazán vallásosnak vallhassam magam, de a semminél azért több. Hiszek abban, hogy valaminek történnie kell, hiszen borzasztóan félelmetes, hogy egyik nap még itt vagyunk, utána pedig megszűnünk létezni. Hiszek abban, hogy a túlvilágon mindenki boldog. Hiszek abban, hogy Isten jó és vigyáz ránk. Persze történnek rossz dolgok az életben, de Ő ott van, és a lehetőségeihez mérten segít nekünk. 

Jeremy, Melissa és Adrienne története óriási hatással volt rám. Mindhárman óriási példaképek, akiknek hite példaértékű. Bár Melissa élete nagyon fiatalon véget ért, mégis rendkívül sokat adott az emberiségnek. Betegségével és rendületlen hitével emberek százezreinek életét érintette meg. A legnagyobb fájdalmak között sem veszítette el a kapcsolatot Istennel, végig alázatosan imádkozott hozzá. Mikor már a beszéd is nehezére esett, ő akkor is áldotta az Urat, soha egy másodpercig sem rendült meg hitében. 

Fiatal felesége elvesztése után Jeremy kis túlzás nélkül állítható, hogy teljesen szétesett. Bár hitét nem hagyta el, mégis teljesen kicsúszott a talaj a lába alól. Képtelen volt egyszerűen feldolgozni és megérteni, hogy miért történt ez velük. Egy nap azonban minden megváltozott, a fiúhoz Isten szólt, és azt mondta neki: "Fogd a gitárodat, és játssz!". Nagyjából 10 perc alatt megszületett az a dal, mely emberek tömegét inspirálta. A dal, amely a legnehezebb időkben is kapaszkodó lehet a sebzett szívnek. Ahogy a dalban is hallhatjuk, hogy " Még mindig hiszek a Te jóságodban. Még mindig hiszek a Te igazságodban. Még mindig hiszek Szent szavadban. Ha nem értem, nem látom, akkor is, még mindig hiszek." Annak, aki hisz Istenben óriási segítség ez a dal a gyászban és fájdalomban. Melissa azt mondta, hogy ha csak egy embert is megérint a halála, és csak egy ember közeledik általa Istenhez, akkor ő boldog lesz. A dalnak hála százezrek és most a film miatt akár milliók is lehetnek, akik rá gondolva egy kicsit közelebb kerülnek Istenhez. Hiszen Isten mindenhol ott van. Bár sokszor nem azt "kapjuk", amit szeretnénk és néha nem értjük, de mégis szüntelenül ott van és segít. Hitünkben vigasztalást nyerhetünk. 

A történet harmadik, és egyáltalán nem elhanyagolható karaktere Adrienne, aki Jeremy társa, szerelme, felesége lett Melissa halála után. Ez a nő egy csoda. Olyan támaszt nyújt férjének, amilyenre kevesek lennének képesek. Soha egy másodpercig sem érzett féltékenységet vagy haragot Melissa iránt, sőt ő is azok között van, akiket inspirált a lány hite. Minden egyes alkalommal, amikor Melissáról kérdezték, meghatóan és szépen nyilatkozott róla. Tudja, hogy Jeremy és Melissa története fontos és egy másodpercig sem állt annak útjába, hogy Jeremy erről beszéljen. 

A könyv felépítése nagyon érdekes. Bepillanthatunk Jeremy kamaszéveibe és megismerhetjük azt az időszakot is, amikor tipikus kamaszként élte napjait. Bár eljárt templomba szüleivel, de mégsem volt annyira elkötelezett hívő, mint amennyire a családja szerette volna. Aztán ahogy haladtunk előre a történetben úgy került egyre közelebb Istenhez és úgy ismerte fel, hogy a zene útján szolgálhatja a legjobban Istent. Megtudjuk hogyan születtek a dalai és nem csak az I Still Believe, hanem a többi nagyszerű műve is. Melissa halála után őszintén beszél az érzéseiről és arról, hogyan sikerült talpra állnia. Megismerhetjük Adrienne-t és a film készítéséről is esik bár szó. 

A könyv borítója csodaszép, az egyik legszebb filmes borító, amit mostanában láttam. Általában nem szeretem, ha a plakát alapján készül, de ebbe azonnal beleszerettem. (Amúgy a filmet még nem láttam, de a könyv után mindenképpen szeretném sorra keríteni azt is. Hihetetlenül kíváncsi vagyok ezek után arra, hogy ezt a különleges történetet hogyan sikerült életre kelteni a mozivásznon.)

A Még mindig hiszek egy rendkívül nagyszerű és megható olvasmány, mely akkor is megérinti az embert, ha nem elkötelezett hívő. Egyszerűen képtelenség semlegesen hozzáállni a történethez, akarva akaratlanul is elgondolkodunk rajta. Jeremy története bizonyítja, hogy a hit óriási dolog, a legmélyebb gödörből is ki tudja húzni az embert. Az imádságoknak óriási ereje van, az Istenbe vetett hit akár hegyeket is mozgathat, begyógyítja lelkünk sebeit, vigaszt nyerhetünk. Annyira szép és irigylésre méltó dolog ez. A könyv elolvasása után azt gondoltam, hogy bárcsak én is így éreznék, bárcsak tudnék én is ennyire hinni. Igen, a saját magam módján vallásos vagyok, de az én hitem meg sem közelíti Jeremy, Melissa és Adrienne hitét. 

A könyv elolvasásához kell egy kis nyitottság, de aki esélyt ad neki, biztosan nem csalódik. Lenyűgöző olvasmány a hitről és a szeretetről. Én csak ajánlani tudom mindenkinek. 

Értékelés: 5/5

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a regénybe. 

Nyereményjáték

Mivel az Istenbe vetett hit kulcsfontosságú a regényben, így a mostani játékunk is ehhez kötődik. Mindegyik bejegyzés végén találtok majd egy idézetet, melyek mindegyike erősen kötődik a valláshoz és Istenhez. Nektek nincs más dolgotok, mint megírni, hogy az írás pontosan honnan származik? (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

IDÉZET

“Nem örül a gonoszságnak,

De együtt örül az igazsággal.

Mindent eltűr, mindent elhisz,

Mindent remél, mindent elvisel.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

01.18.: Csak olvass!

01.20.: Sorok között 

01.22.: Csak olvass! extra

01.24.: Readinspo

Read More

Alice Broadway Spark (Ink-trilógia 2.) + Nyereményjáték

Sziasztok!

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alice Broadway Ink sorozatának második részét Spark címmel. A meglehetősen  megosztó témájú disztópikus sorozat új részéről  öt bloggerünk fejti ki a véleményét. Kövesd végig a blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét! 

Még tavaly májusban olvastam el az Ink-trilóga első részét. Sokáig szemeztem a könyvvel. Nagyon tetszett a fülszöveg és a borító pedig azonnal levett a lábamról. Bevallom, nálam nem lett óriási kedvenc, nem nyűgözött le túlzottan az Ink, de láttam benne a potenciált és mindenképpen szerettem volna adni a folytatásnak is egy esélyt. Vajon jól tettem? Lássuk miről szól pontosan a történet!

Minden éremnek két oldala van.

Azután, hogy Leora engedetlenségével mindent felforgat maga körül, olyan események sorát indítja el, amelyek következtében fény derül a kegyetlen igazságra a családjáról. Így hát nincs más választása, mint az, hogy végre szembenézzen a múltjával. Mindent megkérdőjelez, amit eddig szeretteiről és magáról tudott. Félig tetováltként, félig üresbőrűként melyik közösséghez tartozhat? Engedetlenségéért a polgármester most fegyverként szeretné felhasználni őt, és elküldi Featherstone-ba, hogy épüljön be az üresek közé, és így szállítsa neki az információkat. Leorában sok kérdés maradt rejtélyes, vér szerinti anyjáról, amelyekre talán megtalálja a választ.

De vajon megnyugvást és békét lelhet-e bennük, vagy újabb kétségekkel kell szembenéznie? És képes lesz-e majd megkülönböztetni, ki barát és ki nem?

Vegyes érzelmekkel álltam neki az olvasásnak. Egyrészről nagyon kíváncsi voltam a regény folytatására, másrészről azonban eléggé aggódtam. Féltem, hogy a kevésbé acélos első rész után, a folytatás sem lesz túl ígéretes és végleg csalódok a sorozatban, amit az első pillanattól kezdve nagyon akartam szeretni, csak a csillagok állása valahogy mást eredményezett. Az első oldalak után azonban teljesen megnyugodtam, a könyv második felétől pedig már határozottan azt gondoltam, hogy a második rész sokkal jobban tetszik az elsőnél. 

Ahogy a fülszövegen is olvashatjuk, minden éremnek két oldala van. Ahogy a tetováltaknak, úgy az üresbőrűeknek is megvannak a maguk történetei és szokásai. De vajon melyik igaz és melyik hazugság? Kinek hihet Leora? Kik a barátok és ki az igazi ellenség? Elkerülhető még a háború, vagy a szikra már bellobbant? 

Ebben a részben többet megtudhatunk az üresbőrűek világáról. Azután, hogy Leora engedetlenségével mindent felforgatott maga körül, nincs más lehetősége mint belemenni a polgármester ajánlatába. Azt szeretnék kérni tőle, hogy épüljön be az üresek közé és így információkat szivárogtasson ki az ottélőkről. A lány azonban hamar megtanulja, hogy semmi sem olyan egyértelmű, mint ahogy régen tanulta. Az üresbőrűek csapata nem egy veszélyes nomád banda, akik vérre szomjanak, hanem pontosan ugyanolyan emberek, mint amilyenek a tetováltak városaiban élnek. Mindkét csoport tévesen gondolkodik a másikról, csak a rosszat látják egymásban. Leora azonban szép lassan kezdi meglátni a lényeget, talán nem is különböznek egymásra annyira a tetováltak és az üresbőrűek, talán csak arra van szükség, hogy valaki felnyissa mindenki szemét. Talán mások hatalomvágya nem teszi tönkre mindkét nép életét, talán még lehet béke. 

Főszereplőnknek nincs könnyű dolga, hiszen szoros kötelék fűzi a tetováltak világához. Itt nevelkedett,  itt élt, a gyermekkorától hallott történetek mélyen beleivódtak a lelkébe. Egyik pillanatról a másikra  azonban szembesülnie kellett azzal, hogy nem az, akinek eddig hitte magát, és üresként látta meg a napvilágot. Featherstone-ban, azonban minden megváltozott. Ahogy megismerte a másik oldalt, úgy kezdte egyre tisztábban látni a képet. Kezdetben nehezen illeszkedett be, minden lépését gyanakvással telve figyelték, de szép lassan elkezdte az üresbőrűek világát is magáénak érezni. 

A cselekmény nagyon érdekes és izgalmas, leginkább a végére gyorsultak fel az események. A könyv első része kicsit lassabb folyású, de számomra egyáltalán nem volt unalmas, jó volt olvasni az üresbőrűek világáról. 

Fontos kiemelni, hogy ez a könyv sem hibátlan. Még mindig óriási hézagok vannak a fejemben, de nekem ez a rész már sokkal jobban tetszett az előzőnél. 

Az új karakterek nagyon jót tettek a történetnek, Gull és családja óriási kedvenc lett számomra. Kicsit olyan volt ő nekem, mint Luna a Harry Potterből. Kicsit fucsa, mások által dinkának nézett leányzó, de közben meg végtelen kedves és szerethető karakter. Fenn a testvére kicsit távoltságtartó, de nagyon érdekesnek tűnő szereplő, nem lepne meg ha a harmadik részben több szerepet kapna. 

Nagyon érdekes volt látni, hogy az adott történeteket mennyire máshogyan meséli a két oldal. Izgalmas volt összehasonlítani őket. Bár nem olvastam el újra az első részt, de a történeteket fellapoztam, hiszen az elmúlt 1,5 évben bevallom kicsit elfelejtettem mindegyiket. Ha van kedvetek szerintem tegyetek Ti is így. Sokkal érdekesebb volt így olvasni a kötetet. Bár még mindig azt mondom, hogy sokkal jobb lett volna, ha az írónő saját történeteket talál ki és nem a meglévőket dolgozza át, de ebben a részben kevésbé zavart ez a dolog, megbarátkoztam a gondolattal.

A könyv borítója csodálatos, egyszerűen imádom, sokat dob a történeten. Persze nem ez a legfontosabb, de sokkal jobb így a kezünkbe fogni. 

Összességében nekem sokkal jobban tetszett a Spark, mint a sorozat első része. Sokkal érdekesebb és izgalmasabb lett a történet. Az Inkben megállapított hézagokat sikerült nagyjából betömködni, már egyáltalán nem tűnik annyira felszínesnek a történet. A cselekmény érdekes és izgalmas volt, jó volt látni az érem másik oldalát is. (Már csak azért is, mert szerintem az érem másik oldala sokkal érdekesebb. ) Árnyaltabb képet kaphattunk a megalkotott világról, ami sokat lendített nálam a trilógia megítélésén. Ez a rész sem hibátlan, rengeteg hiányosság van még mindig benne, de szerintem határozottan jobban sikerült az első résznél. 

Értékelés: 5/4

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ezt a kötetet mindenképpen szeretnéd megvásárolni, akkor azt ITT teheted meg. 

Ha az értékelés után úgy érzed, hogy ennek a könyvnek helye van a polcodon, akkor ITT tudod megrendelni, ITT pedig bele is olvashatsz a történetbe. 

Nyereményjáték

Igaz-hamis játékot játszunk a blogturnén, minden állomáson kaptok egy mondatot a tetoválással kapcsolatban, el kell döntenetek, valós-e az állítás. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be az “igaz” vagy “hamis” szót.

Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

ÁLLÍTÁS

Alkoholmentes állapotban menj tetováltatni.

a Rafflecopter giveaway

Állomások

12.16 Kelly és Lupi olvas

12.18 Csak olvass!

12.20 Utószó

12.22 Sorok között

12.27 Hagyjatok! Olvasok!

Read More